Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-16 / 24. szám

*2 ltékés 1912. junius 16 A közigazgatási bizottság ülése. (Junius 10.3 A vármegye közigazgatási bizottsága junius havi ülését f. hó 10-ép tartotta meg. Az ülésen a választott bizottsági tagok közül csupán négyen voltak jelen és pedig Beliczey Géza, dr. Ladies László, Morvay Mihály, Varságh Béla. A választott bizottsági tagoknak ezek szerint több mint fele hiányzott. Az ülésen — amitől úgy látszik némelyek tar­tottak — politikáról nem volt szó. A politizálás egyáltalában nem feladata a közigazgatási bizott­ságnak. Az ülés lefolyása rendkívül egyhangúnak mond­ható. Felszólalások, vagy pláne vita, egyáltalában nem volt. Az előadmányok — csekély kivétellel — mind az előadói javaslatok értelmében emeltettek hatá­rozattá. Ember emlékezet óta nem fordult elő az, hogy a teljes ülés — amint az ez alkalommal megtörtént, délelőtt fél tizenegyóra előtt bevégződjék, sőt még két albizottsági ülés is délelőtt 12 óra előtt befejezte működését. Az ülésen jelen voltak: Kéry Gyula főispán elnöklete alatt: Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Mik­iéi- Sándor kir tanfelügyelő, Z idor Mór kir. pénz­ügyigazgató, Bálint Imre az államépitészeti hivatal helyettes főnöke, Pfeiffer István közgazdasági előadó, dr. Liszy Viktor főügyészi helyettes, végül Heks Miksa törvényhatósági fóállatorvos A választott bizottsági tagok közül a fentebb már felsorolt négy- bizottsági tag vett az ülésen részt. A bizottság ülését Kéry Gyula főispán d. e. 9 órakor megnyitván, jelentést tett arról, hogy távol- maradásukat kik igazolták. Első tárgyként az alispáni jelentés került sorra, melyet a bizottság hozzászólás nélkül tudomásul vett. A jelentés a következő : A közbiztonsági viszonyok kedvezőtlenebbek voltak, mint a múlt hónapban, amennyiben — el­tekintve a kisebb verekedésektől — a személybizton­ság 5 könnyű és 11 súlyos testisértéssel zavartatott meg. A vagyonbiztonság 24 kisebb-nagyobb lopási esettel zavartatott meg. Sikkasztás és rablás nem fordult elő. Mindezen büntetendő cselekmények tetteseinek kinyomozása és a kinyomozott tettesek megbüntetése céljából a szükséges intézkedések megtétettek. Tűz a múlt hónapban 12 esetben fordult elő a vármegye területén, takarmányfélét, gazdasági épületet, ruhanemüeket és lakóházat hamvasztott el. A tüzesetek folytán az egész kár körülbelül 104510 koronát tesz ki, amely azonban biztosítás folytán j nagyrészben megtérül. A tüzesetek — a megejtett nyomozások adatai szerint — részben vigyázatlanság, egy alkalommal azonban villámcsapás következtében keletkeztek. A tüzesetek közül külön kell megemlí­tenem a gyulai Beisner Emánuel gyufagyárának leégését. A tűz a gyufagyár szálka gyárában ütött ki és elhamvasztotta az egész épületet, a benne levő készáruk és félmunkákat. A gépezetek annyira meg­rongálódtak, hogy azoknak csak egyes részeit lehet használni. Május havában 16 öngyilkosság és 15 baleset fordult elő. Legfőbb volt az öngyikosok száma a békési járásban, kik közzül ketten névszerint L'pcsei János 18 éves és Bírta Zsófia 17 éves békési lako­sok a békési nagyhidról a Körösbe ugrottak. Lipcsei János hulláját e hó 3-án a viz kivetette, Bírta Zsófia hullája azonban még nem voit feltalálható. A 15 baleset közűt 4 halállal 3 súlyos, a többi pedig könnyű természetű sérüléssel végződött. Az elmúlt hónap túlnyomóan esős, csapadékos jellegű volt, a lehullott 100 m/m eső buja fejlődés­nek indította a kalászokat s a gyengébb búzák meg­erősödésére is kedvezően hatott, nem úgy azonban a lekaszált és rendben levő takarmány félékre, kü­lönösen a lucerna és széna szárítását befolyásolta kedvezőtlenül úgy, hogy azok legnagyobb része meg­feketedett, kilugozódott és értéke nagyon csökkent. A kapások és egyéb fejlődésben levő takarmány növények erős fejlődésnek indultak. A munkásviszonyok, különösen a munkások szempontjából az elmúlt hónapban eiég jók voltak, mert munkaalkalom kínálkozott elég bőven s a munkabérek a nőknél 2 koronáig, a férfiaknál 4 koronáig emelkedtek s a gazdáknak még az ilyen túl magas áron is nehéz volt szükségletüket minden­kor kielégiteniök. A legelők jók és bőséges táplálékkal látják el a kijáró