Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-14 / 15. szám
<> U c k é s 1912. április 14. A kisgazdák és az állattenyésztés. Az országos állatösszeirás eredményeit nagy érdeklődéssel fogadta az egész közvélemény. Adatai több tekintetben meglepték a gazdák ellenségeit, de legmeglepőbb az a tény, hogy állattenyésztésünk terén erősen előtérbe léptek a kisgazdák Maga a statisztikai hivatal is megállapítja, hogy különösen a jobban jövedelmező sertéstenyésztést a kisgazdák karolják fel a nagybirtokosokkal szemben, a kik a sertósbeteg- ségek következtében jelentékenyen apasztották állományukat, Az összeírás egyéb adatai is arra vallanak, hogy a hazai állattenyésztők között mind nagyobb többségre jutnak a kisgazdák s ha pár éve az ország állatállományának kétharmada volt a kisgazdák kezén úgy abból a 2.264,565 állattulajdonosból, melyet a legújabb állatösszeirás kimutat, kétmillió bizonyára a kisgazdák osztályából került ki Magyarország közép és nagybirtokosainak a számát 25 ezerre tehetjük s így, ha még a városi lótulajdonosokat is leszámítjuk a fönti számból nyilvánvaló, hogy két millió marad a 100 holdon alóli, azaz kisbirtokosokra, a kik közül e szerint a háromnegyed többség érdekelve van az állattenyésztés ügyében. Az állat- tulajdonosok or-zágrószi statisztikája is erre vall, mert a kisbirtokosok által nagyobb arányban művelt Duna jobbparti és a Királyhágón túli részekben legerősebb az állattenyésztés és legtöbb az állattenyésztők száma. Hiszen a tejszövetkezetek és az állattenyésztő szövetkezetek tevékenysége elsősorban ezeket a vidékeket hálózta be. Moson, Baranya, Somogy, Tolna és a székely vármegyék kis tenyésztőinek a hire már az or szág határait is túllépte. A marhatenyésztóst illetőleg is helyes tehát a megfigyelés, a melyet a statisztikai hivatal a sertéstenyésztésnél megállapított, hogy a tenyésztést a kisgazdák veszik kezökbe Ez a jövő fejlődés iránya. A jövőben a kisgazda-osztály mind erősebb és erősebb osztályrészt is nyer az állat- tenyésztésből. Ezzel azonban halomra dől az agrárvédelem ellen megindult izgatás egyik leggyakrabban emlegetett vádja, hogy az állattenyésztés vámvédelme csak a nagybirtokosoknak használ. Valótlansággá zsugorodnak össze azon állítások, hogy az argentínai hús és a balkáni állatbehozatal meggátlása csak úri kívánság, mert az állattenyésztés vámvédelme annak a kétmillió kisgazga becsületes jövedelmének megóvására is irányul, a kik az állattenyésztők túlnyomó zömét alkotják Most már talán világosabb lesz a túlzó tábor előtt, mely ma is a mezőgazdaságevámvé- delmót akarja csorbítani, hogy mikor Argentina és a Balkán előtt meg akarja nyitni határainkat, a kisgazdák millióinak életerejét akarja meg- csökkenteni. Az állatösszeirás eredményei szerint egyedül a sertésállománynál van némi visszaesés A merkantilis agitáció tehát a sertósbehozatalórt fog"legközelebb legélesebb harcot indítani nyissuk meg a határt a szerb sertésbehozatal számára. Ép a sertéstenyésztés az azonban, a melynél maga a statisztikai hivatal állapítja meg, hogy a kisgazdák kezdik erősen felkarolni. A Magyar Gazdaszövetség a legújabb észlelések után, melyek szerint kisgazdatársadalmunk minél erősebben vesz részt az állattenyésztésben, még kitartóbban folytatja küzdelmét a vámvédelemért. Hagyományai, céljai és elvei a kisgazdák, a falusi nép millióinak a védőimére késztetik s folyhat ez a védelem érzékenyebb, fóltettebb ponton manapság, mint az állattenyésztésünket fenyegető vámpolitikai törekvésekkel szemben ? A számok beszélnek, felvilágosítják még azokat is, a kik eddig tétováztak és egy táborban lesz a mezőgazdasági védelemért a Magyar Gazdaszövetség zászlaja alatt Magyarország egész földmivelő népe. Heti piac. Gyula, április 12. A budapesti gabonatőzsdén hét folyamán csekély volt az áringadozás. Heti piacunkon csekély kinálat mellett eladatott: Búza . Árpa Zab Tengeri . 