Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-14 / 2. szám

1912. január 14. ján — mellőztetett- Szükség esetén fog a bizottság kebeléből tagokat — vizsgálat céljából — kiküldeni. Az albizottságok megalakulása után az alispáni jelentés tárgyaltatott. Az alispáni jelentés, amely hozzászólás nélkül tudomásul vétetett, a következő : A személybiztonságot 6 súlyos és vagy 12 könnyű testisértés, egy mérgezés és egy esetben szándékos emberölés kísérlete zavarta meg; a va- gyonbizionságot pedig 31 esetben, leginkább kisebb értékek ellopása és egyszer idegen ingó rongálása. Tüzeset kilencszer volt, amelynek egy motor­malom, két lakóház, egy tanyaépület, egy istálló és ól, egy szoba bútor, egy kazal szalma és öt kocsi kukoricacsutka elpusztulása lett az eredménye s ezeken kívül a gyulai szanatóriumban volt egy ké- ménytüz is. A bűncselekmények elkövetői egy-két kivéte­lével kinynmoztattak és ellenük a büntető eljárás megindittatott. Öngyilkosság hatszor, annak kísérlete pedig háromszor fordult elő, mig baleset 15-ször történt, amelyek közül halállal csak keltő végződött. Bár a mezei munkák szünete nagyjában már beállott, mégis a n ült hónapban helyenként még folyamatban volt a szántás és ugarolás, ezenkívül cirokmunkával, takarmány és trágyahordással, néhol dohánysimitással és csomózással foglalkoztak a mun­kások, akiknek helyzete általában kielégítőnek mond­ható a nyári és őszi bő munkaalkalmak alatt szer zett keresetük' folytán. A napszámbérek 1 korona 20 és 1 korona 80 fillér között váltakoztak. A mun­kások közül többen vasút és töltésmunkálatoknál nyertek állandó keresetet. Az őszi vetések a késői enyhe időjárás folytán szépen fejlődtek, bár néhol a tar ó- es ugarföldeken a drótféreg pusztítása következtében megritkultak, a tengeriföldeken azonban mindenütt jól állanak és megerősödtek. Megemlitendőnek tartom, hogy Mezőberény község a Merán Já osné grófné bódisházi birtokát parcellázás céljára átvette. Az ipar és kereskedelem a kielégítő gazdasági év következményekép némi fellendülést mutat. A munkások körében sztrájkra való hajlandóság nem észlelhető. Ezen a téren megemlítésre méltó, hogy Békés­csabán 100,000 korona alaptőkével »Békáscsaba- Erzsébethelyi Takarékpénztár Részvénytársaság« cég alatt uj pénzintézet alakult és a Korponai Takarék­pénztár is létesített Békéscsabán fiókintézetet A vármegyei és községi közigazgatás menete ellen általában kifogás nem merült fel, csak Fejér László füzesgyarmati községi főjegyzőt sújtotta tiz korona és Poul Károly szarvasi községi számvevőt öt korona rendbírsággal az illetékes járási főszolga­bíró s az előbbi ellen a fegyelmi eljárást is elren­delte ; mig Szentetornyán a községi képviselőtestü­let a szükséges segédszemélyzet beállítását megta­gadván, hivatalból kellett a főszolgabírónak kisegítő munkaerőt kirendelni. — Hm . . . Ennek örülök ! Nagyszerű ! Iga­zán nagyon, de nagyon örülök ennek Luskov 1 Hi­szen úgyszólván keresztfiam. Emlékszik még reá, hogyan összeszidtam akkor mi ? Majd hogy a föld alá bujt szégyenében Na, hála Istennek, hogy meg­fogadta szavaimat. — Nagyon hálás vagyok önnek — mondotta Luskov. — Ha akkor nem mentem volna el önhöz, még ma is tanítónak vagy diáknak nevezném ma­gamat. — Nagyon, de nagyon örülök 1 — Ismétel­ten köszönöm jó szavait és tetteit, de még nagyobb hálával tartozom a szakácsnőjének. Isten