Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-28 / 17. szám

1 1912. április 28. Tokban, földön, díványon és eszik az ölébe vett tá­nyérból összegörnyedve. Azután következik az elve­szett és eltörött holmik számonvétele, meg a füg­gönyök. képek feszegezése, meg súrolás, takarítás, ablak, ajtó kilincstisztitás. Végül esetleg apró társ­lakók felfedezése. De hát ne fessük a falra az ör­dögöt. Örüljön, a kinek nem kellett most ezeken átesnie és szánjuk, a kit soruk költözésre kénysze- ritett. Bizonyára van azonban a Szent György nap­nak vidám oldala is. Azok a Gyurkák, a kiknek e napon van a nevenapjuk, vidám poharazással szok­ták megülni ezt az évfordulót, annál is inkább, mert a Gyurkák rendszerint szeretnek is jól mulatni. Egyébként Szent György napján megváltozik a ha­rangozás rendje is. E naptól fogva e>te 7 és 8 óra helyett 8 és 9 órakor, reggel pedig 8 óra he’yett 7 órakor fognak harangozni, megjegyezzük, hogy bár a hivatalnokok hivatalos órája 7-től 1-ig tart, délben ennek dacára ezután is 12 órakor fognak harangozni. Utóállitás, A vármegye alispánja a legközelebbi utóállitást május 6 ra tűzte ki. A kis vasút sipjelzése Gyula város polgár- mestere aziránt kérelmezett a város közönsége nevé­ben a kereskedelmi miniszternél, hogy a gyula-vi déki helyiérdekű vasútnak a városon való keresztül haladása alkalmával használt éles sipjelzését szüntesse b>*. A kereskedelmi miniszter válaszol a felterjesz­tésre és kijelenti, hogy a sipjelzés helyett harang­jelzést rendelt el. A közönségnek a miniszteri ren­deletben éles kritika tárgyává' tett viselkedése nem engedi meg, hogy a jelzés elmaradjon, mert külö­nösen az utca keresztezéseknél a vagyon és személy- biztonság elengedhetetlen követelménye, hogy a kö­zönség figyelme a vonat közeledésére felhivassék. A Kossuth-téren a pályatesten üldögélő munkás- tömeg csak többszöri éles jelzés után mozdul meg, akkor is csak annyira, hogy a vonat kiálló része el ne üsse őket. A jobb társadalmi osztályhoz tartozó közönség is közvetlenül a vonat előtt halad at a pályatesten és csak kézlegyintéssel válaszol a moz­donyvezető figyelmeztetésére. Ezeken az állapotokon a rendőrhatóság feladata lesz. segíteni és fel is hívja a miniszter a várost az idevonatkozólag szükséges intézkedések szigorú foganatosítására. Drágább lesz a vasút. Gyakran hallottuk és olvastuk, hogy a vasút nem valami jó üzlete az ál­lamnak, főként a személyszállítás; erre minden évben tetemes összegeket fizet az állam. Most ezen úgy akar segíteni a kereskedelemügyi miniszter, hogy a személyszállítási dijakat fölemeli. Ez a terv érzé­kenyen érinti a közönséget, különösen azokat, kik foglalkozásuknál fogva sokat utaznak. A harmadik osztály díjszabását mérsékelten emeli a miniszter, ami egyrészt helyes, azonban a II és I. osztályokét nagyobb mérvben, aminek az lesz a következménye, hogy a III ad osztályok ezután még zsúfoltabbak lesznek. Az uj menetdíjszabályzattal egyidejűleg a gyorsvonatokon is bekapcsolják a III-ad osztályú kocsikat. A békésvármegyei községi körjegyzők egylete április hó 28-án, ma délután 2 órakor Békéscsabán a községháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést I tart Petneházy Ferenc elnöklete alatt, melynek tár­gyai : 1. A szarvasi járás jegyzőinek indítványa: a) az országos jegyzői egylet alapszabályainak módo­sítására a képviseleti rendszer eltörlését illetőleg; b) aziránt, hogy a folyó év május havában Buda­pesten megtartandó országos jegyzői kongresszus tárgysorozatában az »indítványok« felvétessenek. 2. A póttárgysorozatba felveendő ügyek. Tóth Árpád síremlékére újabban a következő adományok folytak be: Rácz Pál 3, Kozics Gusztáv ő, Tóth Arisztid, valamint Zarkóczy Samu és csa­ládja 100, Giasz Vilmos 20, Tóth András és családja €0 korona A síremlék Mogyoróssy Sándor terve: vasbeton alapon nyugvó renaissance Sarkophag mű­vészies kőszegéllyel körülvéve, a jövő hónap folya­mán teljesen elkészül és dísze lesz a szentháromság temetőnek. Békéscsaba község képviselőtestülete folyó hó 18-án közgyűlést tartott, melyen — mivel egyben választó közgyűlés is volt — Kiss László h. főszol­gabíró elnökölt. A közgyűlésnek két kiemelkedő fontos tárgya