Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-24 / 52. szám

10 BÉKÉS 1911. december 24. tag, ugyanezen, sőt még nagyobb kedvezményeket szerezhet a gyárostól, mint aminőben magát az egyletet részesítik. Végül a választmány a segéd­titkár fizetését 1800 koronáról évi 2400 koronára emelte fel. A választmányi ülést követő közgyűlésen mintegy negyvenen vették részi. A közgyűlésnek legfontosabb tárgya a jövő évi munkaprogramm megállapítása volt. 1912-ben Békésen, Szeghalmon és Gyulán lesznek állatdijazással egybekötött állat- kiállitások. Szövetkezet létesítése van tervben állat­biztosítás érdekében még pedig úgy, hogy a gazda közönség ne három, hanem csak egy percent bizto­sítási dijat fizetne. Tervbe veszi az egyesület a mű­trágya nagyobb mérvű beszerzését, a lótenyésztés fellendítését és fajbaromfiak beszerzését. Az egyleti élet élénkítése s a tagok szerzése érdekében az egylet jövőben tárgysorsjátékokat .endez, amikor is haszonállatok, fajbaromfiak és gazdasági eszközök fognak kisorsoltatni. A közgyűlés tudomásul vette végül, hogy a gazdasági egyesület mindenik esetben szavatossági nyilatkozatot vett azoktól az eladóktól, akiktől államsegéllyel tenyészszarvasmarhákat vásá­rolt és igy nemcsak a vásárló felek, de az egyesület is biztosítva van a később tapasztalható hibák miatt. A közgyűlés 12 óra után ért véget. Állatvásár. A földmivelésügyi miniszter meg­engedte, kogy sertésvészszel fertőzött, azonban ra­gadós száj- és körömfájástól mentes Békés község­ben tartandó állatvásárokra, sertések kivételesen fel­hajtassanak, a miniszter által megállapított feltéte­lek szigorú megtartásának kötelezettsége mellett. A rendelet hatálya március 31-ig tart az esetben, ha időközben a ragadós száj- és körömfájás fel nem lépne. Mütanrendőri bejárás. A gróf Blankenstein Pál füzesgyarmati nagybirtokos által a garaszigeti pusz­táról a Füzesgyarmat E. felső, állomásához, valamint a nagyhagymási birtokáról a »Hagymás kitérő“ ig vezetett lóüzemü gazdasági vasút mütanrendőri be­járása e hó 20-án tartatott meg. Az előbbi vasút két, az utóbbi 5 kilométer hosszú. A garaszigeti vasúttal szemben a múlt alkalommal támasztott ki­fogások pótolva lévén, másrészt a hagymási vasút általában megfelelően kiépitettnek találtatott, ennél­fogva azok üzembevételének megengedése, a köz- igazgatási bizottság részéről, most már nehézségbe ütközni nem fog. Gazdasági vasút. A sarkadi cukorgyártól ki- indulólag gróf Wenckheim Dénes dobozi uradalmába vezető gőzüzemű gazdasági vasútnak közigazgatási bejárása e hó 22-én tartatott meg Sarkadon dr Gyulay Aladár miniszteri segédtitkár vezetése mel­lett. A vasút létesitése ellen több sarkadi lakos tett észrevételt, mert a tervek szerint az Ant felé vezető törvényhatósági utat a cukorgyárhoz való csatlako­zásnál 4 helyen keresztezi, ami a közlekedés szem­pontjából nagy nehézségbe ütközik. Hosszas tárgya­lás után végre megállapodtak az érdekeltek egy olyan megoldásban, amely a közlekedés érdekeit kevésbbé sérti, mint az eredeti tervezet. Egyébként a vasút a fővonalhoz való csatlakozásától eltekintve, kizárólag az uradalom területén megy keresztül, hossza 16 kilométer és a vármegyei utak közül csupán a vész­tői törvényhatósági utat