Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-21 / 29. szám
1912. julius 21. Itékcs Hiroli. Kéry Gyula főispán folyó hó 17-én üdülés céljából hat heti tartózkodásra az Adriai ‘tengeren levő Sistiána fürdőbe utazott. Békésvármegye központi választmánya a gyo mai és orosházi országgyűlési képviseiőválasztóknak h jövő évre eg^ybeállított illetőleg kiigazított névjegyzéke ellen beadott 16 rendbeli felszólamlások felülbírálása végett Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt folyó hó 18-án ülést tartott. A választmány tárgyalván a beadott felszólamlásokat, azok közül 13-nak helyt adott, mig 3 felszólamlást elutasított. A vármegye múlt havi közbiztonsági állapota. A csendőrség jelentése szerint a múlt hó folyamáu a vármegye területén 134 bűneset történt, amelyek során 15 elfogatás szüksége állott elő A feljelentések száma 176 volt. A bűncselekmények között előfordult 3 ember élete elleni támadás, 12 jtestisértés, 18 lopás, 12 gyújtogatás, stb. Kinevezés. Kéry Gyula főispán a vármegyénél üresedésben levő egy közigazgatási gyakornoki állásra ifjú Haviár Dániel szarvasi lakost, végzett joghallgatót nevezte ki. Ugyancsak kinevezte díjtalan közigazgatási gyakornokká Valkovszky Mihály szarvasi lakost. Előbbit a békési, utóbbit a szarvasi járás fő szolgabirája mellé osztotta be. A közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztése. A fennálló törvény szerint, a közigazgatási bíróság hatásköre még a jog és törvény hasonszerü- ség elve alapján sem terjeszthető ki és a bíróság csak azokban az ügyekben illetékes eljárni, amelyek a törvényben taxatíve felsorolva vannak. Minisztertanácsi határozat alapján azonban egyes ügyekben tágítható a bíróság hatásköre. A minisztertanács most élt ezzel a jogával és kimondotta, hogy az ebadó egyenkénti kivetése tekintetében hozott köz- igazgatási bizottsági határozatok ellen, jövőben a közigazgatási bírósághoz lesz panasz jogorvoslatnak helye. A családi pótlék folyósítása izgatja most a tisztviselői kedélyeket. Az erre vonatkozó 1912. évi XXXY. t - cikk ugyanis folyó hó 12-én lépett életbe, s a tisztviselők nehezen várják a törvény végrehajtását. Erre nézve leggyorsabban a pénzügyminiszter intézkedett, amennyiben már e hó 14-én leérkezett Gyulára is a végrehajtási utasítás, amelyben egyúttal felhatalmazta a pénzügyigazgatóságot, hogy en nek alapján az alája tartozó tisztviselők részére azonnal folyósíthassa az őket megillető összegeket. Az utasítás alapján a tisztviselők másnap egyenként bejelentették igényjogosultságukat és kedden reggel már boldogan tették zsebre a folyó év három negyedére eső, s némelyiknél elég tekintélyes összeget kitevő pótlékot. Annál nagyobb a lehangoltság a többi tárcák alá tartozó tisztviselők körében, mert a többi minisztériumok közül még egyik sem intézkedett a pótlék folyósítása iránt. Kinevezés. A belügyminiszter Schmurák Irma gyulai állami - gyermekmenhelyi gondozónőt állami telepfelügyelőnővé nevezte ki s a gyulavárii telep vezetésével bízta meg. Eljegyzés. Bárdos Margót, dr. Bárdos Artur gyulai városi orvos leányát eljegyezte Zátonyi Dezső dr. zombori ügyvéd. A Békésvármegyei tűzoltó szövetség — amint azt már megírtuk — megalakulván, feladatává tette, hogy a vármegyei tüzoltászat terén szakszerű útmutatással szolgál, az önkéntes tüzoltóegyleteket az ! okszerű védekezésre kioktassa, tűzöl'ó