áldja meg azt a jóságos, becsületes nőt. Ön akkor nagyszerűen beszélt, halálomig a kötelezettje maradok, de a megmentőm mégis az ön Olga szakácsnője volt. — A szakácsnőm, hogyan ? — Egyszerűen azért, mert ha eljöttem önhöz fát vágni, ő igy szólt hozzám : Oh te iszákos, gya­lázatos, nyomorult, még nem döglöttéi meg ? azu­tán szembe ült velem, az arcomba nézett szomo­rúan és elkezdett sírni. Szerencsétlen ember! Se itt, se a túlvilágban nem lesz örömöd, a pokolban kell égned. Szerencsétlen bűnös 1 El sem mondhatom mennyire sirt és boszankodott miattam. De fődolog, — helyettem ő vágta a fát. Egyetlen darabkát sem vágtam, mindent csak ő Nem tudom, miért tette, csak anyit tudok, a szavai teljesen átváltoztattak. Megjavított! Ezt soh’se felejtem el neki 1 .... De bocsánatot kérek, csöngettek, be kell menni . . . Luskov köszönt és felment a karzatra. It c k é s A Bartba Sándor dr. szeghalmi községi or­vossá történt megvalasztása folytán megüresedett vésztői községi orvosi állásra Katona Gábor dr. sár­rétudvari községi orvos választatott meg. A szarvasi járás föszolgabirája Soós István öcsödi első jegyző­nek betegsége miatt három havi szabadságot enge­délyezett és erre az időre Harze Ferenc III-ad jegyzőt, ennek az állására pedig Demcsák János kondorosi segédjegyzőt helyettesítette, mig a gyulai járás föszolgabirája az állásáról lemondott Ajtay Béla kétegyházi segédjegyző állására Garay Lőrinc okleveles jegyzőt helyettesítette. Mezőberény község képviselőtestülete elhatá­rozta, hogy a községet villanyvilágítással látja el és egy 500 méter mélységű ártézi kutat furat, amely utóbbira vonatkozó szerződést már meg is kötötte. A szarvasi szociáldemokrata párt december hó 3-án meglehetősen népes gyűlést tartott a »drága­ság és az általános titkos választójog« tárgygyal a legnagyobb csendben és rendben A törvényhatósági főállatorvos jelentése sze­rint az állategészségügy múlt havi állása kedvező­nek mondható. Különösen örvendetesnek jelezhető az az esemény, hogy a ragadós száj- és körömfájás veszedelmes állati betegségtől az egész vármegye területe vészmentessé vált. A múlt hóban összesen 3 nagy és 65 kisebb hasznos házi állat hullt el. A múlt hóban fellépett állati betegségek csak szórványos jelleggel jelentkeztek. Dr Z'óldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak, mert a heveny s ragadós bajokban történt megbetegedések száma igen nagy volt, sőt a múlt hónaphoz viszonyítva ez a szám 311 el emelkedett. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg leginkább a légzőszervek hurutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: 1. diptheria 123 megbetegedéssel 20 halállal 2­vörheny 215 » 37 » 3. kanyaró 611 22 4. hasi hagymáz 21 » 2 » 5. szamárköhögés 11 » — » 0. bárányhimlő 1 » — » Összeg 982 81 (8%) Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, amely maga valamennyi heveny ragadós bajban történt megbetegedésnek kétharmadát tette ki. Tömegesen csakis Békésen, Békéssámsonban, Szarvason, Tótkomlóson és Vésztőn mutatkozott. Lefolyása szelídnek mondható, mert a halálozási százalék csak 3 volt, Továbbterjedésük meggátlására a lehető ható­sági intézkedéseket mindenütt megtették. A kará­csonyi szünetek alatt fertőzöttnek elismert iskolák elrendelt gondos fertőtlenítése után a helyzet tete­mes javítása várható. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásairól említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 276, hullán 6 esetben, orvostörvényszókit pedig 12 könnyű és 8 súlyos testisértés eseteiben Gyógysavval beoltottak 65 egyént, akik közül meggyógyult 64, meghalt 3. A halva születtek száma 28, elvetélteké 10. Zádor kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az 1911 évre kivetett 3.753,000 korona egyenesadóból hátralék 417,000. A 106.000 koroua hadmentességi adóból 47000 korona a hátralék. Kész bélyeg és jogilletékben és dohányjővedékben a múlt évi be­fizetés 407084 korona volt. Adófizetési halasztás 22 esetben es ideiglenes házadómentesség 56 esetben engedélyeztetett. A pénzügyigazgató által előadott ügydarabok nagy része a dologvégrehajtások elren­delése iránt való előterjesztés volt, amelyre azért volt szükség, mert az érdekelt adózók, fizetési kö­telezettségeiknek a behajtás mindenféle nemének megkísérlése dacára eleget tenni nem akartak. Csorvás községnek a husfogyasztási adó reá- utalása tárgyában hozott pénzügyigazgatósági hatá rozat ellen beadott felebbezést — a pénzügyigaz­gató megnyugtató felvilágosításai után — a bizott­ság elutasította. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentése sze­rint a múlt hóban iskolalátogatások nem voltak. 0 és a segédtanfelügyelő Békéscsabán és Mezőberény- ben voltak polgári iskolai magánvizsgálatokon 5 na­pon át elfoglalva. Bejelentette a tanfelügyelő a bi­zottságnak azt is, hogy egy vármegyei tanítónő, Alexi Anna, az Országos Tanitó-Szö vétségnek Buda­pesten hozott határozatához képest tudomására hozta a tanfelügyelőnek, hogy minden olyan megbízatás­ról, amely szorosan vett tanítói működéséhez nem tartozik, lemond, vagyis proklamálta a kultur- sztrájkot. A tanfelügyelő az esetet bejelentette a miniszterhez is. A közigazgatási bizottságban indit­3 vány tétetett a fegyelmi eljárás megindítására, azonban egyelőre azt határozta a bizottság, hogy a tanfelügyelő vizsgálja meg alaposan az ügyet s a következő ülésen tegyen előterjesztést. A tanfelügyelő „többi ügydarabjai közül csu­pán egy a felemlitésre méltó, nevezetesen a gyomai ref. tanítók részére a kért 20 korona kort illet­ményt megszavazta bizottság. Dr. Z'óldy Géza tiszti főügyész által előadott ügydarabok közül felemlitendönek tartjuk a Szarvas község 8-ik kerületében megtartott községi képvi­selőválasztás ellen beadott felebbezést. A községi igazoló választmány a felebbezést elutasította és Sterbecz Gábor megválasztását igazolta. A közigaz­gatási bizottság a kérdéses választást szintén meg­erősítette, mert az a vád, hogy Sterbtcznek tiszt­viselőtársai korteskedtek volna, nem igazoltatott be, az pedig, hogy az elnök egy szavazónak a cédulá­ját megnézte s megjelölte, a választás megsemmisí­tésére nem szolgálhat okul. Endrőd község gyámpénztári szabályrendeletét akként módosította, hogy a kölcsönadandó pénzek kamatlábát 6 százalékról 5 százalékra szállította le, mert 6 százalék mellett a gyámpénztár átlagának nagy része nem volt kölcsön kiadható, a ki nem adott pénzekért pedig a község csak 4 és fél száza­lék kamatot kap. A közigazgatási bizottság a köz­ség módosított szabályrendeletének a belügyminisz­ter által leendő jóváhagyását javaslatba hozta. Több békési tanár az iránt folyamodott a kép­viselőtestülethez, hogy mivel őket az állam az ál­lami tanárok statusába felvette s igy állami