jószágállományt. Ipar és kereskedelem terén nevezetesebb ese­ményről nem emlékézhetem m?g. A vármegyei és községi közigazgatás menete zavartalan volt. Folyó évi május hó 23-án meg­tartott törvényhatósági közgyűlésen Seiler Elek elhunyta folytán megüresedett békéscsabai főszolga­bírói állásra Kiss László várm I-ső aljegyző s az ennek folytán megüresedett I-ső aljegyzői állásra Moldoványi János Il-od aljegyző, Il-od aljegyzővé dr. Yangyel Endre III-ad aljegyző, III-ad aljegyzővé Veres József közig, gyakornok, tb. szolgabiró, az újonnan rendszeresített aljegyzői állásra pedig dr. Ambrus Jenő közig, gyakornok, tb. aljegyző válasz­tattak meg. Soós István öcsödi főjegyző részére — igazolt betegsége folytán — junius 1-től kezdődő 3 havi szabadságidő engedélyeztett. Békésen Bakó Mátyás elhalálozásával ürese­désbe jött jegyzői állásra Balog Imre segédjegyző, az újonnan rendszeresített segédjegyzői állásra Do­mokos Gábor, mig Köröstarcsa községben T. Gya­kari Gábor községi bíró lemondása folytán Puskás László választatott meg. Pusztaföldváron dr. Schwarcz Izsó községi orvosnak, elhalálozásával a községi orvosi állás megüresedett. Gádoroson Bárány János közgyám állásáról lemondott. Mindként állás legközelebb kerül betöltés alá. Horváth Gyulának szeghalmi községi főjegyzővé történt megválasztásával megüresedett vésztői községi közigazgatási jegyzői állásra Petrovszky Dezső vésztői községi adóügyi jegyző, ennek helyébe pedig Schvei- ger Gyula szeghalmi adóügyi ellenőr, vésztői helyet­tes közigazgatási jegyző választatott meg. Szathmáry Elek csorvási uradalmi gazdatiszt által Kufner Alajos orosházi járási állatorvos ellen tett panasz-feljelentést a bizottság alaptalannak találván, a kért megtorló eljárást nevezett ellen mellőzte. Dr. Zöldy János vármegyei tiszti főorvos adta elő ezután rendszerinti havi jelentését, amely a következő: A közegészségügyi viszonyok kielégítők voltak, s az előző hónapokhoz viszonyítva annyival jobbak, hogy a heveny ragadós bajokban történt elhalálo­zások százaléka kettővel kisebb volt. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutus bánt ilinai fordultak elő. A legyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny ragadó s bajok közül előfordult: 1. diphtheria 41 m egbetegedéssel 9 halálozással 2. vörhény 72 12 » 3. Kanyaró 192 » 8 » 4. hasi kagymáz 9 3 » 5. szamárköh 13 » 1 6. bárányhimlő 3 » — » 7. gyermekágyi láz 2 » — Összesen 332 » 33 »10% Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, amely a heveny fertőző bajokban történt megbetegedéseknek egymaga kétharmad részét tette ki. Lefolyása azonban szelídnek mondható, mert a halálozási százalék 4 volt. Némi emelkedést mutat a vörhenyesek száma, mig a difteriásoké csökkent. Tovább terjedésük meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásairól említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 287, hullán 12 esetben, orvos törvényszékit pedig 9 könnyű és 7 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 25 egyént, akik közül meggyógyult 20, meghalt 5. A halva születtek számé 13, elvetélteké 15. kell, hogy az összes énekszámok művészies, pre­cíz kivitelben adattak elő. A szent mise után következett a zászló ün­nepélyes megáldása, felszentelése Ezt megelőzőleg felkötötték a zászló rudjára a zászlóanya értékes ajándékát: széles bordóvörös kettős szallagot, cso­korral. Az aranyszegélyü kettős szallagon a követ­kező díszes aranyhímzésű felírás olvasható: »Mindig Istennel — Gróf Wenckheim Frigyesnél. A zászló felszentelésének ünnepies cselek- vénye után a főgimnáziumi énekkar elénekelte a Himnusz első és utolsó versszakát Erkel-Demény letétében. Utánna a felszentelést végző esperes­plébánosnak az ifjúsághoz intézett alkalmi beszéde következett. A felszentelt zászlón levő Boldog- asszony követését ajánlotta beszédében az ifjúság figyelmébe. „Haladjatok a Boldogasszony kenetéi­nek illatán és nyomán : a szív tisztasága és a pá­ratlan kötelességtudás. ezek. Ezeket követve lesztek a fölszentelt zászlónak méltó katonái“. Majd Németi József főgimnáziumi igazgató mondott beszédet, mellyel átvette a zászlót a fő­gimnázium részére. Beszédének alapgondolata : az ifjúságot vallásosságra és hazaszeretetre