volt. Egyik a végrehajtó választás, másik pedig egy mentő-kocsi beszerzése. Az ülést az elnöklő h, főszolgabíró tartalmas beszéddel nyi­totta meg. Az újonnan rendszeresített 5 ik végre hajfói állásra hárman adták be pályázataikat, kik közül szavazattöbbséggel, illetve felkiáltással Such Kálmán választatott meg. A választás fölött két- három parasztpárti képviselő zúgolódott, basásko- dást emlegetett, de mivel a választás törvényes volt, a zugolódók is hamarosan lecsillapodtak. A válasz­tás után a közgyűlés vezetését Zahorán György bíró vette át. Dr. Reisz Miksa ügyvezető orvos javasolta, hogy a község szerezzen be egy mentőkocsií, mely felszereléssel együtt 14'.l0 koronába k-rülne. A ta­nács közegészségügyi szempontból javasolta a mentő­kocsi beszerzését, azonban a parasztpártiak az indít­ványt lehurrogták azzal, hogy drága, meg fölösle­ges. Hiába volt aztán minden szó beszéd és érvelés, a közgyűlés az indítványt elvetette. Kétegyháza község csatomizásának kérdésé már mintegy 20 év óta van napirenden és minded­dig nem lehetett megoldás elé vinni, sőt legujab ban oly foidulatot vett a dolog, bogy belátható időn belül aligha lesz a csatornázásból valami, ha a felsőbb hatóság nem avatkozik az ügy végrehaj­tásába Kétegyháza község ugyanis a vármegye szo­rítására már évekkel ezelőtt elkészítette a csatom i- zási terveket, sőt az engedélyező eljárás alapján a munkálatok végrehajtásara az engedélyező határoz i- tot kiadta az alispán. A tervek szerint a költségek mintegy 30000 koronára rúgtak. Mivel azonban ily nagy költség aránytalanul terhelte volna a közsé­get, ennélfogva a vármegye alispánja a község ké­relmére megengedte, hogy Kétegyháza egy sokkal kisebb méretű, de azért a község viszonyainak meg­felelő tervet készíttethessen Ez m gtörténvén, az uj tervek szerint a csatornázási költségek 9000 koro­nát tettek volna ki. Az árlejtés a munkálatok válla­latba adására megtörtént, azonban nagy csalódás érte a községet, mert a beadott ajánlatok szerint a legolcsóbb is kétszer oly magas volt, mint az elő­irányzat. Ezenfelül az átereszekre és műtárgyakra szintén kell mintegy 18000 korona. Ilyen tetemes költséget azonban a közs'g nem bir meg m rt a pótadó mír most 100 percen’, ha p dig a csatorná­zási munkálatok végrehajtatnak, az esetben a szük­séges költségek folytán 30 peronttel emelkedik a községi pótadó. A képviselőtestület ennélfogva ki - mondotta, hogy kérni fogj i a ciatornázási munká­latok végrehajtása alól való felmentését és annak a megoldásnak elfogadását, hogy minden háztulajdo­nos köteleztessék háza előtt lévő árkát oly állapot­ban tartani, hogy abban a viz meg ne álljon. Az árkoknak a község többi részén való tisztántartási I kötelezettsége a községet terhelje és ebből a célból ' a községi közmunkát igényb \ vehess ’. Hogy a fel­sőbb hatóság mit fog tenni, azt nem tudjuk, de azt előre megmondhatjuk, hogy a község által tervbe vett megoldási mód, amelyet pedig a község nagy lelkesedéssel fogadott el egyrészt keresztül vihetet- len s részben törvénybe ütköző, másrészt a célnak egyáltalában nem megfelelő Békéscsaba kövezési programmja. Bákéscsiba község a vámos utakat községi kezelésbe mintegy 10 évvel ezelőtt vette át 250,000 korona teherrel. Ez a teher a folyó év elején csupán 12000 koronát tett ki. Mivel p dig a vámszedési jog az 1914. évek­ben lejár, ennélfogva Békéscsaba község elérkezett­nek látta az időt arra, hogy a vamjövedelem ter­hére felveendő nagyobb szabísu kölcsönből vámos úthálózatát tetemesen kibővitse. Utasította tehát mérnökét, a kövezési programm elkészítésére. A mér­nöki előterjesztésből kitűnik, hogy Békéscsaba, köz­ség átlagos vámjövedelme 32000 korona, amelyet mindössze évi 4000 korona fenntartási költség ter­hel, tehát az évi tiszta vámbevétel 28000 korona A képviselőtestület tárgyalta az előterjesztést, annak részben való módosításával kimondotta, hogy 15900 fmtr. hosszban 27 utcát és teret fog részben vagy egészben kikövezni 5 mtr. szélességben. Az eddig kiépített községi utak hossza csupán 10 kilométer. Az elfogadott építési programm 57000 koronába kerül. A képviselőtestület a határozatát jóváhagyás végett most terjesztette be a törvényhatósághoz, Békés