Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-07 / 27. szám
XL<IV. évfolyam. 97. szám. (nyűin; 1013. Julin* 7. Előfizetési árak: Egész évrt ... ... 10 K — f Fél évre... ....... 5 K — f Év negyedre ... ._ 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. T> Q P0L1T1KA1, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Békésvármegye közművelődési bizottsága. Vármegyénk közművelődési bizottsága f. hó 3-án délután tartotta meg évi rendes ülését. Gyulán, a vármegyeház kistermében. Pál Ernő, a bizottság ügybuzgó titkára nyomtatott jelentésben nagy részletességgel számol be a bizottság kulturális működéséről, Vármegyénk kulturális szervezetei között egy sincs, mely céljának jobban megfelelt volna s feladatát annyi komolysággal, cselekvő energiával és sikerrel látta volna el, mint e bizottság. Pedig valóban nem könnyű munka várt reá, mert a megelőző években fölébresztett és | népünknél mindinkább jelentkező szellemi szükségletek okos és célirányos kielégítéséről kellett j gondoskodnia. E gondoskodás vármegyénkben| az önművelés vágyának öntudatra ébredésével nem kis feladatot rótt vállaira. A bizottság a megelőző évek tapasztalataiban megtalálta a múlt évben is a maga j fejlődési alapját. Fejlődésének és sikerének alapját képezték: 1. A tervszerűen összeállított és minden, irányú igényt kielégíteni tudó sorozatos elő-' adások, melyek vármegyénk lakosainak szellemi szükségletéhez képest általános és gazdasági! irányúak voltak. 2. A jó és hasznos könyvek, nyomtat- ’ ványok szétosztása s azok utján az olvasás szereteténelc fölébresztése. 3. Az urániai előadások, melyek az ismeret- nyújtás mellett alkalmul szolgáltak a lélek nemes szórakozására is. 4. A bizottság rendelkezésére álló lelkes előadó gárda, mely évek folyamán teljesen kialakulva nagy körültekintéssel és teljes szakértelemmel végezte kultur munkáját. A bizottság sikereit a fenti tényezők mellett még nagy mértékben fokozta vármegyénk müveit társadalmának és hatóságainak együttes, összhangzó munkája. Mig másutt a társadalomnak és a hatóságoknak alig van érzéke a szabadoktatás ügye iránt, addig vármegyénkben — néhány helyet kivéve, de itt is szünőfélben a közöny — e két tényező összhangzó munkája együvé tudta vonzani a vasárnapok és ünnepnapok szabad délutánjain a községek tanulni vágyó polgárságát s minden alkalmat megragadott, hogy komoly, megnyerő munkájával áthidalója legyen annak a mélységes űrnek, mely sajnos még napjainkban is fenn áll az élet és iskola között. A felnőttek oktatása el sem képzelhető a nép rokonszenvének, bizalmának megnyerése nélkül. Az idegenkedés, a tartózkodó magatartás megélője a szabadoktatásnak; hogyan lehet elképzelni, hogy a sokaság rábírható legyen olyan áldozatra, mely szabadideje egy- részének lefoglalásából áll, — ha nem bírják rokonszenvét, jóakaratát, ha nem érzi, hogy az előadásokból tanult is valamit, olyat, amiről még nem hallott s amit haszonnal értékesíthet is. Evégből a bizottság sorozatos előadásait állandóan úgy állította össze, hogy abban a társadalom minden rétege felölelhesse a maga tudnivalóját és komoly tanulmányokból nemcsak elméleti ismereteket, hanem lelki nemes szórakozást is meríthessen. Az erkölcs és kedély képzést hazafias költemények elszavalásával, csinos ének és zeneszámokkal igyekezett ápolni. Úgy, hogy egy-egy komoly tárgyú előadás mellé több kedélyképező számokat illesztett be. Ezzel egyfelől elérte azt, hogy a közművelődés munkájába belevonta társadalmunk értelmes iíjuságát, másfelől alkalmat nyújtott, hogy népünk nemzeti irodalmunk gyöngyeit megismerhesse. A tapasztalat igazolja, hogy a hallgatóságra a kedélyképző tárgyak mily kedvező hatásúak voltak. Mintegy érezni, látni lehetett, hogy egy-egy hangulatos költeményben vagy egy- egy szép