Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-11 / 32. szám
)9i2. augusztus 11. 11 c k é s 3 Minimális adótételek egyes foglalkozásoknál a következők : 1. Haszonbérlőknél a haszonbér és egyéb kötelezettségek évi értékének 2 százaléka. 2. Kis- és nagyközségekben a segédekkel dolgozó iparosoknál 10 K 3. A segéd nélkül dolgozó iparosoknál rendezett tanácsú varosokban és 10 000 lelket meghaladó községekben 8 korona; egyéb helyeken 6 korona. 4. Mészárosoknál, henteseknél a megelőző évben levágott minden darab szarvamarha után: 10.000- nél több lelket számláló (város) községben 80 f. 2000—10 000 lakost számláló községben (városban) 60 f. Egyéb helyen 40 f. 4—4 borjú, 4—4 sertés, 8—8 juh vagy kecske eSS'eSy szarvasmarhának számit, 2 bárány egy juh- nak, 3 malac egy sertésnek veendő. Bérkocsisoknál minden darab ló után : 10.000- nél több lakost számláló községben 12 korona. 2000—10.000 lakosú községben 8 K. Egyéb helyen 6 K. Hazalók, ha üzletüket egyedül és gyalog folytatják, 6 K-át, egytdül és egy lóval 12 K-át, min- *den segéd után 4 K át és minden ló után 6 K-át fizetnek. A sérelmes adókivetés ellen, mint eddig, ezeu- tul is az adófelszólamlási bizottsághoz lehet feleb- bezni, amely minden vármegye székhelyén alakítandó. Ha az állami egyedáruságok és jövedékek engedélyesei (dohanyárusok, szeszes italok korlátolt és korlátlan kiméről, lőpor árusok stb) az ezen üzlet után járó általános kereseti adót az adóév végéig meg nem fizetik, az engedély tőlük megvonható s a pénzügyigazgatoságok utasítva vannak ezen meghagyás foganatosítására. A törvény gondoskodott arról, hogy az allam adóbevétele a jövőben ne legyen kisebb az eddiginél. Kimondja ugyanis, hogy a kereseti adó évi legkisebb összege 29 millió korona, ellenben évi legnagyobb összege 19L3. évre 30,160,000 koronj, azontúl pedig ezen 30,160,000 koronának évről-évre 2 százalékkal növekedő összegében van megállapítva. Ha valamely évben a kivetés 29 millió koronán alul maradna, ennek fedezése végett pótkivetésnek van helye. A potkivetést 33 százalékig a pénzügyminiszter rendeli el. Csalódik tehát, aki azt hiszi, hogy az adókulcs leszállítása folytán az eddiginél kevesebb adóval.lesz megróva. Mint említettük, az általános kereseti adó fi- \ zelők (ezenkívül mások is) még egy más adónemmel: I a jövedelemadóval is megrovatnak. Ezt a teljesen uj adót s a kettőnek egymással való összefüggését lapunk jövő számában fogjuk ismertetni. vagy pláne drasztiküm. Az ízléstelenséget kizárja s a szolid műsort garantálja Heltai Jenő népszerű komikusunk kiváló egyénisége. Ő a gárdának szervezője, vezetője. Éppen oly otthonos a brettlin, mint a színpadon. Neki már nagy gyakoilata van ka-1 báré dolgokban, hiszen éveken át kabaré direktor-: ként működött Aradon, Győrben és más helyeken, fényes sikerrel. Egy kedves ismerősünket sikerült e napra megnyernie szereplésre és pedig Krémemé Hegyi Lilit, a kolozsvári nemzeti színház primadonnáját. A bájos megjelenésű művésznő három év előtt legkedveltebb tagja volt színtársulatunknak. Mindenki örömmel fogja őt viszontlátni. És ki ne látná szívesen Solymossy Sándort, a mulatságos ,,lábmüvész“-t és Mihót, a serdülő leányok kedvencét. Itt lesz Rónai Hermin, a legjobb komika. No meg W'irth Sári, aki a szezon