Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-14 / 28. szám
4 Békés 1912. julius 14. ben való kinyomatását határozta el a közgyűlés. Csepregi György esperes felolvasta az évi jelentését, melyből kitűuik, hogy az egyházmegyében 55399 hivő van. Knyihár Károly a jelentésében Gyulán egy segédlelkészi állás szervezését tartaná szükségesnek, Békésen pedig egy fiók-egyház létesítését. Csepregi Györgv esperesi mandátuma letelt. Ebből kifolyólag a közgyűlés utasította az egyházakat, hogy szavazataikat az esperesi megbízásra november 15-ig adják be. Több mint valószínű, hogy esperesnek újból Csepregi Györgyöt fogják megválasztani A közgyűlésen szóba került a szarvasi gimnázium is. Szarvas ugyan nem ezen egyházmegyéhez tartozik, de az arad—békési egyházak az esperesség szétoszlásakor lekötötték magukat a főgimnáziummal szemben évenkénti adományokra, miért is a főgimnáziumi bizottságba ez az egyházmegye is küld négy tagot a szabályrendelet szerint és mégis a szarvasi főgimnázium vezetősége következetesen fumigálfa az arad—békési egyházmegyét. Jelentéseket nem ad az egyházmegyének, értesítőket nem vagy csak elkésetten küld. Ez eljárás fölött az egyházmegye rosszalását fejezte ki, s felírni határozott orvoslás végett az egyházkerülethez. Az aratás. Valóságos Te Deumot zenghetünk a jó Istennek azért az ideálisan kedvező időjárásért, amely a kalászosoknak, különösen pedig a búzának az érés végstádiumáig osztályrészül jutott. Junius utolsó hetétől kezdve julius 11-ig olyan kedvező időnk volt, amelynél a legkövetelőbb gazda sem diktálhatott volna jobbat és különbet, nevezetesen állandóan száraz, meleg, de nem túl forró napok, folytonos széllel enyhítve és mérsékelve. Csakis ennek az eszményi időnek köszönhető, hogy a búza a leglaposabb réti földeken is megérett, anélkül, hogy az érés végstádiumában meghibásodott volna, Ami hiba van a búzában, az korábbi keletű, mint azt lapunk múlt számában már megírtuk, nevezetesen a még junius második felében megdőlt búza sok helyen megszorult, de a lezajlott két hét időjárása ezeken is sokat segített, inkább enyhítette, mint fokozta a szorulás következményeit. Réti földeken is már a hét elején teljesen megérett a búza á annak aratását is ahol legkésőbben, de a keddi nap folyamán mindenütt megkezdhették. A termés eredményét illetőleg most már pozitivebb perspektíva tárul elénk s ez az eredmény múlt heti prognosztikonun- kat nemcsak teljesen igazolja, hanem némileg kedvezőbb szinben is tárja elénk. Búzában ugyanis vármegyénkben az átlag termés 1100 négyszögöles holdanként, a múlt szamunkban jelzett 4 — 10 helyett 5—11 métermázsára tehető. Amennyire óhajtandó és szükséges volt a száraz idő. épp annyira kívánatos lön a teljes érés után az eső is, amely f hó 11-én, csütörtökön este szerencsésen be is következett és kisebb-nagyobb mértékben kiterjedt a vármegye egész területére Pénteken délután, noha kisebb területen, az eső megismétlődött és mérlegel- hetleuül kedvező hatású volt az egész növényzetre, elsősorban tengerire, legelőre, kaszálókra, vetemé- nyekre és szőlőre. Maga az aratás mindenfelé serényen és zavartalanul folyik, nagyobb birtokokon még a küszöbön álló teljes hetet is igénybe fogja venni. A legfontosabb azonban az. hogy az időjárás esélyeinek a kalászosok termése csak a legminimálisabb mértékben vau immár kitéve. A gyulai nyári vásárt tudvalevőleg »kisvásár« - nak is hivják. Ez a „kis“ jelző azonban egyáltalában nem akadályozta meg, különösen a rég múltabb időkben, hogy a kisvásár forgalma akárhányszor túlhaladja többi vásártársaiét. Különösen akkor, amidőn az aratás kitűnő sikerű volt, amely körülmény hathatósan fokozta a gazdiközónség