Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-21 / 29. szám
1912. julius 21. Békés 5 Békés község képviselőtestülete folyó hó 10-én ölest tartott, melynek legnagyobb érdeklődést keltő tárgya a rövid egymásutánt)rn két Ízben is tárgy- sorozatba vett községi képviselők fizetés kiegészítési ügye volt. tz ügyben az elöljárói tanács azt javasolta a közgyűlésnek, hogy minden községi tisztviselő folyó évi május hó 1-től kezdödőleg fizetés- kiegészítés címén kapja meg a jelenlegi és az uj — •ez idő szerint a varmegyei törvényhatóság jóváhagyására váró szabályrendeletben megállapított javadalmazásának különbözetét. Ez az igazán mérsékelt igényű javaslat annyival is inkább elfogadható volt, mivel a képviselők már a múlt év november óta várják az anyagi sorsukon javító szabályrendelet sorsának eidőitét, de az érdekeikkel mit sem törődő felebbezők miatt még mindig a régi nyomorúságos fizetésükön kell tengődniük. Áll ez különösen a szerényebben dotált tisztviselőkre s ■alkalmazottakra, akiknek — mellesleg említve — az uj szabályrendelet is legfeljebb ha 200—300 K fizetésjavitást jelent. A kép íselőtestület az elöljárói tanács javaslatát, mint előrelátható volt, vegyes érzelmekkel fogadta. De ezúttal mégis a jobbik érzése kerekedett f-lül, amennyiben 11 szóval 7 ellenében hozzájárult a tanács javaslatához A fizetés kiegészítés május 1-től es dékes <jz év végéig, amekkoráig a szabályrendelet sorsa bizonyára eldől és pedig minden valószínűség szerint a tisztviselők javára. Így a békési tisztviselők és alkalmazottak fizetés-rendezési ügye e gyűlés határozatából kifolyólag megoldottnak tekintendő s lényegében eldőntöttnek az a harc, mely dr. Török Gabor és dr. Telegdy Lajos ügyvédek és községi képviselők között a fizetés- rendezés kérdésében egy fél év óta folyt a békési társadalom értékelhető kárára A küzdelem kimenetele előreláthatólag az előbbi törekvéseit fogja igazolni, mint aki helyes szociális érzékével a község jól felfogott érdekében, nem törődve szerzett népszerűsége kockáztatásával, a tisztviselők fizetésrendezése, általában a községi adminisztrációnak modern alapra fektetése mellett foglalt áliást, mig az utóbbi a gazdaközönség konzervatív természetére támaszkodott, a reformok ellen küzdött. A közgyűlés továbbá dr. Henzelmann Elek községi orvos természetben kapott fuvar-átalányát váltotta meg az e célra megszavazott 500 K-val, majd a dr. Szegedy Kálmán Kossuth- szobor bizottsági elnök lemondásával megüresedett állásra dr. Török Gábort választotta meg. Több jelentéktelenebb tárgy elintézése után még a délelőtti órákban véget ért. Ötezredik vendég a Fehkszfürdőben. A világfürdők sorába emelkedő Eéliksz-fürdőn az alig hat hetes nyári szezon rövid tartami alatt immár az ötezredik beteg ember érkezett meg, hogy az Isten áldotta csodás hatású vizekben keressen es találjon gyógyulást. A vendégeknek az az impozáns nagy tömege bámulattal és elismeréssel eltelve látja azt a hatalmas fejlődést, melyet ez a föiülmulhatatlan erejű gyógyfürdő Komzsik Alajos bérlő széles látóköre, modern felfogása és szakavatott vezetése mellett elért; Itt van az ötezredik vendég, akit Komzsik Alajos saját űrt házánál vendégül fogadott, egyik kiváló kollégánkat érte ez a nagy megtiszteltetés, aki a következő levelet irta hozzánk : »Igen tisztelt szerkesztő ur! Amit sem Pőstéayben, sem más hasonló természetű fürdő használat nem pro atkáit, azt Eélikszben találtam