Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-12 / 7. szám

6 BÉKÉS 1911. február 12. Országos állatszámlálás. A földművelésügyi miniszter rendelete folytán a f. évi február 28-ki állapot alapul vétele mellett, március hó 1-től 10-ig az országos statisztikai hivatal az ország ál­latállományát fogja összeírni, miből folyólag a vár­megyei gazdasági egyesület kifejtve, hogy mily hátrányos következményekkel jár az állatál omány- nak helytelen össz.iiása, felkérte a vármegye al­ispánját, hogy a községek utján világosítsa fel a gazdákat, hogy az állatállományukat pontosan, tehát se többet, se kevesebbet, jelentsék be, mert a helyes összeírás eredményéhez képest teendő kormányhatósági intézkedések a mezőgazdaságnak bizonyára csak előnyére fognak szolgálni. A gyulai csizmadia ipartársulat évi rendes közgyűlését tisztujitással egybekötve folyó hó 2-án tartotta meg az önkéntes tűzoltó laktanya he'yisé- gében. Mint a múltban, úgy most is igen népes közgyűlésnek a tisztujitás és a tanoncverseny volt a főtárgya. Újra megválasztattak : elnöknek egy­hangú felkiáltással : Somogyi János; alelnöknek : Junászka Mihály; számvizsgálóknak: id. Bakóh György, Krizsán Andráp, Tóth János. Pcnz'ár- noknak : Szabó Antal. Választmányi tagokul : Sza­bados István, Oiáh György, Néveri Károly, Giczi Mátyás, Néveri István, Pumucz János, Klinkovits István, Túri Károly, Siflis István, Fekete Ádám, Szabados László, *ifj. Biró György. Póttagok : Ke­lemen Mihá'y, Nóveri Antal, Mülek József, Kis József, Takács Károly. Végül a közgyűlés tárgyi a tanoncverseny volt, mely alkalommal az első di­jat Gróh Ferenc prépost kanonok adományát, I darab 10 koronás aranyat, amivel minden évben szerencsélteti a társulatot, Szabó József tanonoa, Vágó József nyerte. A 2-ik dijat, Lmdenberger Ferenc plébános adományának egyrészét, 6 koro­nát, szintén Szabó József tanonca, Kovács Mihály nyerte. A 3-ik dijat, Lindenberger Feret c adomá­nyának másik részét, 4 koronát, Ujitz Pál tanonca, Hodászi Károly nyerte. A 4 ik dijit, a Gyulai Böranyag Beszerzöszövetkezet adományát 3 koronát, özv. Szabó Jánosné tanoaca, Dolga Todor nyerte. Az 5-ik dijat, szintén a Gyulai Böranyag Beszerző Szövetkezet adományát 2 koronát, Géczi Mátyás tanonca, Alb Péter nyerte. Ugyancsak a Gyulai Bőranyagbeszerző Szövetkezet adományát, 2 koro­nát Somogyi János tanonca, Váradi András nyerte. A szives adományozóknak oz utón is hálás köszö­netét nyilvánít a választmány. A békéscsabai vasúti felüljáróhid az 1909. év végén tartott teherpróba alapján azzal adatott át a forgalomnak, hogy gőzekék azon még nem járhat­nak, mert egészben a hid nincs kipróbá.vs, A hídnak gőzeketerhe'óssel való kipróbá ása a mai évi december 29-én történt, midőn a hídon egy 253 métormázsás gőzeke vitetett át és vissza a vasúti fe'üljárór. Minthogy az átszállítás után ma­radó behajlások sem a hid főtartóinál, sem pedig a lemezeknél nem mutatkoztak s mivel sem a tér helés alatt, sem pedig azután a terhelésből kifolyó­lag a bid egyetlen részén sem voltak repedések konstatálhatok, ezokból a kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a kérdéses hídon a jövőben gőzekék is átszállíthatok. Az öcsödi hid padlózatának kicserélése tárgyá­ban megtartott árlejtés eredménye szerint a 23030 koronás vállalatot Barton Vencel szarvasi vállalkozó kapta meg, mint a legolcsóbb