vásárló kedvét, no meg képességét is. A nyári vásárt különben ■»futót vásárnak is hivják ; ez a jellege azután állandó is, mert a legnagyobb munkaidőbe ékelődik. Ezúttal a szokottnál is nagyobb munkaidőbe, mert az aratás az idén szokatlanul későn volt megkezdhető. Eladó és vevő egyformán törekszenek, hogy az eladáson és vásárláson mihamarabb túlesvén, haza szabadulhassanak. Ezúttal az aránylag kedvező aratás mellett sincs nagyobb vásári forgalomra kilátás, kivéve a lóvásárt, mely a küszöbön álló nyomtatás következtében élénknek Ígérkezik. A vásári napok különben a következők : szerdán, julius 17-én sertés, csütörtökön juh, pénteken szarvasmarha, szombaton ló és mezőgazdasági iparcikkek, vasárnap belső s nyersbőrvásár. A dunna, mint takarékpénztár. Ismeretes a köznép, kivált a sok öreg asszonynak az a jó szokásuk, hogy pénzüket nem teszik takarékpénztárba, hanem otthon szalmazsákban, kályhacsőben s egyéb hasonló rejtekhelyeken dugdossák el, ahol bankóikat nagyobb biztonságban hiszik, mint valamely bank páncélszobájában. Igaz, hogy a pénzüket igy rejtegetők, épp a pénz miatt, többnyire alig mer nek otthonról eltávozni s igy nincs is szükségük Yalami erős pénzszekrényre. Ámde néha megesik, hogy az igy kamatozatlanul maradt tőkének mégis lába kel. így járt a napokban őzv. Demkó Jakabné gyulai lakosnő is a házi takarékjával. Ugyanis Vészé János bibarmegyei vásári létraárusnak a tavaszi gyulai vásáron nagymennyiségű kész áruja maradt eladatlanul. Beszállt tehát portékájával özv. Dimkó Jakabnéboz s innen rándult ki a környékbeli vásárokra készítményeit árusítani. A befolyt vételárat mindig átadta Demkónénak megőrzés végett. Az asszony a pénzt a dunnábin rejtegette. Már 900 korona volt együtt, mikor beütött a családi »tragédia«. Nevezetesen az asszony veje, Góg J ikab hazajött a tanyáról s összerezzent az anyóssal. Ennek következtében összenyalábolta a házban az ő tulajdonát képező bo'mit, köztük a dunnát is s kocsira rakva elvitte a tanyára. Csak azután jutott Demkónénak eszébe, hogy a dunnában volt a 900 korona is. A vő kérdőre vonatván, tagadta, hogy a pénznek színét is látta volna s mivel az nem került elő, Demkóné a rendőrséghez fordult a pénz visszaszerzése végett. A rendőrség megindította a nyomozást. Halálozás. Batik Elek, a Gyulavárosi Takarék- pénztár nyugalmazott pénztárosa f. -hó 9 én 83 éves korában Szarvason meghalt. A boldogult mint bou- védbaduagy részt vett a szabadságharcban, később Gyulaváriban uradalmi ispán volt és a 70-es évek közepén a Gyulavárosi takarékpénztár pénztárosának választatott meg. Utóbbi minőségben bárom évtizedet meghaladó időn át puritán becsületességgel és szigorú pedantériával működött és közbecsülést vívott ki magának. Nyugalomba vonulván, mint gyermektelen özvegy ember pár év előtt Gyuláról Szarvasra költözött Mészáros Gusztáv kir. járás- biró rokonához és ennek szerető családja körében, teljes visszavonultságbaa élte le végnapjait. Haláláról a Gyulavárosi Takarékpénztár és a család adtak ki gyászjelentést, amely utóbbi a következő : Mészáros Gusztávné Batik Gizella, László Sándorné Batik Hona és Batik Béla, mint az elhunyt legközelebbi rokonai fájdalomtól megtört szivvel tudatják a legjobb rokonnak, Bitik Elek nyugalmazott takarékpénztári pénztáros és 48-as honvéd hadnagynak folyó évi julius 9-én délután háromnegyed 8 órakor életének 83-ik évében bekövetkezett gyászos elhunytét. A megboldogult földi maradványa 1912. évi julius hó 11-én délelőtt 10 órakor fog a róm. katb. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Lelke üdvéért az engesztelő szent miseálddzat 1912. évi julius 12-én délelőtt 9 órakor fog az Eg Urának bemutattalni. Áldás és béke porrira ! Meglőtte a pajtását. Gyakori eset, hogy a gyermekkézbe kerülő fegyver szerencsétlenséget okoz. Hiábavaló ez ellen minden védekezés, minden szülői intelem, a gyermek csak akkor győződik meg szófogadatlansága fájdalmas következményeiről, mikor már megtörtént a baj és a szerencsétlenséget már nem lehet jóvátenni. így járt vasárnap délután Bisitz Elek gvulai szobafestő hasonló nevű 13 éves fia is, aki a lakásban egyedül maradván, a mulatságra nem talált alkalmasabb eszközt, mint apjának forgópisztolyát, amelyet a falról leakasztott s a szomszédból átjött játszótársával, Puczkó Péter szintén 13 éves fiúval babrálgatni kezdték. Mikor már jól kitanulmányozták a szerkezetét, a kis Bisitz »pénzt, vagy életet!» kiáltással hirtelen ráfogta a fegyvert társára. A revolver ravasza elcsattant és nagy dördiiléssei elsült. A golyó a két lépésre álló Puczkó Péter arcába fúródott s a pofacsontban megakadt. A szerencsére nem súlyosan sérült fiút rögtön bevitték a közkórházba s a golyót műtéttel eltávolították sebéből. A fegyverrel könnyelműen játszó Bisitz Elek ijedtségében elszökött hazulról, egész éjjel nem mert hazamenni, csak másnap került elő. Házasság. Mészáros Illés, a temesvári had- apród-iskola gyulai születésű rendes tánctanitója a mai napon Budapesten házasságra lépett Halász Mariska úrnővel, Halász Árpád dr. temesvári ezred- orvos és HalászFerenc dr. budapesti vasúti főtiszt nővérével. Háláló tás. Kohlmann Ivíro'y kékfestő iparos polgártársunkat fajdalmis-ciapás, pótolhatlan veszteség sújtja Szeretett neje, Mihalik Róza asszony f. hó 12-én este váratlanul meghalt. Az életerős, derék asszony halálát férjén kivül testvérei s kiterjedt rokonság fájlalják. Temetése ma délután 5 órakor lesz. A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő: Alulírottak fájdalomtól megtört szivvel jelentjük a szeretett jó hitvesnek, testvérnek és sógornőnek Kohlmann Károlyné szül. Mibálik Rózának áldásdus életének 59-ik, boldog házasságának 39-ik évébea folyó évi julius hó 12-én este 10 órakor rövid szenvedés, a halotti szentségek felvétele után történt elbuuytát. A drága halott hült tetemei folyó évi julius hó 14-én délután 5 órakor fognak a helybeli Szentháromság temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó évi július 17-én reggel 7 órakor fog az anyatemplomban bemutattatni az egek Urának. Gyula, 1912. évi julius hó 13. Áldás és béke hamvaira ! Kohlmann Károly férje, Schriffert Józsefné sz. Mihálik Mária, Mibálik János, Mibálik Auna testvérei, Ifj. Schriffert József, Weimann Yiktorué, sz. Schriffert Mariska, Schriffert Pál, Mihálik Erzsiké, Mihalik Margitka, Mihálik Andor, Mihálik János, Mibálik István, Mihálik Laczi keresztgyermekei, Schriffert József, Mibálik Jánosné sz. Kovács Erzsébet sógor, sógornő. Baleset fűnyírás közben. Gyulán, a várkertben a pázsit füvét nyírták. Erre a célra egy ügyesen szerkesztett gép szolgált, Hurguly Dávid 15 éves gyulai fiú is, mint napszámos, ezzel foglalkozott. De nem vigyázott eléggé. Elesett és ennek folytán a fűnyiró-gép ballába nagy ujját megvágta. Sérülésével a kórházba szállították. Nagyobb baja nem lesz a gondatlan suhancnak Elgázolás. Bogdán András bolgár kertész 9 éves fii Békéscsabán a múlt heti szerdai heti vásáron vígan játszadozott a városháza ejőfct kis cimboráival. Gondatlanságukban nem ügyeltek a járó-kelő kocsikra. így történt, hogy egy kocsi Bogdán Andrást elütötte és a kocsi kereke keresztül ment rajta. A gyermek súlyos sérülést szenvedett. Rögtön beszállították a békéscsabai kórházba, a hol megállapították, hogy ha komplikáció nem jön közbe, a sérülés nem fog nagyobb bajt okozni. Egy csabai munkás