meg. Néhány napi fürdő használata után már sokkal jobbau érzem magam, ezen felül pedig mint az ölezredik vendéget Komzsik Alajos ur a fürdő bérlője meghatóan kedves figyelme jele képen tizennégy napon át teljes díjtalan fürdő- használatban és ellátásban részesít; kérem Szerkesztő urat, hogy nagyrabecsült lapja hasábjain fejezze ki Komzsik Alajos úrral szemben köszönetéinél és a magyar fürdő-ügynek ezt az áldozatkész fejlesztőjét az újságírók meleg támogatására ajánlhatom. Féliksz-íurdő, 1912. jumus 28. Kiváló tisztelettel: Peller Kálmán, az »Aradi Közlöny« munkatársa. Találó példa. A tanitó ur egy meleg délutánon .a gyermekeknek az összeadás és kivonás műveleteit magyarázza. Hogy e kérdéseket érthetőbbé tegye, az életből vesz példákat. Számos ily példa után mosolyogva fordul oda az egyik nebulóhoz : No, Jóska, mondd meg nekem, ha a te kutyuskádban tegnapelőtt 75 bolha volt s tegnap még 25 jött hozzá, hány bolha van benne? Jóska minden habozás nélkül feleli: »Akkor ma nincs benne egy se D »Hogyan, miért ?« »Azért, mert nálunk állandóan van otthon Zacherlin válaszolja Jóska megelégedett mosollyal. A fürdés áldozata. Szarvason julius hó 3-ikáu ■délután 3 órakor Springel János 21 éves szarvasi lakos a Holt-Ivörözsbe ment fürödni, ahol többen is fürödtek. Springel János, annak dacára, hogy úszni nem tudott, könnyelműen a mély vízbe ment. Itt egyszerre csak elmerült, fuldokolni kezdett és mire a többiek ezt észrevették és segítségére siettek, már megfuladt, úgy hogy csak holttestét húzhatták ki a vízből. Közgazdaság. Békésvármegyei Gazdasági Egyesület ezennel tudomására hozza a t. gazdatársaknak, hogy a Mezőhegyesi Ménes Parancsnokság f. év augusztus hó 16-án reggel 9 órakor a helyszínen lóárverést tart Eladásra kerül I. csupán tenyésztőknek: 14 idősebb anyakancza, 20 három éves kanca II ugyanez alkalommal minden megszorítás nélkül, idősebb anyakanca 19 három éves, 3 egyéves, 1 választott, 24 hároméves heréit, 24 használati igás és nyerges. Az I. alatt felsorolt kancák kizárólag csak olyan tenyésztőknek fognak eladatni, kik kötelezik magukat ezeket tenyésztésre használni és tenyésztői mivoltukat a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület által kiállított „Tenyész Igazolvány“ felmutatásával igizolják. Országos állatvásári jelentés. Julius iy. sertésvásár. Felhajtás 3000 drb. Kereslet elég élénk. Elkelt sovány süldő páronként 80—90 kor. választott malac páronként 30—40 bor. Koca darabonként 1L0 — 120 kor. Julius 18, juhvásár. Felhajtás .16000 drb Kevés kereskedő volt. Kereslet lanyha Elkelt ürü páronként 45—50 kor., tenyészállat 60 70 kor. bárány 20—22 kor. Juh torábbtartásra páronként 35—40 kor. Julius io. szarvasmarhavásár 9000 drb. felhajtással, nagy forgalom mellett elkelt, ökör páronként 800—1000 kor. Fejős tehén 3-400 kor rugós borjú 160—180 kor, szopós borjú 50-70 kor. arban. Julius 20 lóvásár. Felbajtatott 16000 drb ló. Kereskedők kis számban lévén, nagyobb forgalom nem volt Jobb hátasló 900—1000 kor, Kocsiló könnyű 800 —1000, kocsiló nehéz 900-1100 kor. árban kelt el. A gazdasági cselédek helyváltozása és a felmondási idő tekintetében a törvény szabatos rendelkezéseket nem tartalmaz. A jelenleg majdnem országszerte dívó szokás szerint a helyváltozások illetőleg a költözködések január 1-éu történnek vagy is abban az időben, midőn az úgy a gazdára, de különösen a cseléd-kre rendkívül hátrányos. A gazdára azért, mert a