Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-16 / 24. szám
6 Békés 1912. junius 16 Nyilt-tér. Köszönet-nyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen feleségem és testvérünknek elhunyta felett érzett fájdalmunkat szives részvétükkel enyhíteni szívesek voltak, fogadják tőlünk ez utou hálás köszönetünket. Gyula, 1912. junius hó. Tövisháti Gábor és a Domokos-család. Színészet. Felhő Klári Az uj társulattal színházunkba uj rend vonult be a tekintetben, hogy minden vasárnap este bérletszünet van és ez estéken népszínművek kerülnek előadásra. A legteljesebb mértékben helyeseljük ezt a berendezést Akkor, a mikor a nép a moziban csupa rablóhistóriákat lát, képes újságok pedig kizárólag gyilkosságokat és szerencsétlenségeket állítanak eléje és mesélnek el neki részletesen, akkor a színház az, amely hivatva van e téren a kihalóban levő kulturális törekvéseket képviselni. Régebben a színházat mint a nemesebb érzések hirdetőjét, a kultúra templomának neveztük, Ma már leginkább itt is az üzleti kufárkodás ütött tanyát általában és az erkölcsökkel ugyan keveset törődik iró, színház egyaránt- A népszínművet azonban eddig még nem tudták felhasználni az érzékingerlés utján pénzszerző alkalomnak, azért az megmaradt annak a műfajnak, amely a mai ízléshez képest kissé naivan ugyan, az emberi nemesebb indulatok analyzisével foglalkozik. — Ennek kultiválásával pedig a mi népünk irányában színházunk megbecsülhetetlen szolgálatot tesz. Felhő Klári különben az akadémia által 100 arannyal jutalmazott színmű. Címszerepében Nagy Aranka mindenekelőtt élvezetesen, szépen énekelte a magyar dalokat De azonkívül jól is játszott. Az indulatkifejezéseket hűen interpretálta Tkorma Zsiga (Fátyol Ferkó) szintén élethűen állította elénk a jobb módú molnárlegényt, a mulató, csapodár, azután pedig megtérő férjet. Énekei közül különösen nagyon szépen adta elő az „Árvalányhaj . • dalt. Tenorja ebben tisztán és érces rezgésekkel kiválóan gyönyörködtette a figyelő közönséget. Csiky (Aba András) a régi tragikus erővel játszott épen úgy mint Tóvolgyi. Mindkettőt először láttuk ez évadban. Természetesen nagyobb feladatok várnak még rájuk s bizonyára gyönyörűséggel fogjuk élvezni ismert drámai tehetségüket. Szathmáry (Tenger), Heliai (Csik Vendel) méltóképen illeszkedtek be a játékmodor keretébe. Mihó ügyesen ügyetlenkedett*Rónai Hermin (Tenger gazdaasszonya) mindig pompásan adja a lármás, csatitó asz-' szonynépet. Nagy derültség követte minden jelenését. Csáder Irén (özv. Abáné) kedves, majesztetikus öreg asszony volt- Virágháty Tenger Bálint Soly- mossy Csik Istók szerepében, továbbá Pogány Béla a Bencze mindenes és Wirth Sári a Felhő Katica szerepében jól helytálltak A millió Hétfőn este a legkönnyebb fajsúlyú bohózatok emez egyikét félig telt ház előtt jól mulató közönség jelenlétében adták A tartalmilag kissé vérszegény darabba László Tivadar (Boufiett) a sorsjegyen egy milliót nyert fiatal festő és ennek két barátja: Mihó (Schampaubert) és Boros (Prosper) eleven játéka öntött életet László és Mihó különösen routinos és hatalmas mozgékonyságát Heltai- nak (Sopradelli olasz tenorista) komikummal és jellemző erővel teljes alakítása egészítette ki. Az ő szereplése nélkül hiányos lett volna az est sikere. Kiemelendő B. Baráti igazán elsőrendű maszkja és alakítása, Tubise, az örökké kijátszott rendőrbiztos szerepében. Szathmáry