halála. Bicsa György békéscsabai lakos munkásképen Petrozsényben dolgozott a vasúti állomáson. Déli időben a nagy hőségben eltikkadt és hogy árnyékban pihenhessen — vigyázatba meggondolatlansággal — egy teherkocsi alá feküdt:. Elaludt és arra ébredt, hogy tolatnak az állomáson. Ki akart menekülni a kocsi alól, de épen abban a pillanatban azt a kocsit indították meg, amely alatt pihent. A szerencsétlen embert elgázolta a vonít, s most felesége és gyermekei siratjík Bicsa Györgynek a vigyázatlansagat. Öngyilkosság Békéscsaba — Erzsébelhelyen. Pl uh ár János békéscsaba—erzsébetbelyi 57 éves ember — mai napig sem tudni miért — megunta az életét. Elhatározta, hogy megölt magát Árjegyzéket hozatott, s abból kiválasztva egy 9 mm -es revolvert, azt utánvéttel megrendelte. Mikor a revolver megérkezett, bement Békéscsabára, töltényeket vásárolt, azután hazatérve, bezárkózott és kétszer egymásután a szájába lőtt. A dörrenésekre a bíztak természetesen berohantak. Rémes látvány tárult eléjük. P.uhár ott fetrengett előttük vérében, haldokolva. Azonnal orvost hívtak. Azonban ez már nem segített, mert Pluhár János csakhamar meghalt. Úgy látszik, hogy az idős ember azért vetett véget az életének, mert hozzátartozói nem voltak és az egyedüllétet nem tudta elviselni. Villámcsapás. Foiyó hó 2-án nagy zivatar vonult el Orosháza fölött. A gyulamezei tanyákon Jankó János földjén a villám lecsapott két fába; a fák mellett volt egy istálló, melyben az állatokat a villám ereje földre sújtotta. A cselédek künn sza- lonnáztak az udvaron s őket is földhöz vágta a nagy légnyomás. Szerencsére a villám nagyobb kárt nem okozott. A forgópisztoly áldozata Gyomán Tarái Imre ottani gazdának volt a bérese Hornok István 20 éves legény. Ámbár a béres legényeket nem szokták kirabolni, mert rendszerint nincs mit rabolni tőlük, Hornok István mégis jónak látta magát felszerelni egy revolverrel. Junius hó 30-án épen ebbeu a veszedelmes szerszámban gyönyörködött, de ezt nem sokáig tehette, mert miközben a forgópisztolyt ide- oda forgatta, az hirtelen elsült épen akkor, a mikor a csöve ő felé volt fordulva. A löveg Hornok Istvánnak a bal mellébe fúródott, de halált nem okozott, mert nemesebb szervet nem ért. A gyulai kórházban ápolják és rövidesen felépül. A folyó áldozatai. Endrődön e hó 9-én délután Farkas Imre ottani lakos Mária nevű leánya a náluk alkalmizott Hanyecz Etel libapásztor leánykával lement a kert végében elhúzódó Holtkörözs med rbe fürödni. Sokáig elmaradtak. Farkas Imre nyugtalankodni kezdett és utánuk ment. Legnagyobb rémületére mindkét leányt ott találta a víz tetején szétterülve. Elhülve húzta ki mindkettőjüket a partra, de azok ekkor már halottak voltak. A magcsonkitott gyermek. Szabó József orosházai lakos — István nevű gyermekének — a kit Kabódi István vásárhelyi pusztai tanyájára adott kanásznak, folyó julius hó 3-án a balkezének két ujját levágta. Állítólag azért történt ez, mert midőn Szabó József az eset napján haza akarta vinni fiát, az nem kívánkozott megválni a pusztai élettől és apja házához visszamenni. Mi azonban nem hisszük el Szabó Józsefről, hogy ilyen cselekedetet szándékosan kővetett volna el s a megindítandó eljárás során kétségkívül valamely baleset fog kiderülni a súlyos sérülés okául. A gyilkos kasza. Csorvás község határában gróf Wenckheim Henrik kiskora örökösei nagymajori birtokán tót munkások végzik az aratást. Julius hó 1-éu a munkások reggel */a 8 óra tájban reggeliztek. Az ehez kiszállított kenyér azonban kevésnek bizonyult, miért is felkérték Balázs István gazdát, hogy hozasson még kenyeret. Balázs gazda tüstént szóllott a vizbordó gyerekeknek, hogy menjenek be a ma-