ének, zeneszámban kifejezett mélységes gondolatok, nemes érzelmek, mennyire elősegítették a hallgatóság lelkében a hasonló érzelmek és gondolatok kiváltását. A bizottság, tekintettel vármegyénk túlnyomó gazdaközönségére, a jelen évben is az általános ismereteket nyújtó előadások mellé kizárólag gazdasági szakismereteket nyújtó előadásokat is vett tel programmjába. Általános irányú előadásai kiterjedtek: az ipar és technika, a közegészségügy, a magyar és világtörténelem, alkotmánytan, az irodalom, a földrajz, természettudományok összes ágaira s a korunkat foglalkoztató társadalmi problémák nagy kérdéseire. Gazdasági szakelőadásai felölelték : az irícmtani gazdálkodás összes tételeit, a talaj- müvelés különféle módjait, a gazdasági növények okszerű termesztését és értékesítését, a modern gazdasági gépek ismertetését, az állat- tenyésztést, az állategészségügyet, a kisgazdaságok berendezésének helyes feltételeit, a konyha-kertészetet, a szőlő és gyümölcsfa tenyésztését, különféle védekezési módokat, a gyógynövények termesztését és értékesítését. Szóval kiterjedtek mindazon gazdasági szakismeretekre, melyek kisgazdáinkat a modern gazdálkodásnak újabb problémái felől tájékoztatják. T A B C A. Költemények. Irta: Somló Sándor. (A „Békés“ eredeti tárcája.) Őszi délután. Az erdőben, a mezőben senki sem jár . . . Rét virága, tölgyek ága egyre hidl már. Halkan, csendben felhő lebben, szellő rebben Győzedelmes némaság ül tavon, berken . . . Álmodozva meg-megállunk... Itt valaha keltünk, jár tunk. Forró nyárban ... illatárban egymás érkeztére vártunk. Úgy megültünk. . . úgy füleltünk, zörren-é bozót, csalit! Könnyű lépte hozza végre azt a régvárt valakit ?. . . .. .Fényes égen szinarany bolt...pázsiton bársony, selyem, Gyönyörűség!.. örök hűség!.. gondtalan, vak szerelem!.. — Játszi kedvből — lopva, lesből, fűbe hajló lomb alatt Dalolgatva csalogattuk fészkiről a madarat. Hogy csevegtek... csicseregtek s hogy röppentek szerteszét Mikor csengve zengni hullák csókok csattanó neszét. Hol a madár f . . hol az ének l. . hol az édes nevetés ? — Vigmadárdal—messze szárnyal— hatarolvaavetés... . . . Vén juhar törzsébe véstünk esküvéssel két nevet, Kéreg szőtte... moh benőtte... gyors idő hajh, igy temet!.. .. .Pusztuló sir kert az erdő... süppedő hant, tört kereszt... Úgy maradnánk s futni tudnánk!. .. árnya, csöndje üz, [ijeszt . . . S elfogadva, szemlesütve . . titkolgatva fájó könnyet, Mini az árnyak surranunk el.. visszáséin tekintve többet... I Száraz ág hull lépteinkre . , . Költöző madár zokog . . . ... Itt is keltünk . itt is jártunk. . Itt is voltunk boldogok!. . Estefelé. Hallgat a régi kürt, Őszül a barna fiirt, Színe, illata — tűn a virágnak . . . — Vége a nyárnak. Egy nap a másnap sirgödrit ássa, Sasröptü elmúlás szárnyacsapása Suhan köröttem, hüs lehe átfog . . . — Áldás ? . . . vagy átok l lhsz nem is éltem — Csak éldegéltem, Rossz napot rosszabbal Csereberéltem . . . —• Hát ez a végem f . . . Sohasem kértem, Mindig csak adtam, Egyre vetettem Sosem arattam . . — S alul maradtam ! . . . Dicstelen harcban, koszom nélkül, Itt megnem értve, feledve Égtül — Igazak uttalan ugarát járom . . . — Stdyos a járom! . . . Vihar hárfáján ha kizokognáin, Hullámmorajban elpanaszolnám — Ü-A.2STOS u-tócLsu VILÄG-OSI (-^za,cLi^.eg'3re) szőlóraa,g:37-"birtokos pincegazdasaga ajánlja, Iritiin© minőségű In-eggyi Toora.lt és pedig : 1911., 1910., 1909. és 1908. évi asztali és pecsenye- és Muskotály régi fajborait, továbbá legfinomabb borait, legfinomabb palackérett Furmint, Rizling minőségű ménesi veres (Bikavér) uj- és óborait* Árajánlattal és eladási feltételekkel készséggel szolgál. 313 6—30 Hre’velelr BÓ3DI JÓZSEP T7"ilág-os (Aradmegye) címre is’ÜLlcLend.óls:. Lapunk mai szama ÍO olcLai