testületeket ; szervezzen és azokat elméleti és gyakorlati ismere- I tekre tanítsa stb. Az egyesület megkereste a vármegyei községeket, hogy az egyesületbe lépjenek be. Legutóbb Békés község tárgyalván a megkeresést elhatározta, hogy az egyesületbe évi 50 korona tagdíjjal belép A Békésmegyei Pártfogó Egyesület javára a júniusi esküdtbiróságon részt vett esküdtek közül Emperl Ernő, dr. Reisman Adolf, dr. Sziráczky János, dr. Sebők Elek, Sailer Gyula, Gerlei Jenő, Pollák Arnold, Margócsi Miklós és Meitner Soma összesen 6 korona 20 fillért, azonkívül Kner Izidor gyomai nyomdatulajdonos 10 koronát adományozott, amelyekért ezúton is köszönetét mond az egyesület elnöksége. Almássy Endre betegsége. Köztudomású dolog, hogy Almássy Endre színigazgató a szezon vége felé Szegeden súlyos betegségben feküdt vakbél baj miatt. Ez időben annyira rosszul volt, hogy szinte katasztrófától lehetett tartani. Am utóbb javult az állapota és ideiglenesen annyira felépült, hogy eljött Gyulára, ahol három színdarabban játszott is. A végleges meggyógyulás végett azonban operációnak kellett magát alávetnie és ezért e hó 16-an Budapestre utazott. Az operáció folyó hó 17-én délutánra volt kitűzve A kritikus időben a társulat, egyben a gyulai közönség körében nagy volt az aggodalom, hogy vajon a súlyos műtét szerencsés kimenetelű lesz-e ? A jelzett napon estefelé azonban sürgöny érkezett Gyulára, mely meghozta az örömhírt, hogy Almássy Endre igazgató, a kiválóan tehetséges színész szerencsésen túlesett a veszélyen és most már biztosan remélni lehet gyors és végleges felgyógyulását. Mindamellett ebben a szezonban — sajnos — már nem gyönyörködhetünk pompás játékában, mert mire a szinpadralépést megengedik neki az orvosok, a társulat már régen szétoszolva fogja élvezni megérdemelt nyári pihenőjét. felett A vonat körül kurta szoknyás asszonyi nép egymást túl kiabálva, nehéz kosarakkal kapaszkodott a magas feljáratu vasúti kocsikba A tarkabarka vásáros nép közt nagy kalapu, elegáns szürke ruhába öltözött dáma suhan a vonathoz. Angolos ember mámoros tekintete kiséri; pillantása körül fonja az asszony karcsú termetét, megcsókdossa piros arcát, aztán bánatosan legyint a lassan, méltóságosan mozduló vonat után, amint nagyokat köhintve indul a színes zöld szőnyeg közt tova húzódó sínpárnak. Aztán sivár, vadvizes, zsombikos mezőség következett, épp olyan, mint otthon a galambosi rét. A szellő csapongva szántotta végig a kokoly- szás, ingoványos vidéket. A vasúti töltés árkában egy-egy fűz csüngő lombjairól árnyékolva, sötétzöldes viz tükréből emelkedett ki a karcsú vízililiom s a partszéleket mint széles girland szegélyezte a kék nefelejts. A láthatáron ezüstözött barnás fellegek ültek, nehézzé, nyomasztóvá téve a levegőt. Tikkadva dőltem vissza a pamlagra. Álmodoztam Gondolatim játszva röppentek az ismerős vidék felé. Örömrepesve láttam a falut körülölelő „Nagy eret“, hol annyiszor lubickolva újítottuk fel a hajótöröttek rémes esetét, amint teljes erővel himbáltuk a nagy csónakot s rémüldözve merültünk a felkavart iszapos, szikes vízbe. A papék Sanyija pedig a kiosztott szerephez híven mentéshez fogott, miközben mi jajgatva, sikongva, de azért biztos kézzel szeltük a vizet s úsztunk ki a partra, hogy ezt a kísérteties játékot megismételjük. A csalóka, csábitó érzések körül öleltek s a régi kedves otthon