neveljük. A vallásos ifjú dolgozik, lelkiismeretesen végzi kö­telességét, hálát ad Istennek az elért sikerekért, de nem veszti el kedvét akkor sem, ha a földi siker esetleg el is marad. A vallásos ifjú önmegtagadó ; az esetleges vagyon nem teszi elbizakodottá, tudja, hogy az nagyobb kötelezettségeket ró rá. a sze­génység nem csüggeszti el. A vallásos ifjú őrzi lelkének tisztaságát és ártatlanságát A másik szem­pont, amelyet az ifjúság nevelésében követünk: a hazaszeretet. Az ifjúságot arra kell megtanítani, hogy dolgozni tudjon Az igazi hazaszeretet a mun­kában nyilvánul, a ki megtanult és tud dolgozni, az hazáját, hazájának fényét, hatalmát fokozza, emeli — A gondolatokban gazdag, rhetorikai szép­ségekben bővelkedő két beszéd mély benyomást keltett a hallgatóságban. Ezután következett az ünnepélyességnek utolsó I szakasza : a zászlószegek beverése A főgimnázium | vezetősége 79 darab névvel ellátott aranyozott ezüst zászlószeget küldött széjjel. A legelső szeget a zászlóanya, Wenckheim Frigy esne grófnő e szavak kíséretében verte be a zászló rudjára : Mindig Istennel — Almásy Dénes né grófnő megbízásából és nevében a szeget dr. Lin- denberger János verte be Azután sorra következtek : Dr. Ltndenberger János, jelmondata : Tiszta I szivéről és kötelességtudásáról ismerjék meg min- I denütt a gyulai főgimnázium diákjait. Gróf Wenckheim Frigyes nevében gróf Wenck- • heim Frigyesné. Gróf Almásy Dénes nevében dr. Lindenberger János. Gróf Széchényi Antal nevében dr. Lindenber- ger János Dr. Lukács György nevében id Kéry Gyula főispán e jelmondattal: Veni puer, óra Deum et disce. Id. Kéry Gyula főispán e jelmondattal : A gim­náziumok nemcsak tanítanak, terjesztik a művelt­séget, a tudományosságot, — hanem egyben, mint a klasszikus irányzatnak, az emberiség ideális és ethikai eszményeinek ápolói, — férfi jellemeket ne­velnek. Gyulaitgimnázium ! Nagy jelentőséged, misz- sziód vagyon, sivár materialista korunkban ! Telje- jesitsd a most felavatott lobogó alatt nemes hiva­tásodat, — és gyarapodjál, virulj, élj : városunk, vármegyénk és imádott hazánk javára. Ambrus Sándor nevében dr. Zöldy János e jelmondattal: Az ifjúság legnagyobb, legértékesebb gyöngyei az erkölcs, a tudás és az emberszeretet. Dr. Lovich Ödön e jelmondattal: Legyen ez a zászló a tántoríthatatlan hazaszeretetnek és a ma­gyar nemzeti öntudatnak állandó ébrentartója az ifjúság lelkében. Dr. Vass Bertalan nevében Németi József. Németi József e jelmondattal : Legyen e lo­bogó hófehér színe a gyulai róm. kath főgimnázium szeplőtlen hírnevének jelképe, a rajta lengő vér­piros szallag jelképezze azt a szeretetet, amely mindenha összekösse az ifjúság és a fenne mű­ködő tanári testületnek a szivét. Grócz Béla nevében dr. Lindenberger János. Dr. Karácsonyi János nevében dr. Linden- berger János. Gróh Ferenc nevében dr. Lindenberger János. Domby Lajos nevében Bagdy Dániel e jelmon­dattal : Fölszentelt lobogó: Fényes fehér színed alatt dobbanjon össze, forrón, egybe, az intézet if­júságának szive, felekezeti, vallási és nemzetiségi különbség nélkül, az isteni szeretetben, a hazasze­retetben és e két eszmének a megvalósításáért, — mely tulajdonképen egy, — küzdjön, vitézkedjen nemesen, méltóan, híven, kitartóan, időről időre, erőről-erőre, el, egész a diadalig. Dr. Ladies László e jelszóval: Kedves ifjaink boldogulásáért Dr. Ádler Ignác gyulai izr. lelkész nevében Daróczy László e jelmondattal: Legyen e felemelt zászló a hit és a tudomány, a munka és a becsületes­ség, a szeretet és testvérülés szentséges elveinek hir­detője Tanulja meg az ifjúság e lobogó alatt, hogy szivének melegsége, tehetségének szárnyalása, sze­relmének hevülése Istené legyen és a hazáé. Vincz Sándor ezredes, a gyulai 2 honvéd­gyalogezred nevében e jelmondattal: A királyért és I a hazáért. Zádor Mór e jelmondattal: Mindent a hazáért. Perszina Alfréd nevében Németi József. Liszy Viktor főügyészhelyettes e jelmondattal: A mindenható áldása vezérelje é zászló alá gyüle­kező ifjúságot egész életén át a haza és egyház javára. Dr. Zöldy János e jelmondattal: Sohse gyen­güljön e szent lobogónak hóditó ereje. Mikler Sándor tanfelügyelő e jelmondattal:

Next

/
Thumbnails
Contents