Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-21 / 3. szám
1 «éké s 1912: január 21.. járásbíróságnál kihallgatta a vádlottakat, jelen volt Jankovich Tihamér békéscsabai kir. járás- biró is. Jankovich a kihallgatásnál Kurcz vizsgálóbíró háta mögé húzódott és a mint Kurcz a terheltek javára vagy terhére fölhozott valamit, mindig intett, hogy azok igent, vagy nemet mondjanak Ezt a vallomást a tanuk a súlyos következményekre az elnök által történt figyelmeztetés dacára fenntartottak. Az első napi tárgyalás ezzel véget ért. Közbevetőlog beszámolunk arról az értesülésünkről, hogy a csendőrök vallomása nyomán hivatalos eljárás lesz lefolytatva annak megállapítása végett, hogy a fentebb említett két bírót ártatlanul vádolták-e meg a csendőrök s annak eredményéhez képest a csendőrök ellen meg fognak tétetni a megtorló lépések. Kedden reggel a tárgyalás megnyitása után Kenedi Géza védő indítványozza, hogy idézzék meg Jankovich Tihamér békéscsabai járásbirót és hallgassák ki arra a vádra nézve, amelyet a csendőrök emeltek ellene. A bíróság az indítványt elutasította, Ezután Fejős Lajos csendőrőrmester, majd Juhász János csendőr kihallgatása következett. Tudvalevőleg Fejős Lajos volt az, aki a Zsilinszky-fiukat először kihallgatta s a kihallgatás eredményét egy noteszbe feljegyezte. A gyulai tárgyaláson az őrmester azt állította, hogy a notesze elveszett és másnap az mégis megkerült. Továbbá azt állította a gyulai tárgyaláson, hogy a Zsilinszkyek kihallgatásánál Juhász János csendőr is jelen volt. Ez alapon úgy ő, mint Juhász bizonyították, hogy Zsilinszky Endre beismerte, miként, ő ütötte meg először Aehimot és hogy a Zsi- linszky-fiuk beismerték, miként inzultálási szándékkal mentek Achimhoz. A jelenvolt Viliim István és Peszkár Jenő hatósági tanuk azonban azt bizonyították, hogy Juhász János csendőr ott sem volt a kihallgatásnál, mert Fejős csendőrőrmester elküldte, azonkívül Zsilinszky Endre a kihallgatásnál épen ellenkezőleg azt vallotta, hogy először Achim ütötte őt meg. A budapesti kihallgatásuk nagyjában ugyanúgy folyt le. Csak két momentumot kell felemlítenünk. Az egyik az, hogy midőn Kenedi Géza védő az első kérdést intézte Fejős őrmesterhez, az az elnök felé fordulva megszólalt: — Móltóságos uram, hazánk egyik legma- gasztosabb intézménye a csendőrsóg. Az ilyen védők . . . Ekkor azonban az elnök a következő kijelentéssel szakította félbe : . — Ne folytassa, mert ha még egyszer ilyen hangon szólni mer, becsukatom A másik momentum az, hogy a két csendőr ellenmondásba keveredett úgy azzal, amit Gyulán mondottak, mint egymás között. Az elnök eléje is tárta Fejős őrmesternek : — Feltűnő az az eltérés, mely a maga és Juhász csendőr vallomása közt van Maga azt mondja, hogy Gábort hallgatta ki először, Juhász meg azt mondja, hogy Endrét hallgatta ki először. Azt is mondta maga, hogy kétszer hallgatta ki a vádlottakat, Juhász meg azt mondja, hogy egyszer. Mit szól ehhez ? Áchim Ilona és Boka Győrgyné tanuk jelentéktelen vallomása után Gabnai Antalnó bizonyította, hogy Andó János beismerte előtte, miként ő vette ki Achim zsebéből a revolvert. Most Vicián Mátyás és Vicián Mihály tanuk kihallgatása következett, Ezek bizonyították annak idején, hogy mikor a Zsilinszky-fiuk beléptek Achim szobájába, az azzal fogadta őket: Mit akartok ? Rögtön valamelyik Zsilinszky mondotta: Most dögölni kell! Ezután öt-hat lövés dördült el. A budapesti tárgyaláson már tudták a Viciánok, hogy csak két lövés történt és igy is vallottak, de azt már nem tudták megmagyarázni, miért vallottak másként a gyulai vizsgálóbíró és ismét másként a gyulai törvényszék előtt, a lövések száma tekintetében. De mégis! Azt mondták, hogy Gyulán „összezavarták" őket. Különben a két Vicián egymással ellenmondásba jött a budapesti tárgyaláson. Az öreg Vicián Mihály azt vallotta, hogy a gyulai tárgyalás előtt fia neki megmutatta, miként botlott meg Achim a szőnyegben. Vicián Mátyás pedig ezt apjának a szemébe is tagadta. A délután kihallgatott tanuk közül kettő bir érdekkel: a Lepény Endre szabómesteré és Berliner Ignác kereskedőé. Lepény Endre azt vallotta, hogy : Vicián azt vallotta nekem, hogy