Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-23 / 25. szám
1912. junius 23. Bckcs 3 A gyulai állami gyermekmenhely uj épületére a törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésén tudvalevőleg 100,000 koronát szavazott meg abból az alapból, amely eredetileg a vármegyében létesítendő szeretetház céljaira lett megalkotva, amely szeretetház azonban, az alap csekélysége miatt nem valósittathatott meg. A törvényhatósági bizottság határozata most áll közhirrététel alatt, azonban az alispán a hozott határozat egy példányát tudomás és abból a célból, hogy a jövő évi állami költség vetésben a gyulai uj állami gyermekmenhely építési költsége idejekorán biztosítható legyen, mindjárt a közgyűlés után felterjesztette a belügyminiszterhez. A belügyminiszter a törvényhatóság határozata folytán a vármegyének a gyermekvédelmi ügy iránt tanúsított nemes áldozatkészségéért őszinte elismerését és köszönetét nyilvánítottá. A gyulai m. kir. adóhivatal hivatalos óráit Zádor Mór pénzügyigazgató rendelkezése szerint junius 20-tól szeptember végéig reggel 7 órától 1-ig tartja. Vasárnap- és ünnepnapi hivatalos órák változatlanul maradtak. Halálozás. Váratlanul súlyos veszteség érte a gyula-belterületi allami iskola tantestületét. Egyik tevékeny és rokonszenves tagja Kulitzy Nándor címzetes igazgató, egyheti szenvedés után 55 éves korában elhunyt. F. hó 10-én reggel hirtelen összeesett. Szél érte. Nyolc napig tehetetlenül, eszméletlenül feküat, míg végre 17-én este 7 órakor kiszenvedett. A még java erejében Itvő tanító 33 évig tamtóskodott. Előbb Tótkomlóson, majd Bazinban s hat év óta Gyulán. A népnevelés terén elért sikereiért a kultuszminiszter 1907-ben c. igazgatóvá léptette elő Nagyon sok része volt Knlitzynak abban, hogy Gyulán az ág. ev. leanyegyhaz megalakult. Hat évig tanította az összes gyulai iskolákban az evang. hittant. Előzékenységéért, egyszerű jó szivéért nemcsak kartársai szerették, de az egész város közönsége tisztelte és becsülte. Temetese 19-én délután volt nagy részvét mellett. A varos összes tanintézeteinek tanárai, tanítói megjelentek, igazgatóik vezetése mellett. Továbbá a varmegye, a város, a törvényszék s a hitfelekezetek képviseltették magukat. Ott voltak a tanítványai is, kik ép akkor délután vizsgázták s a vizsgára hozott virágaikat elvitték a tanítójuk koporsójához. Az egyházi szertartást Csep- regky György csabai ev. esperes végezte. A simái tanuotarsai es tanítványai nevében Kardos István mondott bucsuzót. A halálesetről a család s az állami tantestület következő gyászjelentéseket adták ki: »Alulírottak fájdalmas szivvel tudatjuk, a jó férj és gondos apa Kulitzy Nándor állami isk. igazgató- tauito rövid szenvedés után életének 55-ik és házasságának 23-ik évében folyó évi junius hó 17-ón este 7 órakor történt gyászos elhunytát. A draga halott földi maradványai folyó évi junius hö 19-én délután 4 órakor fognak az evangélikus egyház szertartása szerint a helybeli református sirkertben nyugalomra tétetni. Gyula, 1912. junius 18. Áldás és béke poraira ! Kulitzy Nándorné Schule Irma, neje. Schule Sándor, após. Nehíba Teréz, anyós. Kulitzy Zoltán, Kulitzy Béla, Kulitzy Géza. Kulitzy Jenő, gyermekei. Schule Kálmán, sógora. Gluda Anna, spgornője.» — »A gyulai, m. kir. állami eltérni népiskolák tantestülete fájdalommal tudatja szeretett kartarsa Kiditzy Nándor c. igazgatónak 55 éves korában. 33 évi működés után bekövetkezett gyászos elhalálozását. Szeretett kartársunk bűit teteme folyó hó 19-én délután 4 órakor fog az ág. ev. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Az általad hirdetett világosság őrködjék feletted !» Aratás küszöbén. Egy nap hiján junius hó utolsó hetébe léptünk, amely a termésre a legkritikusabb időszak szokott lenni. A küszöbön álló két hét időjárása dönti el akkor is a búzatermés sorsát, ba addig a függő termésre nézve a legkedvezőbb kilátások voltak is. Egyetlen egy abuormis hőségü forró nap, különösen, ba közvetlenül eső előzi meg, gyakran teljesen tönkre tette *a már dús termésűnek ígérkező buzavetést, viszont hűvös, szeles napok a gyönge vetéseket is tetemesen megjavítják. Az idén is sok, mondhatni minden attól függ, milyen időnk lesz tizennégy napon át; kedvező jó idő mellett a búza, ezidószennti állapotát mérlegelve, Békásvármegyében jó közép, sőt helyenként kitűnő termést is ígér, annak dacára, hogy az időjárás sok aggodalomra ad okot. A Medárdi hagyomány a lefolyt héten is beigazolódott; mint előző, úgy ezen a héten is csaknem naponta voltak bár kisebb mérvű esők, de ezek eddig szerencsére nem okoztak kárt, mert utánuk hűvös, borongós és teljesen ködmentes idő következett. Csütörtökön délután azonban az oláhréti dűlőben nagy jégeső volt, amely különösen a sitkai bérlőknek okozott tetemes kárt. Ugyanekkor katasztrofális jégeső sújtotta az Almásy Dénes gróf gyulavári uradalmát, különösen a Dénes majort, ahol a jég egész tábla búzákat, árpát, tengerit és dohányt teljesen letarolt. Szombaton lesz Péter Pál napja, amely rendszerint mintegy hivatalos kezdete az aratásnak. Tavaly ilyenkor tudvalevőleg már egész légiója volt megyeszerte a vontatóknak és kereszteknek ; az idén azonban legkedvezőbb esetben is csak megkezdhetik Péter és Pál napján az aratást, szikvegyülékü földeken, nevezetesen a Benedeki s - zabadkai dűllők némely részében. Homokvegyülékü talajokon a takarás csak a Péter Pált követő hét derekán, feketeszurok földeken pedig csak julius második hetében kezdhetik meg. Megnyugvással és örömmel Írhatjuk, hogy a munkások általában mindenütt megkötötték már az aratási szerződéseket és hogy az aratás Békés vármegyében előreláthatólag fennakadás nélkül, simán fog történni. Az dőj irósra visszatérve azt is örömmel konstatálhatjuk, bogy az esők a tavasziakra, így a tengerire, továbbá veteményekre, kaszálókra s legelőkre igen kedvezően hatottak, nemkülönben a szőlőkre is, mely a bét elején szépen virágzott el. Halálozás. Sal Anna, városunk tisztes polgárnője, évtizedek hosszú során át divatarusnője, hosz- s?as súlyos betegség után f. hó 19-én 69 éves korában meghalt. A boldogult derék nőben Sál János orosházi kir. jarásbiró testieménj-4 gyászolja.- Temetése csütörtök délután volt nagy részvéttel. Nyugodjék békében. Házasság. Vámos Imre f. hó 16-án délelőtt 1 esküdött hűséget Aradon özv. May Jánosné Erzsiké leányának. Körirat. Bibarvármegye megküldi a pénzügy- miniszterhez intézett feliratát támogatás végett, a melyben azt kéri a minisztertől, hogy mivel a másodosztályú kereseti adótörvény megváltoztatása folytán a községi pótadó jelentékeny mérvben emelkedik, a községi terhek könnyítése szempontjából, az italmérési jövedékből a kártalanitási tőke törlesztési járulékainak levonása után fennmaradó, jö- vf delemből, az egyes községek területén elért tiszta jövedelmi többlet 10%-a erejéig a községek részesit- tessenek. A törvényhatóság a köriratot minden bizonnyal támogatni fogja. Az állami és törvényhatósági altisztek és szolgák országos szövetségének nyugdijpótló intézménye, amely 89375—V. a belügyminiszteri szám alatt nyert kormányhatósági jóváhagyást, Gyulán, 1912 junius 23-án délután 2 órakor a városháza kistermében alakulógyülést tart, melyre í a kartársakat ezúton is tisztelettel meghívja a | vezetőség, hogy a nyugdijpótlóba minél tömegesebben belépni igyekezzenek. A meggyilkolt leány legendája. A múlt hét folyamán városunkban egy eltűnt kis