Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-31 / 53. szám
BÉKÉS 1911. december 31. X3. Ire lr_ 4 nos, Reisz Simon, ifj Steigervald István, Grünfeld Jakab, Hack Márton, Reisz Hermann, Kollár Lajos, Hídvégi Gábor, Molnár János, Metz Antal, Monori Mihály, Kötbér Tivadar, K. Horváth Sándor, Weisz Mór, Ravai Gábor, Cz. Veres László, Dohányos János, dr. Jeszenszky Nándor, Szabó István, Csőké István, dr. Berkes Sándor, Tenner Lipót, Kvanka Mihály, dr. Székely Lajos, Petneházy Ferenc, Mancsu Aurél, Wagner József, Kunos István, Nagy A János, Grósz Vazul, Reisner Ede, Hrabovszky Pál. Murvai István, Lipták L. Pál, dr. Follmann János, K. Horváth Mihály, Berthóty Károly, Schmidt József, Konsiczky János, Bohus M. György, Such István, Kurucsó Mihály. Kéry Gyula főispán az ülést pont 9 órakor megnyitván, üdvözölte a bizottság tagjait. Eiső tárgyként az alispáni jelentés adatott elő, amely tárgynak miként történt elintézésérő1 már fentebb megemlékeztünk. Úgyszintén megírtuk azt is, hogy a drágasági pótlék ügyében mi képen határozott a bizottság. Az alispán legfelsőbb kitüntetését tudató fő- ispáni értesítés alapján az állandó választmánynak az alispán érdemeit méltató határozati javaslata folytán a törvényhatósági bizottság az alispánt őszinte érzéssel üdvözölte a királyi kitüntetés alkalmából Dr. Ladies László közvetlen hangon előadott igen szép beszédében a bizottsági tagok érzelmeinek általános helyeslése és éljenzése mellett adott kifejezést, mire az alispán köszönetét nyilvánította és a törvényhatósági bizottság támogatását és további jóindulatát kérte. A törvényhatósági bizottság a honvédelmi ministen rendelet folytán a jövő évi fösorozásra polgári elnökül a szarvasi járásba gr. Bolza Pált, az orosházi járásba pedig dr. László Eleket küldte ki. A többi sorozójárásokban polgári elnöki tisztet az alispán, a főjegyző és a tb főjegyző látják el. A jegyzői magánmunkálatokról alkotott vármegyei szabályrendelet, az újabban alkotott törvények és kiadott ministeri rendeletek következtében megfelelően módosíttatott. A törvényhatósági utak a rajtuk építendő hidak teherbírása tekintetéből, első osztályúak gyanánt osztályoztattak, vagyis kimondatott, hogy a törvény- hatósági utakon csakis olyan hidak létesíthetők, amelyek a gőzeke terhelést kibírják. Temesvármegyének körirata a korcsmái zárórákról alkotott szabályrendelet módosítása iránt, valamint Szatmárvármegyének körirata a hét éven felüli gyermekek eltartása tárgyában alkotott törvény módosítása, végül Kolozsvármegyének körirata a varmegyei számvevőségek visszaállítása iránt egyszerűen tudomásul vétettek, mert valamennyi kérdésben a vármegye felirati jogával már élt. Árvavármegyének köriratát, az elemi népoktatás céljaira a vendéglősök utján leendő gyűjtés tárgyában, nem támogatta a törvényhatósági bizottság, mert az állam méltóságával összeegyeztethetőnek nem tartja, hogy az állam feladatát képező népiskolák létesítési költségei a tervbe vett módon gyüj- tessenek egybe. A katholikus autonómia életbeléptetése céljából megküldött Abaujtorna megyei körirat irattárba tétetett, mert a szóban levő kérdés sürgős megalkotása a jövő törvényhozási intézkedések első teendője' lesz. A kórházi alkalmazottaknak, Gyula városának magasabb lakbérosztályba sorolása folytán indokolttá vált lakbértöbbletét a törvényhatósági bizottság megállapította. Az öcsödi hídon a vármegyét illető hidvám- szedési jog a jelenlegi bérlővel további egy évre meghosszabbittatott. A feloszlatott békésvármegyei honvédegylet