befásitott gyepes udvarát jártam Meg-megsimogattam az öregedő mohos fákat, el-elnéztem a görnyedező megrokkant kis ablaku házat Aztán merengve kalandoztam a sárfal keritéses utcákon. Kint jártam a szőlőhegyeken, a kunyhóban, gondolatban ledőltem a diófa alá, hol annyiszor he- verésztünk. Megkerültem a szőlőt, képzeletben újra láttam, a mint réges-régen a haragoszöld leveles szőlőerdőben meg-megpillantánk egy-egy vánnyadt hervadozó tőkét. Körül fogtuk Édesapámmal s öccsössel vájtuk, ástuk a homokot, kerestük a pusztító ellenséget, á patát . . . Munka után aztán körül ültük a'bográcsot. Kemény tarhonya volt benne... Hej ! Milyen lukullusi ebéd is volt az ! Most, annyi tengernyi idő után, mikor az ember, —.-mint Makkos bácsi szokta mondani: — ,,a rogyina országában jár‘‘ nem esik jól még a pástétom se. Úgy az, úgy Pedig lám, a Dam sógor most is valami zöldben tartandó vacsorával kecsegtet Igen, igen a gyepes udvaron, o’t az öreg bodzafa alatt, mit annyiszor másztunk meg, hogy a papék háza tetejére kúszva a gólya fészkéből tojást s az ágas- bogas gallyak közül verébfiókákat szedegessünk. Vájjon meg van-e még az a korhadozó fa ... ? Nyujt-e még a gyerekseregnek hüs árnyékot ? Megnézem Meg. Ha bealkonyodík s a vén fák sürü lombjai közt sóhajtva suhan át az őszi szellő s a parányi csillag mécsek kigyulnak az ég kárpitján, a Dani sógor mellől ellopózkodom oda az odvas bodzafához s vén ágaiba belekapaszkodva megpróbálom . . . Hátha még most is sikerülne ? Csak legalább félig . . . addig, ahol az eresz kezdődik . . . Merengésemből a vonat füttye zavart fel. Kitekintek. Itt a Nagyér, itt a csonka torony. Az állomás előtt meg az én kedves sógorom lóbálja felém a mindig irigyelt tapló sapkáját. Wenckheim Frigyes gróf végrendelete. A békéscsabai kir. járásbíróságnál f. hó 3-án hirdette meg Szabó László albiró az elhunyt föur végrendeletét. Ingatlanban Wenckheim Frigyes gróf nevén csupán a pósteleki birtok állott, a többi nagykiter- jedésü uradalmak tulajdonosa ugyanis Wenckheim Krisztina grófnő. A gróf, tulajdonához képest a végrendelet igen szépen juttatott jótékony célokra is. Végrendeletében ugyanis 50,000 koronát a hozzá közel álló alkalmazottaknak kegydijul. 50,000 koronát a neje által alapított gyulai árvaháznak, 50,000 koronát pedig a gyulai róm. kath. főgimnáziumnak hagyományozott. Ez utóbbi 50,000 korona a mostani viszonyok között kétszeres jótétemény főgimnáziumunknak, amely tudvalevőleg nemcsak nehéz, hanem csaknem tarthatatlan anyagi viszonyok között sínylődik. A gimnáziumi alapszerződés a tanárok lakbérét tudvalevőleg fejenként csupán 500 koronában állapította meg. Az 500 korona pedig, mint bizonyításra nem szorul, a nőtlen tanárok tényleges lakbérét is alig fedezi, a nős tanárok lakbérének pedig felét sem. A lakbéremelés tekintetében történt kísérletek, sajnos, eddigelé eredménytelenek maradtak, ami azzal a veszéllyel jár főgimnáziumunkra, hogy a legkiválóbb tanerők részint eltörekszenek, részint nem is pályáznak Gyulára. Wen- ckheim Frigyes gróf bőkezű s nemes- végrendeleti hagyománya bizonyara megkönnyitendi a lakbéreknek az a.lami középiskolák tanárai részére megállapított lakbérekre való kiegészítést és konszolidaló- lag fog hatni főgimnáziumunkra, különösen akkor, ha a gimnáziumot fentartó összes tényezők erre vonatkozólag a szükséges intézkedéseket