legrosszabb időben kell neki fuvart adni, a cselédekre pedig az időjárás mostoha- sága miatt, ami a gyermek halandóságot előmozdítja és a gyermekek taníttatása szempontjából ;s felette káros. — Győrvármegye a törvénynek olyan módosítását kéri, hogy a költözködési idő november 1-án legyen, torábba a feimo idas, a költözködési időt megelőzőleg két hónapban állapitassék meg és ezt megelőzőleg két hónapban állapíttassák meg és ezt megelőzőleg a szolgálati bizonyítványt kiadni, a cselédet felfogadni, a cfelédnek máshová elszegődni büntetés terhe mellett tilos legyen. Békósvármegye a legközelebbi rendes közgyűlésen fog a körirattal foglalkozni. Szántás község kérelms menetrendváltoztatás iránt. A közigazgatási bizottság Szarvas község kérelméhez képest kérte a kereskedelmi minisztert olyan irányú menetrend megállapítása iránt, hogy Szarvas község és vidéke lakosai Budapestet egy nap alatt megjárhassák, továbbá, hogy a Budapest és Arad felől érkező és arra induló vonatokhoz való csatlakozás coljából motorronatok állíttassanak be a Szarras—Mezőtúr közti forgalomba. A kereskedelmi miniszter mindkét kérelmet eluiasitja, mert az első kérelem uj vonatpár ak beállítását tenné szükségessé, ez azonban m iga után vonná Pasztabánréve állomás vágányzárának kibővítését, illetőleg kitérő vagánnyal leendő ellátását, továbbá Szarvason a személyzet részére laktanya építését, ezenfelül a mozdonyok és szerelvények szaporítását, mindezek teljesítése azonban a várható forgalom nagyobbodást tekintetb» véve, óriási terhet rónának az államra. A kérelem második helyen említett része pedig azért nem teljesíthető, mert a forgalom nem indokolja, hogy minden fővonalhoz csatlakozás legyen és hogy ezáltal 130000 korona üzemköltség többlettel terheltessék meg az állam, amelyből jóformán semmi sem térül meg. Utasittatott azooban az állatnvasut, hogy a kedvezőbb csatlakozás kérdését tegye tanulmány tárgyává és a legközelebbi nyári menetrend egybeállításánál tegyen a miniszternek előterjesztést. Uj hídépítés a Hírmas-Körözsön. A gyomai járás utibizottsága az endröd—mezőtúri vicinális ut 0 000—2 00 km. közötti szakaszán a Hírmas-Körözs folyón át 214 00 méter össznyilásu elsőrendű híd létesítését határozta el. A hid felépítésénél nagymérvű vasbetétes betonszerkezeti és a hajózó nyilas felett vasfelszerkezeti munka, ezenkívül természetesen mederpillér építési hidpálya-burkolati és korlátmunka íratott ki. A beton és vasbeton 164 m. össz- nyilásu ártéri részen alapépítménnyel és felszerke- zettel — ideértve a szükséges cölöp-lealapozást, megépítést, vizmentesitést, vaskorlátozást és kavicsolást, terveztetik, mig a vasszerkezeti munkák a hajózó nyilás felett. 6 méter szélességben, zórés vas- alzaton vagy vasbetétes betonjárda és kocsipályával folyóméterenként 1900 kgramin súlyú kocsipályaburkolattal, 180 kgrm gyalogjáró vasbeton palló súllyal veendők számításba. A versenytárgyalást a gyomai járás főszolgabirája, hivatalos helyiségében 1912. augusztus hó 19-én délelőtt 11 órakor tartja. Ajánlatok 10 óráig ugyanide nyújtandók be, ahol a versenyfeltételek megtekinthetők és megszerezhetők. Bánatpénz 5%. Ajánlatok 60- napig kötelezők. Árlejtés. A Szeghalom—füzesgyarmati törvény- hatósági ut belsőszeghalmi vámos úti szakaszának kiépítése tárgyában megtartott árlejtésen beadott mindkét ajánlat jóval drágább, mint az előirányzífti összeg. A kereskedelmi miniszter, ahova az árlejtés eredménye