keresztezi. Fedeztetés! állomások. A földmivelésügyi mi­niszter az 1912. évre a fedeztetési állomásokat az alábbi helyeken engedélyezte; Békésen 11, Békés­csabán 7, Csorváson 2, Dobozon 2, Endródön 2, Gyomán 7, Gyulán 7, Kétegyházán 4, Kondoroson 2, Körösladányban 4, Kőröstarcsán 5, Mezőberényben 4, Orosházán 10, Öcsödön 3, Szarvason 17, Szeghalom 4, Újkígyóson 4, Vésztőn 5 és Békésszentandráson 2 ménnel. Fedeztetési pótdijakul az idegenek részé­ről fizetendő: Békésen, Csorváson, Gyulán, Kondo­roson, Orosházán, Szeghalmon és Újkígyóson 2 kor. Szarvason 3 és Kétegyházán 1 kor. Helybeliekből csupán Orosházán fizetendő 1 kor. pótdij. Fegyvergyakorlatok A közigazgatási bizottság legutóbbi félévi jelentésében felirt a miniszter el­nökhöz, intézkedjék, hogy a gazdasági cselédek a mezei munkák és az aratás ideje alatt fegyvergya­korlatokra ne hivasanak be, hanem vagy előbb, vagy utóbb köteleztesenek a fegyvergyakorlatok teljesíté­sére. A miniszterelnök most válaszol a feliratra és kijelenti, hogy a közigazgatási bizottság kérelme értelmében történnek már tavaly óta a behívások, azonban eddig nem volt nagy foganatja, mert azt a kedvezményt, hogy fegyvergyakorlatokat május hóban szolgálhatnák le, a második honvédgyalog ezred 3237 fegyvergyakorlatra kötelezett tartaléka közül csak 60-an vették igénybe. Egyébként kijelenti, hogy a bizottság kívánsága értelmében úgy a hon­védségnél, mint a közös hadseregnél jövőben foko­zottabb mérvben fognak megfelelő intézkedések meg­tétetni. Heti piac. Gyula, december 15. A budapesti gabonatőzsdén állandóan lanyha az irányzat, az árak keveset változtak. Heti piacunkon csekély kínálat mellett el­adatott : Búza .... 21-50 22- — Árpa .... 18-20 1840 Zab ... 17- 0 18"— Tengeri . . . 1740 17'60 Értesítési Van szerencsém a n. é. közönség­gel tudatni, hogy a cipészszövet­kezet vezetésétől megváltam és Gyulán, Városház-utca 19. szám alatt ClIÍSZlM nyitottam, melyet teljesen a mai kor igényeinek megfelelően ren­deztem be. — Elvállalok a leg­újabb divat szerinti e szakmába vágó bármilyen munkát, úgymint angol, német és anker-varratok készítését angol, francia és ame­rikai formákba jutányos áron a legjobb anyagból b. rendelőim teljes megelégedésére. — Lovagló csizmák a legszebb kivitelben ké­szülnek. A nagyérdemű közönség becses pártfogátát kérve, mara­dok szolgálatra kész tisztelője: Neumann Gyula, uri- és női cipész. Javítások gyorsan, a legnagyobb pontos­sággal késziilnck. — (inininisarkok, tűzök, :: esattok, kenőcsök, ölesén kaphatók. :: GI3 8-3 Irodalom. '/ Békésvármegye közkórházának jelentése 1910. évi működéséről, dr. Berkes Sánder kórházi igazgató szerkesztésében a napokban hagyta el a sajtót. A jelentés 196 oldalra terjedő rendkívül érdekes munka és meg vagyunk győződve, bogy a lokálpat­riotizmus hiúsága nélkül hangoztathatjuk, miszerint hasonló jelentést a vidék egyetlenegy kórháza sem produkálhat, de az is igaz, hogy a gyulaiéhoz ha­sonló intenzív működést egyetlenegy sem fejt ki A jelentés telítve van ezúttal is a legérdekesebb statisz­tikai kimutatásokkal A kórház két főorvosa: dr. Feldmann Ignác kórboncnok és dr. Kaczvinszky János operator oly nagyszabású működésükről szá­molnak be, hogy szakértőnek