Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-28 / 30. szám

1912. julius 28. 3 Békés A vármegyei tisztviselők egymásután veszik ki szabadságukat. Leginkább megérezhető az árvaszéknél, ahol Sárossy Gyula árvaszéki elnök, Schmidt I\án és Sinszky Ferenc árvaszéki-ülnökök vannak ez idő szerint szabadságon. Ily körülmények között az ügyek elintézése csekély késedelmet szenved, mert az előadók redukált létszáma mellett a szabadságon levő tisztviselőknek csakis a legsürgősebb természetű ügyei nyerhetnek elintézést. A vármegyei kőnyomdíszi altiszti ál'ás. amelyre eddig Mike János volt ideiglenesen alkalmazva, ne­vezettel most véglegfsen betöltetett a vármegye al­ispánja által. A sorozás. Megírtuk már, hogy a folyó évi | fősorozás batárideje az ország területén augusztus 12-tól október 5-ig állapíttatott meg. Békésvárme­gyében a sorozás határideje az em itett időn belől végleg bitűzetvén, a sorozási, utazási és működési tervet az a’ábbiakban közöljük. Legkorábban lesz a sorozás a szeghalmi járásban, augusztus 23, 24 és 26-án, Gyula városában augusztus 31-én és szép tember 2-án, a gyulai járásban szeptember 3 és 4-én, a szarvasi járásban szeptember 5, 6, 7, 9 és 10-én, a gyomai járásban szeptember 20, 21 és 23-án, az orosházi járásban szeptember 24, 25, 26, 27, 28 és 30-án, a békéscsabai járásban szeptember 24, 25, 26 és 27-én, végül a békési járásban október 2, 3, 4 és 5 én- lesznek a sorozások megtartva. Sorozási polgári elnök Gyula városában, a gyulai és a gyomai járásban Ambrus Sándor alispán, a békéscsabai és a békési járásban dr. Daimel Sándor vármegyei fő jegyző, a szeghalmi járásban Moldoványi János vár­megyei első aljegyző, a szarvasi járásban gróf Bolza Géza, az orosházi járásban dr. László Elek. A had­kötelesek száma az orosházi sorozó járásban 1190, a szarvasiban 938, a békéscsabaiban 755, a békésiben 842, a szeghalmiban 648, a gyulaiban 308, a gyo­maiban 473 és a gyulavárosi sorozó járásban 476. A községi orvosok országos nyugdíjintézete tudvalevői' g — az 1908. évi XXXVIII. t.-c. értel­mében — szervezés alatt áll, de még életbeléptetve nincs. Dr. Schwarcz Izsó pusztaföldvári orvos nem­régen elhunyván, özvegye nyugdíj folyósítását kérte a belügyminisztertől. A belügyminiszter válaszolva a kérelt mre kijelenti, hogy az orvosok nyugdíjalapjá­nak létesítése előtt elhalt orvosok özvegyei csak az esetben tarthatnak igényt nyugdíjra, ha férjük hi­vatás közben szerzett fertőző betegség következtében halt el. Gyógyszertár átruházás. A belügyminiszter megengedte, hogy a Tábit Mihály tulajdonát képe­zett »Isteni Gondviseléshez« címzett gyógyszertár személyes üzleti joga Forgács Károly gyógyszerészre ruháztassék át. Uj csendőrörs felállítása. Békésszentandrás község képviselőtestülete csendőrörs felállítását ké­relmezi a közigazgatási bizottság utján a belügymi­nisztertől. A kérelmet a község azzal indokolja, hogy a községben a fiatalság duhajkodása annyira elfajult, hogy a községi rendőrség egyáltalában kép­telen a mindinkább rosszabbá váló helyzetnek meg­javítására. A községi rendőrséget semmibe se veszik, sőt az ellenük fellépő rendőrt egyszerűen elrakják. Ezeknek a kihágásoknak megtorlása sem vezet célra, mert az egy