Árpád mint Crochard betörőkirály otthonos mozgással a színpadon, vette ki a részét az érdemekből. Solymossy Sándor (La Becot- terie) különösen akkor, amikor mint álujságiró beszélt Tubise-el, volt igen mulatságos. A női szerepek ez este csak másodrendű .feladatokat róttak a szereplőkre. Wirlh Sári (Beatrice), Harsányi Margit (Francine) jól helyt állottak, de a többi szereplők is komoly igyekezettel játszottak. Aranyember Halhatatlan emlékű Jókai Mórnak hasoncimü regényéből készült színmüve, mint tavaly, az idén is nagyszámú közönséget vonzott a színkörbe. A nézőtér teljesen megtelt, ugyanígy a karzat is és osztatlan figyelemmel kisérte a minden tekintetben kielégítő és sikerült előadást. A szereplők között Csiky (Tímár), s Tóvolgyi Margit (Athália) az idén is művészileg oldották meg feladatukat. Harsányi Margit igen jó Timea, Wirth Sári bájos megjelenésű Noemi, Rónai Hermin Zsófiában kabinetalaki- tást nyújtott. Csáder Teréziát nagy drámai erővel játszotta meg, Baráti Krisztyán Tódor szerepét diskrécióval és teljes sikerrel alakította. A többi kisebb szereplők is gondosan játszottak. Kis herceg Az egész darab csupa finom báj és gyönyörűséges, kedves jelenetek sorozata. Azt az elegáns ritmikus és méltóságos menüettet, melyet piros és kék selyem ruhás, fehér parókás apródok lejtenek nagy toilettben levő udvarhölgyekkel, szinte már kiszorította emlékünkből a sok duhaj, modern, szétterpeszkedő, ugráló, rugdalózó operett-tánc A legkedvesebb librettó keretében elevenen lüktető eredeti gondolatokkal telitett gyönyörű zene részesít bennünket olyan műélvezetben, melyet a húsz év óta termelt operettek közül alig egy-kettőnek a zenéje közelit meg Csupa poézis, csuda dallam minden ének és zeneszám, a légtökéletesebb harmóniában a helyzettel, melyet jellemezni akar. A tartalmas, komoly, gyönyörködtető muzsika elejétől végig leköti minden érdeklődésünket és még azután is sokáig visszacseng emlékezetünkben Déri Rózsi volt a kis herceg. Az a distingváltsága, amely különben őt a legvadabbul modern táncokban is jellemzi, ebben az előkelő levegőjű operettben diadalmasan érvényesült. Toiletjei, játéka, éneke, mozgása a legtökéletesebben idomult a darab tenorjához. Kedvessége csak fokozta az operettnek is a bájosság jegyében fogant hatásait és éneke hibátlan tiszta, kedves és gyönyörűséges volt, tele kifejező, eleven erővel. Heltai egészséges humort vitt bele Frimus szerepébe s jóizü mókáival, a helyzetek ügyes felhasználásával, arcjátékával, jellemző mozdulataival állandó terültségben tartotta hálás publikumát Antal Erzsi pompás igazgatónő volt. Ber- náth Margit a hercegnőt nem sorozhatja jobb szerepei közé. Szűcs Irén (Tanítónő) csinált még mulatságom és komikus alakítást Ki kell emelnünk ezeken kívül a karmesternek érdemeit az Orchester kiválóan fegyelmezett, precíz játékáért, valamint említendő a karnak pontosan egybehangzó, ügyes éneke. A rendezés szintén mintaszerű volt s a szereplők pontos összjátéka jelentékeny tényezője volt a szép, kedves estnek Görög rabszolga Csupa látványosság volt tulajdonképen a csütörtök esti előadás. Régi római jelmezekben tömeges felvonulások, továbbá karban éneklés, együttes táncok egymást követték Ragyogó csillogó női ruhák és női fejdiszek, vörös fénysávak, pompás di-zletek adtak hátteret annak a darabnak, amelynek zenéje is szép, élvezetes, fülbemászó Cselekménye alig van, de