Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-09 / 23. szám

Békés 1912. Junius 9 * Baleset. Szekeres István 14 éves lelenc, birka- pásztor gazdája Prüki István birkáit a békésföldvári körgát mellett legeltette s a sínek mellett levő egy kiásott gödörbe feküdt, a vonatot nem vette észre, a 2-ik fütyülésnél már felakart kelni, de a majdnem megállott vonat felhágója elütötte s a kocsikat ösz- szekötő vas fejbe vágta. Sérülése nem életveszélyes. A gyereket vonatra téve, orvosi kezelés alá vették. Inczédi László emléke. Kegyeletes, szép ünne­pély lesz ma Szarvason, A község közönsége ma délután leplezi le a részben országos gyűjtésből készült emléktáblát, amellyel jeles fiának szülőházát jelölik meg. Inczédi (Lukescb) László a 70-es és 80-as évek jeles publicistája és szép hírnévre szert tevő költője volt, akinek jövőjéhez a legszebb remé­nyeket főztük. Eme szép remények azonban csak részben valósultak meg, nfert a halál a már orszá­gos hirü, rokonszenves, kedves embert élte tavaszán ragadta el. A szarvasi ünnepély programmja a kö­vetkező : 1. Elnöki megnyitó, mondja dr. Danes Szilárd, az emléktábla-bizottság elnöke. 2. Inczédi méltatása s az emléktábla története, irta és fel­olvassa Matthiás Mátrainé Yarga Róza. 3 »Víziót. Inczédi Lászlótól, szavalja Illyés Erzsiké. 4 Magyar ábránd, zongorán előadja dr. Kovalszky Róbert. 5. »A nővér«. Inczédi Lászlótól, szavalja Harsányi Gi­zella színművésznő. 6. Énekel Vásárhelyi Tessza színművésznő, zongorán kiséri Gellért Pál karnagy. 7. Inczédi .Lászlóról, irta és szavalja Tóth Irén. 8 1 »Szentkép az erdőben«. Inczédi Lászlótól, szavalja Privler Erzsiké. A régi ág. h. ev. főgimnázium épü­leténél, a költő szülőháza előtt lefolyó ünnepség műsora : 1. »Himnusz«. Énekli a közönség. 2. »In­czédi László«, Komái Istvántól. Szavalja Molitorisz János. 3. Beszédet mond Koroda Pál iró, a »Petőfi Társaság« kiküldöttje. 4. »Emlékezés«, irta K E. képzői tanár, szavalja Pataki János tanító. Záró­beszéd után a közönség a Szózatot énekli Este 8 | órakor kezvacsora az Árpád-szállóban. Összeszurkált legény. Elek Ignác szarvasi csíz madialegény és Pecznyik Mihály napszámos vasárnap este karonfogva bandukoltak a Beliczey-uton Szembe­jött velük Sutyinszky Mihály, ki nem akart kitérni az útból, mire a három legény összeakaszkodott. Sutyinszkyt letepérték a földre, összerugdosták, majd : Elek Ignác elővette a bicskáját s megszurkálta aj földön fetrengő legényt, ki eszméletét vesztve ma- j radt az utón. Mire ráakadtak, s orvosi segítséget hoztak, Sutyinszky annyi vért vesztett, hogy meg­halt. A két garázdalegényt letartóztatták. Alapítvány. Boros János köröstarcsai földbirto­kos és neje a református egyháznál 1000 korona alapítványt tett, melynek kamatai száz év múlva az egyház céljaira, részben pedig szegény, nagycsaládu j édesanyák segélyezésére fordítandó. Szökött katona Május utolsó napjaiban a nagy- . váradi várból megszökött egy katonarab, a csorvási ; származású Szekeres Sándor, ki a csabai 101-ik gya j logezred közlegénye. Szekeres sehogysem tudott megbarátkozni a gyöngyélettel, minek következtében több fegyelemsértést követett el. Lezárták. Ezelőtt három hónappal a fogságából megszökött de elfog­ták s szigorúbb áristomba rubrikázták. Most ebből a fogságából is megszökött Szekeres, azonban