megcselekszik. Eljegyzés. Ifj. Balogh József hentes-iparos eljegyezte özv. 7órák Jánosné leányát Teréziát. Heltai Jenő dala, melyet betétként énekel a »Kis Gróf«-ban, a szerző kiadásában megjelent. Kapható Dobay János zenemű- és köuyvkereskedésében. A „Békésmegyei Muzeum“ gyarapodása. Tarkó Istrűn főTÜinIvés napszámoVVaTyóg"TeszTfes" közben — a törökzugi sződők között — talált egy emberi csontvázat s annak egyik karján egy bronz karperecét. melyet a muzeumőr pénzért váltott magá- noz. A karperec három bronzsodronyból áll, melyek nem egészen függenek össze; együvé tartja őket három üveg gyöngy, melyekbe a.sodronykarikák bele vannak fűzve. A három üveggyöngyön fehér zománccal képezett két egymásba fonódó kigyóvonal fut végig. Analógiával a karperec nem bir. Lelethelyére 4-én kirándulva, hoztam egy kőkori fületlen bögrét, egy agyag orsó karikát egy állati lábszárcsontból durván faragott lándzsa-véget és egy petri- fikálódott szarvas fogat. Gyoméról julius 4-én meglátogatta a múzeumot Zöld Gáborné szül. Gáli Erzsébet és meg is ajándékozta egy újkori órossal és egy tányérral, melyek azért nevezetesek, hogy az anyja a csabai első országos vásárban vette azokal. özv. PormUz Demeterné szül. Veres Lila, jelenleg aradi lakos, egy még néhai nagybátyja Veres István birtokában volt cserépkancsót ajándékozott. A kancsó fehér agyagból van égetve, egészen majolikaszerú és igen szép magyaros disz van rá zománc alakjában égetve. Kár, hogy törött. így is hirdeti azonban agyagiparunk fejlettségét a múlt század elejéről. Ma mar nincs az agyagipar a fejlődés ama tokán, mert nagyott hanyatlott a gyár ipar bekövetkezése óta. Mint agyagipari tárgyak helyet foglalhatnak a múzeumban. Bár mások is követnek ezen asszonyságok példáját s gyarapítanák ipari tárggyal a múzeumot. Az ajándékozóknak a Békésvármegyei Közművelődési Egyesület névében köszönet mond a Muzeumőr. A képviselőtestület folyó hó 27-én délután 3 órakor rendes közgyűlést tart a következő tárgy- sorozattal: 1. 1911. évi közpénztári, közmunka, Erzsébet ápolda, szépészeti, katonaelszállásolási, gróf Wenckheim Frigyes-alap, Göndöcs Benedek-alap, báró Wenckheim Béla-alap, Geiszt György-a ap, Kossuth Lajos szobor-alap, Ffiffner Paulina sirko- alap, ipariskolai segélyalap, csatornázási alap, úti bizottsági alap, letéti pénztár, tiszti nyugdij-alap, rendelkezési alap, remete—ökörjárási földvételi alap, országos munkás- ás cselédsegély pénztár-alap, bent- deki pénztár, gróf Wenckheim Gyula-alap és az elhagyott gyermekek segélyalap pénztárának számadása, valamint az 1911. évi vagyonleltár előterjesztése. 2. Braun Mór és társai tulajdonát képező szőlővételi ügye. 3 Lindenberger Károly gyulavárii lakos ajánlata szőlőfóldjének városrendezési célokra való megvétele iránt 4. Tar András ajánlata szőlőjének városrendezési célokra leendő megvétele iránt. 5. Reinitzer Ferdiuánd és neje ajánlata telküknek város- rendezési célokra leendő megvétele iránt. 6. Varga István ajáulata telkének városrendezési célokra leendő megvétele iránt. 7. József kir. herceg szanatórium- egyesület kérelme adómentesség engedélyezése iránc. 8. Gebei András és társai kérelme a vadászati haszonbérek felosztása tárgyában. 9. A polgármester előterjesztése a város által a gyulai róm. kath. főgimnázium részére fizetett évi hozzájárulás alóli felmentés céljából a vallás- és közoktatásügyi mi