párnapi elzárás nemcsak hogy nincs semmi hatással a megbüntetett egyénekre, sőt azok azzal egyenesen eldicsekszenek. A község ezek sze­rint csak a cseudőrség erélyes fellépésétől várna eredményt. A vármegye alispánja, mielőtt a kér­vényt illetékes kelyre felterjesztené, kérdést intézett a községhez, minő áldozatot hajlandó a község hozni, illetőleg a csendőrörs elhelyezését miképen biztosítja A képviselőtestület tegnap délután a lapunk múlt heti számában közölt tárgysorozattal rendes közgyűlést tartott, amely a késő órákban és igy la punk zártakor is tart még, amiért is a közgyűlés lefolyásáról csak lapunk jövő számában fogunk re­ferálhatni. Kinevezések. A pénzügyminiszter Stern Sándor békéscsabai kir, adóhivatali gyakornokot a hidalmási adóhivatalhoz .adótisztLé, Kosztéiul István nagyvarad: lakost pcdig a bété-csabai adóhivatalhoz segélydijas gyakornokká nevezte ki. A hadgyakorlat. A vármegye területének egy részén a szeptember hóban végbemenő nagy had­gyakorlatok szükségessé tették, hogy az érintendő területeken a közutak és az azokon levő műtárgyak azonnal jókarba helyeztessenek. A vármegye alispán­jának rendelete folytán az összes községi közutak rendbehozatala folyamatban van, a határokat jelző táblák és oszlopok átmázoltattak, illetőleg beszerez­tettek. Nagyobb javítás csakis a gyula—csabai len­csés utón, valamint s kétegyháza—csaba—gyulai útnak egy részén szükséges. Mindkét utón mintegy két-három kilométer hosszú szakasz nagyon rossz karban van, a kétegyháza—csaba—gyulai útnak Gyula város határában levő részén pedig az áteresz­tők teljes átépítése előd ízhatatlan. A békéscsaba—gerendási postaügynökséget a kereskedelmi miniszter a csekély forgalomra tekin­tettel a közigazgatási bizottság véleményével szem­ben nem engedélyezte. Postaügynökseg Kisszénáson. A mezőtur-mező- hegyesi vasútvonal kisszénási állomásán augusztus 1-én postaügynökség lép életbe, melynek kézbesí­tési köre Kisszénás pusztára terj’d ki Esett az eső. Idestova egy évtizede, hogy ara­tás beálltával bezárulnak az ég csatornái s julius, augusztus hónapokban még elvétve sem lehetett felhőt, annul ktvésbbé esőt látni is. Tengeri, legelő, kaszálók, vélemények, amelyek junius végéig rende­sén szép reményekkel kecsegtettek, a nagy száraz­ság és nyári hőség folytán rendszerint elsültek. Az élelmi cikkekben beállott nagy drágaságnak is főleg ezen körülmény volt már évek óta egyik fő oka. Termelő és fogyasztó közönségünk ezúttal is aggo- dalmaskodoti, hogy az idén is úgy lesz, mint annyi esztendőn keresztül, de az aggodalom, mely már- már jogosultnak látszott, szerencsére most nem volt indokolt. Tasárnap reggel ugyanis megeredt a várva- várt eső, mely különösen a Város belterületén majd­nem felhőszakadásban nyilatkozott mpg. Alig egy negyedóra alatt ugyanis 12 milliméter csapadék hul­lott alá. Ha nem is ily kiadós mennyiségű, de an­nál nagyobb területre kiterjedő s jótékonyabb ha­tású volt a vasárnap éjjeli, majd kedd hajnali újabb eső, amely az egész vármegye területére kiterjedt. Ez az eső volt a hét legnagyobb és legörvendete- sebb eseménye. A vegetáció uj életre ébredt. Leg­jótékonyabb hatású volt az eső a tengerire, amelyet éppen a legkritikusabb időszakban, a