most sem sikerült a menekülése, a vár egyik sáncában elfogták. Vasraverték. Szekeres Sándor most már a garniziónba kerül. Kidobták a saját korcsmájából. Szarvason tör­tént kedden éjjel a Springer Márton korcsmájában mulatoztak Pribelszki András, Gyurcsán János és Takács Mihály napszámosemberek. A berúgott em­bereknek Springer már nem akart több italt adui, ezért a trimviratus szörnyű indulatba jött; a korcs- márost szidták, átkozták, majd ölre mentek vele; átnyalábolták s kidobták az ivóból az utca sarába. A riadalomra a korcsmárosné berohant, de vesztére, mért a feldühödt emberek alaposan eltángálták. Fel­jelentés folytán a rendőrség megindította a három duhaj ellen a hivatalos eljárást. Kalandos vérü gyerek. Pénteken reggel az orosházi vasúti állomás raktáránál levő vasúti bid alatt a munkások egy eszméletlenül fekvő 14—15 éves gyereket találtak. Bevitték a raktárba és kihív­ták hozzá a községi főorvost, ki megállapította, hogy a fiú rendkívüli nagy fáradtság és éhség következ­tében roskadt össze. A nála talált Írásokból kitűnt, hogy a fiú Imre József, szegedi illetőségű téglagyári munkás, aki gyalog akart Mezőberényből Szegedre menni. A mintegy 50—60 kilóméternyi ut azonban annyira kifárasztotta, kimerülés következtében össze­esett. Beszállították a járványkórházba. Megtagadott droguéria. Székely Sándor békés­csabai lakos gyógyáru kereskedésnek Orosháza köz­ségben leendő nyithatásra kért engedélyt. A bel­ügyminiszter a vármegye meghallgatása alapján a kérelmet elutasította. Postaiigynöksógek. A kereskedelmi miniszter Dénesmajoron, Paradicsommajoron és Solymosmajoron postaügynökségek felállítását engedélyezte és pályá­zat mellőzésével Ivanovics Alajost, ír házi Sándort és Rupp Frigyest nevezte ki postaügynökökké. A pos­taügynökségek működésének életbeléptetése rövid idő alatt megtörténik. Társas kirándulások, egymás érik Postyén fürdőn, amióta az uj fürdö-és szálloda elkészült. Kivált az orvosi körök érdeklődnek ezen nagyszabású alkotás iránt, a mellyel hires iszapfürdőnk általános feltűnést keltétt. Hazai és külföldi orvosi egyletek és fürdői szakemberek sorra keresik fel a »Thermia- Palace«-t, ezt a páratlan áldozatkészséggel meg­teremtett épületet, melyben azok a vendégek, laknak akik a világ legkényelmesebb gyógypalotájában tartják kúrájukat. Nagy verekedas Bákésszentandráson. Május hó 27-én délelőtt a békészzentandrási munkás körbeli legények az utcán megtámadták régi, gyűlölt ellen ségeiket: a gazda-tanyai legényeket, amiből véres verekedés lett. Köztük Kis András napszámos kés­sel nyakonszurta Sinka Gábor tanyai legényt, aki éietveszedelmesen megsebesült. A kir. ügyészség megindította a bűnügyi eljárást. Olcsó a munkásélet. Bizonyára ez a meg­győződése Cseh József szarvasi cséplőgép tulajdonos­nak, aki gépének szállításakor, vétkes könnyelmű­séggel, a legelemibb óvrendszabály megtételét sem tartja szükségesnek s nem gondol arra, hogy gon­datlanságának munkásemberek eshetnek áldozatul. Annál is inkább • jogos ez a feltevés, mert a múlt évben, ugyanazon gép szállításánál, ugyanazon helyen, szintén súlyos baleset történt. Nevezett cséplőgép tulajdonos, aki különben maga is vizs­gázott gépész ember, folyó hó 4-én gépjét Szarvas­ról vasúton vidékre akarta elszállítani. A cséplőnek vonatba rakásánál alkalmazottja, Temesvári