Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-31 / 13. szám
3 Békés 1912. március 31. vásárpénztárt, amely hivatva volt a pénzbeli elszámolást rendezni a vevő és eladó között. Hogy mit jelentettek ezek az erélyes intézkedések a bizományosokra nézve, azt a közeljövő eseményei megmutatták. Helyzetük lényegesen megnehezedvén, mivel a magyarországi hizlalókkal fennálló szerződések módot nyújtottak nekik arra, hogy székhelyüket Bécs- ből Pozsonyba tegyék át, Pozsony városának és a termelőknek támogatásával 1884. év április hó 21. napján megnyitották a pozsonyi nemzetközi marhavásárt. Nem lehet célunk, hogy a vásár négy évi fennállásának történetét vázoljuk. Elég körültekintően foglalkozott már e tárgygyal a pozsonyi kereskedelmi és iparkamarának annak idején a kereskedelmi kormány elé terjesztett véleményes jelentése, melyből kétséget kizárólag megállapítható, hogy a vásár minden tekintetben életképesnek látszott. Es ha lett volna erőnk és kitartásunk az időközben felmerülő töméntelen nehézségnek s az osztrák közgazdasági politika mindmegannyi gáncsvetésének leküzdésére: egyetlen hízó állatvásárunk ma nem osztrák, hanem magyar területen folyna le. Es ha ebből a fontos nemzeti szempontból fogjuk fel a pozsonyi kiviteli hizó állatvásár visszaállítása érdekében megindult mozgalom jelentőségét,' akkor minden mellékérdekre való tekintet nélkül, okulva a múlt szomorú tapasztalatain, a kormánynak és társadalomnak egyaránt arra kell törekednie, hogy állatkereskedelmünk függetlenitése érdekében a pozsonyi gazda-gyűlés határozata testet is öltsön. Tanügy. Siketnéma tanulok felvétele. A siketnémák aradi intézetének első osztályába a jövő 1912—13 iskolai évre Arad városi, Arad, Békés, Bihar és Csanád'megyei, valamint ujaradi illetőségű siketnéma gyermekeket vesznek fel. Szegénysorsuak ellátási segélyben részesülnek. A Elvételi kérvényeket április bő 15-ig keil beküldeni Bővebb fdvilágositást az intézet igazgatósága ad. H i r e 3s. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1912 év 2-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hót folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés1 előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czime alatt küldendő be. Virágvasárnapja. Nem az egyetlen, de a leg főlségesebb az Isten-ember tragédiájában a tömegszenvedély változódása. A virágvasárnap jeruzsálemi bevonulás, a fel hevített tömeg csodás Elkesedéséből el-őrangu fogadtatás volt, m dyet a nagy küldetés szerint el kellett szenvednie, holott minden emberi érzésünk azt súgja, hogy a zajos fogadtatás és csődület csak kellemjtlen lehet annak, ki az ünneplés kö-pontja volt. De azoknak, akik az eszméket hirdetik, a külsőséges hatámk nagy erejét is mozgó- siianiok kell és az Istenember, aki arra volt hivatva, hogy a kérészi yénség eszméit az egész földön elterjessze, nem vonhatta ki magát a virágesőből, a pálmaágakat hintő tömeg ünnepléséből. Es mily nagy tanulság az ő fenséges martiriuma, hogy ugyanaz a tömeg, mely Hozsannát kiált, néhány napra már a »Feszítsd meg« terrorizmusával szorította Pilátust, hogy a Megváltóban felségsértőt lásson és mint a római imp-rium gyalázóját halálra Ítélje Tizenkilenc századot foidult azóta az idő kereke. Es hányszor megismétlődött ez idő alatt a tömegrajongásnak gyűlöletté való változása. Uralkodók, próféták, fi.o- zófusok, államférfiak és mis egyetemes emberboldo- gitók hányán érezték, hogy a tapstól a vesztőhelyig mily rövid idő alatt lehet megfutni az utat A tömeg lélekrajza kiszámíthatatlan. A tömeg érzés mindig más, mint az egyéni Lehet százezer ember a leg- jobbakból összetömöritve, ha sikerül az aljasabb szenvedélyt feluszitani, — sohase tudhatjuk, hogy a népitélet mic?od i nagy, végzetes