Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-14 / 28. szám
3 Békés L912. julius 14. hogy munkásainak egészségügye ekként biztosítva van, biztosította termelését és üzembiztonságát is. S minthogy ez az egyedüli és helyes felfogás nem vert még gyökeret a köztudatban, az anyagi terhek viselése sok panasznak s ellenszenvnek szülő oka. Ez azonban még nem jelenthet törvénymódosítást, mert mint az érdekelteknek az önkormányzatban közreműködő képviselői igen jól tudják, az anyagiak tekintetében csak felfelé lehet módosítani. A biztosítottaknak a modern hygienia iránt fokozódó igényeit — jogos igényt — kielégíteni elsőrendű feladat, aminek csakis elegendő anyagi eszközök rendelkezésével lehetséges megfelelni. Ezeknek az eszközöknek céltudatos fel- használásával s ha kell fokozásával jutnak a pénztárak ina-holnap olyan helyzetbe, hogy a törvényes szolgáltatásokon kívül, illetve azok mérvének csökkentésével járó egészségügyi intézményeket létesíthessenek, mely intézményeknek (munkáskórház, szanatórium, tüdőbeteg gondozó, bölcsőde, munkásfürdők) áldásában s ezzel az általános közegészségügy javításának előmozdítása nem vitás. * A gjulai kerületi munkásbiztositó pénztár közelmúlt igazgatósági ülésében foglalkozott a pénztár továbbfejlesztésének kérdésével. Megbízást adott a pénztár elnökségének egy a tüdőbetegek szakszerű kezelésére alkalmas dispensair (tüdőbeteggondozó) létesítésének előmunkálataira. Tervbe vette továbbá egy teljesen modern rendelőintézet (a meglévő kibővítésével) felszerelésével kapcsolatos pénztári székház megépítését. Ugyancsak élénken foglalkoztatja a pénztár vezetőségét a munkások közegészségi és köztisztaság céljából létesítendő modern fürdő megteremtésének kérdése. Megannyi üdvös cél, melynek elérése eleddig hiú ábránd volt, ma már feladat, sőt kötelesség. S minél jobban halad a pénztár konszolidálása előre, annál inkább kerül a pénztár abba a helyzetbe, hogy feladatát a törvény szelleméhez képest a betegséget megelőző intézmények létesítésével oldja meg * A jegyzőkönyv felvétetett, mely szerint a párbaj vasárnap délelőtt 9 órakor a Y . . .-féle vívóteremben lesz teljes bandage-val — a végkimerülésig. (Még most is átfut rajtam a hideg, ha reá gondolok) * * * * A közbeneső szombati napon erősen folyt az Y . . .-féle vívóteremben a paukolás Délelőtt az egyik, délután a másik fél részesült oktatásban, gyakorolván a vivómester által melegen ajánlott cselvágást IV. Vasárnap d. e 9 óra 10 perc és 2 másodperc 1 — fülig bepólyázva lépnek ki a felek a porondra. (A félelemnek semmiféle jele sem mutatkozik rajtok) Egy-kettőre ügyesen lejátszók a betanult szerepet. (Közben vagy hatszor csilingelt a telefon. Szülők rokonok és barátok érdeklődnek ) Ideális párbaj volt, u. i. a tompa vasdarab ez egyszer nem a sértett, hanem a sértő fél bal vállát karcolta meg. Az orvosok, kezükben a karbolozott vattával, jó ideig keresgélték a sérült helyet, de hogy megtalálták, azt a teremszolga éles és a párbaj sebekhez szokott szemeinek köszönhették. Midőn hosszas nyomkodás után sikerült az orvosnak vért is napszinre hozni, a segédek megállapították a végkimerülést és az ügy a lovagiasság szabályai szerint befejezettnek nyilváníttatott * * * Mégis drága a becsület: A terem fejenként ■. 30 K. Az orvos fejenként . 20 K. A kocsi fejenként . 10 K. Összesen' á 60 K. Nincs e helyütt elég terünk, hogy a szociális biztosítás humánus és nemes emberbaráti feladatait részeire bontva ismertethessük Any- nyit azonban tényként megállapíthatunk, hogy a munkásbiztositó pénztárak Magyarországon másfélmillió hasznos polgár egészségügyére évente 22 millió koronán jóval felüli összeget áldoznak, nem számítva a balesetet szenvedetteknek és ezek hozzátartozóinak kártalanítás és járadék fejében évenként kifizetett 3—4 millió koronát. Ezt a fejlődést pedig csakis az 1907. évi XIX. t.