Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-07 / 27. szám
4 Békés 1912. Julius 7. kapott 7 tanuló 2255 koronát. Jutalmat 26-an nyertek. A Segélyző és az Alumneum évről-évre nagyobb- arányu működést fejt ki. Kívánatos volna, bogy az intézet ezen ága anyagiakban megerősödve áldásos működését még hathatósabban gyakorolhassa. Ez iskolai évben a Segítő 57 tanulót részesített 1043 K pénz és 390 drb. könyvsegélyben ; ezenkívül a vele kapcsolatos Alumneum részére adott 1538 koronát ahol 18 tanuló kapott részben ingyen, részben fél- dijas ellátást. Az értesítő még feltünteti az egyes osztályok tananyag feldolgozását, az intézet felszereléseit a könytárak, szertárak ez évi gyarapodását; a növendékek érdemsorozatát, végül a jövő tanévre szóló értesítéseket. Az értesítőnek első fele részét, mintegy 60 oldalnyi terjedelemben Csura Miklós a magyar irodalom tanára, lapunk kedves munkatársának irodalmi btcsü magvas értekezése foglalj i le: »Argirus feldolgozásai a magyar irodalomban.« Munkája bevezető részében kimutatja, hogy Gyergyei Albert Ar- girusa már a XVII. században nagy népszerűségnek örvendett, átment a nép nyelvére ; egyes szólásai, szálló-igéi még ma is élnek. Különösen nagy részletességgel foglalkozik Vörösmarty Csongor és Tündéjével, ki ebben a munkájában nagyobb vonásokb m átvette Argirus históriájának egynémely leleményét, továbbá Munkácsy János, Tündér Ilonájával, ki a népies magyar eiemmel összekapcsolta a tündériest. Általában külön-külön részekre osztja Argirus hatását a magyar dráma irodalomra, az epikai költészetre és a meseköltészetre. Felsorolja az írókat, müveiket ismerteti, boncolja nagy szaktudással és lelkiisme- reíésséggel. S'.ilusa könnyed, élvezetes, minden felületességtől mentes, nem tudákoskodó, legfőbb érdeme hogy nem akar tanítani s mégis azt teszi. Annyi bizonyos, hogy az értesítőnek értékét igen nagy mértékben emeli. Az úgy p ledagógiai, mint irodalmi tekintetben értékes értesítő külsőleg is kiváló s lapunk, Dabay János nyomdáját méltán dicséri. 4539—1912 szám Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1912. évre előirt általános jövedelmi pótadó kivetési lajstrom a m. kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 18. §-a értelmében f. hó 8-tól F. hó 1 fi-ig- a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a mült évben meg voltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1912. julius hó 5-én. Szikes 362 1 — 1 adóügyi tanácsnok. X3I iiels. Egyházmegyei kinevezések. Gróf Széchényi Miklós váradi püspök Fehér Lajos körösladányi ko- adjutort Nagyszalontára, Somogyi Antal szilágysom" ljói káplánt pedig Köröslidáuyba ko.idjutornak nevezte ki. Kápláni minőségben áthelvezte Csernus Istvánt Endrődről Szilágysomlyóra, Ponner Antalt Békésről Endrődre, Heiler Nándort Szentandrasról Békésre, Klinghammer Miklóst Orosházáról Békés- szentandrasra, Rákossy Ferenc t Betbientelepről Orosházára; a Csanádi egyházmegyéből átvett Fejér Imrét Kondoro Tanyára helyi káplánnak, Domanek Pál békéscsabai káplánt Debrecenbe Theréziánumi II. praefektusnak, Dominyák István karkáplánt Békéscsabára káplánnak, Tóth Kálmánt Eudrődről Vá- radvelencére. Az uj misések közül kinevezte E. Bakacs Ivánt.Encrődre káplánuak. Körirat a Vármegyén Szabolcs vármegye felirt a belüsyrminiszterhez, hogy törvényboz isi intézkedések tétessenek aziránt, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok nyilvántartása kötelezőieg elrendeltessék, hogy ez által minden kérdések, a melyek nevezettek személyi és vagyonjogi érdekeinek védelme szempontjából szükségesek, gyorsabbau és eredményesebben megtekinthetők legyenek Arra is kérte nevezett varmegye a minisztert, hogy a külföldi hatóságok azirányban is utasittassanak, hogy a külföldi magyar állampolgárok vagyoni és különösen örökösödési ügyeiben soronkívül intéz Fedjenek, mert a jelenlegi rendkívül lassú és késedelmes eljárás mellett a külföldi migyar állampolgárok és illetőleg itthon levő hozzátartozói végtelen károsodásnak vannak kitéve és igen sok eset ben teljesen jogos követeléseikhez egyáltalában nem juthatnak hozzá. Szabolcs vármegye ezen körirata a törvényhatósági bizottság legközelebbi rendes köz gyűlésen kerül tárgyalás alá. Előléptetés. A pénzügyminiszter Borbély Gábor békési és Birkenhauer Mihály békésevabai kir. adóhivatali tiszteket a X. fizetési osztályba léptette elő. Hivatalvizsgálat. Majthényi Géza pénzügyminiszteri titkár a múlt hét elején Gyulára érkezett a p5nzügyigazgatóság ügykezelésének időszaki m 'g- vizsgálása végett. A vizsgálat három napig tartott. A vármegye közkórházi bizottsága junius 28-án d. u, 3 órakór Ambrus Síudor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen elsősorban tárgyaltatott dr. Berkes Sándor igazgatónak az a bejelen tése, hogy a kórházi kút vize rohamosan apad, ennélfogva sürgős intézkedés teendő a kórház nagy mennyiségű vízszükségletének biztosítása céljából. A bizottság hosszas tanácskozás után akként határozott, hogy egyelőre egy Nortbon-kutnak sürgős fu- ratását rendelte el, továbbá megbízta az igazgatót, hogy a kultúrmérnöki hivatal szakvéleményének kikérése alapján intézkedjék a jelenlegi ártézikut kimosatása iránt, illetőleg ha ez lehetséges, szerezzen he idevonatkozólag ajánlatokat, ha azonban a kimosatást a szakvélemény nem támogatná, az esetben egy uj ártézikut fúrására nézve árlejtést hirdessen. A kórházi segédorvosok a kórház területén egy teniszpálya létesítését kérték a kórházi bizottságtól. A bizottság a kérelmet teljesítette, azzal a kikötéssel, hogy a teuniszezés nem fogja az orvosokat kötelességük teljesítésében akadályozni, továbbá, hogy a teniszpályát csupán a kórházi alkalmazottak használhatják. A költségekre a bizottság 500 koronát szavazott meg. Több kórházi alkalmazott a nyugdíjintézet kötelékébe való felvételét és egyben 5 évi szolgálatnak visszamenőleg leendő beszámítását kérte. A bizottság a kérelem első részét teljesítette, a kérelem utóbbi részére nézve azonban kijelentette, hogy a jelenlegi szabályrendelet keretében nem teljesíthető, mivel a visszamenő beszámítás jog i csupán a szabályrendelet életbeléptekor mar szolgálatban állott alkalmazottakat illeti meg. A szabályrendelet azonban most áll módosítás alatt és igy alkalom adódik a kivánt értelemben való átdolgozására Áthelyezés. A pénzügyminiszter Kemény Vilmos ökörmezői kir. adótisztet a gyulai kir. adóhivatalhoz helyezte át. A gyulai nöegylet gróf Wenckheim Frigyesnek, mint a nőegylet egyik nagy alapitójának és mindenkori pártfogójának temetésén küldöttségileg részt vett s a julius 1-én tartóit gyász szentmisén számos, egyleti tag jelent meg Fábry Mártonná vezetése alatt a gyulai anyatemplomban. \z egylet gyászának jeléül az augusztusra elhatározott jótékonycélu ünnepély elmarad Gyula városa központi választmánya folyó ho 3-án