tévedésekre és bűnökre vetemedik? Van azonban éppen korunk történetében a tömeghingulat megváltozásának egy más pendantja is. És éppen a politikában, ahol a kölcsönhatások mindig kiszámíthatatlanok, ahol mindig meglepetésekre lehetünk elkészülve. Napjainkban a szemünk előtt folyt le az a jelenség, hogy meglehetős gazdag és sikeres közéleti múlt után a királyi bizalom az ügyek intézésére szólít egy férfiút, aki pártokra nem támaszkodva, céljainak pártot alakítani való hivatással megjelenik a fórumon s ott tintatartóval dobálják meg. A közéleti hivatás akkora reménytelenséggel kezdődik, de aztán a vén idő őrölvén a napokat, egyre több bizalom sarjad föl. A tiszta törekvések sugarában kikelnek a ragaszkodásnak és a szeretetnek rózsái. És ami eddig a politikában mindig fordítva mint, hogy tudniillik nemzeti hő>ök vedlettek át — már tudniillik a tömeglátás szemüvegén — a kamanlla lakájaivá, ime ez esetben a megrágalmazott »grameiát1« mint nemzeti hős az ünneplés tárgya. Nem elmélkedünk e fölött ; ám érdekes jelenségnek tartjuk, kogy a tömeghangulat ilyen változatos formákat mutat. Senki akkora felelősséggel nem tartozik önmagának és a történelem itélőszékének, mint a kit hivatása, vagy a véletlen a tömeg vezetőjévé tesz. A tömeg lelket ő alakítja és bizonyos dolog, hogy a virágvasárnapi Hozsannát s rá a legfónségesebb eszméket hirdető Isten-ember kivégzését is egy-két, a tömeget vezető demagóg csinálta meg. Óriási nagy katasztrófák történtek emiatt, mert a tömeg vezetői véres fenevadak voltak Ha csak emlékünkből kivethetnők Robespierre és Marat rémalakját, mennyi vér kimélődött volna meg és mennyi gaztett maradt volna el. Ha Dante most Írná meg a Divina Comediát — vájjon ezeknek és egyéb tőmegszenvedélyt mozgató alakoknak pokolbeli szenvedését hogyan Írná meg? Yolua-e gazdag képzelet, mely az ő„gaztetteiknek pokolbeli szenvedését elképzelni tudná ? . A nagyheti szertartások a r. katli anyatem- plomban szerdán délután kezdődnek három órakor a szokásos délutáni ajtarosággal. Nagycsütörtökön reggel kilenc órakor ünnepi nagymise, délután három órakor ájtatosság Nagypénteken reggel kilenc órakor a csonka mise si i bate tel lel, délután három órakor ájtatosság és hat órakor szentségbetétel. Nagyszombaton hét órakor kezdődnek az előirt szentelések, melyek utáu ÜQUepi nagymise lesz. Délután 6 órakor föltámadási kórinenet a Józsefvárosban, 7 órakor a belvárosban. Husvet első és második napján már rendes időben lesznek az isteni tiszteié? tek. Nyolc, tiz és féliizenkettökor. nációk sorában a leghangosabb a Szent Péter tem- I plombán is a magyar. — Ám oly egyetemes hatása van az imádkozó pápa szobrának, hogy még ezek a hangos idegenek is meg- j indulva bámulattal némán adóznak, s innét mintha j kissé vezeklőbb érzés vinné őket az öreg bronz primitív Péter szoborhoz, melyet a konvenció jogán a többiekkel együtt lábon csókolnak és a csókos hely kopásához egy atomnyival ők is hozzájárulnak. Innét már nem hosszú séta, a mikor ráakadunk a lengyel mellett a magyar gyóntatószékre, amely előtt Czaich Menyhért dr., minorita atya áll. Nagy szeretettel fogad minden magyart és olyan előzékenységgel, amit nem lehet elfeledni soha, segiti az embert ahhoz, hogy a Sixtina-ká- polnában a feltámadási pápai misén jegyet kaphassunk és ugyancsak egy pápai kihallgatásra is jussunk legyen. Ez pedig nagy sor éppen a nagy héten, amikor az öt világrész minden tájáról idegenek özönlik el Rómát és a pápának minden órája be van osztva. Ha az ember a Tiberis partjára áll és onnan nézi különösen húsvéthétfőjétől a kih illgatásra siető idegeneket, meg kell állapítania, hogy a francia nemzet a legvallásosabb és asszonyai a legszebbek. A pápai fogadtatás etikettjén a fejedelmi