Pál, 40 éves géplakatos és egy másik munkás segédkezett neki. A cséplőt egy befutott magánjáró lokomobil segélyével akarták a rakodón felfelé tolni. — E végből egy 180 centiméter hosszú, egyik végén 7, másik végén 12 centiméter, tehát e célra meg nem felelő vékony rudat illesztettek be a két gép közzé, hogy a lokomobil ezen rudnál fogva tolja fel maga előtt a cséplőt a vasúti töltésre. A rudat nem erősítették oda a gépekhez, amint azt ész­szerűen kellett volna, hanem egyik végét Temes­vári Pál, másik végét egy napszámos tartotta Azonban a vékony rúd nem bírta ki az óriási nyomást, meghajlott és a gépek közzül kicsúszott. A lejtős utón ennek következtében e cséplőgép visszazuhant, s a hirtelen félreugrani nem tudó Temesvári Pál a két gép közzé került, amelyek, mint két ütköző, a szerencsétlen ember fejét laposra összenyomták. A szegény munkásember, aki feleségének és öt kiskorú gyermekének volt kenyérkeresője, jajszó nélkül nyomban meghalt. A véletlenül a helyszínén tartózkodó Martos Manó betegsegélyző-pénztári igazgató, a balesetről nyom­ban jegyzőkönyvet vett fel, s megállapította, hogy az áldozatul esett munkás nem is volt a pénztárnál bejelentve. Ez a körülmény azonban a törvény humánus intézkedésénél fogva, nem szünteti meg a pénztár kárpótlás fizetési kötelezettségét, hanem annál szigorúbb büntetést von maga után a beje­lentést elmulasztó munkaadóra nézve. A balesetet követő napon kiutazott Szarvasra Knrcz Antal vizsgálóbíró és megejtette a hullán a törvényszéki boncolást. Tavaly Cseh József géptulajdonos fiának a lábát vágta le a gép hasonló körülmények között s még ez sem volt elég neki körültekintőbb gon­dosságra. Tárgysorsjáték engedélyezése. A belügy­miniszter értesíti a vármegyét, hogy a pénzügy- miniszter békéscsabai nőegylet kérelmére megen­gedte, hogy egy éven belől vagyis az 1913. évi május 31-ig, szegénysorsu iskolásgyermekek felse­gélyezésére, előzetesen bejelentendő napokon, három tárgysorsjátékot rendezhessen, minden alkalommal 600 darab 60 filléres tombola-jegy bocsájtható ki. Lottódij és nyereményadót a miniszter elengedte. Öngyilkosság. Folyó hó 5-én Békésen Szűcs Mihály 16 éves kisbéres, gazdája Pitski Mihály megyeri tanyáján felakasztotta magát. Tettének oka ismeret'en. Öngyilkosságok- Bereczki János vésztői lakos f. évi május hó 28 án este elment mulatni, reggel kissé pityókosin ment haza. Otthon még pálinkát ivott, azután kiment a kertbe dolgozni. Mintegy félóra múlva hirtelen eltűnt. Hozzátartozói keresni kezdték és megtalálták holtan : felakasztotta magát. — Ugj'anaznap Sin György nagyszénási lakos, to­vábbá május 25-én Püski Mihály békési lakos Szűcs Mihály nevű bérese, — végül junius 7-én Domokos András aradi rendőr szülőfalujában: Kétegyházán, ahova szabadságra ment, szintén felakasztották ma­gukat. A Körözs halottja. Pábri Imre szeghalmi 22 éves lakos a Sebes-Körözsben lovakat úsztatott. A megdagadt sebes áradat Fábri Imrét lesodorta a ló hátáról. A lovak kiúsztak a partra, Fábri Imre azonban befelefalt a vízbe. A p irton többen látták az esetet, de mert nem tudtak úszni, tétlenül kellett nézuiök az elsodort ember fuldoklását, akinek már csak holttestét húzták ki a folyóból. Kovács Sándor jó hirü szegedi zongorakészitö, f. hó 12-én városunkba érkezik. Előjegyzéseket el­fogad