ajánlattevő. Az ár­lejtés eredménye ellen Bányász és A drássy szirv si vállalkozók felebbezéssel éltek azon a címen, hogy az árlejtés szabálytalan volt. Nevezetesen Barton a 12 tonnás terhelés alapul vétele mellett szük­séges 20 centiméter széles padló helyett csak 15 centiméter széles pallókra tett ajánlatot és csak később adott be egy pótajánlatot, amely szerint a beadott ajánlati ár mellett 20 centiméter széles pallók alkalmazá-ával elvállaja a munkálatokat. Az alsófoku hatóságok a beadott felebbezési-ket elutasí­tották, azonban a kereskedelemügyi miniszter elfo­gadta a felebbezők érvelését és a közszállitási sza bályzat rendelkezései alapján az alsófoku hatiroza- tokát feloldotta és uj árlejtést rendelt el. A szarvasi hármaskörözsi vasúti hid újjáépí­tése ügyében a közigazgatási bejárás még az 1907. évben megtartatott A bejárás alkalmával az a kívánság terjesztetett elő az érdekeltek részéről, hogy a kérdéses híd oly módou létesittessók, hogy az egyúttal a közúti forgalmat is lebonyolítsa. A kereskedelmi miniszter hajlandónak mutatkozott az érdekeltség kívánságát figyelembe venni és el­rendelte, hogy a terveket az államvasutak a kívánt módon dolgozzák át. Minthogy a hídnak a kért módon való felépítése nemcsak Szarvasnak, hanem Jásznagykunszolnok vármegyének is igen nagy érdeke és általában igen fontos közgazdasági célok szolgálatára lenne hivatott, az érdekeltség ennek a hídnak mielőbbi felépítését szorgalmazza. A vár­megye alispánja ennélfogva sürgős felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy az államvasutak igazgatóságát a tervek sürgős átdol­gozására utasítsa, hogy az építés ügye mielőbb megvalósulhasson. Orosháza község képviselőtestületében Veres József indítványozta, hogy a képviselőtestület kérel­mezze a keresk. minisztertől, hogy a Gyuláról d. u. 4 órakor induló motoros Orosházáig közlekedjék. Ez indítványt — melyet életrevalósága folytán mi is nagyon helyesnek tartunk — a közgyűlés egy­hangúlag elfogadta. Az Orosháza -hódmezővásárhelyi törvényható­sági ut, amely a beruházási hitel terhére épült — e hó 18-án fog Hám István miniszteri műszaki ta­nácsos vezetése alatt, Békésvármegye és Hódmező­vásárhely város kiküldöttjeinek részvéie'.e mellett felülvizsgáltatni és további kezelésbe az illető tör­vényhatóságnak átadatni. A kérdéses útból a vár­megye terü’etére 5 kilometer esik. Az épitést a szegedi kir. építészeti hivatal végezte. Heti piac. Gyula, február 10. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán változatlan a helyzet. Heti piacunkon a kínálat kismérvű , eladatott Buzi . 20 ­21 — Árpa . 15 20 15 60 Zab . 15 40 15 60 Tengeri 10 20 10-40 Törvényszéki csarnok. Rágalmazási per. Kódm'ón Sándor volt két- egyliázi szövetkezeti könyvelő és Grosz János va­lamint b»t társa a belügyminiszterhez intézett fel­jelentésében Lukács Endre járási főszolgabíróról és Popovits Aurél első jegyzőről, tehát köztisztviselők­ről, hivatali kötelességeikre vonatkozólag azt állí­tották, hogy Popovits Aurél személyes bosszúból tett feljelentése alapján, Szilágyi Pál volt adóügyi jegyző a főszolgab;ró által minden vizsgálat meg­tartása nélkül a törvény világos rendelkezése elle­nére függesztette fel állásától és hogy Kétegyháza község csődbejutását nem a felfüggesztett és hiva­talvesztésre Ítélt adóügyi jegyző ténykedésében, hanem azon szoros