Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-11 / 32. szám

XL1V. évfolyam 39. szám. “7 y~ Gyula, 1919. augusztus II. Elöfizetési árak: Egész évrt ... ... 10 K — Fél évre... ... ... 5 K — Évnegyedre _ ._ 2 K 50 Hi rdetési díj előre fizetendő. , , „ , Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Az uj adótörvények életbeléptetése. (Az általános kereseti adó.) A jövő év január 1-én életbe lépő uj adó­törvények felől az adófizető polgárság ezidő- szerint még csaknem teljesen tájékozatlanul áll, pedig fontos érdeke az ország minden lakosának, hogy azokat kellő időben alaposan megismerje, mielőtt a tájékozatlanság súlyos következményei reá szakadnának. Alig néhány hete adta csak ki a pénzügy­minisztérium az uj törvéuyek végrehajtási uta­sításait a pénzügyi hatóságoknak tanulmányozás végett. Tehát még a szakkörök is most ismer­kednek meg az öt hónap múlva reájuk háramló fontos teendőikkel. Megállapíthatjuk, hogy nemcsak az adózókra, hanem a pénzügyi hatóságokra is nem remélt, súlyos feladatokat ró az uj rendszer, s hisszük, hogy nem csalódunk, amikor állítjuk, hogy az adónak egy évi tartamra való kivetése, s igy a munkálatoknak minden évben való újra készí­tése nem sokáig maradhat fenn. Megkíséreljük az alábbiakban az uj adó­törvényüket világos, könnyen áttekinthető kivo­natban ismertetni, főleg a kereskedő és iparos- osztály szempontjából, mellőzve a részvénytár­saságok, pénzintézetek, iparvállalatokra való kiterjeszkedést, mivel oly széles mederre való kiterjeszkedést terünk szűk volta nem enged meg, másrészt utóbbiak igazgatói, ügyészei, tiszt­viselői amúgy is áttanulmányozzák a törvényt, s érdekeiket bizonyára kellőképen meg fogják védeni. 1913. január l-jéve! megszűnik teljesen az I. oszt. kér seti adó. (nn lyet eddig a me/őgazdasági,i ipari, gyári és kereskedelmi üzletekben cseléd minő­ségben alkalmazott egyének, házi cselédek, 80 ko­íonanál nem több fizetést huzó kereskedő és iparos segédek, napidijasok, segéd nélkül dolgozó iparosok, varrónők terhére vetettek ki) azonban akik ilyen adófi etésre eddig kötelezve voltak, a teljes mentes­séget csak akkor élvezik, ha az éri jövxbümük mpg nem haladja a 800 koronát Azok, akiknek évi jöve­delmük több, adókötelesek lesznek ezután is, még pidig, ha szolgálati viszonyban állanak, akkor a jö­vedelmi adó alá esnek; ha pedig bármely önálló jövedelmező foglalkozást űznek, akkor általános ke­reseti adót, egyszersmind pedig jövedelmi adót fog­nak fizetni. Teljesen megszűnik a II. osztályú kereseti adó (fejadó) és az általános jövedelmi pótadó; névleg megszűnik a IV. oszt. kereseti adó, (az állandó vagyis fix fizetést huzó kóz és magántisztviselők és alkal­mazottak, nyugdíjasok adója.) mely a jövedelmi adóba olvad be. Ez adónemek helyébe, mint fennebb már érin­tettük, kétféle uj adó lép és pedig; az általános ke­reseti adó és a jövedelemadó. Az iparosok és keres kedők mindkét adónem fizetésére kötelezve vannak Lai unk mai számában c-ak az elsőt, az álta­lános kereseti adót ismertetjük. Általános kereseti adó (1909 évi IX. t.