leány esetéből kifolyólag fantasztikus legendák kerültek közszájra és hozták izgalomba a könnyen hivő nép kedélyét. Mint a hegyről meginduló hógörgeteg, lefelé gurul- tábau mind nagyobbra növekszik, úgy tóditották, terjesztették, s izgatottsággal tárgyalták hiszékeny asszonynénémék az alapnélküli esetet s fújták fel végül rémes gyilkossággá, holott a végén kiderült, hogy az egész meséből egy. árva szó sem igaz, csupán a fantázia működött pompásan a szenzációs, de hazug hír terjesztőinél. A rémmese keletkezését illetékes helyről vett információnk alapján a kővetkezőkben ismertetjük: Boros Máriának, aki Varga Lajos szentpálfalvi lakossal él vadházasságban, van egy 8 éves Mariska nevű leánya, akit nevelőapja sehogy sem szívelhet, mert állandóan kegyetlenül üti, veri Ez a kisleány szombaton reggel, miután előzőleg nevelőapja valamiért ismét megverte, hazulról elment az iskolába. Iskola után hiába várták, nem ment haza. Estefelé már keresésére indultak, de senki sem tudott róla felvilágositást adni. Nem került haza vasárnap sem, de vasárnap délután a piacon áruló cukrosasszonyok ott látták ácsorogni a főtéren. Hétfőu reggel aztan a gyermek anyja bejelentette leánya eltűnését a rendőrségen. A bejelentést tudomásul vették, miután azonban az anya azt is jelentette, hogy az eltüntet előző délután a városban többen látták, a rendőrség nem tartotta szükségesnek a körözést, mert valószínű volt, hogy a gyermek csak a közelben csavarog, s majd hazamegy, ha megunta a kóborlást. Ara ezalatt a szentpálfalvi vénasszonyok kisütötték, hogy nem is kerülhet már meg a Mariska, mert azóta bizonyosan meggyilkolták. Előbb csak szükebb körben suttogtak róla, majd gjorsan szárnyra kapott a rémlátás az egész városrészben. Meghallotta a mesét a Vargáék szomszédságában lakó Bunya Istvánná is, aki közben elutazott és hétfőn az esti vonattal jött haza Csabáról. Útközben a meggyilkolt leányka meséje járt az eszében, s annyira szuggerálta magának a gyilkosságot, hogy a vonatról kinézve, minden bokorban, minden sötétebb folton a kis hullát vélte látni Haza érkeztekor rémült arccal futott Vargáékhoz, magából kikelve mondta el nekik, hogy a leá?iyuk holttestét a vasút mentén, a Bodoky-majornál hasra- fekve látta, s feje a törzstől elválasztva egy pár lépésre hevert tőle. Most már — szemtanú is lévén — semmi kétség sem lehetett a gyilkosság megtörténtét illetőleg. Az anya későn este jajveszékelve futott a rendőrségre, s ott elmondta, mit látott Bunyáné. Ámbár kételkedve fogadták a birt, a rendőrségtől mégis kötelességszerüleg este 10 óra után Péter József rendőrbiztos, több rendőr kíséretében kocsin kiszállott a megjelölt helyre, s egész éjjel fáklyafénynél keresték az állítólagos hullát, az egész környéket felkutatták, de biz ott semmit sem találtak. A városban pedig terjedt a rémmese. Már nemcsak Bunyáné, hanem akárhány asszony úgy adta tovább a hirt, s esküdózött, hogy saját szemeivel látta a véres áldozatot. Egyik otthon látta koporsóban felravatalozva, a másik akkor látta, mikor holtan a kórházba szállították, mindenik tudott valami újat hozzá adni. Ez a rémmese tartotta magát egészen kedden délelőttig, amikor a kis Boros Mariska — a gyilkosság terjesztőinek legnagyobb sajnálatára — három napi barangolás után egyszerre csak otthon termett, épen, egészségesen, csak egy kicsit kiéhezve. Az újabb kínzásoktól, veréstől való félelmében bujdosott el, a tanyákon csavargóit, de megunta a koplalást és haza ment. Még kedden délelőtt kézen fogva vezette el egyik nagynénje a rendőrséghez, ahol bemutatta, a vénasszonyok pletykája révén csakuem legendás alakká nőtt kis leányt. Öngyilkossági kísérletek. J. P. gyulai csizmadia segéd junius 19-én