összeköttetésben kell keresni, amely a főszolgabíró és az első jegyző között fennáll és amelynél fogva a főszolgabíró az első jegyző által kifuodált és előterjesztett bármely cselekményt e járásával támogat. Az ezen kitételek miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás alapján hiva- ta'bó! üldözendő rágalmazás vétsége miatt, a gyulai kir. törvényszék Ködmön Sándort 8 és Grosz Jánost 3 napi fogházra, mig a többi vádlottakat 30—30 koron i péobüntetésre Ítélte. A tötvényszék Ítéletét a kir. tábla is helybenhagyta, a kúria pedig a benyújtott semmiségi panaszokat e’utasitotta, minélfogva az Ítélet jogerőssé vált. Megemlítjük, hogy Szilágyi Pál volt kétegyházi adóügyi jegyző hivatali képtelenség miatt a szabályok szigorú szemmé tartása mellett lefolytatott e^árás alapján, az illetékes hatóság által jogerősen hivatalvesztésre ítéltetett. Esküdtbirósági tárgyalások. A február 6-án kezdődütt esküdtbirósági cik- lusbin a következő ügyek tárgyaltattak le : Február 6-án, hétfőn tárgyaltatott a rablás bűntettével vádolt Marik János békéscsabai lakos bűn­ügye. Nevezett Marik János azzal volt vádolva, hogy Békéscsabán 1910. évi augusztus 17-én késő ecte Botyánszki György békéscsab ii lakos birtoká­ból — leszurással való fenyegetéssel s az ellene al­kalmazó t azon erőszakká1, hogy földre teperte — annak 50—60 korona készpénzét azon célból vette el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Az esküd bíróság elnöke volt V. Szakmáry Arisztid, szavazób rák Tóth Ferenc és dr. Aigner Dezső bírák, jegyző dr. Vangyel Szilárd, közvádló dr. Liszy Viktor, kir. főügyészi helyettes, védő Dutkay B la ügyvéd. Rendes esküdtek voltak: Czen- ger Lász'ó, Kalocsa, L 'jós, Reisz Hermann, Schwim­mer Adolf, Kovács L. Mihály, Mannheimer Arnold, Frei Péter, dr. Ducs Szilárd, Kaloesay Ferenc, Zuzmann János, dr. Tabak István, Csizmazia Kál­mán. Pótesküdtek voltak: Schröder János, Jeszenszki Béla. Az esküdtek Marik Jánost a jelzett bűncselek­mény miatt bűnösnek mondták ki a rablás bűntet­tében 8 az esküdtek határozata a'apján a törvény­szék mint esküdtbiróság Marik Jánost 5 évi fegy- házra itélt°, tekintve, hogy lopás és sikkasztás bűntettéért már több Ízben volt büntetve. Rablás. A hét első négy napján az esküdtbiróság ál­landóm rablásokkal foglalkozott. Február 7-én, kedden Pauló György és Juhos György mezőbe- rényi lakosok ügye került sorra, akik Mezőberény- b n felhasználták azt az alkalmat, hogy Bróda Gá­bor békési lakos 1910. évi március hó 5-én átrán- dult Mezőb rénybe s a korcsmában leittasodot. Mi­kor Bróda hazafelé indult, a két legényember ajánl­kozott, hogy ők majd megmutatják neki a békési utat. Amidőn azu'án igy a Mester-utcába értek, megtámadták Broda Gábort, leteperték a földre, mellére térdeltek s tőle 56 koronát elvettek. A bíróság a következőképen alakult meg : El­nök Gálbory József, bírák Hubay Lajos, Tóth Fe­renc, jegyző Göndör Béla, közvádló dr. Liszy Vik­tor Rendes esküdtekül kisorsoltattak: Pataj András, dr. Danes Szilárd főnök, Faragó László, Kovács L. Mihály, Brunner Armin, Freiler Jenő, Löfler Manó, Bálint Ferenc Wigner Géza, ifj. Brebovszky Mi­hály, Göllner Antal, Hegedűs Dániel. Pótesküdtek lettek: Ludwig József, Rosenthal Ignác. I. r. vád­lott képviselője dr. Keppich Frigyes, II. r. vádlott képviselője dr. Kovalszky Róbe t volt.

Next

/
Thumbnails
Contents