Dobay János könyvkereskedése. A hálószobák réme, a poloskák kiirtása, eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a »Lőcherer Cimexin«-nel történtek próbák, beigazo­lódott, hogy a Cimexin hatása folytán a peték rög­tön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit : nyomot vagy foltot nem hagy Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható: Nagy Jenő gyógyszertárában Gyulán és a készítőnél: Lőcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán 112 17—30 Közgazdaság. A Nádor malomcsatorna szabályozása. Az Aradmegyei Fehérkörözsi József-nádor Malomcsa- torna Társulat az 1833 —1844. évben Beszédes Jó­zsef mérnök tervei alapján készült csatornáját, illetve a hozzátartozó vízerőműveit fokozottabb mértékben szándékozik kihasználni, melynek keresztülvitelére tervet készíttetett. E terv magában foglalja a Fehér körözs átmetszésében épített vizkivételi zsilip átala­kítását, az egyes csatornaszakaszok bővítését és sza­bályozását oly módon, hogy azok állandóan 2 5 m3 vizet legyenek képesek az egyes vízerőművekhez szállítani, mely erőkihasználás kerekekről turbinákra való átalakítás után, a mai összes 350 H. P. t 750 H. P. teljesítményre emeli. A csatorna a körösbö- kéDyi vízkivételtől, a gyulavarsándi Körözsbe való torkolásig 93 7 kim. hosszú, 15 fenéklépesővel, ebből 13 vízerőművel, melyek közül 5 már turbinára van berendezve. Legnagyobb esés a fenéklépcsöknél 4'0 m., a legkisebb 2 0 m. 2 fenéklépcső még kihasz­nálatlan. A mederrendezési munkálatokkal kapcso­latban az oldilró! jövő, illetve keresztező patakok és vízfolyások részben felhasználtatnak a vízmennyi­ség szaporítására, a káros hatásúak pedig szifonok közbeiktatásával nyernek megoldást. A munkálatok végrehajtására ca. 400,000 korona van előirányozva. A terveket, melyek már hatósági elbírálás alatt álla­nak, Merle Géza aradi mérnök készítette. Borforgalmunk az évnegyedben. A hivatalos áruforgalmi statiszka szerint hordóbor-kivitelünk a folyó év első negyedében 400,357 métermázsa volt a múlt év ugyanezen szakában kivitt 214.041 méter­mázsával szemben. A hordóban kivitt borok értéke pedig a f. év első nepyedében 16.814,984 K, a múlt év első negyedében pedig 6.974,272 K. E szerint a múlt évihez képest a kivitelmennyisége 87 szá­zalékkal, a kivitel értéke pedig 142 százalékkal emel­kedett az első évnegyedben. Ezzel szemben az első negyedévi behozatal a f. évben 54,514 mm., a múlt évben 50,179 mm volt Az idei nagy emelkedés annál örvendetesebb, mert már a múlt évben is tetemesen meghaladta borkivitelünk az előző évek kivitilét. Ez újabb fényes bizonyítéka annak, hogy borkivitelünk már évek óta állandóan gyors lép­tekkel emelkedik és a külföld bizalma egyre foko­zódik a magyar borok iránt. Útépítés. A kereskedelmi miniszter a füzes­gyarmat—nagyhajóim ut felülvizsgálata ügyében döntését most közli a vármegyével. Ezek szerint a kérdéses útnak a vármegye területén levő mintegy hat kilométer hosszú szakasza 81576 koronába került, amelyből a házilag végzett munkák értéke 7613 koronát tett ki. A vállalati munkálatokat a kissebesi gránit kőbánya részvénytársaság végezte 257 napi késedelemmel, ami miatt 5600 korona kötbér fizetésére lett volna kötelezendő. A miniszter ’azonban leengedte ezt az összeget 1000 koronára.

Next

/
Thumbnails
Contents