Borgiák és Mediciek dolgoztak. S azokon X-ik Leó óta váltó zás nem esett A pápai zuávok ma is olyan gúnyába öltözködnek, ahogy azt Rafael előirta A fehér fátyol, fekete ruha és fekete keztyü viselése hölgyeknek a pápai audiencián ma is kötelező. Az bizonyos, hogy soha annyi szép nőt nem láttam, mint akkor, mikor a franciák fogadtatása volt soron és s/ázával robogtak előttem a pompás fogatok, benne fehér fátyolos anyák, leányok és nagyanyák Mintha Franciaország a legszebbjeit bocsátotta volna el erre a kivételes útra Mily másként festett az angol, mely fogadtatásban egy nappal megelőzte ugyan a franciákat, de egy világgal marad el bájban a franciától. Amaz csupa derű, poézis, az ietnek igazi tavaszi öröme ; emez a késő ősznek melankóliája és bágyadt komolysága. A Vatikánba ezek több méltóságot visznek, amazok több gráciát. De hát miért megy az öt világrészből a jámbor és inkább kiváncsi idegen Rómába ? Csak nem azokért az egyhangú bánatos ceremóniákért, amelyek nagy hétfőtől kezdve megindulnak és tartanak vasárnap hajnalig. Mert Rómában sokkal később támad fel a Jézus, mint nálunk. Nálunk a Jézus feltámadása éghajlati okokból nagyszombat délutánján történik egy külön pápai bréve alapján. Ez az eltérés a kathölikus vallás koncessziói egyikét mutatja, az hogyan alkalmazkodik, ha nem dogmatikus alapelvekről van szó, faji, égalji és egyéb viszonyokhoz. Nos, hát a nagyhéten a végnélküli lamentációk közepette egyéb érzésünk nem lesz Szent Péter templomában, mint a bánat, a csügge- dés és a végnélküli elszomorodás. Az uj pápa, a hires Palaesztra miséit törölte Most az ős Gregoriánusból elénk tárják és pedig kelleténél nagyobb adagban az őskereszténységnek katakombák között született egyhangú zsolozsmáját. A pápai kórus csupa férfiakból áll és el sem tudjuk képzelni, hogy nehány vékony, tűfokába behúzható beteg női hang honnan ered ? A Szent Péter tér előtt vásárolt kis széken addig ágaskodunk, addig könyökölünk, amig csak meg nem látjuk a lilába öltözött pápai kórus tagjait és majdnem hihetetlenül csóváljuk a fejünket, amikor megtudjuk, hogy a cérnavékony beteg; női hang egy pocakos, teljesen ősz, olasz bácsiból j tör fel a kupola felé, akit nem tesz rekedtté a nagyhétnek vegnélküli, olykor a sötét estébe be- j nyúló lamentációk sokasága. Bármilyen profán dolog is elmondani, de biz ezért a kórusért kár volt I a messze utat tenni Úgy véljük, hogy ha a krakkói biboros nem tiltakozik annak idején Rampolla pápasága ellen, legalább husvétkor felhangzanék ebben a csodatemplomban a zenés himnusz,- mely mindenkit a magasság felé emelne. Mig ez az egyhangú, vontatott Gregoriánus ének letapaszt mindenkit a földre és elszomoritja a szivet Akinek kevés a száz napi búcsú, amelyet bűnei könnyebb hordozására azzal szerzett meg, hogy belépett a Szent Péter templomába, az nagycsütörtök délutánjától kezdve még egy félesztendős búcsúra valót szerezhet.' Ezt a félesztendős búcsút a magam részéről úgy szereztem meg, hogy oda- ; állottám a tömeg közé és vártam, -hogy mi lesz ; velem ? Azt láttam, hogy trónusáról egy főpap (ké- ! sőbb tudtam meg, hogy Rampolla biboros volt) j egy hosszú nádpálcával minden elébe térdeplőnek a fejére üt. Feleségem és leányom vették ki először a féléves búcsút és elég jól jártak, mert a nádpálca szalmakalapjukat érte. Ellenben jaj volt az én kopasz fejemnek. Úgy látszik Rampolla megtapasztalta bennem a vén, a bűnös újságírót és olyat suhintott a nádpálcával, hogy még másnap is sajgottam belé. Na, de féléves búcsút -szerezni, az se utolsó dolog. És búcsú után a Via-Umber- ton végigsétálni és látni az izgékony taliánokat, az meg éppen olyan dolog, hogy nagyon el kell ennek a cudar életnek fásitani, hogy éltünk végéig elfelejthessük