-c. tudta létrehozni s annak szellemében való ténykedés jövőben előbbre vinni. A közigazgatási bizottság ülése. Julius 8. A közigazgatási bizottság rendes üléséi e hó 8-án tartottta meg Kéry Gyula főispán elnöklete alatt. Az ülésen a megyei és állami tisztviselők illetőleg helyetteseik mind jelen voltak, a választott bizottsági tagok közül azonban négyen hiányoztak és pedig a békéscsabai három bizottsági tag, valamint gróf Wenckheim Dénes. Az ülés lefolyása a szokottnál vala mivel élén- kebb volt, mert több tárgynál volt felszólalás és a tankötelesek összeírása ügyében kiadandó rendelet tárgyalásánál Yeres József, Dr. Török Gábor és Dr. Horváth Dezső kir. tanfelügyelő helyettes magas színvonalú és érdekes beszédekkel világították mpg a jelenlegi helyzetnek tarthatatlanságát. Az ülésen jelen voltak Kéry Gyula főispán elnöklete alatt : Ambrus Sándor alispán, Dr. Daimel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök. Dr Zoldy Géza főügyész, Dr. Zöldy János főorvos, Zádor Mór kir. pénzügyigazgató, Dr. Horváth Dizsö kir. tanfelügyelő helyettes, Bálint Imre kir. mérnök, az államépitészeti hivatal b. főnöke, Dr. Konrád Ernő kir. ügyész, Pfeiffer István közgazgasági előadó, továbbá Dr. Ladies László, Dr. Tórák Gábor, Haviár Dániel, Morvay Mihály. Veress Józs.-f és Dombi Lajos választott bizottsági tagok. Kéry Gyula elnöklő főispán az ülést d. e. 9 órakor megnyitván bejelentette, hogy Mikler Sándor kir. tanfelügyelő hat heti szabadságot kapott. Elsősorban az alispáné jelentés olvastatott fel, amely a következő : A közbiztonsági viszonyok sokkal kedvezőbbek voltak, mint a múlt hónapban, amennyiben — eltekintve a kisebb utcai verekedésektől — a személy- biztonság csak 6 könnyű testisértéssel, mig a vagyonbiztonság 8 kisebb nagyobb lopási esettel zavartatott meg. Mindezen büntető cselekmények tetteseinek kinyomozása és a kinyomozott tettesek megbüntetése céljából a szükséges intézkedések megtétettek. Tűz az elmúlt hónapban 17 esetben fordult elő a várna gyé területén, takarmányfélét, ruhane- müeket és lakóházat hamvasztott el. A tüzesetek folytán felmerült nagy mérvű károsodás azonban biztosítás folytán tekintélyes részében megtérül. A tüzesetek a megejtett nyomozások adatai szerint nagyobb részben vigyázatlanság egy esetben villám- csapás következtében keletkeztek. A tüzesetek közül megemlítem a gyomai Kató Gábor és társai gőzmalma leégését A tűz által oko zott kár 72000 koronát tesz ki, amely csak részben térül meg, továbbá Gémes Ferenc orosházi lakos tulajdonát képező és 480000 koronára biztosított gőzmalom leégését. A tűz a gépház kivételével az egész malomépületet és annak berendezését elhamvasztotta. A tüzeset állítólag rövidzárlat folytán állott elő. öngyilkosság és baleset. Junius hóban 7 ön- gyilkosság és 17 baleset fordult elő. Legtöbb volt az öngyilkosok száma a békési és szarvasi járásban, mindegyikben 2—2 eset. A 17 baleset közül 8 halállal, a többi súlyosabb és könnyebb természetű sérüléssel végződött. A gazdálkodás menetében a legnevezetesebb momentum, az aratás a vármegye egész területén annak minden járásában megkezdődött, anélkül, hogy bármiféle elemi csapás a gazdák számítását a termést illetőleg keresztülhúzta volna. Ha valami elemi csapás a még nagyrészben lábon álló gabonát nem éri, a termés úgy az ősziekből, mint a tavasziakból közepesen felüli lesz. A búza szép sárgán érik, csak egyes dültebb helyeken okozott kárt a rozsda. Arató munkás elég drágán ugyan, de mindenütt volt kapható. Az aratási munkák eddig rendben folynak, csupán a szeghalmi járásban Deutsch Arthur és Jakabfy Jenő, valamint a békéscsabai járásban Haraszti Sándor gazdaságában volt részleges sztrájk, ezek azonban a hatóság közbelépése után mind és azonnal megszűntek. A napszámbér a vármegye területén 4—6 korona között váltakozik. A kapások, de különösen a tengeri elég jó. A