és laikusnak egyaránt meg kell villannia agyában, hogy a Pozsonyban és Debrecenben létesítendő egyetemeken az orvoai fakultás szervezésekor, az esetben ha nívón álló szakemberekről van szó, a szó szoros értelmében ki­kerülhetetlen lesz, hogy a legkomolyabb kombiná­cióba vétessenek, ami a két egyetemnek nagy nyereség, de a mi kórházunknak — méltán tartunk tőle — pótolhatlan vesztesége lesz. A jelentés, is­mételjük, oly kimeritő s a mi lapunk tere oly szűk, hogy őszinte sajnálatunkre nem szentelhetünk hasá­bokat, vagy amint megérdemelné, oldalakat annak bővebb ismertetésére. Meg kell nyugodnunk abban, hogy a kórház ügyeiről, érdekeiről, két évtiziMen át, amióta dr. Berkes Sándor kórházigazgató, már is halhatatlanná vált regimje alatt a kicsinyes ispo­tályból a vidék legnagyobb, legnépesebb és legjobb hírnévnek örvendő kórháza lön, az építés, a fejlő­dés minden stádiumában, majd a kórházi bizottsági ülések és törvényhatósági közgyűlésekről szóló tudo- sitásainkb n gyakran behatóan és mindig szeretet­tel és a legnagyobb elismeréssel emlékeztünk meg. A közkórház — úgy érezzük — az idén elérte fejlő­désének zenitbjét, amelyről végül is oly kis vidéki városban, aminő Gyula, nagyobb emelkedés és fejlő­dés már alig remélhető. Közintézményeink között ez a főbüszkeségünk. Pozsony és még inkább Debrecen bizonyára boldognak érezné magát, ha létesítendő egyeteme céljára a gyulai közkórházhoz hasonlót bocsáthatna az orvosi fakultás részére. A Corvina nyomásában megjelent jelentés tartalma a követ­kező : Az 1910. év története. Kórházi bizottság. Kórházi személyzet. Az 1910. év betegforgalma. Betegforgalom hónapok szerint. Betegforgalmi ki­mutatás életkor szerint. Betegforgalmi kimutatás vallás szerint. Betegforgalmi kimutatás lakhely vágy- születés szerint. Betegforgalmi kimutatás foglalko­zás szerint. Jelentés a kórházi alapítványok fel- használásáról. Részletes kimutatás a kórnemekről. Kimutatás az elmebetegekről kórnemek szerint. Ki­mutatás a balálnemekről. Az 1910. évi költségve­tési előirányzat és a tényleges kiadások. Kimutatás a segélypénztárról. Zárszámadás Élelmezési kimu­tatás. Dr. Feldmann Ignác; A kórbonctani intézet 1910. évi működésének ismertetése. Dr. Décsi Ká­roly ; Histeriás psyhosis egy elmebeteg ápolónőnél. Dr. Kaczvinszky János ; A sebészeti osztály műkö­dése az 1910. évcen. Magyarország. Erős intranzigens hazafiság, a nemzeti és emberi jogokért folytatott szívós küz­delem tükröződik vissza a »Magyarország«-nak, egyik legnagyobb napilapunknak hasábjairól. Tizen­kilencedik éve, hogy az első csatasorban áll ez az újság mindenütt, ahol az államalkotó magyarság közjogi és kulturális javáért, exi-zttenciális meg­erősödéséért, földmivelési, ipari kereskedelmi fel­virágzásáért folyik a harc. Erőteljes, határozott fel­lépésével foglal állást minden jogos érdek védel­mében. Igaz barátja, támogatója mindenkinek aki az igazságát keresi. Kimondja véleményét bárkivel szemben és rendületlenül áll a nevében rejlő Pro­gramm mellett, amely azt teszi kötelességévé, hogy úgy az egész ország általános, mint az országot alkotók egyéni előrehaladását tisztességes boldogu­lását szolgálja. Politikai magatartásában, gazdasági, társadalmi, irodalmi és