Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-28 / 17. szám
*2 Í912. április 28. II c k é s foglalkoznak. Pedig a nagybirtokosok kettős missiót teljesíthetnének: a földéhes népet kielégíthetnék nagyterületű földjeik parcellázásával, az ebből befolyó tőkét pedig saját javukra való sokkal nagyobb jövedelmeztetós mellett a gyáripar megalapítására és fellendítésére fordíthatnák. A pénzintézetek pedig szintén gyáripari célokkal elfoglalva, mentve volnának a hiteléletben mutatkozó tulspekulációtól. A nagyjá- ban felvetett ezek az eszmék minő egészséges állapotokat tudnának megteremteni ! 2727- 1912. ikt. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városa III. osztályú kereseti adójára vonatkozó 1912. évi adókivetési javaslat az 1883. évi XLIV. t.-e. 18. §-a értelmében április hó 27-től május hő 4-ig terjedő 8 napra közszemlére kitéve tar- tatik, oly célból, hogy azokat mindenki megtekintheti s az őt vagy másokat illető adó javaslatokra nézve uetáni észrevételeit megteheti. Ezen észrevételek a fenti határidő alatt Írásban a kir. pénzügy igazgatóságnál, utóbb az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő. Gyula, 1912. év április hó 26-án. Szikes 252 1 — 1 adóügyi tanácsnok. 2679—1912 ikt. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1912. évre előirt országos gazdasági munkás- és cseléd- segélyző pénztárt illető dij kivetési pót- és fegyveradó kivetési pótlajstromok a a m kir. pónzügyigazgatóság által számvevőiig megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében április hó 28-tól május hó (i-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatnak. Azon adózók, akik eme lajstromokban foglalt adónemekkel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1912. április hó 26-án. Szikes 269 1 — 1 adóügyi tanácsnok. 3=31 ÍI0]I. A vármegyének rendes tavaszi közgyűlése e hóban, még pünkösd előtt fog megtartatni. A közgyűlés igen élénknek Ígérkezik, aminek az a magyarázata, hogy ezen a közgyűlésen fog betöltetni a békéscsabai főszolgabírói valamint az újonnan rendszeresített aljegyzői állás. Ugyancsak betöltés alá kerülnek a békéscsabai főszolgabírói állás betöltésével megüresedő többi állások is. A közgyűlésen politikai vita előreláthatólag nem lesz, mert gr. Kbuen Héderváry Karoly miniszterelnök lemondása folytán az időközben érkezett politikai tartalmú átiratok tárgytalanná váltak, az eddigiek szerint a közgyűlésen a vármegye egyetemét érdeklő fontosabb tárgy még nem érkezett, sőt a községi ügyek között sincsenek ezidőszerint még oly ügyek, amely a közgyűlés általánosabb érdeklődésére tarthatnának számot. Valószínű azonban, hogy a közgyűlésig mnel az utolsó két hé'ben zúdítják be a községek a közgyűlés elé tartozó ügyeket, ebben a tekintetekben változás áll be és több tárgy fog akadni, amely az élénk vitának fog anyagául szolgálni. Egyébként a közgyűlés tárgysorozatát annak idején részletesen ismertetni fogjuk A vármegyei közkórház uj építkezései Kovách Kálmán műszaki főtanácsos, vezetése alatt felülvizs gáltatván, a főtanácsos a felülvizsgálat eredményéről az alispánnak is beszámolt. A felülvizsgálat eredménye a következő : Az összes építkezésekre engedélyezve lett 859060 kor. 08 fill. A végrehajtott munkák, beleszámítva a házilagos munkálatokat is 893076 kor. 72 fillért tesznek ki. A tnllépé.s tehát 34016 kor. 64 fill. A túllépések a jegyzőkönyvek szerint teljes mértékben indokolva vannak. |A megállapított kötbérek összege 67800 kor. A felülvizsgáló bizottság a fennforgó körülményekre tekintettel és a vármegyét megóvandó a bizonytalan kimenetelű perektől, 1100 kor. kivételével, ezen kötbér elengedését hozza javaslatba. Leitner M. és utódai c5gter- hére 1000, mig Szabó Emil terhére 100 korona fenntartandó, mert ezen kötbérek levonása az illetők hibája miatt teljesen megokolt. Az előadottak szerint az egész többlet, illetőleg túllépés igen csekélynek mondható, ha figyelembe vesszük, hogy magánál a szenyvuderitőnél — a talajviszonyok miatt — 48000 kor. többlet állott elő és bogy a vízvezetéknél is — az időközben szükségessé vált mütőberen- dezés miatt — ugyancsak 15000 kor. több költség merült fel Ugyancsak előre nem látott költség volt az az 12000 korona is, a mely a bekövetkezett szerencsétlenség miatt, a próbaterhelés foganatosítása miatt elő állott. A vármegye központi választmánya elnapolt ülését folyó hó 20-án tartotta meg Ambrus Síndor alispán elnöklete alatt. Az ülésen csupán égj’ kérdés volt elintézendő. Nevezetesen a Szeghalom községre újonnan megállapított, legkevésbé megrótt egynegyed telek adója ellen, amely az .eddigi adónál két koronával magasabb, f-lebbezés adatván be, a kir. kúria e felett mindezidáig nem döntött, minek folytán az összeíró küldöttség munkáját