alapítványának kamatai az összes II jelentkező honvéd között egyenlően osztattak szét. Egy bonvédra jut 24 korona. Hatóságilag kiirtott lovaknak kártalanítása címén a vármegyei állategészségügyi ebadó-alapból Bányai Imre és József 100, Csonti Sándor 70, Bulyi György 300, Tímár János 70 és Lézí István 150 korona segélyt kaptak a vármegyétől. Eodor György utkaparó, aki állásáról lemondott, végkielégítésül fizetésének három havi részletét kapta, Békéscsaba nagyközségnek kérelmét, rendezett- tanácsú várossá leendő átalakítása iránt a törvény- hatósági bizottság pártolólag terjesztette fel a belügyminiszterhez, mert a törvényben az átalakulásra előirt feltételek igazoltnak találtattak. Megjegyezzük, hogy az átalakulás folytán a közigazgatási költségek mindössze 3 százalék emelkedést tüntetnek fel. Az átalakulás iránti kérvényt 1529-en Írták alá, a kik a 600,000 korona állami adóból 318,000 koronát fizetnek. A hözgyülés határozatát egyhangúlag hoztaA vármegyei közigazgatási bizottság tagjaivá megválasztották: Dombi Lajos 111, dr. Török Gábor 104, Varságh Béla 103, Morvay Mihály 92 és Haraszti Sándor 72 szavazattal. A vármegye területén levő társaskocsik viteldijait a törvényhatóság megállapította. Ez időszerint Doboz és Békéscsaba, Öcsöd—Békésszentandrás, Bé- késszentandrás—Szarvas, Endröd és Gyoma, végül Öcsöd és Kunszentmárton között vannak a vármegye területén ilyen társas kocsi járatok. A Gyula és Békés, valamint Gyula és Sarkad községek között létesítendő uj távbeszélő áramkörök 1808 korona költségét a vármegye vita nélkül megszavazta. A Gyula—Szeghalom és Füzesgyarmat között létesítendő uj távbeszélő áramkör költségeire a vármegye tavaly már 4000 koronát szavazott meg. Ä felebbezett ügyek közül felemlítjük a következőket : Molnár Mihály gádorosi községi jegyző részére a törvényhatósági bizottság, szemben a község határozatával, 400 korona lakásbért állapított meg. Békés községnek határozata egy belterületi bábái állás beszüntetése és helyette egy külterületi bábái állás szervezése ügyében, a felebbezés elutasítása mellett jóváhagyatott. Szarvas községnek határozata a községi alkalmazottak fizetés-felemelés tárgyában helyben hagyatott a beadott felebbezések folytán azonban uta- sittatott a község, hogy a jegyzői magánmunkálatok és a községi mérnök magándijainak stb megállapítása kérdésében újabb határozatot hozzon. Szarvas községnek határozata a piaci husáru- bódék felállítása és a piaci élelmiszer árulására szolgáló asztalok létesítése ügyében a felebbezés elutasítása mellett helyben hagyatott. A Gyula városát érdeklő ügyek a következő- képen intéztettek el: Gyulaváros óvónőinek és a dajkáknak fizetésfelemelését megtagadó képviselőtestületi határozat a dr. Follmann János által beadott felebbezés figyelmen kívül hagyása mellett helyben hagyatott, mert az óvónőknek fizetése a törvényben megállapított fizetési minimumot elérvén, a várost nem lehet kényszeríteni arra, hogy annál több fizetést adjon. Gyula városnak azt a kérelmét, hogy a törvényszék előtti kőburkolat aszfalttal cseréltessék ki, a törvényhatóság fedezet hiányában nem teljesíthette. Az 1911. évre Gyula város részére kiutalványozott államsegély felosztása tárgyában a képviselő- testület által hozott határozat a beadott felebbezések folytán és hivatalból annyiban szenvedett váltó zást, hogy a törvényhatóság elrendelte a dr. Kurtucz Valéria városi alorvos és Ludvig József pénztári tiszt részére az államsegélyből járó, de választásaiknak megíelebbezése folytán visszatartott