tiszt­viselőknek tekintendők, mentse fel őket a községi adók alól. A képviselőtestület a kérelmet elutasí­totta A közigazgatási bizottság a beadott felebbe- zésnek szintén nem adott helyet, mert a tanárok nincsenek felsorolva az állami tisztviselők között és igy — mivel a községi pótadó alól való mentesség­kedvezmény, tehát szorosan magyarázandó, ennél fogva a kérelmet teljesíteni nem lehetett. Perszina Alfred kir. államépitészeti hivatali főnök jelentése szerint a törvényhatósági utak ki­építetlen szakaszai az esőzések folytán megromlottak. A Fekete-körösi hid vasfelszerkezetének szerelése megkezdődött, a munkálatoknak február 6-ára kell készen lenni. Gyoma község a járványkórbázát a vasút mel­lett kívánja felépíteni. Ez ellen a vasút kifogást emelt. A közigazgatási bizottság a járványkórház felépítését azzal a feltétellel engedélyezte, hogy a község tartozik a járványkórházat két méter magas kerítéssel körül venni. Gádoros községnek a vasúti menetrend meg­változtatása és a motorvonatok vegyesvonattá leendő átváltoztatása iránt benyújtott kérvényei pártoló ja­vaslattal terjesztettek fel a kereskedelmi miniszter­hez. Hasonlóképpen intéztetett el Tótkomlós közsé­gének a vasúti menetrend megváltoztatása iránt be­nyújtott kérelme is. Füzesgyarmat község azt kérte, hogy a Gyoma és Szeghalom közt közlekedő vonat, vásárok alkal- máral Dévaványa kitérőnél megálljon. Minthogy a község a szükséges több költséghez nem volt haj­landó hozzájárulni, ennélfogva a kereskedelmi mi­niszter a kérelmet elutasította. A Kemény Manóval a következő 6 évre kötött kavicsszáliitási szerződést a bizottság jóváhagyta. A jövő évi kaiicsfelosztasi kimutatás jóváhagyása kap­csán szóba került az is. hogy az Orosháza—tótkom- lósi törvényhatósági útba beleeső 6 kilométer hosszú szakasznak, amely Hódmezővásárhely város terüle­tére esik, fenntartása tekintetében a miniszter aként határozott, hogy mivel a két törvényhatóság e te­kintetben megegyezni nem tudott, mindegyik vár­megye a saját szakaszát külön tartozik fenntartani. Ennek folytán a bizottság kimondotta, hogy a kér­déses idegen szakaszon levő fedanyagokat és homo­kot az útról elszállittatja és átviteti az Orosháza — totkomlósi törvényhatósági útnak Békésvármegye területén levő szakasz ira és egyben, mivel a hód­mezővásárhelyi szakaszt a vármegye két éven át már fenntartotta, ezen két évre eső fenntartási költ­ségek megtérítését követelni fogja Hódmezővásár­helytől. A miniszter döntésében az a sajnálatos, hogy az útnak Békésvármegye területére eső része bizonyára jól lesz fenntartva, mig ellenben a közbe­eső 6 kilométer jókarban tartására, Hódmezővásárhely egyrészt a nagy távolság, másrészt anyagi erőinek hiányában megfelelő gondot nem fog fordítani, ami­nek végeredményében a békésmegyei lakosok is ká­rát szenvedik. A Magyar Petróleum-Ipar részvénytársaság ál­tal az orosházi vasúti állomáson létesítendő raktárt megfelelő kikötések mellett engedélyezte a bizottság. Ezen határozat ellen felebbezett a vasút, azonban a kereskedelmi miniszter a felebbezést elutasította. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentése sze­rint a vármegyei árvaszéknél teljes rend uralkodik, hátralék nincsen. A vármegyei árvaszéknél a múlt évben 20498 korona 494 gondnokolt tartatott nyil­ván. A békéscsabai árvaszéknél 3365 kiskorú és 121

Next

/
Thumbnails
Contents