Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-23 / 25. szám
XHV. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évrtk ......... 10 K — f Fé l évre .............. 5 K — f Év negyedre ... ._ 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. 7 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAI HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. €*yula, 1913. juuiim 33. 35 szám. Egyes szám ára 20 fillér. ■SCS ............... ■ ■=."?: - * '* -’■■■”■ : Év záró vizsgák. Az iskolai esztendőnek végeztével, most vaunak folyamatban az iskolai vizsgák. Idők során ezek az iskolai vizsgálatok, melyek az előbbi években a tanári és tanítói kar munkájának sikeréről, vagy sikertelenségéről számoltak be és részben megállapítására szolgáltak a tanulók tudásának is, — nagyon helyesen, — átváltoztak fortnaszerü iskolai záróünue- péllyé. Nem lehet megállapítani egy két óráig tartó vizsgálat során sem a tanári és tanítói kar tanításának sikerét, sem azt, hogy a növendékek mit tudnak. Már maga az a körülmény, hogy ezek a vizsgák a júniusi vak meleg napokban tartatnak, párosulva avval, hogy azokon a szülők és egyébb érdeklődők jelen lévén, a tanuló ideges s mindenesetre nem rendelkezik azzal a nyugodtsággal, melyre szüksége lenne, hogy tudását szabatosan föltárja, — ellentmond, hogy iskolai vizsgálat tartassák. Viszont a tauitószemólyzetet az auditórium, még a leglelkiismeretesebbjét is, arra sarkalja, hogy brillírozzon és jeles, elégséges tanulóitól egyaránt feltűnő, biztos feleletet vágasson ki. Ez pedig nem megy másként, mint úgy, hogy a vizsgálatra beteken át készülnek, némelyik iskolában a tanuló is tudja, mit fognak tőle kérdezni, a tanító is tudja, kinek mi a dugaszban levő fényes felelete ? Ez egy kicsit szemfényvesztés és sok irányban káros hatású, különösen pedig ha a vizsgaelőkészités ügyességéből deriválják a tanító személyzet érdemeit. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Azért a tanügyi körökben már régen óhajtják az iskolai vizsgálatok teljes megszüntetését és egyszerűen iskolai záróünnepélyek rendezését, amelynek keretében a szülő teljesen kigyönyörködheti magát, hogy kedves csemetéje milyen szellemi tehetséggel bir ? Azt hisszük, hogy a tanügyi köröknek ezt a régi kívánságát az életbe át is vittük. Ma már sem a tanár, sem a tanító munkáját nem abból Ítéljük meg, hogy milyen vizsgát tesznek a növendékei, hanem az ítélethozatalt az arra illetékes fórumokra bízzuk. Ma már nincs vé- leménykülömbség abban, hogy a falusi iskolaszékek intézménye elavult és Isten ments, hogy ennek tagjai fegyelmijogokat gyakoroljanak különösen abban a részben, amikor a tanítói paedagógiai készültségéről és iskolai tanító munkásságáról van szó. Azt meg határozottan torzjelenségnek kell minősiteui, ha az iskolaszéki tag egyes iskolai vizsgák alkalmát használja fel, hogy ebben a részben hatósági tisztét érvényesítse. Csak hivatott, kellő paedagógiai készültséggel ellátott szakemberek képesek egy iskola szellemi látókörét megítélni és azt megállapítani, vájjon a tanító mekkora lelkiismeretességgel teljesiti tisztét. És mivel a hivatali ellenőrzésre ezen a téren is szükség van, okve- tetlenül a járási tanfelügyelői intézmény szükséges. Nem év végén, ünnepélyes keretben bírálandó el a tanító munkájának érdeme, hanem ! a munka során a rendes hétköznapokon, váratlan iskolalátogatások alkalmával, mikor a szakMegjelenik minden vasárnap. ember nem is arra kiváncsi, bogy a növendék mit tud, hanem arra, hogy a tanító személyzet a tudás forrásait hogyan nyitja meg hallgatói részére ? A tanító módszere az a bűvös eszköz, amely a sikert megszerzi. Régi mondás, hogy a tanítóra nézve bárom fokozat állapítható meg : Jó tanító jó módszerrel, jó