cukorrépa és a dohány sem sok kívánni valót hagy hátra A takarmányfélék, a bükköny és a Il-od ka- szálásu lucerna, a gyepszéna és csalamádé is megfelel a várakozásnak, igy tehát az állattartás nem okoz gondot a gazdáknak. Az ipar és kereskedelem terén nevezetesebb eseményről nem emlékezhetem meg. Szarvason a közig, bíróság által megsemmisített községi elöljáró választás f évi junius hó 10-én megejtetvéo, biróvá Pribelszky Pál, törvénybiróvá Demcsák Mihály, gazdává id. Melis Pál, főpénztár- nők ká Kántor Samuel, adószedő pénztárnokká Kícz Pál, közgyámmá Hrivnák Dani választattak meg, ezenfelül 8 esküdti állás lett betöltve. A szeghalmi járás főszolgabirája Dr. Halász Gyula körösladány községi ügyvezető orvost 10 K. rendbüntetéssei sújtotta. Ugyancsak a szeghalmi járás főszolgabirája Schweiger Gyula vésztői adóügyi jegyző ellen hivatali kötelességének súlyos megsértése miatt fegyelmi eljárást rendelt el, őt állasától felfüggesztette. Miután azonban nevezett jegyző állásáról lemondott, állásától felmentette és az ellene elrendelt fegyelmi eljárás beszüntettetek. A vármegyei tisztviselők egy része az ügyviteli szabályzatban biztosított szabadságot részben már igénybe vették, részben pedig most veszik azt igénybe. Az alispáni jelentésnek közgazdasági részében felhozottakra az alispán kijelentette, hogy azok időközben részben változást szenvedtek, mert kitűnt, hogy bizony a búza sok helyen megromlott, továbbá a napszámbér is jóval több, mint ahogy a jelentésben feltüntetve van. A törvényhatósági állatorvos jelen ése szerint az állategészségügy állása kielégítő ; az előzőleg előfordult betegségek nagy része megszűnt. Ennek a jelentésnek kapcsán Morvay Mihály orvoslást kér abban a tekintetben, hogy a külsőségeken s a tanyákon elhullott adatokat a fennálló szabályzók érteimében sokszor 10—ló kilometer távolságra fekvő dögtérre kell vinni, ami a ragályt jobban terjeszti, mintha az elhullott állat a tanyán fóldeltetnék el. Mivel azonban a törvényhatósági főállatorvos az ülésen nem volt jelen, ennélfogva a bizottság a kérelem tárgyában nem intézkedett, az alispán azonban az ülésen kijelentette, hogy a fennálló szabályok tiltják az állati hullának másutt, mint az előirt módon felszerelt dögtéren való eltakarítását. Ezért á kérelem teljesítése a jelenleg érvényben álló rendeletek megváltoztatása nélkül nem lesz teljesíthető. Dr. Z'óldy János t. főorvos a közegészségügy állapotáról az alábbi jelentésben számol be : A közegészségügyi viszonyok általában elég kedvezőek voltak, amennyiben az e őző hónapokhoz viszonyítva annyiban jobbak, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 161-el volt kevesebb. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bantal- mai fordultak elő. A leggyakoribb halálok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: 1. diptheria 15 megbetegedéssel 5 halálozással 2. vörheny 22 » 8 » 3. kanyaró 97 3 » 4. hasi hagymáz 5 » 2 ü. szaiMüSis 32 J> V » 6. baranyhimlő 1 — Összeg 172 » 25 (14%) » Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, amely maga a megbetegedéseknek több mint felét adta. Lefolyása azonban szelídnek mondható, mert a halálozási százalék csak 3 volt. A dif- teriás és vörhenyesek száma tetemes csökkenést tüntet fel. A betegségek továbbterjedésének meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásairól említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendöri vizsgálatot eszközöltek : élön 367, hullán 9 esetben, orvostörvényszékit pedig 16 könnyű és 4 súlyos testisértés eseteiben. Gyógysavóvalbeoltottak 10 egyént, akik közül meggyógyult 9, meghalt 1. A halva születtek száma 27, élveszülöttekké 23 volt Zádor Mór kir. pénzügyigazgató bejelentette, hogy az elmúlt évben egyenes adókban befizettetett 77.752 kor., kétezer koronával kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. Hadmentességi adó-