csövezés stá­diumában bőségesen áztatott meg, úgy, hogy az idei tengeritermés biztosítottnak, sőt ha augusztus de­rekán újabb eső is lesz, oly bőségesnek Ígérkezik, aminő már évtizedek óta nem volt. Nem kevésbbé kitűnő hatással volt az eső a tarlólegelőkre s min­dennemű veteményekre, — továbbá a dohányra és cukorrépára s ahol még valamelyes termés-kilátás mutatkozik, a szőlőre is. A nyomtatást és a cséplést az eső, amely különben nagy zivatar kíséretében pénteken délután is megújult, két-három napig aka­dályozta, amely körülmény — mint nem is ktll mondanunk — a gazdaközönséget legkevésbbé sem kedvetlenítette el. Ellenkezőleg, nagy idők óta nem láttuk a gazdákat oly elégült arccal, mint éppen az esős napok okozta kényszerű muukaszünet alatt. A belsővásárt vasárnap délelőtti órákban meg­zavarta a városunk felett elvonult felhőszakadás, a mely tagadhatatlanul nagy és sok kárt okozott az eladóknak. Az eső azonban, a vásártól eltekintve, oly közszükséglet és oly örvendetes intermezzo volt, hogy a momentan kárt szenvedő vásáiosok is in­kább hálálkodtak, mint panaszkodtak miatta. A déli órában a felhők elvonultak és a uélután folyamán — habár csak pár órára terjedőleg nagy ember­forgalom volt a sátrak között. A kereskedő- s iparos­osztály sok reményt nem fűzött a vásárhoz, amely tényleg gyengén is ütött ki, különösen a bőr- és ruházati ipaicikktkre nézve. Nagyobb forgalom volt a fa, fém, mezőgazdasági, háziipari cikkekben. A rendŐrkapilányi hivatal a belső vásártér kikovezése folytán uj beosztást tőn egyes kereskedelmi s ipar­cikkek árusítási helyére vonatkozólag, de ezen uj beosztást, tekintettel arra, hogy a tér kövezése még befejezetten, ezúttal teljesen még nem valósíthatta meg. A szeptember eleji őszi vásárra azonban a vá­sártér teljesen ki lesz kövezve s akkorára az uj be­osztás is meg lesz. A nyersbőr-vásárra igen sok árut hoztak. A nyersbőr-árak azonban a tavalyiak­hoz képest 30—40 percenttel estek. Vevőkben igy nagy hiány volt, ugj, hogy az áru túlnyomó része e’adatlan maradt. Ázsiai kolera. Csougrádvármegye alispánja e hó 25-éu táviratilag értesítette a varmegye alispán­ját, hogy Mindszent községben az ázsiai kolera ineg- állapittatott. A belügyminiszter különben a kolera elleni védekezés tárgyában 'kiadott rendeletének mi­képen történt végrehajtását ellenőrzendő, dr. Blum Ödön közegészségügyi felügyelőt küldte ki a vár­megyébe. Keselö pikoio. Amilyen kicsiny legényke Davi- dovics Manó borfiu, olyan nagy virtus szorult b léje. Ott sürgött-forgot. a népkerti vendéglőben az aszta­lok körül, zsebéből kilógó »hangedlivel« s szinte sportot űzött abból, hogy a vendégek sürgős meg­rendeléseit kutyába se vegye Egyszóval ő is hű ma­radt a népkerti vendéglőben uralkodó hagyományos indolens kiszolgáláshoz. Négyszeri-ötszöri rendelésre még ö sem hozta a kapucinert, csak akkor szolgált ki valakit, ha már Csattunos Ígéretet helyezett a dü­hössé tett vendég kilátásba. Annál inkább tekintélyt követelő és önérzetesebb volt kollégáival szemben. Vasárnap délután kiszolgálás közben valami csekély­ségen összeszólalkozott a vele együtt működő Kará­csony Jakab nevű 16 éves borfiuval s előrántván zsebkését, ott a vendégek előtt kollegájának karjába