felterjesztetett, most kijelenti, hogy egyik ajánlatot sem fogadja el, hanem uj árlejtés kiírását és megtartását rendeli el azzal a kikötéssel, hogy a munkálatok az 19L2. év végéig okvetlenül befejezést nyerjenek. Kisajátítási eljárás. A Szeghalom—füzesgyarmati törvényhatósági ut kiépítéséhez szükséges területek megszerzése céljából a kereskedelmi miniszter a kisajátítási jogot már engedélyezte. Minthogy azonban a kérdéses ut kiépítéséhez szükséges ingatlanoknak csak egy részét sikerült békés utón megszerezni, mig a többi ingatlanok tulajdonosaival a barátságos egyezség sikerre nem vezetett, ennél- fogya a kereskedelmi miniszter a még szükséges ingatlanok megszerzése céljából a kisajátítási eljárás folyamatba tételét elrendelte. Heti piac. Gyula, julius^18. A pénteki piakon már sok uj búza volt látható, kvalitása változó. Az ép egészséges szemű 80—81 kg., mig a szorult szemű 74—76 kg. Mindkét kvalitású azonban erősen szemetes. Eladatott: Búza (ó) . 20-60 21" — Búza (uj) . 20 — 2060 Árpa . 22'20 22-40 Zab . 22-20 22-60 Tengeri . 20 40 20 60 Irodalom. Orosházi Friss Újság címen két hét óta napilap jelenik meg Orosházán Mitlasovszky János szerkesztő és laptulajdonos kiadásában. Az eddig megjelent számok ügyesen vannak szerkesztve. — Hogy azonban a már meglevő orosházi hetilapok mellett egy naponta megjelenő hírlap képes lesz-e huzamos ideig prosperálni oly vidék nélküli kis helyen, mint Orosháza, kétes dolog. Törvényszéki csarnok. A közkórháznál a mennyezet leszakadása. A mint ismeretes, a vármegyei közkórház uj sebészeti pavillonjáuak építése alkalmával az 1910. évi augusztus 30-án a másodemeleti vasbetoamenuvezet leszakadván, két egyén tudvalevőleg meghalt és többen súlyosan megsebesültek. Ebben a bűnügyben a gyulai kir. törvényszék vádtanácsa a múlt hóban hozta meg jogerős vádalá helyező végzését. A végzés s?e- rint a vádtanács vád alá helyezte Pick Moritz építési vállalkozót, Tobias László építési vállalkozót, végül Edvi Illés Kálmán építési művezető szegedi lakosokat azért, mert az első két terhelt a kérdéses munkálatok szakszerű vezetését állandó felügyelet alá nem helyezték, minek folytán a vasbeton munkák rossz kivitellel készültek, harmadrendű terheltet pedig azért, mert a munkálatokat állandóan nem vezette, csupán havonkint tekintette meg azokat. A vudaláhelyezés gondatlanságból okozott emberölés és súlyos testisértés vétsége miatt történt. Az iratok a végtárgyalás kitűzése végett áttétettek a főtárgyalas elnökéhez. Heti bünkrónika. A betyár-dicsekvés következménye. Gyulán Pálinkás István gazdának a szolgálatában állott Kir lig Gábor béres, aki 1909. aug. 18-án a gazdájától ellopott 17 korona készpénzt és egy revolvert, azután elszökött Ezért a lopásért törvény elé került Kir lig Gábor, aki azonban a főtárgyaláson vigan tagadott és pedig olyan sikeresen, hogy felmentették, Kirliget • a szegedi börtönből vezették elő Gyulára a főtárgyalásra és midőn annak megtartása után visszakisérték, a kisérő őrnek feltűnt útközben, hogy a védence sokat nevetgél. Megkérdezte tőle, hogy mit nevet, mire azt felelte, hogy a lopást csakugyan ő követte el, de bizony alaposan túl járt a törvényszék eszén. — Erről a nyilatkozatáról Kirlignek jegyzőkönyvet vettek fel Szegeden és ez alapon a gyulai kir ügyészség ujrafelvétellel élt — A múlt hétre kitűzött ujrafelvételi tárgyalást nem lehetett megtartani, mert Kirlig egyelőre ismeretlen helyen tartózkodik