délelőtt dr. Bucskó Korjolán főjegyző, mint polgármester-helyettes elnöklete alatt tárgyalta az országgyűlési képviselőválasztók 1913. évi névjegyzéke ellen beadott felszólalásokat, amelyeknek néhány elkésett felszólamlás kivételével helyet adott, nevezetesen a felszólamlókat a névjegyzékbe beiktatta. A gyulai izr. nőegylet évi rendes közgyűlését ma délután 4 órakor tartja meg a hitközség tanácstermében. A közgyűlés tárgysorozata a következő : Elnöki megnyitó s két hitelesítő tag kiküldése. Titkári jelentés a lefolyt évről Pénztári számadás és költségvetés előterjesztése, a számvizsgáló-bizottság jelentése, s ennek kapcsán a felmentvény megadása Gyermekfelruházó bizottság jelentése a,z 1911. évről. Elnöki előterjesztések. Titkári előterjesztések. Indítványok. A nőegylet számadása szerint bevétel volt: Pénztári maradvány 965 K 31 f, tagdijakból 865 K 70 f, adományokból 272 K 80 f, esküvői gyűjtésekből 194 K, takarékpénztári kivét 1300 K, koszorú megváltásokból 122 K 50 f, gyermekfel- ruhazó bizottságtól 573 K 25 f, templomi ülésért 6 K 25 f, báli jövedelemből 1389 K 49 f, alapítványi kamat 50 K Összesen 5739 K 31 f Kiadások összege 4804 K 29 f, ebből segélyekre fordít- tatott 1594 K, gyermekek felruházására 462 K 30 f, tűzifa segélyekre 254 K 50 f, patronage egyesületnek 108 K Az egylet vagyona 21.887 K 13 f. Az egyletnek van 30 alapitó, 68 pártoló és 179 rendes tagja. Az aratás megyeszerte megkezdődött és e sorok írásakor a keresztek és vontatók valóságos légiója boritja már a földeket Mint azt ismételten megirtuk, az aratás az idén szokatlanul későén indult meg, a tavalyihoz képest csaknem nyolc napos késéssel. Szikvegyülékü talajokon hétfőn, julius l-én, homokos földeken szerdán, csütörtökön kezdték meg az aratást Hátasabb réti talajokon a tegnapi napon, míg a laposabb földeken a takarás kezdete kedvező idő esetében is csak szerdán indul meg. Az elmúlt hét időjárása általában kielégítő, sőt kedvező, noha korántsem volt oly ideális, mint junius utolsó hete. A szombat és vasárnapi nagy hőség kedvezőtlen hatású volt a dőlt búzákra, melyek sok helyt megszorultak; a meg nem dőlt búzák szerencsére hibátlanok maradtak Termés eredményről ezidőszerint még pozitív kép nem alkotható, csupán kilátásokról, amelyek — hála a jő Istennek — kedvezőknek mondhatók. Az átlagos búzatermés Békésvármegyében 1:00 Q ölenként 6— 6'/2 métermázsira tehető, amely mennyiség a jó középtermés átlagán felül áll Eme átlag keretén belül természetesen nagy eltérések lesznek: négy—tiz métermázsa közötti fokozatok. Hogy a sok aggodalmat keltő gyakori kedvezőtlen idők mellett ily átlag termés is lesz, ebben nagy része van a közeli szomszéd területeken történt nagy jégesőknek, amelyek a tetemes kár mellett, amit okoztak, ott, ahol a vetéseket megkímélték -- és ilyennek mondható Gyulavári s a gyulai Oláhrét kivételével csaknem egész Békésvarmegye — annyiban nagy hasznot is okoztak, hogy a jégesők következménye- kép erősen lehűlt a levegő, s ez az érés végstádiumában megóvta a búzát a nagy hőség különbeni végzetes következményeitől Az aratási mun a egyébként, mint megelégedéssel Írhatjuk, megyeszerte zavartalanul folyik E sorok Írásáig csupán két esetben merült fel sztrájkmozgalom, mindkettő a szeghalmi járás területén Egyik helyen még a főszolgabiró tárgyalásának befejezte előtt munkába állottak az aratók, mig a második esetben a fö- szolgabiró 47 