mert a vármegye a vámos utak átadása alkal­mával a vámos utak tovább fejlesztése tárgyában hozandó községi határozat felülbírálási jogát fenn tartja magának. A képviselőtestület határozata ellen több rendbeli felebbezés is adatott be. A Glebbezők nagy része azt kifogásolja, hogy a vasúti utcának egész szélességben való kiépítését leszavazta a kép­viselőtestület, továbbá felebbezés adatott be azért is, mert a földműves iskolához vezető ut, valamint a méri telepi fedeztető állomás melletti útszakasz, jóle­het a mérnöki előterjesztés szerint kiép tendők let­tek volna, nem vétettek fel kikövtzésre A beadott felebbezések f lett a törvényhatóság májusi közgyű­lésén dönt és az elfogadott kövezési programmot remélhetőleg a közérdek kívánalmainak megfelelő irányban fogja korrigálni. Szanatóriumi közgyü'és. A József-Szan itórium békéscsabai bizottsága f. hó 20-án tartotta ez évi közgyűlését a városhaza dísztermében Jávor Gyu- láné és Beliczey Géza elnöklete alatt. Vidovszky Kálmán titkár felolvasta a bizottság múlt évi tevé­kenységéről szóló jelentést. Elhalt négy tag, köztük Beliczey Istvánná, a bizottság lelkes vezetője. A tagok száma szaporodott 4 pártoló (100 koronás) és 22 rendes taggal. A gyulai szanatóriumban gyógyítás alatt volt s föl is gyógyult a bizottságnak 3 betege s másik 3 betegnek fölvétele folyamatban van. A két Ízben rendezett viragszálgyüjtésből befolyt ösz- szesen 1037 kor. A télen rendezett jelmezbál 1303 koronát jövedelmezett. A helyi bí-ottság iddig 8401 koronát gyűjtött a gyulai Józsit-szanatór umban levő agyalapitváuyára s még 1539 korona hiányzik, hogy teljes (10000 koronás) legyen. Halálozás. Bakó Mátyás, Békés község adóügyi jegyzője április 14-éu hosszas betegség után meg­halt. A közbecsülésben élt tisztviselő, hivatali pílya- futását Gyula városnál kezdte meg, mint Írnok, majd rendőrbiztos. Innen került Békésre, hol 12 éven át volt a község adóügyi jegyzője. A községi adminisztrációnak ezt a legterhesebb ágát határtalan munkaszeretettel, ambícióval és szakértelemmel látta el. Szerény modorával, előzékenységével, úgy a la­kosság, mint tisztviselőtársainak szeretetét, F ésülé­sét érdemelte ki. Halála, melyet hónapok óta tartó súlyos szenvedés előzött meg, Békésen őszinte rész­vétet és mély sajnálkozást keltett, özvegye és ki­terjedt rokonsága gyászolja korai elhunytat. Teme­tése f. hó 15-én délután volt, nagy részvéttel. A simái Kocsor András jegyző mondott a tiszttársak nevében meghito búcsúztatót Nyugodjék bektben. Baleset. Németh Ferenc mezőbtrényi ember csütörtökön Békésre akart menni motoros kerékpá­ron. Útközben, mikor a gép legsebesebben rohant. Németh lehajolt, hogy a gépen igazítson valamit; a gép elfordult s Németh oly szerencsétlenül es.-tt le, hogy e-zméletét vesztette Kórházba szállították. A szarvasi Szabad Lyceum munkássága. Egy rendkívüli áldásos kulíurmunkát végző közművelő­dési intézmény, a szarvasi Szabad Lyceum, az elmúlt vasárnap tartotta záró előadását a szarvasi közönség nagy érdeklődése mellett. Egyptom urániaszerü is­mertetése zárta be a változatos tárgyú előadások sorozatát A felolvasott titkári jelentés tanulságos képét adta a szorgalmas munkásságban felette gaz­dag 1911—12-iki iycíumi évfolyamuak. Az 1908. óta feuálló szarvasi Szabad Lyceum még nem vég­zett oly buzgó és nagyszabású munkát, mint ebben a legutóbbi évfolyamban. A tartott előadások száma 46 volt. Az előadás tárgya felölelte a tudomáuy leg­fontosabb ágainak ismereteit és sok gyakorlati életre ható tárgy is szerepelt. Nagyjelentőségű ujitása volt a Szabad Lyceumnak az ifjúsági és gyermek elő­adások tartása, melyek feltűnő érdeklődés mellett folytak le minden alkalommal. Szarvas községnek eme egyedüli népies közművelődési intézménye nem­csak a hasznos ismeretek terjesztése által végzett becses munkát, de magyarositó törekvése, továbbá a hazafias és vallásos szellem ápolása és ébrentar­tása által méltán megérdemli a legmelegebb erkölcsi és anyagi támogatást minden müveit szarvasi ember részéről. Székely Mihály, a hírneves békésmegyei ma­gyar aviatikus uj repülőgépet szerkesztett. Ez a gép az első teljesen magyar szerkesztésű biplán Motorja

Next

/
Thumbnails
Contents