gyufaoldattal akarta kioltani életét — A vármegyei közkórház sebészeti osztályának ápolónője S. M, pedig pénteken délelőtt öngyilkossági szándékból szublimát oldatot ivott. Mindkettőt a közkórházban vették ápolás alá. A gyorsan alkalmazott gyomormosás valószinüleg megmenti ökot az életnek. Fegyver a gyermek kezében. A körözstarcsai határban történt a napokban, hogy egy 1L éves fiú : Fábián György átment a szomszéd tanyába a cimborájához, a hasonló korú Hajdú Károlyhoz. Ez utóbbinak apja nem volt otthoD, miért is a gyermekek elővették az id. Hajdú 12 mm. Fiobert fegyverét s avval játszani kezdtek. E közben Fábián György tréfából ráfogta azt Hajdú Károlyra. — A fegyver elsült és Hajdú Károly mellen találva összeesett s meghalt. Halálos baleset. Sári Péter füzesgyarmati lakosnak Liszkás Karoly nevű kocsisa f. hó 20-án egy szénaboglya tetejéről olyan szerencsétlenül esett le a fejére, hogy szörnyet halt. Súlyosén megtévedt fiatalember. T. L. gyógyszerészgyakornok e hónapban hazament szabadságra Tótkomlósra, ahol az apja postamester, — minthogy a fiatalember az adósságai kifizetése végett pénzt akart szerezni, felhasználta azt az alkalmat, hogy beteges apjának a postai munka elintézésében segített és anélkül, hogy erről bárki is tudott volna, megcímzett magának saját címére 2 drb. 1000 1000 koronás postautalványt Marosilyére és 2 drb. ugyanolyaa összegről szóló postautalványt Székely- kocsárdra. A postautalványokat azután rendesen — de az összegek befizetése nélkül természetesen — elexpediálta. Azután elutazott Marosilyére a pénz felvétele végett. A marosilyei postamesternek azonban gyanús volt a dolog és értesítette az ottani csendörőrsöt, mely a megtévedt fiatalembert letartóztatta. Öngyilkosságok. Különös módon akart véget- vetni életének Leskó János szarvasi földmives ember. Berúgott fejjel hazament, lefeküdt az ágyba s maga alatt a szalmazsákot meggyujtotta. Egy ideig nyugodtan állta a szalmatüz melegét ; de mikor már a bőrét sütni k zdték a lángok felugrott, elor- ditotta magát s kifutott az utcára segítség után kiabálva. A szomszédok összefutottak s a tüzet elfojtották. — Bubik József orosházi cipészmester fia hétfőn este öngyilkossági szándékkal magára lőtt. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. Beszállították Gyulára a kórházba. — Varga Mihály 54 éves szarvasi fuvarosnak sehogy sem akart jóra fordulni a sora. Egésznap munkálkodott, dolgozott, mégis ahg-alig tudta családja számára a napi betevőt megkeresni E fölött annyira elkeseredett a szegény ember, hogy szerdán este fölakasztotta magát. Mire tettét észrevették kiszenvedett. — Hajdú János tárcsái gazdaember még csak 38 éves volt, betegség se bántotta, a családi élete is példás,; meg vagyona is volt, mégis megunta az életét. Szombaton délután felment a háza padlására, felakasztotta magát. Hozzátartozói nem tudják, hogy mi vihette e végzetes tettre. Az apagyilkos. Id. Gs. Pap Sándor jómódú körösladányi gazdaember junius hó 20-án reggel a tanyájáról hazament városi lakására, Itt felkereste két napszámos ismerőse, akikkel az aratásra szerződést akart kötni, de előzőleg mindenikük megivott 2—2 deci pálinkát. Kissé megzavart fejjel id. Cs. Pap Sándor a két idegen előtt megdorgálta ifj. Cs. P»p vándor nevű fiát és azután eltávozott a községházára, hogy a két napszámossal megkösse az aratási szerződést. Az öreg mintegy másfél, vagy két óra múlva tért haza és vetkezni kezdett, hogy lefeküdjön. Ifj Cs. Pap Sándor, aki az apai dorgálásnak az idegenek előtt történte miatt dühös volt, szóváltást kezdett az apjával, majd hirtelen felkapott egy baltát és apját annak részint élével, részint fokával agyonverte, megölte. A csendőrség ifj. Cs. Pap