ő nem látott semmit és csak a lövésre — nem tudom, egyet vagy kettőt emlitett-e és a dörömbölósre a harmadik szobából ment át abba a szobába, ahol az eset történt. Azt mondta, hogy amikor betért, látta, amint Achim Zsilinszky Endrét az ágy-on fojtogatja. Berliner viszont előadta: — Aznap, mondotta, ha jól emlékszem, vasárnap délután három óra tájban a Vasút - utcában a Váradi-kávéház előtt találkoztam Vicián Mátyással, aki elmondotta, hogy a Zsi- linszky-fiuk látogatása alkalmával csak a Vater volt ott. (így szólította Vicián az apját.) Én nem voltam ott, de ha ott lettem volna, lelőttem volna mind a két Zsilinszky-fiut. A tanukihalgatás ezzel véget ért és következett az orvosszakórtők véleménye. Ajtai K Sándor egyetemi tanár előadásából legérdekesebb a következő kijelentés: A második lövés csakis térdelő helyzetben érhette, amikor a feje a hátsórészeinél alacsonyabban volt. Zsilinszky Gábor a lövési csatorna irányából és Achim helyzetéből következtetve, szándékosan a lábába akart lőni, de nem számolt azzal, hogy az első lövés után a második lövésnél a fegyver elterül eredeti irányából és feljebb ejt sebet. Min eh Károly tvszéki orvos mindenben osztotta az előbbi szakértő véleményét. Ezzel a keddi tárgyalás véget ért. Szerdán délelőtt előbb Kernchuss Jánost, majd Osváth János dr. polgári iskolai igazgatót hallgatták ki. Utóbbinak a kihallgatásából kiemelendő a következő rósz: Az elnök: Való-e az, hogy az eset után Achim házában többen összegyűltek s ott a tanukat kitanitották ? — Igaz, hogy többen jelentünk meg a temetés után Achimné házában. Ott volt Fényes Samu dr is De határozottan tiltakozom az ellen mintha ott a tanukat bárki is kitanitotta volna Beszéltünk az esetről és ón egyebek közt azt a megjegyzést tettem, hogy az ütés csak hátulról történhetett. — Beszólt ön Achimmal a kórházban ? Beszéltem vele, de magárul az esetről nem esett szó köztünk. — Milyen viszonyban van id Zsilinszky Endrével ? ■— Nem vagyunk ellenséges viszonyban. Dr. Keppich védő kérésére fölolvassák a tanúnak a gyulai tárgyaláson tett vallomását Akkor azt mondta a tanú, hogy azon a tanácskozáson, melyet a temetés után Achimné házában tartottak, a két Vicián elmondta, mint folyt le az eset s Fényes Samu kérdéseket intézett hozzájuk. De kitanitás nem volt. A bizonyító eljárást — próbalóvéssel fejezték be Ajtay orvostanár ugyanis azt mondta, hogy a tanuk azért nem láttak füstöt Achim szobájában, mert a browningban füstetlen puskapor van. Erről akart meggyőződni a bíróság szemléltető próbán Homokkal telt zsákot vitetett az esküdtek tanácskozó-szobájába s Be- niczky Tamás rendőrfelügyelő az esküdtek és a bíróság jelenlétében kétszer beleiőtt a zsákba. Az esküdtek tehát tapasztalásból is meggyőződhettek, hogy a browning-lövés füsttelen. A bizonyító eljárás ezzel véget ért s az ügyész, valamint a védő indítványt tettek az esküdtek elé terjesztendő kérdésekről. Délután fólnógy órakor az elnök fölolvastatta az esküdtekhez intézendő kérdéseket, amelyek a következők : 1. 1 Bűnös-e Zsilinszky Gábor vádlott abban, hogy Achim L András békéscsabai lakos testét 19LL május 14. napján reggel 8 óra tájban ennek lakásán, Békéscsabán, akár egyedül ő maga, akár pedig társa, ifj Zsilinszky Éndre dr. ő vele együtt vagy közösen botütóssel és Browning-pisztolyból intézett lövéssel szándékosan, bár ölési szándék nélkül, bántalmazta és az ezáltal okozott súlyos testi sértés folytán 1911. május 15. napján halála következett be? Igen vagy nem ? Ha az 1. főkórdósre hétnél több igen, 2. külön kérdés: Intézett-e '-chim L. András ifj. Zsilinszky Endre dr. személye ellen jogtalan és közvetetten megtámadást, úgy hogy Zsilinszky Gábor vádlott a cselekményét ennek a megtámadásnak elhárítása végett követte-e el; — a nélkül, hogy Achim L. András lakásába való bemenetele, vagy bentnaradása jogtalan lett volna ? Igen vagy nem ? Ha a 2. külön kérdésre hétnél több igen. 3. külön kérdés . Zsilinszky Gábor vádlott cselekménye az ifj. Zsilinszky Endre dr ellen intézett támadás elhárítására szükséges volt-e ? Igen vagy nem ? Ha a 3. külön kérdésre hétnél több nem. 4. külön kérdés : Zsilinszky Gábor vádlott a jogos védelem határait félelemből, ijedtségből vagy megzavarodásból iópte-e túl ? Igen vagy nem ? Ha a 2. külön kérdésre vagy a 4 külön kérdésre hétnél több nem. 5. külön kérdés : Zsilinszky Gábor vádlott a cselekményét erős fölindulásában követte-e el ? Igen vagy nem f Ha az 5, külön kérdésre ötnél több igen. 6. külön kérdés : Zsilinszky Gábor vádlottnak erős felindulását az okozta-e, hogy az ő testvérét, ifj. Zsilinszky Endre- dr.