munkást egyenként 30 napi elzárásra Ítélt Mielőtt azonban a büntetés végrehajtatott volna rajtuk, a munkások itten is munkába állottak Békéscsabán a kisgazdák az aratók túlzott bérkövetelései miatt arató gépeket szereztek be úgy hogy a békéscsabai határban mintegy 100 aratógép működik Az aratóknak egyik fő bajuk, hogy marokverőket nem igen kaptak, illetőleg a marokverők oly horribilis árakat kértek, hogy azt az aratók nem voltak képesek megadni és igy igen sok helyen attól lehetett félni, hogy az elszerződött aratók sem állnak munkába A békési uradalomban elszerződött 600 munkás, ez ókból kárpótlást is kért a magas összegekért, amit nekik a marokverők részére kell fizetniük Az uradalom méltányolta is az aratók nehéz helyzetét és ezért e cimen egyénenként 20 korona többletben részesítette őket. Az uradalomnak ez a méltányossága az aratómunkások között általános megelégedést keltett. Lopás a kötkorházban A vármegyei közkór ház elmebeteg .osztályán már hónapok óta tapasztalták az ápolók, hogy pénzűket, mely zárt szekrényben van elhelyezve, valaki megdézsmálja. Julius l-én Hijós Mihály ápoló kikapta 26 K 53 f fizetését, a melyet pénztárcájába téve, a szekrényébe bezárt. Később mosdani ment a szomszédszobaba s azalatt pár percre nyitva hagyott szekrényéből a pénztár cáját valaki elemeite. Határozottan senkire sem mert gyanakodni, hanem jelentést tett a rendőrségen, a mely a tettest még »znap kinyomozta : Vidó Mihály ápoló személyében, akit egyik éjjeli mulató helyen tartóztattak le, amikor javában szólta a pénzt. A lopást tagadta, de megmotozas ikor az ellopott pénztáicát megtalálták nála. Az előbbi lopásokkal is öt gyanúsítják. Az ügyészségen feljelentették. A bájital. Váro-unknak hetek óti esemény hiányban duslakodó rendim krónikájába az elmúlt napokban egy kis derűs esemeny hozott poetikus szint, hangulatot., A rendőrség apró tyuklopási, kihágási, to!or,colási aktai szégyenkezve vonultak félre, hogy az asztalon sokkal érdekesebb, izgatóbb ügy elintézésének adjanak helyet Olvasóink igazat fognak adni nekünk, hogy nem túlozunk, amikor az ügyet érdekesnek állítjuk, mert hiszen még az abban eljáró Péter József rendőrbiztos is, megpillantván az asztalára kirakott bűnjeleket, hirtelen felvillanyozva, mpg.fjodva érezte magat, orráról letette a pápaszemet, mellét ki feszítvén, kabátja redőit kisimította, a falon lógó tükörbe esett pillantása, bajuszát megpederte s azt mondta rá: »Ez már teszi!« Hogy mik voltak ezek a szenzációt keltő holmik, nyomban eláruljuk : színtársulatunk egyik leguépszerübb szépségének, közönségünk kedvenc művésznőjének ruhatárából való bajos jószágok : egy rózsaszínű blúz, a melyet már láttunk a művésznő szoborszép karcsú termetén, viselőben is, tehát ez még nem keltett valami nagy emóciót Hanem ott feküdt még a fehérnemű-varrás mesteri alkotása, két darab lehei- letszerü csipkés ing, egy fodros hálókabát és egy még diszkrátebb ruhadarab, amelyeket viszont még nem láttunk viselőben s aminek létezéséről mi férfiak csak homályosan tudunk, amit lelkünk inkább csak óhajtva sejt, de nevét igy nyilvánosan kimondani sem merjük Tehát ezek a ruhadarabok varázsoltak kedves képet a máskor sötét és rideg rendőrbiztosi szobába. Hogyan kerültek a rendőrség kezébe ezek az izgató holmik, azt is elmondjuk Lakatos Istvánná gyulai cigányasszony beállító't a művésznő lakására s kézimunka-készítésre ajánlkozott. Ez csak
