Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-02 / 22. szám
2 Békés 1912. junius 2. Tanügy. Szakfelügyelői látogatás. Szűcs Izsó nagyváradi iparoktatási szakfelügyelő május hó 23-áu a békési iparostanonc-iskolát meglátogatta s a tapasztaltak felett megelégedését fejezte ki a tantestület előtt. A gyulai róm. kath. népiskolák folyó tanévi záróvizsgálatai junius 13-án a belvárosi fiúiskola IV. osztályában kezdődnek és az iskolák keletkezési sorrendjében folytatva junius 21-ig naponkint délelőtt és délután a szokott tanórák szerint tartatnak. A vizsgálatok nyilvánosak s azokra a t. szülők és tan- ügybarátok ezúton is meghivatnak. A békési református egyház presbyteriuma legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy a Bányai István halálával megüresedett bánhidai tizedi tanítói állást pályázat utján tölti be. Pályázati határidőül folyó hó 5-ike tűzetett ki, a választás folyó hó 9-én ejtetik meg. Békés község iskolaszéke május hó 24-én dr. Török Gábor elnöklete alatt ülést tartott, melynek az évzáró vizsgálatok idejének kitűzése mellett legfőbb tárgya a báró Drechsel Géza lemondásával megüresedett gondnoki állás betöltése volt. A vizsgálatok megkezdésének idejéül folyó hó 14-ét tűzte ki az iskolaszék, a gondnoki állásra pedig ideiglenesen Szabó Antal községi belterületi iskolai tanítót választotta meg. Tanítói áthelyezések. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Imre István és neje kétegyházi áll. elemi iskolai igazgató-tanítót, illetve tanítónőt a feketebátori állami iskolához helyezte át. Helyükre pedig Kovács fcándor és neje Cséke Jolán gergelyi tanítót, illetve tanítónőt helyezte át a kétegyházi áll. elemi iskolához. Juniális. A békési református főgimnázium tanuló ifjúsága folyó hó 8-án juniálist rendez, melynek délelőtti része a körgát melletti részen, az esti táncmulatság pedig a bérház nagytermében fog megtartatni. A mulatság belépti dija 1 korona 20 fillér. A tiszta jövedelmet a szegény tanulók segélyezésére fordítja a rendezőség. H i r e Pünkösd az idén nem volt piros pünkösd. Az egész ünnep alatt az égboltozaton szürke felhők gomolyogtak és egyszerre megeredt a zápor, a tartós s kiadós májusi zápor és elmosta pünkösd szép ünnepét. Máskor a napfényes, ragyogó ünnep ezreket csalt ki az utcára, a szabadba, most ki-ki az ablak mögül bámult ki, a sáros világba. Persze nem mindenki az otthon ablaka mögül, igen sokan a kávéház, a körök, a kaszinó ablakának félhomályában keres— Olvass^ kend el, hogy mit mond ? — szól az asszony. — Mit óvassak ? — A cimünk képét . . . Ilyen az asszony Amint megpislant valamit, rögtön megszállja a kíváncsiság. Nem vár sorra, röndre. Neki mindjárt az kell, amit megkíván. A cimünk képe. Az pedig hátul van Oda meg a politikán, tárcán, a napi híreken át lehet jutni Ez a rend. Ha nem igy volna, akkor az ujságcsinálók nem igy rubrikáznák. Már pedig azok okos emberek. Vitázhatlan, hogy okos emberek, mert nap, mint nap, az egész kerek világból összeszedik a sok mindenféle rettenetes eseteket. Nagy dolog az ! Lám ez a pusztulás is . . . Az ember megcsóválja a fejét. Hürnget. Ami szólhat az asszonynak is, meg annak is, hogy nini! Egy kis gyermek ott futkos az égő házak között s nem kaját utána senki. Hogy nem látják a tűzoltók. Leginkább a parancsnok, aki egy-két ugrással elfoghatná. No, ez érthetetlen. Bizony még belepusztul az adta kölyke . . . Most aztán jön a fordítás. A jobb kéz mutató ujját megnyálazza az ember, két ujja között a lap sarkát megsodorgatja s fordít. Ami pedig nagy betűkkel ott áll a lap tetején, hát az belemarkol a tüdőbe is, meg a vesékbe is: „Sir a király!