meg nem kezdhette. Mivel pedig a jövő évi országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének kiigazítása záros batáridőhöz van kötve, ez pedig már nagyon előrehaladt, ennélfogva a központi választmány kénytelen volt kimondani, bogy a szeghalmi névjegyzék összeállitása az eddigi cenzus alapján foganatosítandó, mivel az uj ingatlan adócenzus megállapítása tárgyában hozott határozat mindezidig nem emelkedett jogerőre. A védöhimlö oltást közelebbről szabályozó rendelet 1. §-ában biztosított jogánál fogva az alispán a vármegye területén az hil2. évr-^ a következő oltóköröket állapítja meg és az első oltás telje ütésére az. alább megnevezett orvosokat jelölte ki : Békés: Dr. Henszelman Elek, Békéscsaba : I. kér. Dr. Kulpin Dániel, II. kér. dr. Koltai Ármin, Csor- vás: dr. Molnár Lajos, Doboz: dr. Godán Ferenc, Endrőd: dr Weisz Absdár, Füzesgj’armat: I. kér. dr. Domokos Kálmán, II kér. (BucsaUlep) dr. Sas Vilmos, Gádoros: dr. Vargha Antal, Gyoma : dr. Barta Gusztáv, Gyula város : dr. Bárdos Arthur, (| Gyulavári : dr. Hódy János. Kétegyháza : dr. Virágh Pétert, ki egész tapintatosan a kocsi mögé húzódott s onnan mereszti a szemeit . Mikor Zsuzsi a kocsihoz ér, Péter hirtelen felugrik s elkiáltja magát : — Kukk! Zsuzsi nagyot sikolt, majd elneveti magát — Hogy mögijesztöttél ! Péternek is mosolygósra szalad a szája,, miközben odalép Zsuzsihoz s nagy igyekezettel előbb a karja, majd meg a dereka felé kapkod. Zsuzsi huzakodik, ami Pétert még jobban ösztökéli — Maradhass ! — szól Zsuzsi De Péter most az egyszer nem maradhat s ■egy alkalmas pillanatban elkapja Zsuzsi kívánatos ■derekát s jó erősen magához huzza. Zsuzsi vergődik a legény erős karjai közölt, majd hogy a szorítás növekedő, indulatosan ráüt Péter kezére, de bizony még a hajába is kap, mire Péter elereszti a lány derekát Egy kis pillanatig néma csend támad, aztán Péter megkérdi : — Csak nem haragszol ? Zsuzsi megvonogatja a vállát. Annak is lehet venni, hogy haragszik, annak is, hogy nem. Ámde Péter nem azért szolgálta három évig a császárt, hogy az ilyen vállvonogatást ne tudja mire magyarázni. Jó jel az. Jó. Hajlandóságra mutat, miért is Péter ravasz módon nekitárnaszkodik a kocsi oldalának s úgy féloldalról formázgatja a lányt, miközben rémitő nagyokat sóhajt, mely sóhajok, mint egy-egy malomkő dobódnak Zsuzsi szive tájékára Zsuzsi kissé hátrahuzódva a kötője szélét babrálja, mialatt a jóleső meleg érzés mindjobban megüli a lelkét. Hát mégis csak megakadt a Péter szeme Már bizonyos, hogy megakadt. Igaz, hogy eleddig is próbálkozott, célozgatott legyeskedett a legény, de nem ilyen őszintén. Most már világosan mutatja, hogy szándékai vannak; igazi, szivelős szándékai . . . Péter is, Zsuzsi is egyre szaggatottabban szedik a levegőt A tekintetük néha néha összeakad. Ilyenkor mintha ütést éreznének, olyan erős ütést, mely után megrándul a testük. Az esti szellő erős, fűszeres levegőt hajt a faluvégről, a friss szántásokról, a zöldülő vetésekről ; az udvarban megkavarog, körülsimogatja a legényt is, a lányt is, majd összekeveredik az istállóból kiáradó széna illatával s úgy nyomakodik a belső részekre, amitől a vér erősebb pezsgésbe jörty a fej megszédül, bódul . . . Péter hirtelen megrázkódik, nadrágja két szárát a dereka tájékán fölfelé rángatja, mely művelet azt mutatja, hogy valamire végkép elhatározta magát Köhent egyet, aztán a nyakát előre nyújtva, azt mondja a lánynak : — Zsuzsi ! Hogy feleletet nem kap, újból odaszól : — Zsuzsi! — No. Péter egy hosszút sóhajt, de olyan hosszút, hogy abba benne van a szive, lelke vágya, nagy földi keserve, meg az egész világ és egy csapat érzésteli gondolat, melyek mind Zsuzsi körül forognak, továbbá némi kételyek aziránt, hogy ha most egész szabadon kinyilvánítja a szive szándékát, megérti-e az ő nagy hajlandóságát a lány ? Nem magyarázza-e félre ? Mert való, hogy a lány sokféle. Egyszer igy, máskor úgy. Ha Zsuzsi sze- mejárása nem csalna, akkor rendbe volna minden Szó nem kivántatódna, csak egy alkalmatos kis intés, melyben minden benne volna. De már az bizonyos, hogy a Zsuzsinak szólni kell Szólni Csakhogy nagyon nehéz dolog rátalálni arra a szóra, amelyik egészen kiértelmezze az embert. Hiszen ha jó szivvel lenne ... Ez az. Ki is mondja : — Ha jó szivvel lönné hozzám 1 Zsuzsinak erősen kalapál a szive. Kezét a mellére szorítja s az örömtől alig hallhatóan kérdezi : — Én ? — Te, te . . . — Mi lönne akkó’? — Akkó’? Péter kiegyenesedik. — Akkó’ mögegyezhetnénk. — Mibe ? — Mibe? — No . . . — Hát az őszön, ha a borok mögforrnak . . . Zsuzsiban fölülkerekedik az ingerkedő lányos természet s most már, hogy annál jobban megcsapkodja a legény lelkét, hogy annál jobban feltüzelje, tamáskodva legyint a kezével:
