Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-21 / 16. szám
6 Békés 1912. április 21. A Magyar Gazdák Hitelintézete Részvénytársaság múlt hó 31 én megtartott rendes évi közgyűlése elfogadta az igazgatóság jelentését, amely megállapítja, hogy az intézetnek az év végéig befizetett alaptőkéje mintegy 9°/'o-ot jövedelmezett. A felügyelő-bizottság jelentésének felolvasása után a közgyűlés úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak a felmentvényt megadta és az igazgatóságba a következőket választotta : gróf Lázár István országgy. képviselő földbirtokos (Kolozsvár), báró Kemény Ákos főispán, földbirtokos (Dicsőszentmárton), ifj gróf Wolkenstein O-tvald cs. kir. kamarás, dr. Balthazár Dezső ev. ref. püspök (Debrecen), Ugrón Gábor ny. főispán, földbirtokos (Marosvásárhely), gróf Pongrácz János földbirtokos (Vagujhely), báró Stojanovich Iván országgy. képviselő, földbirtokos (Latzunás), dr. Fenyvessy Soma ügyvéd (Marosvásárhely), Bállá Árpád földbirtokos (Újvidék), Mikoss Aladár föld- birtokos (Gyorok), dr Mayer Ödön országgy. képviselő, ügyvéd (Gyulafehérvár), Lichtenstein Miksa földbirtokos (Marczali), Gallovich Jenő, a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület és az Alföldi Gazdasági Egyesület ügyvezető alelnöke, Kenesse Ferenc nyug. jószágigazgató, Biedermann Gyula vezérigazgató, Skopecz Béla igazgató. A felügyelőbizottság tagjai lettek : Zerkovitz Emil kér. tanácsos (elnök), Halász József a Marosvásárhelyi Agrártakarékpénztár igazgatója, Pető Kázmér a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja Rt. h. főkönyvelője. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen az elnöki állás nyitva hagyatott, alelnökökké gróf Lázár István, báró Kemény Ákos és ifj. gróf Wolkenstein Oswald választattak meg. A vármegyei munkásház épitő-bizuttsága áp rilis 18 án Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen kizárólag a köröstarcsai munkásházak építési ügye foglalkoztatta a bizottságot. A köröstarcsai 20 munkásház vállalkozója Simkó József békéscsabai lakos a kérdéses munkásházakat oly rosszul készítette el, hogy azok használatba nem vehetők. Ezért bent levő keresetéből 20 százalék visszatartatott. A bizottság felhívta nevezett vállalkozót, hogy a hiányokat 30 nap alatt pótolja, mert elleneseiben az ő költségére massal fognak a szűk séges munkaiatok elkészíttetni. Nem látszik azonban kizártnak az sem, hogy tekintettel a hiányok nagyszámára és súlyosabb természetére, vállalkozó bent lévő kereseti követelése nem lesz elegendő a szükséges költségek fedezetére. A Békéscsabán újonnan építendő hadszerkész- let-raktár részletes tervei a folyó hó 13-án Békéscsabán tartott vegyes felülvizsgáló bizottság által — csekély7 módosítással — elfogadtatván, a terveket az alispán a honvédelmi miniszterhez már felterjesztette azzal a kérelemmel, hogy mivel az építés kérdésé mar három év óta húzódik, a tervekre vonatkozó döntését soronkivül közölje a vármegyével, hogy az építkezés még ez évben megtörténhessék. Az újonnan emelendő emeletes épület — a költség- vetés szerint — 36U00 koronába kerül, az építés a vármegyei katonai beszállasolasi alap terhére történik és a vármegye az uj épületért évi 2157 korona bért kap. Államsegély. A békéscsabai Hubertus kötött és szövött arugyar részvénytársaság részére a kereskedelmi miniszter az i907. évi III, t.-cikkben biztosított allami kedvezményt a múlt évi február 1 -je óta 5 évi időtartamra, az alábbi feltételek mellett megadta: Tartozik a gyár vállalatát a technika legújabb vívmányainak megfelelően berendezni és abba 80000 korona álló és ugyanily összeget forgó tőkét befektetni. Köteles a harmadik üzemi év végétől állandóan 75 munkást foglalkoztatni. Az üzemhez, építéshez és berendezéshez szükséges összes tárgyakat és anyagokat a hazai ipar és termelés réven kel beszerezni. Tűrni tartozik a gyár. hogy a kikötött feltételek ellenőrizhetése végett, a miniszter megbízottja vagy kiküluöttje a gyár könyveit, levelezéseit stb barm kor megtekinthesse. A vármegyei vamos-utak állása. Az áUamépitészeti hivatal most állította össze a vármegyei vámos-utak bevételeiről, kiadásairól és tartozásairól szóló kimutatást. A kimutatás szerint a vármegyei vamos-utak közül a f. évi jrn. 1 én csupán a gyo- maiuak volt feleslege : 29000 korona és a gy ulainak 21000 korona. Az összes többi vámos-utak közül egyedül a mezőberény. az, amelynek a tartozása lassanként apad a bevételi többletek folytán, úgy, hogy ennek a vámos-utnak a tartozása január 1-én csak 52000 korona volt. A -békési, kétegyházi, csor- vási, szeghalmi, füzesgyarmati, vésztői, körösladányi, tótkomlósi és öcsödi vámos-utaknak ellenben oly kevés a jövedelme, hogy abból a tartozás nemcsak hogy nem fogy, hanem mivel a jövedelem nem fedezi a kiadásokat, évről-évre növekszik. Legtöbb a tartozása a békési vámos-utnak 422000, a füzesgyarmatinak 242000 korona. Levonva a tartozásokból a fent említett két vámos-ut feleslegét, 1544829 koroia az összeg, amelylyel a vám s-utak a közúti alapnak tartoznak. Békésvármegye selyemtenyósztése. Az országos selyemtenyésztési felügyelő mint az előző években, az idén is megküldte jelentését a selyemtenyésztés múlt évi állapotáról. A jelentésből a vármegyét érdeklőleg az alábbi részletetet közöljük : Békésvármegyében 1911-ben csökkenést látunk a tenyésztők szamánál. Ez a tavaszi kedvezőtlen időjárásnak tulajdonítható. Ellenben a gubótermés nagyobb volt a tavalyinál. Ugyanis 1910-ben 14900 kilogramm gubót termeltek és ezzel szemben 1911-ben 16235 kilogramm volt a gubótermés, amelyért 34' 91 koronát fizettünk ki. Ha a gubó vételárához hozzáadjuk a gubóraktárban beváltó és petekés 2itő-állo- másokon kifizet.tt 20183 koronát, továbbá a csabai selyemíonó gyátbin kifizetetett 90000 koronát, akkor 1911-ben a vármegyében a selyemtenyésztés után 144274 korona keresethez jutott a nép. A selyemtenyésztés megkezdése óta kifizetetett össz- kereset pedig 702564 koronára rúg. A csabai 128 orsóra berendezett fonoda 1911. évben 186744 kilogramm nyers gubót dolgozott fel és előállított 16600 kilogramm selymet (Grege). Foglalkoztatott 300 munkásnőt, kiknek 85000 koronát fizetett ki a gyár. Fennállása óta a gyár 236924 korona keresetet nyújtott. A szederfa-tenyésztés emelésére hivatásánál fogva mindent megtesz az országos selyemtenyésztési ffiügyelőség. 1911-ben ugyancsak ingyen kiosztott a vármegyében 80146 drb 2—3 éves mag- ágyi szederfa-csemetét és 3854 dib kiültetésre alkalmas szederfát Működése óta pedig 303 3/4 liter magot; 1,10,213 drb 2 — 3 éves csemetét és 49498 drb kész fát osztott ki. Ezenkívül a felügyelőség közbenjöttével a községi faiskolákból 6243 drb szeder- fat ültettek ki és ezzel a régi időben talált szederfa- állományt 160854 darabra emeltük. Ezen eredmény megnyugtató lehetne mindenkire nézve, ha ezzel szemben nem állna azon ijesztő jelenség, mely a szederfa pusztulásánál évről-évre feltűnik. Ugyan lehetne-e annál elszomorítóbb, hogy a vármegyében 1911-ben kiültetett 10u97 drb szederfával szemben elpusztult 6533 drb. Örömmel soroljuk fel azonban azon községeket, amelyek a selyemteDyésztés emelése céljából külön epres-kertek létesítésével iparkodnak gyarapítani a szederfa-állományt. Ezek a békési járásban : Mezőberény 3230 négyszögöl; a békéscsabai járásban : Békéscsaba 1600 négyszögöl ; a gyomai járásban: Gyotna 6000 négyszögöl, Endrőd 1400 négyszögöl ; az orosházi járásban : Orosháza 4300 négyszögöl; a szarvasi járásban : Békésszentandrás 1300 négyszögöl, Öcsöd 1000 négyszögöl, Szarvas 3200 négyszögöl; a szeghalmi járásban: Füzesgyarmat 1600 négyszögöl, Szeghalom 1600 négyszögöl, Vesztő 4509 négyszögöl nagyságú szedres kertet létesített. A jelentés végül hálás köszönetét mond mindazoknak, akik a selyemtenyésztés előmozdítása tekintetében bármi módon közreműködtek. A remetei feketekörözsi hid elkészülvén, annak próbaterhelését a kereskedelmi miniszter elrendelte, annak foganatosításával Buday Béla műszaki főtanácsost bízta meg és annak megkezdését április hó 24-ik napjara tűzte ki. Közigazgatási bejárás. Az