tanító rossz módszerrel és rossz tanító rossz módszerrel. A »jó» tanító alatt hivatásának mély átérzőjét, becsvágyát és szorgalmát kell érteni, meg azt hogy az igazi tanító, tanár, nemcsak tanít, hanem nevel is. Kulturális téren a mi hazánk nagy lépéssel ment előre. A kormány uj választói tervezete szerint 114 választókerületben lenne titkos a választás, mert itt a választók 70u/0-:i írni és olvasni tud. Ha még ebhez vesszük, hogy a választó korhatára a 30 esztendő és igv egész bizonyos, bogy ha a korhatárt kisebbre tennék, az Írni és olvasni tudás arányszáma a 70%-nál is kedvezőbb lenne, csak 'még inkább örvendhetünk. Ez a statisztikai adat legfényesebb bizonyítéka annak, hogy az iskolák falai között az elmúlt évtizedek alatt fényes sikerű munka folyt. Ez a statisztikai adat a legmeggyőzőbb iskolai vizsga és csak gratulálhatunk Magyar- ország tanítói karának, hogy ezt az elmaradt országot idáig vitte. Hisszük, hogy egy két évtized múlva még tovább viszi. T A R C A. Tenger. Ismerek egy tengert: Sötét és háborog, Vadul dobál ide-oda Egy összetört hajót. A sötét nagy tenger : A szomorúságom. Azaz összetört kis hajó Az én boldogságom. Grigácsi Jánosáé. Istenáldotta búza. (Alföldi mese.) Mikor az Úristen a világot megteremtette, leküldte az angyalokat, nézzenek körül idelent, van-e még valami hijja a világnak. — Van ám urunk-teremtőnk, — jelentették az angyalok — búzát még nem teremtettél. — Ejnye, ejnye, — csóválta meg az Úristen a fejét, — hát akkor miből sütik az emberek a kalácskenyeret ? Zuzmóból törik, fakéregből őrlik, — panaszolták az angyalok. — Nosza hamar, rázzátok ki az abroszomat az ablakon, — parancsolta az Úristen. Egy-kettőre fölkapták az angyalok az aranyabroszt az Úristen asztaláról, vitték az ablakhoz s ami morzsa benne volt, mind kiráz+ák a földre : abból hajtott idelent a búza Akkoriban azonban még nem volt olyan áldott növény a búza, mint most. Olyan volt, mint az árokparton növő vadbuza, amivel a gyerekek szoktak játszani Alacsony a szára, tarackos a gyökere, ritkás a kalásza, apró a szeme. — Ejnye, de hitvány kis giz-gaz lepte el a földet, — mondogatták az emberek és ügyet se vetettek a búzára, hanem azután is zuzmóból meg fakéregből sütötték a kenyeret. Mindössze két testvér akadt, aki azt mondta, hogy az Isten ajándékát nem szabad megvetni. Az egyik is fogott magának egy darab földet, a másik is. — Isten nevében vessünk, — mondta a fiatalabb, akinek annyi volt a fia, lánya, ahány az ujja. — Isten nevében arassunk, — mondta az öregebb testvér, aki olyan magányosan élt a világban, mint valami öreg fűzfa a pusztában. Hát hiszen vetni könnyű volt, mert abban a szél is segített. Vitte az apró magot, mint a pelyvát s hol szemenként hullajtottá el, hol csomósán ágyazta be a földbe. — Adtál uram segítséget, de nincs benne köszönet, — sóhajtották a testvérek, akik az első szántó-vetők voltak a világon. Bezzeg nem fújt a szél aratáskor. Sütött a nap, mint a fütött kemence, hullott a verejték, mint az eső, szédelgett a két testvér, mint a beteg. Külön kellett leszakítani minden szál buzácskát, kézzel kiperegtetni minden kalászát és utoljára se lett több az egész termés egy-egy zsák búzánál. DAUOS GTSTt:JX-Ä- va-tód-a, BÓDI JÓZSEF VILÄG-OSI (-^_xa,cLmegr37-e) ezólön.etgry'bixtölroe piaa.cegre.zcLeisáigrsi ajánlja üsifíinő minőségű Hegyi "borait és pedig: 1911., 1910., 1909. és 1908. évi asztali és pecsenye- és Muskotály régi fajborait, továbbá legfinomabb borait, legfinomabb palackérett Furmint, Rizling minőségű ménesi veres (Bikavér) uj- és óborait' Árajánlattal és eladási feltételekkel készséggel szolgál. 31 o r _oá JLe'velelr ZBÓIDI JÓZSEF 'Világos (üradmegye) oimre ls-ü.ld.end.őm Lap unk mai szama S oldal