részleteknek kiutalását, mert az államsegély nevezettek részére még az esetben is jár, ha a beadott felebbezések folytáu a választás tényleg megsemmisittetik. Schröder István közgyám felebbezési kérelmét azonban nem lehetett teljesíteni, mert a miniszteri irányrendelet szerint a közgyám nem a X , hanem a XI. fizetési osztályba sorozott tisztviselő, tehát neki csakis ezen fizetési osztályban megállapított fizetés jár. Jóváhagyatott a városnak az illemhelyek felállítása ügyében hozott határozata, valamint a rendőrségi írnokok állását rendőrségi igtató és kiadói állássá való átszervezését kimondó határozata is. Heilinger Károlynak felebbezése eluttasittatott. Kétegyhaza községnek az a tendenciózus határozata, hogy a közgyám 700 korona fizetése negyven koronára leszállittassék, nem hagyatott jóvá. A békéscsaba—erzsébethelyi orvos részére természetben való lakás helyett 700 korona lakáspénzt megállapító községi határozat helybenhagyatott. Jóváhagyattak : a vármegye tulajdonát képező Kaisch-féle háznak eladása tárgyában kötött szerződés, a köröstarcsai Kossuth-téri ártézi kút vállalati szerződése, Vésztő községnek 50,000 koronás beton- épitési kölcsöne, Orosháza község határozata Kunos István állatorvos kegydija tárgyában, továbbá az összes meg nem felebbezett drágasági pótlékok, fizetésfelemelések, lakbér megállapítások, adásvételi és kisajátítási stb. szerződések. A törvényhatóság a rendes és póttárgysorozatba felvett ügyeket délután fél 6 órára letárgyalván, elnöklő főispán a hitelesítő közgyűlést tegnap délelőtt 10 órára tűzte ki és egyben kiemelvén a vármegyei jegyzői kar kiváló munkásságát, a törvényhatóság összes tagjainak boldog uj évet kívánva a közgyűlést a jelenvoltak lelkes éljenzése mellett berekesztette. Tanügy. Uránia előadás. A főgimnáziumban a következő Uránia-előadás mához egy hétre, január 7-én lesz. Tárgya: Utazás Anglia és Skótország partjai körül. A gyulai református egyház f. hó 31-én délután 6 órakor vallásos estélyt tart (a Bordé-féle iskolában). Imádkozni fog: Bagdy Dániel s. lelkész. Felolvas Bene Ferenc tanító. Szaval: Balogh János tanító. Az estélyre a hallgatók szívesen iáttatnak. B. u. é. k. Szinte átalljuk a konvencionális boldog újévi jókivánatokkal elkezdeni. A boldog ujesztendő a modern fejlődés során a pampa vulgaris keserű napja lett. Az ember elképped annyi lelemény tapasztalatára és leesik az álla, tapasztalván, mennyi rettenetes jóbarátja, rajongó, odaadó hive, hálás tisztviselője van neki. Ezen a napon ismerkedik meg olyanokkal, akiknek létezéséről épen hogy sejtelme volt. Garmadával kapván és természetesen viszonozni kényszerülvén a kétfilléres bori- téku b. u. é. k. vizitkártyákat. Helytelen túlzás volna az újévi ilyetén üdvözletek ellen abszolút hadat üzenni. Bizonyos tekintetben ugyanis az újévi üdvözlések ilyetén formája nemcsak jogosult, hanem gyöngéd figyelemszámba eső is. Mindenkinek vannak távoli rokonai, jó barátii, ösmerősei, akikkel a múltban állandóan érintkezett, de az életviszonyok a szerető rokoni s baráti sziveket úgy szétválasztottak, egymástól oly távolságra sodorták, hogy csak éveken, évtizedeken át, sőt sohasem találkoznak többé. A magyar emberek hagyományos levelezési iszonya folytán nagyritkán vagy sohasem hallanak egymásról. Egy évről évre induló s megérkező b. u. é. k. végül az egyedüli bizonyíték, hogyha nem is érintkeznek, de nem felejtkeztek meg és szeretettel, tisztelettel, esetleg hálával emlékeznek egymásra. Ennyiben és ilyenek között a b. u. é. k. vizitkártyák