szúrta, szerencsére csak könnyebb sérülést ejtett rajta. A nagymérgü kávéháztulajdonos jelöltet a rendőrség vette pártfogása alá. Hűtlen Jani. Nadabán Tódor gyulai föld mi rés Szent György napján uj bérest fogadott, egy 16 éves suhanc személyében. Nem nagyon érdeklődött az ifjú származása, családfaja iránt, mert bizony még a vezetéknevét sem kérdezte tőle, mostanáig csak any- nyit tudott ióla, hogy »Jani«-nak hívják. De minek is többet tudni róla, hiszen ennyi éppen elég ahhoz, hogy a parancsot ki lehessen neki adni, no meg ha rászolgál — összeszidni. Volt ugyan cselédkönyve, de az meg nem arra való, hogy olvassák, hanem feltette oda, ahol annak a helye van a — mester­gerendára. Vásárkor Nadabán bejött a városba s a tanyát a Jani gyerekre bízta, ügy látszik a Jani is megunta a tanyai életet, mert mig egyedül volt, összepikolt 60 korona értékű ruhaneműt, levette a cselédkönyvét a mestergerendáról, betette a lajbli zsebébe es búcsút mondva a kapufélfának, ismeretlen helyre távozott. A káiosult gazda a rendőrséghez fordult, hogy nyomozzák ki a Jaui gyereket, akiről úgy sejti, Hogy alighanem Gerdán Jánosnak hívják, de hogy hova való, bizony nem tudja. így hát alig lehet reménye a viszontlátásra. Vásári zsebtolvajlások. A szombati lóvásárban két notórius zsebtolvajt fülelt le a rendőrség munka­közben, mielőtt még sikeresen operálhatták volna, igy senkinek sem okozhattak kárt. Lakatos Mária 69 éves gyűl fi cigányasszony az egyik, aki egy lovat vasárló embernek a zsebébe nyúlt és ügyesen ki­rántotta a pénztárcáját. Az illető egy kis gyenge rántást érezhetett, mert hirtelen hátrafordult és meg­kapta' az asszony kezét. Ez p dig a másik kezében levő tárcát eldobta, valószínűleg a közelben ólál­kodó társának, azonban a vásárosok visszaadták azt a tulajdonosának, a cigányasszonyt pedig a rendőr bekísérte. A tárca szerencsés tulajdonosa az eset színhelyéről eltávozott, anélkül, hogy kilétét meg- lapitották volna. A másik zsebmetsző egy Kalderás József nevű sátoros cigány, akit akkor értek tetten, amikor Morár Pál vásáros zsebét akarta megköny- nyiteni. Mindkét zsebtolvaj átadták a járásbíró­ságnak. Drága mulatság A vasárnapi vásáron nagy kedve kerekedett Krizsán György gyulai fóldmives- nek. A délutáni sörözést nem elégelte meg, mert este a Király szállodában folytatta jó bor és cigány mellett téso éjszakáig. Alaposan beborozhatott, mert nem tudott eléggé vigyázni a zsebére. Ugyanis reg gél kijózanodván, megolvasta a pénzét s megdöbbe­néssel tapasztalta, hogy egy száz koronás bankója hiányzik. Amennyire vissza tudbtt emlékezni, körül­belül 30 koronát költhetett el, tehat 70 koronája hiányzik. Nagy báját elpanaszolta a rendőrségnél, amely megindította a nyomozást a homályos ügyben. A megvadult lovak áldozata. Béké-csabán e hó 18-án d. u. aratás közben Adamik János 17 éves legény a kocsijukat kihajtotta az apja tanyájára, hogy arra a búzakévéket felrakjak es elszállítsák csépeltetés végett. Mielőtt a búzakévék felrakását megkezdhették volna, Adamik János elküldte Pál nevű öccsét a közeli kukoricába, hogy onnan tök­indákat hozzon a lovak hálára a lovaknak a meleg és légy elleni megvédésére. A midőn Adamik Pál a

Next

/
Thumbnails
Contents