társulatunk néhány tagja ezt saját szellemességével helyrepótolhatni vélte. Heltai (perzsa bűvész) és Solymossy (Róma prefektusa) voltak azok, akik a Göndöcs-kertről, meg Fischl- ről csinált vicceikkel „kedveskedtek“ a közönségnek ; ismételten és nyomatékosan hangsúlyozzuk, 'hogy eféle szellemeskedésekből Gyulán nem kérünk! Nagy Aranka (Antonia) koloratura énekesnőnk érzéssel interpretálta az ő énekszámait, valamint Antal Erzsi (Aspasia) is megkapóan énekelte második felvonásbeli soloját Déri Rózsi (Iris) volt játékközben a leghálásabb publikuma Heltai és Solymossy helyi vonatkozású viccelődésének. A mellett azonban ördögi elevenséggel produkálta a legszebb táncokat Csinosan és kedvesen énekelt is. Szűcs Irén rabszolga felügyelőnő kitünően adta szerepét, de Oláh Gyula (Diomed görög rabszolga) és László Tivadar (szobrász) szintén jól játszottak. Kegyelmes ur. Péntek este Guthi Soma eredeti bohózatát a Kegyelmes urat kaptuk Az előadást kis közönség nézte végig. A páholyokban, az első másodrendű helyeken csak voltak, de a többi rubrikákban alig- alig A darab különben könnyű, aféle kánikulai darab, kevés tartalommal, sok színnel Annyi bizonyos, hogy gyakorlott rafinériával van összekászo- litva A darab azon épül föl, hogy Török Kálmán miniszter (B. Baróti József) huncutságait, kikapós természetének erősebb következményeit, ikertestvére, Köpeczi Náci (Heltai Jenő) vállalja magára jó pénzért, ki tökéletes alter egója s igy fedezi magát az anyósa (Szűcs Irén) és a felesége ' (Harsányi Margit) előtt. A kanabokai császár és az anyacsászárné (Sza+hmáry Árpád és Virághátyné) beillesztése erőltetett, semmi szerves összefüggése nincs a darab vékony cselekményével; csak arra jó, hogy egy pár erősen tetoyált és maszkírozott alakot állítson megfelelő kiséret mellett a színpadra, ahol kanabokai nyelven, vagyis szarka-módra csicseregnek egy kis negyedórát, tagadhatatlan azonban, hogy az alakításuk és a figurázásuk hangos derültséget váltottak ki a publikumból. Alig pár soros mondó- kája volt Martinyi Ilonának a Nina szobaleány szerepében, de az bizonyos, hogy a valót, a természetest ő közelítette meg legjobban. Mozdulatai, kiejtése keresetlenek s mégis hűek, megfelelők voltak. Solymossynak Pista grófja tökéletes alakítás volt. Heltai Jenő is, amit lehetett, kihozott a Náci szerepéből Szűcs Irén az anyóst, Harsányi Margit a feleséget alakították jól, Baroti meg a minisztert. Szohner Olga a táncosnő szerepében keltett tökéletes illúziót Kisebb szerepeikben megfelelőek voltak még László Tivadar és Mihó. Heti műsor : Vasárnap délután Klárné Angyal Ilka népszínműve Az árendás zsidó kerül színre mérsékelten leszállított helyárakkal Este harmadszor adatik az idei évad egyik legnagyobb sikerű újdonsága. Az ártatlan Zsuzsa bérletszünetben. Hétfőn Pierre Weber világhírű szenzációs színműbe a Nagy diákok kerül bemutatóra bérletben. A társadalmi életből vett nagyhatású színmű a lefolyt idényben a Magyar Színház egyik vonzó kasszadarabja volt,‘mely több mint 50 előadástért. A főszerepeket az érdekes újdonságban Wirth S, Harsányi M., Csáder I., László Baróti, Csiky, Solymossy, Heltai, Szatmári, Mihó Ez estén lép fel először Zátony Kálmán szerelmesszinész Kedden Jókai Mór örökbecsű klasszikus színműve Keresd a szived kerül színre Jókai e megrázó és rendkívül hatásos darabja a Kőszívű ember fiai világhírű című regényéből került