szokását épségben fentartandónak véli minden jó Ízlésű ember. De csakis ennyiben, mert amely7 b. u. e. k. nem ily ismerősök körében is történik, a jóizlést sértő tájékozatlanság nem ritkán bízantinizmus és sértő tolakodás. A b. u. é k fokozódó laza ellen magasabb állású emberek preventív védekezéssel is kezdenek élni. Szamos államférfi, bizalmas rendeletben sőt hirlapilag is kinyilatkoztatta, hogy nagyrabecsüli, nagyon köszöni nagyszámú tisztelőinek újévi gratulációját, a jókívánságokat szívben viszonozza ő maga is, de egyáltalában nem aprehendáija, sőt nagyon lekötelezettnek érzi magát, ha az üdvözlet írásos, vagy nyomtatásos formájában nem részesedik. E sorok írója megbízást nyert vármegyénk szeretve tisztelt főispánja Kéry- Gyulától is, hogy ily irányú nezetes kérelmének tolmácsolója legyen, amit ezennel készségesen megcselekszi. Az újévi gratulánsok egy másik és még nagyobb tábora, nem is tagadja, pénzre aspirál. Vannak egzisztenciák és nem is kevesen, akiknek ez egyik főjövedelmi forrásuk Egész életűk úgy van berendezve, hogy uj esztendő segíti őket ki finán- ciális bajaikból. Ilyenekkel szemben a társadalom védtelen. Hogy igy van, ezen egyelőre nem változtathatunk. Rubrika, amit ^ ki kell töltenünk még ha a rávaló nincs is meg. És éppen az a baj, hogy a piaci drágaság, az életigények szertelen emelkedése következtében a kis jövedelemből élőre a sok boldog újévi kívánság kész boldogtalanságot jelent. A hagyományos újévi sült malacnak lefújtak. Boldog ember, akinek ujesztendő virradatján első köszöntője a remény. Irigyeljük azt az embert, aki az újév napján önmagába való bízással ébred. Hiszen az önbizalom félsiker. A csüggedt lelkű ember munkája nehéz is, szomorú is es legtöbbször sikertelen is. Aki magában bízik, annak hazahoz jobban állnak az élet sikerei. Ha harc az élet, akkor úgy vagyunk vele, mint az első Ízben csatatüzbe vonuló katonával, aki meg nem szokván a sürü golyózáport, idegesen kap kod a fejével, míg csak neki nem ütődik egy gazdátlan golyónak. Katona regula, hogy akinek nem szalad az inába a bátorsága és megáll bátran ott, ahol a halál rózsája nyílik, azt az ellenség puskagolyója nem bántja. Uj esztendő alkalmira vezetve ezt a katonai bátorítást, így mondanók: az életnek sajnos, mind súlyosabb és súlyosabb harcát reménységgel kell megállani. Nem szabad csüggedéssel fölváltani a reményt. Hiszen igaz, dolgaink nem mennek mindég éppen a szálán, az embernek sokszor van oka csüggedésre. De az életben látjuk, hogy akik el nem lankadnak, akik talpra tudnak ugrani, miután leteperte őket a balszerencse, azok viszik legtöbbre. A magabizó embert ne féltsük. Csetléssel- botlással bár, de az ilyen ember eléri a célját, ügy vagyunk különben megalkotva,' hogy az újév napján derűsebb optimizmussal nézzünk a jövendő elé. Azok között a sok jó kiváuatok között, melyekkel önzéssel és önzetlenül e napon nagyszámú tisztelőink megtiszteltek, im jövünk mi is. A mi kívánságunk az, hogy a remények újévkor fakadó bimbói el ne hervadjanak. Munkánkon isten áldása legyen. Hazánk történetéről pedig az objektiv történelem azt írja meg majd egyszer, hogy ez uj esztendő a konok munka, a nemzeti kiépítés és megerősödés esztendeje volt. Úgy legyen ! Karácsony. Minden év decemberének 25-ik napját Krisztus születése emlékeinek szenteli a keresztyén világ. Az évnek ez a legszebb ünnepe s az ünnepi hangulat csodálatos vágyat ébreszt bennünk, arra, hogy.a természet is felvegye legszebb ruháját: szüzfehér takaróját, hogy a fák ágait zúz-