végén a gyulai Teniplomszentelés Köriisladányban. Szép ünnepély színhelye volt augusztus 3-ik és 4-ik napján Körösladány, melynek emléke bizonyosan hosszú időn át élni fog azoknak szivében, kik ott jelen voltak. Ugyanis a körösladányi református templom gyökeresen megujittatott s ez alkalomból lett ünnepélyesen felszentelve. Már augusztus 3-án teljesen zászlódiszt öltött Körösladány s diadalkapu jelezte, hogy jönni fog a tiszántúli református egyházkerület nagytudásu, fáradhatatlan buzgalmu, testben-lélekben erős ifjú püspöke, dr Balthazár Dezső, kinek ünnepélyes fogadására készült napokon át Körösladány ki- csinyje és nagyja, annyival is inkább, mert ember- emlékezet óta nem taposta Körösladány töldjét református püspök mostanig. A Szeghalomról kocsin utazó püspök elé nagy sokaságban s népességben kivonultak többen s ezek élén lovasbandérium zászlókkal, zeneszóval így érkezett a községbe a várva-várt püspök, akit a járás nevében Csánki Jenő főszolgabíró üdvözölt A tem plom előtt egybe sereglettek élén üdvözlő beszéddel fogadta az érkezett püspököt Körösladány jeles szónoklásu református papja, Tóth József, sorfalat képeztek a fehéruhás felnőtt hajadonok és iskolai növendékek. Ott volt az ünneplők sorában Körösladány lakossága felekezeti külömbség nélkül nagy számmal, a római katholikus egyház plébánosa és káplánjával élén. Nagy lelki gyönyörűség volt a szívélyes fogadtatás, melyben az érkezett püspök részesült s az üdvözlő szavak s azok viszonzására megcsendült válasza az ünnepeknek, kit csinos beszéd kíséretében szép virágcsokorral ajándékozott meg a díszben kivonult ifjú leányok varázs szónoka. Midőn a református lelkészi lakra bevonult a püspök, azonnal megkezdődtek a hivatalos tisztelgések. A református presbitérium, a római katholikus egyház, a községi elöljáróság, a külömböző egyletek és testületek -szeretettel üdvözölték a kitűnő vendéget s a „hozott Isten “-re megcsendült a püspök ajkán a szeretetteljes „fogadj Isten.“ Majd meg vacsora volt a lelkészi lakon, hol az ifjú püspök és az öreg esperes és mások részesültek a házi gazda s szónok részéről meleg köszöntésekben Vasárnap, augusztus 4-én a harangok hivó szavára felgyülekeztek a hívek a díszes templomba s ott dr. Baltazár Dezső püspök templomszentelési imádsága ragadta magával a buzgó lelkeket; Tóth József lelkész tartott szép alkalmi beszédet; Dombi Lajos esperes gyönyörű bezáró imádságot mondott; G'ónczy Béla vésztői lelkész gyermekeket keresztelt. Isteni tisztelet után a presbitérium tagjai benn maradtak a templomban ünnepélyes egyháztanácsi ülés alkalmából, amikor Tóth József lelkész a gyűlést megnyitva, meleg szeretettel üdvözölte dr. Balthazár Dezső püspököt, Dombi Lajos esperest a presbitérium nevében, mire mind a püspök, mind az esperes megadták hasonló érzelemtől is szított feleletüket s a vett áldás kivánatokat áldáskivána- tokkal viszonozták Templomból kijövetel után a püspök meglátogatta a nála tisztelgett küldöttségek vezetőit Közebéd volt a nagyvendéglőben, hol püspök és esperes ismételten felköszöntésben részesültek A vendégek sorában ott volt Debrecenből a püspök kíséretében érkezett Rozsa Sándor egyházkerületi pénztárnok, Csánki Benjámin szeghalmi lelkész, a körösladányi róm. kath. s. lelkész, Tóth