“ No, ez nagy sor. Ez már még a cimünk képénél is nagyobb sor. Haj, haj. Sir a király ! Az ember ráint az asszonyra : — Na . . . Ami azt teszi, hogy ezt hámozd ki ! Hát valójában súlyos is az eset. Mert ha egy gyermek sir, vagy egy asszony, azon senki sem akad főn, az röndin való dolog. De ha egy meglett ember, pláne a király ... az már valami . . . Ugyan-ugyan mi bánthatja ? A kincse kallótek némi szórakozást. Nálunk a legnagyobb közönsége a népkertnek szokott lenni ünnepek alatt. Ilyenkor találkozik ott a fák alatt a köznép fia a szive választottjával, vagy leendő választottjával. A kert hosszú keresztsétányán zsúfolt paraszt-korzó van. A legények fekete posztóban, a leányok száz szoknyában egymás felett. Hadfi is akad egynéhány. Az itt szövött barátkozás, azután télire igen sokszor házassággá érik Ez évben a népkert elhagyatott volt. Szomorúan csepegett a levelekről az eső a sáros utakra. Nem volt korzó, nem volt barátkozás. Ha a következő télen kevesebb lesz a házasság Gyulán,'akadhat tudós statisztikus, a ki erről a témáról mélyreható fejtegetést fog közölni tudományos alapon. Nem is sejti a boldogtalan, hogy az okot mi jobban tudjuk : a pünkösdi korzót elmosta az eső. De ha az ünnepet elrontotta is a »csapadék« a termésre megbecsülhetetlen és olyan volt az időjárás, hogy ha méltó lesz hozzá a következő hetek időjárása: — nem lesz hirtelen meleg, — áldani fogjuk azt a mi ünnepeinket elrontott esőt. A gyulai róm. kath. hitközség egyháztanácsa dt. Lindenberger János elnöklete alatt hétfőn délután tartotta alakuló és tisztújító közgyűlését, mely alkalommal három évi megbízással egyhangúlag lettek megválasztva : Világi elnök dr. Márki János, alelnök • Schmidt József, kegyúri képviselő dr. báró Drechsel Gyula, ügyész dr. Follmann János, jegyző és adókönyvelő Székely Lajos, gondnok No- vák Arpád^ algondnok Reinhart Adám, pénztárnok Moldovány István, templomgondnok az anyatemplomnál Novák Árpád, szent József templomnál Reinhart Adám, ki egyszersmind temetőgondnok, mellette ellenőrök id. Schriffert József és Pettner József. Kápolna és Szentkereszt-temető gondnok Szénássy János, Szentháromság-temető gondnok Tanczik Lajos, Boldogasszony-temető gondnok Oláh György. Az itt felsorolt tisztviselőkön kívül az egyháztanács tagjai a május 9-én tartott választás alapján még a következők : Betukker Tivadar, Endrész József, Zimmer József, Lukács Endre, Mérev Gyula, Dobay Ferenc, N. Szabados József, Somogyi János, Szikes György, Szilágyi István, Csőke István, Csomós István, L. Kovács János, Demkó György, Kri- zsán András, Gremsperger Pál, Névery Károly, Szabados János, Gróh György, Ekszner Ferenc, K. Schriffert József, Heilinger Antal, Hack Márton, F. Schriffert József, ifj. Steigerwald István, Pfaff Ferenc, Hermann Mihály rendes tagok és Winkler Lajos, Geiszt János, dr. Hoffmann Károly, Dávid János, N. Kukla István, Baleznay Antal, Gyepes Jakab. Múlt Rezső, Steigerwald Adám, Kern József, Pfaff István, Emhő József póttagok. A főgimnáziumi bizottságba a hitközség részéről megválasztattak 3 évre dr. Márki János és dr. Follmann János. Kinevezés. Kéry Gyula főispin a vármegyei közkórház belgyógyászati osztályának alorvosává dott volna el? Vagy az országra készülne nagy, végzetös veszödelöm ? Ámbár az is lehet, hogy még mindig a Rudolfot sirattya, a kis királyfit . . . avagy a nagyasszonyt, Erzsébetet, a feleségit . . . Lőhet, lőhet. Hiszen áldott jó teremtésök voltak. Nyugodjanak. No, majd az újság kimagyarázza Megkezdődik a hangos olvasás : — ... Au—den—ci —a. . . rezo—lu—ci—ó . . . kun mi—nisz —tér . . . Hosszan, terjedelmesen, szótagonkint. Megy ám a kun miniszter a magyar házból, de sebesen. Körülötte lakájok, fullajtárok. Sok nép. Ahogy belép az aranyos szobába, köszön a királynak. Térdet, fejet hajt. Aztán szót váltanak. Erről- arról Egyszer csak a beszéd során a kun miniszter odamondja a fölséges urnák : — Nem engedhetők ! Egészen az az értelme, hogy a miniszter nem engedhet. No, fene egy legény. Kár, hogy nincs lepingálva az igenyös derekával. Már hogy ü nem engedhet a királynak De, hogy mért nem engedhet, az nincs benne az újságba. Ez pedig hiba. Nagy hiba, mert igy nem világosodik föl az ember egész tökéletösen. Csak tapogatolódzik Nini. Hátha épen ezen a nyakasságon indult fel a király ? Ez lesz az, ez. Csak a kormány. Hej, a kormány már sok embert megrikatott. Az átkozottak. Hogy nem átalják a jó öreg királyt . . . Lám, az újság itt kimondhatná egész áperte, hogy ez nem tisztösség . . . Vagy hogy ük maguk sem tudják az indító okot. Már mint az ujságcsinálók. Ámbár az is löhetséges, hogy az igazságot abba a szóba