-t Áchim L András jogtalanul súlyosan bántalmazta és Zsilinszky Gábor vádlott a cselekményét ebben a fölindulásában rögtön követte-e- el? Igen vagy nem?' II. 1. főkórdós: Bünös-e ifj. Zsilinszky Endre dr. vádlott abban, hogy Achim L. András békéscsabai lakos testét 1911. május 14. napján reggel 8 óra tájban ennek lakásán, Békéscsabán, akár egyedül ő maga, akár pedig társa, Zsilinszky Gábor ő vele együtt vagy közösen, botütóssel és Browning-pisztolyból intézett lövéssel szándékosan — bár ölési szándék nélkül — bántalmazta és az ezáltal okozott súlyos testi sértés folytán 1911. május 15. napján Achim L. Andrásnak halála következett be? Igen vagy nem ? Ha az 1. főkórdósre hétnél több igen. 2. külön kérdés : Intézett-e Achim L. András ifj. Zsilinszky Endre személye ellen jogtalan és közvetlen megtámadást, úgy hogy ifj. Zsilinszky Endre dr. vádlott a cselekményét ennek a megtámadásnak elhárítása végett követte-e el; — a nélkül, hogy Achim L. András lakásába való bemenetele vagy bentmaradása jogtalan lett volna ? Igen vagy nem? Ha a 2. külön kérdésre négynél több igen. 3. külön kérdés : Ifj Zsilinszky Endre dr. vádlott cselekménye az ő személye ellen intézett támadás elhárítására szükséges volt-e ? Igen vagy nem ? Ha a ,3. külön kérdésre hétnél több nem. 4 külön kérdés : Ifj. Zsilinszky Endre dr. vádlott a jogos védelem határait félelemből, ijedtségből vagy megzavarodásból lépte-e túl ? Igen vagy nem ? Ha a 2. külön kérdésre vagy a 4. külön kérdésre hétnél több nem 5 külön kérdés: Ifj. Zsilinszky Endre dr. vádlott a cselekményét erős felindulásban követte-el ? Igen vagy nem ? Ha a 5. külön kérdésre ötnél több igen. 6. Külön kérdés : Ifj. Zsilinszky Endre dr vádlottnak erős fölindulását az okozta-e, hogy őt Achim L. András jogtalanul súlyosan öántalmizta és ifj. Zsilinszky Endre dr vádlott a cselekményét ebben a felindulásában rögtön követte-e el? Igen vagy nem ? A vádhatóságot képviselő főügyószhelyettes mind a két főkórdós szövegezése miatt semmiségi panaszt jelentett be Azután a perbeszódekre került a sor. Sálley főügyószhelyettes higgadt, nyugodt hangon sorakoztatta fel jogi érveit Zsilmszkyók bűnössége mellett. Beszédjében kerülte a szubjektív mozzanatokat. Nyugodt, világos érvelését különösen a jogászközönsóg kísérte odaadó érdeklődéssel. Utána Kenedi Géza dr. állott föl Hosszabban beszélt. Beszédén meglátszott a gondolkozó ember Erkölcsi, bibliai és napi életből vett példákkal bizonyította annak a viszonynak fontosságát amely egyenesen megparancsolja a fiúnak, hogy apja becsületéért mindenkor síkra kell szállania Kenedi után Keppich dr. szólalt föl és Kenedi után is voltak még hatásos érvei, különösen hangoztatta, hogy nem akarja külön választani védettje sorsát öcesótől. Rövid beszéde után elhangzottam a replikák, majd az elnök rezüméje s aztán az esküdtek tanácskozni mentek. A tanácskozás eredménye pedig a fölman- tés lett úgy, hogy az esküdtek, nem mint a gyulai esküdtek egy mellókkórdósnél cselekvők, hanem mindjárt az első kérdésnél felmentő verdiktet hoztak, még pedig, mint utólagosan kiszivárgott, 11 szólal 1 ellenében. A verdikt és az annak alapján hozott felmentő Ítélet futótűzként terjedt el a fővárosban és csütörtökön kora reggel ös~ meretes volt már Gyulán és Békéscsabán is. Tanügy. Uránia-elöadas. A főgimnázium tornacsarnokában ma délután fél 6 órakor Uránia-előadás lesz. Tárgya: Bangkok, Szidni fővárosa. A távol kelet egyik exotikus államának székvárosát, fantasztikus építményeit, utcai életét, barnásbőrü lakóit, szokásait, erkölcseit tárgyalja ezen előadás és az azt illusztráló vetitett képek. Belépő-dij személyenkint 30 fillér. A következő előadás mához egy hétre lesz, kettős tárgyai: Az Alhambra, Dürer Albert művészete.