művészeti törekvéseiben mindig ennek a kötelességnek a tudata vezérli. Erős hit, lankadatlan buzgalom a munkálkodásban, ma­gyaros őszinte szó, tisztességes hang a kifejezésben, magyaros szó, tieztességes hang a kifejezésben, jellemzik a »Magyarország« tevékenységét. Mint hírszolgáltató orgánum az első volt az országban, amely megjelenésének idejét akként állapította megr hogy mig az az napi összes bel- és külföldi ese­ményekről részletes és pontos tudósítást adhatott, addig másrészt reggelre már az ország legtávolabbi pontjain is kezébe kapja ezt a lapot az olvasó- közönség. A »Magyarország«-nak valamennyi rovata bőséges; táviratai, telefonértesülései elsőrauguak. Politikai hírei, napiujdonságai, közgazdasági, színházi referádái kitűnőek, megbizkatók, pontosak és gyorsak. Az az napi országgyűlésről teljes tudósítást ad, úgyszintén a tőzsdéről s általában mindenről, ami a nap folyamán történik. Szórakoztató és tanító cikkeiből tudást meríthet mindenki. A jó Ízlést min­dig szem előtt tartja s hangja olyan, bőgj' a »Magyarország«-ot bátran oda lehet adni serdült leányoknak is. Mindezekből könnyen megérthető ennek a lapnak nagy elterjedtsége. A »Magyar- ország« előfizetési ára: egész évre 28 K, félévre 14 K, negyedévre 7 K, egy hónapra 2 K 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VII. Rákóci- ut 38. sz. alatt van. A »Budapest diszalbuma«. Újévre ismét gyö­nyörű kivitelű diszalbummal ajándékozza meg a »Budapest«, — a függetlenségi és negyvennyolcas Kossuth párt hivatalos lapja, az előfizetőit. A »Buda­pest« Kossuth Lajos eszméinek megvalósításáért küzd ma is, mint .megindulásától kezdve egész hosz- szu múltján keresztül. Politikájában rendíthetetlen, volt és ma- is, de szellemi színvonalában, formájá­ban és terjedelmében megváltozott. A néplap szűk keretéből felemelkedett a főváros legelőkelőbb új­ságjainak sorába, úgy irodalmi értékét, mint tarta­lombőségét, értesüléseinek frisseségét és eredetiségét véve mértékadóul. Mindezeken felül a reggeli nagy lapok sorában egyedül áll fényképeivel és rajzaival, amelyekkel illusztrálja az éseményeket Vezető cik­keit Kossuth Ferenccel és Szathmári Mór felelős szerkesztővel az élükön, a legkiválóbb publicisták írják. Tárcáit, regényeit országosan ismert irók. Sa­ját levelezői vannak a külföldi fővárosokban és tu­dósítói minden magyar gócponton. Előfizetői, akik a »Magyarország Nagyasszonyai« cimü nagyszabású díszmunka második kötetét kapják meg most újév­kor. egészen ingyen, még abban a kedvezésben is részesülnek, hogy a »Budapest«-et a régi, mérsékelt áron kapják meg továbbra is. A Nap a magyar újságírás szenzációja. Tes­sék elolvasni és feltététlenül meggyőződik róla, a minthogy azonnal konstátálni fogja azt is, hogy a Nap a magyar közönség legkedvesebb lapja. A 48-as eszmék és a magyar nemzeti törekvések egyetlen hü és törhetetlen szószólója. [Főszerkesztő Braun Sándor. Felelős szerkesztő Hacsak Géza. Munkatár­sai a magyar újságírás kitűnőségei. Példányszáma amerikai ujságsiker 155.000 példány naponkint. Egy szám 4 fillér. Előfizetési ár egy évre 16 korona, fél évre 8 kor., negyedévre 4 kor., egy hónapra 1 kor. 40 fill. Minden jó magyar fizessen elő A Napra,

Next

/
Thumbnails
Contents