20-40 2T20 . 18-60 18 80 . 20-40 20-60 . 18-80 19-20 Törvényszéki csarnok. Önálló hatáskörrel felruházott bírósági jegyzők. Az 1912 évi VII. t.-c. 6. §-a tudvalevőleg arról intézkedik, hogy a bírák tehermentesítése érdekében a bírói vizsgát letett törvényszéki és járásbiró- sági jegyzők perenkivüli ügyekben, nevezetesen csőd, telekkönyvi, végrehajtási, hagyatéki stb. ügyekben az önálló intézkedés hatáskörével felruházhatok Nemrég jelent meg az igazságügyminiszter egy rendelete, mely ezt a kérdést részleteiben is szabályozta, most pedig sor került a bírósági jegyzők önálló hatáskörrel való tényleges felruházására. A nagyváradi Ítélőtábla kerületében az igazságügyminiszter ilyen önálló hatáskörrel dr. Frailer Jenő gyulai kir. törvényszéki és Artimovics Gábor Gyula dr békéscsabai járásbirósági jegyzőket ruházta fel Heti bünkrónika. * Furfangos pénzváltás. Verfinger Kálmán 25 éves, völcseji lakos nagyon szerette a könnyen szerzett pénzt, amelyet egy könnyed kézmozdulattal lehet bizonyos óvatlan pillanatban megkaparintani Ez év március hó 13 án Békéscsabán bement a Kulpin Jakab üzletébe, ahol arra kérte a jelenlevőket, hogy egy 20 koronás bankjegyet váltsanak fel a számára A felváltás céljából le is tette a 20 koronást az asztalra, de mire a megfelelő összegű aprópénzt kiolvasták neki, akkorára a 20 koronás bankjegy is eltűnt. Ámbár a jelzett ban'jegy — miként arra kevés találékonysággal mindenki rájöhet — a Verfinger Kálmán zsebébe vándorolt vissza, a nevezett ur nagy lelki nyugalommal rakta el az aprópénzt azzal a merész állítással, hogy a felváltani kért bankjegyet Kulpin Jakab már eltette. Kulpin egy pillanatra zavarba jött s ezalatt Verfinger gyorsan és feltűnés nélkül távozott Ámde Kulpin hamar rájött, hogy Verfinger az általa felváltás céljából aprópénzben kiolvasott 20 koronát is, meg a felváltani kért 20 koronás bankjegyet is zsebrevágta, minek- folytán szólt a rendőrségnek, mely Verfingen letartóztatta és beszállította a kir. ügyészséghez A kir. törvényszék a múlt héten Verfinger Kálmánt 1 hónapi fogházra ilélte. Szándékos emberölés A februári esküdtbirósági ülésszakon tárgyalták a Csatlós mre és négy társa bűnügyét Nagy István béres Újkígyóson Csatlóséknál szolgált 1911. évi szeptember elejéig. Csépléskor Nagy István ittas állapotban meglátta, hogy Csatlós Imre és ifj. Csatlós Mihály mostohaanyja sárgadinnyét eszik. A maga számára is kért belőle, de mert nem kapott > kikérte a bérét és könyvét, azután a Csatlós fiukat és mostohaanyjukat fenyegetve, elment. E miatt ellenséges viszonyba kerültek s midőn szeptember 30-án este a községi vendéglőben tartott bálon Nagy István találkozott a Csatlós-fiukkal, nyomban ösz- szevesztek, de minden komolyabb eredmény nélkül Az összeveszésnek azonban mégis súlyos következménye lett, mert a Csatlós-fiuk összeszedték a cimboráikat és mikor Nagy István éjfél után eltávozott a bálból, utána mentek, s az utcán utolérve, Csatlós Imre, ifj Csatlós Mihály és László János leteperték, elszéditették, Gyenes András és Gedó Mihály pedig késsel megszurkálták. Nagy István ott a helyszínén meghalt Az esküdtbiróság Gedó Mihályt 3 évi fegyházra, Csatlós Imrét 2 évi fegyházra, Gyenes Andrást és László Jánost 1—1 évi börtönre, ifj Csatlós Mihályt végül 9 hónapi börtönre