-cikk) alá lartozik mindaz a jövedelem, illetőleg kereset, mely bárki által folytatott ipar és kereskedelmi üz­letből, szellemi és bármi más ba^zonhajtó foglalko­zásból származik, kivéve a szolgálati viszonyból eredő illetményt, vagyis fix fizetést, amely csupán jöve­delemadó alá esik Ide tartoznak : a haszonbérlők jövedelme, hely- pénzszedés, vadászati, halászati jogból eredő jöve­delem; irodalmi, művészeti, ügyvédi, orvon és mér­nöki tevékenységből, a magánoktatásból és más egyéb — nem szolgálati viszonyon alapuló, vagyis fix fizetéssel egybe nem kötött — értelmi foglalko­zásból eredő jövedelem; a gyógyszerészek, gyárosok, iparosok, kereskedők, bankárok, pénzüzérek jöve­delme ; a telkeknek, ingatlanoknak iparszerüleg foly­tatott i.dasvevéséből (parcellázás) származó jövede­lem ; az iparigazolvánnyal biró iparosok kivétel nélkül ezeu törvény szerint adóznak. Az általános kereseti adót a megelőző évből származó tiszta jövedelem után állapítják meg, s nem mint eddig három évi tartamra, hanptn mindig csak egy évre vetik ki, Az uj törvénynek egyik rendelkezése, hogy 800 koronáig terjedő kereset adómentes. (Ez az úgyne­vezett létminimum ) Csalódni fog azonban aki, en­nek fontos jelentőséget tulajdonit, mivel — sajnos — ez a praxisban csak akadémikus értékűnek fog bi­zonyulni. A kereseti adókulcs: 801 — 1000 K-ig terjedő összjövedelemnél 1%. 1000—2000 K-ig terjedő összjövedelemnél 2%. 2000 koronán felüli jövedelemnél 3°/o. Ez a gyakorlatban a következő változtatással alkalmazandó: 1001 K tiszta kereseti nyereség után c-iak 11 K, 1002 K után 12 K, 1003 K után 13 K s igy tovább 10 in után csak 20 K, s nem az emlí­tett adóalapok után 2°/o kereseti adó jár ; ellenben 1011 K tiszta kereset után már 2%-al 2U K 22 fil­lér általános kereseti adó jár Hogy ebben mi a lo­gika, az eddig fel nem derített rejtély. A tiszta jövedelem, illetőleg kereset kiszámítá­sánál a nyers bevételből levonandó : a nyers bevétel megszerzésére, biztosítására és fentartisára fordított összes kiadások (alkalmazottak fizetései), a házadó alá nem eső gépek és egyéb bolt leltári tárgyak el­használása fejében eszközölt évi leírások, az állami segélyek, az előző év üzleti veszteségei (a régibb időből eredő veszteségek kivételével, melyeü le nem vonhatók), a megelőző évben fizetett kamarai illeté­kek és kárbiztositási dijak, az üzletet terhelő állami és községi közvetett adók (az állami egyenesadók nem) illetékek és vámok, munkásbutositási dij ik, az üzletet terhüő adósságok kamatai, az üzleti haszon­bérek. Ellenben nem vonhatók le : az üzlet nagyob- bitására, az alaptőke emelésére, adósságok törleszté­sére fordított összegek, az adóköteles lakbére, ház­tartása, hozzátartozóinak ellátására, akár a saját üz­letéből, akár egyébként vett termékek és cikkek fogyasztására, általában lakásra, é'elmezésre, ruhá­zatra, kiszolgálásra, illetőleg személyes szükségle­tekre felhasznált összegek. Az általános kereseti adó a feleknek bevallása alapján, illetőleg vallomás hiányában hivatalból ál- lapittatik meg. ___ T A R C A. _ Cs ipkerózs ához. Amikor te meghalsz Sok könny hull utánad, De a bánat midik 