A darabot maga Jókai alkalmazta színre. Almássy igazgató nagy gonddal állította be a nagy poéta művét és a leggondosabb előadásban elsőrangú szereposztásban hozza színre A színtársulat a legnagyobb ambícióval készül Jókai Mór e darabjára A főbb szerepeket ez érdekes darabban Tóvölgyi M, Csáder I, Wirth S., Szűcs I., Csiky, Zátony, Baróti, László, Boros, Szatmáry, Mihó, Solymossy játszák. Szerdán Offenbach posthumus művét a Hoffmann meséi opera kerül színre A címszerepben Torma Zsigával, mig a hármas női főszerepet Nagy Aranka énekli Csütörtök. Rajna-Czobor a Magyar Színházban több mint 100-szor előadatott eredeti daljátéka a Hajdúk hadnagya adatik a címszerepben Oláh Gyulával. Ez érdekes repris az egész operett-személyzetet foglalkoztatja, élén Déry Rózsival. Péntek Bernstein világhírű szenzációs színműve Utánam (Apres-Moi) kerül először színre nálunk. A Párisban hatalmas sikerrel előadott színmű, mely rendkívüli sikerrel bejárta Európa minden nagyobb színpadját és nálunk a Vígszínházban a tavalyi idény drámai slagerje volt. A főbb szerepeket ez újdonságban Szohner Olga, Csíder I., Harsányi M , Bernát M , Csiky, Zátony, Baróti és László játszák. Szombaton. Operettujdonság A bécsi Raimund- szinház ez idei szenzációja volt a Heimliche Liebe cimü operett, mely Girardival a főszerepben több mint 300 előadást ért A kitűnő operett szombaton kerül nálunk bemutatóra A kis dobos cim alatt. Girardi kiváló szerepét egy öreg profoszt Heltai Jenő játsza, ez a kiváló művészember, a kinek ez a szerepe legkiválóbb alakításainak egyike. A címszerepet, a kis dobost egy parádés primadonnaszerepet Déry Rózsi adja, kinek ez estén újból alkalma lesz szép tehetségének újabb tanujelét adni. Kitűnő szerepekhez jutottak még ez újdonságban Antal Erzsi egy elegáns táncosnő és Rónai Hermin kreálja a profoszné mulatságos figuráját. Továbbá Oláh Gyula, a ki egy szerelmes katonatisztet játszik A darab az 1858-iki olasz-osztrák háború idejében játszódik Almássy igazgató nagy fénnyel állítja ki ez újdonságot, melyre uj díszletek és uj jelmezek készültek. A kis dobos hihetőleg az idei. évad egyik számottevő kassza sikere lesz. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Az utkaparó ellensege A békéscsaba—békési állami közút utkaparója: Nagy Gábor a folyó 1912. évi február hó 9-én észrevette, hogy Hajdú László békési Lakos István nevű fia az apja sertéseit az úttesten legeltette. —• Ezért Nagy Gábor, hivatalos kötelességéhez képest figyelmeztette Hajdú Lászlót, hogy amit a fiia csinál, az törvénybe ütköző cselekedet és tiltsa meg azt neki. Hajdú László ezt a figyelmeztetést személyes sértésnek vette és előbb szidalmakra fakadt, majd neki rontott Nagy Gábornak, őt az árokba, dobta, majd felkapta a Nagy Gábor lapátját és azzal mérgében az utszélen levő eperfákat vagdosta. A kir. ügyészség hatóság elleni erőszak büntette és mezőrendőri kihágás miatt vádolta meg Hajdú, Lászlót, akit a törvényszék az enyhítő körülményekre tekintettel 2 napi fogházra ítélt. A vasúti alkalmazottak bántalmazol Körösladányban Harmati József közhuszár körösladányi lakos otthon volt látogatóban és 1912. évi január hó 1-én vissza akart utazni állomáshelyére. Ez alkalommal a László és István nevű testvérei és Pap Balázs ismerősei is kikisérték az állomásra. Harmati József betette a paliját a vonatba s azután még kiszállott egy kicsit beszélgetni. Boros-