alföldi cukorgyár részvénytársaság kérelme folytán a sarkadi cukorgyár telepéről gróf Wenckheim Dénes dobozi uradalmába vezetőleg tervezett gőzüzemű iparvasutnak a Tarhospusztáig leendő meghosszabbítása, valamint az eredetileg tervbe vett vasút terveinek módosítása céljából a k&reskedelmi miniszter a közigazgatási bejárást Sarkad község közházánál való összejövetellel kitűzte és az eljárás vezetésével, dr. Gyulai Aladár miniszteri s. titkárt buta meg. A szarvas—szentesi és a szarvas—endrődi utak építésére beadott ajánlatokat egyik múlt számunkban már ismertettük. A beadott ajánlatok részletes számítást igényelvén, az eredményt az árlejtező bizottság csak április 13-án hirdette ki, amely szerint a legolcsóbb ajánlatot a felső tisza hajózási és kőbánya részv. társaság tette 95000 kor. és 238000 kor., összesen 333000 kor. vállalati árban. Az összes iratok végleges döntés végett a kereskedelmi miniszterhez terjesztettek fel. Heti piac. Gyula, április 19. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán szilárd volt az irányzat, a búza ára 20—30 fillérrel emelkedett, Heti piacunkon csekély kinálat mellett eladatott: Búza . 2L-20 21-60 Árpa . 19-40 19 60 Zab . 19-40 19-60 Tengeri . 19 20 19 40 Irodalom. A Magyar Figyelő most megjelent II. évfolyamának 8. száma kitűnik rendkívül gazdag tartalmával, melyből kiemeljük Bálint Imre érdekes cikkét a szerencsejátékokról, amely a bonyolódott kérdést nemzetgazdasági és társadalmi vonatkozásban tárgyalja, Reményi Antal tanulmányait: »A forradalmi mozgalom Kínában», amely számos, nálunk ismere'- len adattal világítja meg a távol kelet eseményeit. Balcanicus »A Duna—Adria vasuU-ról nagyon figyelemreméltó nézeteket mond el, amelyek az álnevű szerző mögött diplomáciánk egy kiváló tagjának személyét sejtetik A szépirodalmi részben Móricz Zsigmond novelláját találjuk, Adorján Andor pedig folytatja nagy feltűnést keltő cikksorozatát, amely »Utazások Magyarországon a XIX, század első felében« címen egész uj prespektivát nyit kulturtörté- netünknnk. A Feljegyzési Rovat ezúttal szokatlanul gazdag és elmés, polemikus és változatos cikkekkel gazdagítja a számot. Előfizetési ára negyedévre 6 korona. Kiadóhivatal Budapest, VI. kér. Andrássy-ut 19 Szerkesztői üzenet. Hit, remény, szeretet. Csupán önképzőköri nívón áll. Gyulai piac. A beküldött elmefuttatás a közölhetés nívóján messze alul marad. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. A két feleség veszedelme. Pauliszka József színházi diszletmester volt és hol evvel a színtársulattal, hol a másikkal kóborolt szerte az országban. Közben sok fehérszeméllyel volt dolga, a kik körül addig forgolódott mig egynek horogra akadt. Pásztor Juliskának hívták azt a derék nőt, a ki Pauliszka Józsefet, a csapodár disz- mestert a férjévé tudta tenni. Az esküvő 9 évvel ezelőtt Alsókereckiben megtörtént. Ám Pauliszka tovább vándorolt és addig vándorolgatott mig hites társa egyszer csak elmaradt mellőle. További” hódításai terén Pauliszkának újból tapasztalnia kellett a nő ravasz művészetét, mikor férjhez akar menni. Szóval úgy állott a dolog a múlt év tavaszán (májusban) a mikor a színfalak tologatója Békéscsabán mozdította elő a színművészeiét, hogy el kell vennie Csepregi Juditot Pauliszka habozott, de csak egy pillanatig Hogy már van egy felesége ! Baj is az? Sem az első, sem a második feleségének nem árt vele, de még magának se. Ki fogja azt kikaparni, hogy ő 8 — 9 évvel ezelőtt Nagy- magyarország egy kis eldugott falujában már egyszer megfeleségesedett ? Nos hát újból megnősült Ám az ilyen dolgot a tyuk is kikaparja és ebben az esetben is kikaparta. A házasság dolgában nem nagyon lelkiismeretes színházi diszletművész ur mikor látta, hogy nem tréfa dolog az, a mit elkövetett, sőt a kir. ügyész is érdeklődik az ügy iránt: egyszerűen megszökött. Nyomozólevelet bocsátottak * ki ellene, melynek alapján Szekszárdon elfogták, Gyulára hozták és itt a kir törvényszék, kettős házasság miatt, a múlt héten tartott főtárgyaláson, 2 hónapi fogházra Ítélte.