5 helyén öröm támad. Felkeresem sírod. Holdvilágos estén S elkeseigem búmat Sir hantod keresztjén Akkor majd megérted, Akkor majd megér zed: Senki sem szeretett Oly igazán téged, Peczkes Dániel. Gyulai mozgóképek. Szinház után vagyunk. Azt hittük már, hogy nem is lesz vége, annyira belemelegedtünk De mégis . . Több, mint kéthónapi szezon után bezárultak a színkör í kapui 4-én „Az ezred apjával“. Zsúfolt ház volt, olyan zsúfolt ház, amilyen egy sem volt a szezon ban Valóságos ostrom alá vették a színházi pénz­tárt, de hiába, hét órakor már nem lehetett jegyet kapni Soha nem látott, még álmodni sem mert tisztes polgárok talpaltak a „rácshoz“ egy jó kis biléta irányában . Nagy hire futott a darab jó­ságának, ami úgy értelmezendő, hogy lehet ne­vetni, meg látni, de olyat, hogy az ember szeme karikákat hány ; még pedig jóféle zöldes-kékes ka­rikákat Tombolt is a karzat, főként az éjféli tánc után, még a padokat is verték, de ádázul, úgy j lelkesedtek a látottak feleti, ami főként Déry Rózsi érdeme, meg tulajdona és Solymossyé, továbbá Heltai, Szathmáry, Baróthy meg Mihóé. A lehetet­len helyzetek is közrejátszottak. No, ki is aknázták őket nagy gyönyörűséggel és vidám, jó kedvvel. 1 Mert színészeinknek áldott jó kedvük volt. A telt j ház tette-e, vagy a vakáció Aez<^e,®ne^ szele ki tudja? Talán mindkettő. Az is lehet azonban, hogy szép emléket akartak hagyni. Hát hagytak. Ami érthető. E szezonban jó darabokat kaptunk, azaz, hogy egész világosan szóljunk, igen kitünően előadott darabokat, ami nem is volt valami ördögi mesterség. Olyan erőkkel könnyű brillírozni s annyi kiválósággal. Hamarosan nem is lehet megállapí­tani, hogy kit, kiket illetne meg a babér Sokan vannak Annyi bizonyos, hogy sokkal, de sokkal erősebb ez az uj társulat, mint a régi volt. S már előre örülhetünk, hogy jövőre ennek a gárdának tapsolhatunk. Vissza jönnek, a java mind, kivétel nélkül. Addig pedig, mig az a tiz kis hónap lepe­reg, itt lesz szórakoztatónak, mulattatónak a Mozi, mely a mai nappal újra kitárja kapuit két hónapi pihenése után. Amit a „mozi“ kapuzárásakor kellett volna elmondanunk, most pótoljuk. Talán aktuálisabb is ez most, a megnyitásnál, mert figyelmet-keltőbb. Azt a programmot, melyet a vezetőség nyúj­tott s melynek a keresztülvitelét kétkedve fogadtuk, beváltotta. Csoda ez. Oly csoda, mely közönsé­günkre nézve fölemelő és fölmentő. Ez a szezon — mivel anyagi tekintetekben is sikerült — bizo­nyítéka annak, hogy mi még nem uszunk azzal az árral, mely ma már csak az érzékiség tultengé­IDAAINrOS Q-“2"ü"31-A. vuócLa. BODI JÓZSEF V..LÁGOSI (Aiadmcg-ys) szőlőna-g-y"birtokos pinoegazaasaga ajánlja IsifCinő minő a ég-iá lieg-yi "borait és pedig : 1911., 1910., 1909. és 1908. évi asztali és pecsenye- és Muskotály régi tájborait, továbbá legfinomabb borait, legfinomabb palackérett Furmint, Rizling minőségű ménesi veres (Bikavér) uj- és óborait* Árajánlattal és eladási feltételekkel készséggel szolgál. 313 11-30 Xjettelelt IBClDI JÓZSEF* 1 "Világos (Aradmegye) cimre ]£-ü.ia.end.ő]s. .apimk mai szama S oldal

Next

/
Thumbnails
Contents