Zoltán végvári tanító, Szabó János köröstarcsai lelkész, tanácsbiró s kívülük sokan vidékről és helyből egyháziak és világiak A szép ünnepély emléke bizonyára a szivekbe beírva marad A Békésmegyei községi jegyzők közgyűlése. (Elnöki jelentés.) fürdőzéstől berekedt. Most már visszanyerte hang ját. Helybeli attrakció lesz Császár Rózsika énekesnő fellépte és szóhoz fog jutni a komolyabb elem is Pogány Béla személyében. Cserei Irma kabaré énekesnő sláger számokat fog előadni s lesz két egzotikus szereplő is: Jickson és Jack néger táncosok. S ha mindezekhez a szegedi honvédzenekar művészi játékát is hozzávesszük, egészen bizonyos, hogy mindenki kellemes emlékekkel fogja fejét este nyugalomra hajtani. A müvésztársaság azonban még este 8 óra után is tart külön belépő dij mellett a kerti vendéglőben, kupiék, dalok, magánjelenetekkel tarkított modern színpadi előadást. Csak az idő ne okvetetlenkedjék, ami ugyan nem okozna túlságos bajt, mert a kabaré a színkörben lenne megtartva /-j-«. Tisztelt Közgyűlés! Múlt évi jelentésünket azzal az óhajtással zártuk: „adja Isten, hogy a jövő évi közgyűléshez intézendő jelentés a közhasznú és érdekeinket szolgáló javaslatoktól bővelkedjen és karunkat ért eredményekről számoljon be “ Sajnos, — óhajtásunk csak óhaj maradt! Azonban mégis történt valami, ami a kezünkbe adja a tollat és nem engedi, hogy köznapiasan, úgyszólván szárazon essünk át az elmúlt idők történetén Ha előnyöket nem is vívtunk ki, de oda álltunk a közvélemény, az ország elé panaszainkkal egy olyan napon, (1912. junius 4-én), amely nap Magyarország történetében a politikai események miatt is örökké nevezetes marad. Meg kellett ezt tennünk, mert amikor fejünk felett cikázik a villám, alattunk dübörög a föld s az általános elégületlenség moraja vesz bennünket körül, amikor ebben az általános harcban, trónok a magasságából, — a föld porából akar kicsapni az elfojtott düh, az elnyomott keserűség, amikor társat keres az egyén nemcsak a maga formájú de még az ellentétes gondolkozásuak között is, nem a szeretet, a békejegyében való áldásos együttműködés, hanem a közösen folytatandó, mindent letipró, mindent legyőző ádáz küzdelemre, akkor nekünk, a községi közigazgatás mindennapi életszülte ügyek folytonos intézőinek is kellett, hogy egy napra letegyük a tollat, szünetet tartsunk a más bajai orvoslásában és egy pár percet a magunk ügyének szenteljünk, a magunk bajainak, amelyek az általános elégületlenség közepette, igen tekintélyes helyet foglalnak, illetve foglalhatnak el a küzdők seregében. Igen, — junius 4-én letettük a tollat; megtartottuk első országos nagy gyűlésünket, melyen 5000 jegyző és segédjegyő vett részt és az ügyhöz és karunkhoz méltó komolysággal, határozottsággal és bölcsességgel intéztük a szőnyegen levő ügyeket, hogy sikerrel-e, azt majd megmutatja a jövő. A kongresszus lefolyását nem ismertetjük, mert hiszen közös ügyeink iránt a komolyan érdeklődők, — jobban mondva, akik érzik, hogy jegyzők és a kari összetartásnak szikrája még nem aludt ki szivükből és ha jó helyzetben vannak is, de tudják, hogy „egy mindnyájáért, mindnyája egyért“, azok személyes tapasztalatuk alapján tudják, hogy miképen folyt le, aki pedig nem volt ott, hisszük, hogy vett magának annyi fáradtságot, hogy országos egyesületünk hivatalos lapjából a tudósítást elolvasta. A kenyérharc ismét felszínen van; az ügyvédi és közjegyzői kényszer apostolai hirdetik, hogy a jegyző felelősség nélkül foglalkozik a perenkivüli ügyekkel és nem is ért hozzá. Erre nincs is mit válaszolnunk, mert aki ismerős a törvények és szabályokkal, az nem állíthatja, hogy a jegyző felelősség nélkül végzi a magánmunkálatokat és ki — különösen a Békésvármegyei jegyzők munkálkodását — figyelemmel kiséri, az tapasztalhatja, hogy mennyiben alkalmas az a perek szaporítására És ha most már figyelembe vesszük a főrendiház folyó évi junius hó 17-iki ülésében, a polgári perrendtartást szabályozó 1911. évi I t.-c. életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása során Székely Ferenc igazságügy miniszter által adott választ, mely szerint azon lesz, hogy a községi és körjegyzők magánmunkálati joga két esztendő alatt szabályoztassék, akkor résen kell lennünk és arra kell törekednünk, hogy e tárgyban csak fakultativ intézkedés tétessék aképen, hogy a magánmunkál- kodási jog fenntartása vagy elvonása — utóbbi esetben természetesen kártalanítás mellett, — a községi képviselőtestületre bizassék Meg kell emlékeznünk egy sajnálatos jelenségről, mely egyesületi életünkben tapasztalható. Égyesületünknek még igen sok kartárs nem tagja és többen — mert a tagdijak 1912. évtől kezdve 4 koronáról törvényszerüleg 6 koronára felemeltettek, — az egyletből kiléptek Nem tudjuk, hogy azok a kartásak, kik még nem tagok és azok, kik kiléptek, egyesületünk működéséről milyen véleménnyel vannak, de ha anyagi és erkölcsi életünkben döntő sikereket nem is értünk el, tétlenül nem heverünk s ha egyéb működési eredményre nem is hivatkozunk, elég ha rámutatunk nyugdijszabáiyrendeletünkre, mely ránk nézve igen előnyösen változott és most is átdolgozás alatt áll: ez elég egyesületünk fenntartása és létjogosultsága mellett és nem érthető, hogy miért kívánhatja kar- táis, hogy az ő ügye mások anyagi és szellemi tőkéjén előbbre haladjon ; amikor a társadalom legalacsonyabb rétegeiből szervezkedett osztály is kivétel nélkül odaadja anyagi erejét közös ügyük támogatására és minden tagja úgy, ahogy kiveszi részét a munkából és az anyagiak mellé még a szellemi tőkét is előhozzák és igy egyesült erővel igyekeznek helyzetüket javítani. Ezek az események azok, melyeket jelentésünkben megörökíteni akartunk. Most pedig mielőtt áttérnénk a múlt évi határozatok miként történt végrehajtására, meg kell emlékeznünk Bakó Mátyás Békés községi kartársunkról, ki 12 évi becsüles, ügybuzgó munkálkodás után 1912. évi április hó 14-én elhalt. Indítványozzuk, hogy a gyászba borult özvegyhez részvétiratot intézzünk Nyugdijszabályrendeletünk módosítása (4/1911. sz határozat) még nem történt meg, de a kérelem a kir. számvevőségnél szakvéleményezés alatt áll. Alapszabályainkat a m. kir. belügyminiszter ur bemutatási záradékkal ellátta. (5/1911. kgy. sz.) A temetési járulékról alkotott vármegyei szabályrendeletnek a segédjegyzőkre való kiterjesztését kértükj de érdemleges intézkedés eddig nem történt. (6/191L kgy. sz.) Az adó- és illetékfizetési halasztás iránt benyújtott kérvények felszerelése tárgyábani előterjesztésünket a vármegyei közigazgatási bizottsághoz