Ítélte A vádlottak és védőik az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentettek be. A Kúria határozata, amelyet a kir. törvényszék a múlt héten hirdetett ki a vádlottak előtt, a bejelentett semmiségi panaszt elutasította és igy az első biróság Ítélete jogerőssé vált. Az elhullt sertések. Fésűs Mihály 26 éves békési lakos múlt évi szeptember végén állott be Untervéger Péter dr. békési lakos szolgálatába és feladata az volt, hogy a tanyán lakva, arra felügyeljen és a jószágokat, ezek között 13 drb sertést — gondozza. Múlt év november havában Fésűs Mihály azt jelentette gazdájának, hogy a sertések közül 6 drb elhullott, erre Untervéger a még megmaradt 7 drb' sertést haza hozatta. 1911. évi december hó 22-én Unter- végert névtelen levélben figvelmeztették, hogy döglöttnek állitott sertéseit, ha nem is mindet, de részben ellopták. Az ennek folytán tett feljelentésre foganatosított nyomozás azután kiderítette, bogy a sertések állítólagos eldöglése idején Fésűs Mihály- nál ott tartózkodott a mostoha fia : Pankotai Gábor 16 éves békési lakos, aki ugyanakkor nagyapjának Pankotai Istvánnak egy malacot vitt Ebben a malacban Untervéger Péter dr a magáéra ismert. A kir. ügyészség Fésűs Mihályt ennek alapján azzal vádolta meg, hogy a sertések közül legalább egy nem döglött meg, hanem azt Fésűs Mihály ellopta és átadta mostohafiának, aki a lopott malacot viszont a nagyapjához, Pankotai Istvánhoz vitte el Pankotai Gábor és Pankotai István orgazdaság bűntettével voltak ez alapon terhelve. Fésűs Mihály a nyomozás során tagadta a lopás elkövetését Mikor pedig Pankotai Istvánt kérdőre vonták, hogy honnan való a nála talált malac, az volt a válasz, hogy azt unokája vette neki ajándékba 25 koronáért Ezzel szemben a vád a következő bizonyítékokon alapult: A Pankotai István birtokában talált sertésnek az Untervéger Péter sertései egyikével való azonosságát a tulajdonos eskü alatt bizonyítja. Ennek a körülménynek rendkívüli jelentőséget kölcsönöz az, hogy a sertések állítólagos elhullásának, és annak időpontja, hogy Pankotai Gábor mostohaapjánál: Fésűs Mihálynál tartózkodott végül annak időpontja, hogy Pankotai Gábor a nagyapjának egy süldősertést vitt ajándékba, egybe esnek Ezeket a körülményeket kiegészíti az is, hogy Pankotai Gábornak, a szegény béresgyereknek nem telhetett a keresményéből arra, bogy a nagyapjának 25 koronáért ajándékba vegyen egy malacot, különösen akkor, amidőn keresményét arra kellett fordítania, hogy az apja adósságait kifizesse. Pankotai Gábor nem tudta megnevezni azt, akitől a malacot vette, nem tudta annak járlatát előmutatni és Fésűs Mihály nem tudta mégmutatni azt a helyet, ahol az állitólagosan elhullott sertéseket elásta és nem lehetett megtalálni a sertések hulláit Fésűs Mihályné rá akarta Venni Koczka Jánosnét, miként vallja, hogy látta, mikor Pankotai Gábor a malacot zsákban vitte Ez adatok a kir törvényszéket is meggyőzték és Fésűs Mihályt lopásért 15 napi fogházra Ítélte, Pankotai Gáborra nézve pedig a fiatalkorunkra nézve megszabott szabályok szerint járt el. Pankotai István nem jelent meg Ellenében uj tárgyalást fognak tartani. Szerkesztői üzenet. (—or.) Látatlanul és olvasatlanul semmi irányban sem nyilatkozhatunk. IXXXXXXXXIXXXXXXXXXI T711 ~ ' egy egészen jó karban levő, JjlttllU faragványokkal diszitett ebédlőszekrény Cim a kiadóhivatalban. 239 1—3 IXXXXXXXXXIXXXXXXXXI KIADÓ LAKAS Pálinkaliáz-utca 1. sz. alatt három szobás lakás hozzátartozó mellékhelyiségekkel, villany világítással Szt, György- naptól kezdve kiadó. — Értekezhetni özv. Hegyi Mártonnéval. 171 4—4