takargatják, amelyiket igy értelmeznek: rezolució. No, fene egy szó. De nem baj. Azért még nem álorcázzák el az igazságot. Nem. Kiviláglik itt minden. Majd az Egylet megforgatja az esetet. Több szem, többet lát. Szépen kibogozzák. dr. Síolcz Józsefet, segédorvosívá dr. Kardos Miklóst, végül a sebészeti osztály segédorvotává dr. Mocskonyi Bélát és dr. Dcnes Sándort nevezte ki. Perszina Alfréd távozása. A kereskedelmi miniszter Perszina Alfréd államépitészeti hivatali főnök műszaki tanácsost a közszolgálat érdekéből Borsod vármegyébe, Miskolczra helyezte át. Sajnálattal veszünk tudomást Perszina Alfréd távozásáról, akinek elmenetelét úgy hivatali érdekből, mint társadalmi szempontból veszteségnek tartjuk. Perszina Alfréd 1906. évi január hóban helyeztetett Gyulára Haviár Lajosnak, az államépitészeti hivatal néhai főnökének nyugdíjazása után. Az államépitészeti hivatal benne olyan főnököt nyert, aki a vármegye utügyeinek előmozdítása terén rendkívüli munkásságával és lelkiismeretességével nagy érdemeket szerzett és az ő főnöksége alatt végrehajtott beruházási programm pontos kivitelében kétségtelenül nagy része van. Konciliaus modorával és jóindulatú viselkedésével közbecsülést vívott ki magának és épen ezért távozása őszinte sajnálatot kelt mindazokban, akiknek vele akár hivatali, akár társadalmi érintkezésük volt. Amint halljuk, Perszina Alfréd uj állomáshelyét már a napokban elfoglalja. Utódja még nincs kinevezve, azonban a kinevezés legközelebb megtörténik. Addig is az államépitészeti hivatal főnöki teendőinek ellátásával és az utügyeknek a közigazgatási bizottságban való képviseletével Bálint Imre kir. mérnököt bízta meg a miniszter. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Morvái Jenő gyulai pénzűgyigazgatósági kataszteri irodatisztet, saját kérelmére a sátoraljaújhelyi pénzügyigazgatósághoz helyezte át. Helvére Murgách Sándort, a kolozsvári kataszteri igazgatóságnál alkalmazott irodatisztet helyezte át Gyulára. A kir. adóhivatalok köréből. A pénzügyminiszter az orosházi m. kir. adóhivatalnál egy uj adótiszti állást rendszeresített s ezen állásra Németh János békési kir. adótisztet saját kérelmére áthelyezte, míg Békésre Csapó Imre székelyhídi kir. adótisztet helyezte át. Kinevezés. A pénzügyminiszter Kovács Jenő gyulai lakost az egri kir. adóhivatalhoz segély díjas adóhivatali gyakornokká nevezte ki. A közigazgatási bizottság junius havi rendes ülését f. hó-10-én fogja tartani. Távozó kórházi orvos. Dr. Eszenyi Gyula, a vármegyei közkórház sebészeti osztályának segédorvosa katonai szolgálatra bevonulván, állásáról lemondott. Ha más nem, hát az öreg Győri János, a vén rezorvista, aki még sohasem akadt fönn a hitelös magyarázásokban. Nono. Győri Jánosnak könnyű. Az okkupációban együtt lógerozott a királlyal . . . Az újság letevődik az asztalra, hogy a gondolatok szabadabb folyást kapjanak . . . Hogy is csak, hogy . . . ? Ez a kis pihenés alkalmas arra, hogy a pipa megtömődjék a tűnődések alatt. Egészen újra. Nono. Jó is volna 1 Ami benne van, az benne marad. Csak megfejelődik. Egy-két célszerű nyomás a kis ujjal, aztán a bagóra jön egy háromujjnyi csipet az acskóból. Aféle sózás. Hja spórolni kell a trafikkal, mert fene derága. Könnyű annak, aki töheti. Hm. A Gróf, Lajos? Az akar mindig kiverje a pipáját. Az Ótóhalom betermi. Évente nyolc-tiz kötéllel száríthat. Mi az neki ? Más a szö- gény ember. No, nincs igazság ! — A cimünk képe . . . Olvassa kend a címünk képét, — noszogatolódzik az asszony. Az ember megpampogtatja a diófaszárat. — No, hát no . . . Ütöget fölfelé a fejével. Aztán a pipaszár mellől nyálaz s megfordítja a lapot. A hírek között legelteti a szemeit. Keresgél — Hun van hát, no ? . . . Ejnye, no . . . — Előbb lösz, — véli az asszony. Az ember csak a szemöldökével legyint ; amivel azt magyarázza, hogy ime már megint belebeszél az asszony az emberi tökéletes munkába . . . — Előbb ? Már hogy volna előbb, mikor itt van ni! S következik a rettenetes ítélet. Ötven ház. . . Jószágok: ló, ökör, süldők . . . mind veszendőbe ; aztán meg"egy kis gyerek ... Az ember fölveti a szemeit s visszafordít az újság elejére.
