Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-24 / 52. szám
6 ßEKEs 1911. december 24. Kondoros, Öcsöd községek 1912. évi közpénztári költségvetése. 101. Endrőd és Gyoma községek 1911. évi pótköltségvetései. 102- Gádoros, Öcsöd, Újkígyós, Vésztő, Endrőd, Pusztaföldvár és Gyoma községek 1912. évi közmunka költségvetései. 103. Orosháza község 1910. évi kórházi, ipar- kiállitási, vámos közúti, Kossuth-népkerti, letéti, Kossuth-szobor, utcaszabályozási, csatorna-építési, Porta-szőlő-alap, munkás-segély, fogyasztási adó, regáló-kártalanitási, villamosúm pénztári számadása. 104- Körösladány község 1910. évi korhányi földvételi számadása. 105. Mezőberóny község 1910. évi munkás- báz építési számadása. 106. Békéscsaba község 1910. évi leltári számadása. 107. Békés község 1910. évi gazdai, közmunka és közpénztári számadása108. Békés község határozata a 7 éven felüli elhagyott gyermekek segélyalapja javára fordítandó összegek tárgyában. 109. Gyula r. t. város, Orosháza, Öcsöd és Békéscsaba község 1910. évi elhagyott gyermekek segélyalapjának számadásai. 110. Örosháza község 1910. évi gyermek- menhely-alap pénztári számadása 111. Bókéssámson község határozata községi pótadó, községi közmunka és szegónypónztári tartozásainak törlése tárgyában. 112. Endrőd község határozata a behajthatatlanná vált községi közmunka és magtár tartozás törlése tárgyában. 131. Gyoma község képviselőtestületének határozata behajthatatlanná vált 1911 évi pótadó és községi közmunka, valamint ebadók törlése tárgyában. 114. Bókósszentandrás község határozata az 1911. évi községi pótadó leszállítása tárgyában. 115. Vésztő község határozata az 1911. évi tulkiadások fedezése tárgyában. 116- Öcsöd község határozata az 1911 évi behajthatatlanná vált községi pótadó törlése tárgyában. 117. Csorvás, Szarvas, Bókéssámson és Füzesgyarmat községek határozata az 1911. évi behajthatatlanná vált ebadók törlése tárgyában. 118. Endrőd,.^ Békés, Köröstarcsa, Mezőberóny, Szarvas, Öcsöd és Tótkomlós községek 1911. évi gyámpónztári számadásai. 119. A póttárgysorozatba felvett,ügyek. 7715—1911. ikt. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1911. évre előirt í hadmentességi dij kivetési pótlajstrom a m. kir. pénziigyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883.1 évi XLIY. t.-c. 16. §. értelmében 1911 évi december 93-től december | 30-i- a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1911 december hó 22-én. Szikes adóügyi tanácsnok. Tanügy. Gyermek szinelőadás. A belvárosi róm. kath. iskola leánynövendékeinek a tanitó-nővérek egy igen kedves vallásos színdarabot tanítottak be, melyet az iskola egyik emeleti tantermében f. hó 26, 27 és 28-án, naponta délutáni 5 órai kezdettel előadnak. Belépti-dij 60 fillér, a tiszta jövedelem jótékonycélra fordittatik. A Józsefvárosi leányiskolában az idén is pásztorjátékot adnak elő az iskolás leánykák. Az előadott darabok cime »a győzedelmes szeretet« és »boldogok a békességet szeretők«. Az előadások december 28. és 29-én délután öt órakor kezdődnek s az érdeklődőket szívesen látja az igazgatóság. Járványos betegségek a vármegyében. A járványos betegségek — különösen a rósz időjárás miatt — rendkívül nagvmérvet öltöttek a vármegyében. Mindennap egy-két iskola bezárása válik szükségessé Legújabban Békésen az összes elemi iskolákat és ovódakat be kellett azonnal zárni a nagymérvben fellépett kanyarójárvány miatt, Vésztő községben pedig a kanyaró az állami iskolában és a leányiskolákban annyira elterjedt, hogy az iskolába járók több mint 10 százaléka megkapta azt. Természetesen ezeket az iskolákat is be kellett záratni Előfizetési felhívás a llckcs 1ül2-ik évi 14-ik évfolyamára. Amidőn lapunk életének 43-ik esztendejét betölti s egy uj év küszöbére lép, a mérlegesinálás e szokásos időpontjában egy jóleső érzés tölt el bennünket. Az az érzés, mely a meggyőződésre alapított bátor szókimondás munkája nyomán kél életre.'A negyvenkét esztendős küzdelem azt a jutalmat jelenti reánk nézve, amelyet a legbecsesebbnek tartunk: az önérzet, az öntudat, a lelkiismeret helveslő szavát. Mert hiszen nem hivatásos, nem ezúton kenyeret kereső újságírók szerkesztik a „Békést,“ e lap nem üzleti vállalkozás, nem pártpolitikai szolgálatban álló sajtó orgánum. A „Békés“ minden egyéni és pártérdek felett álló újság, mely munkatársaival és kiadójával együtt a közérdeknek anyagi és minden más érdektől ment önzetlen, ideális szolgálatában áll. Éppen azért azt hisz- szük, hogy megközelítettük azt a hivatást, melyet a sajtónak be kell töltenie társadalmi, nemzeti és kulturális téren Azt a becsületes, ideális hivatást, mely a köz valódi érdeke előmozdításában áll, mely nem szenzációt hajszol, nem titkos érdekeket támogat, nem az egyéni becsület és családi szentély megtámadásával, piacra hurcolá- sával akar magának közöns éget hódítani. A Békés negyvenkét éven át mindig tisztelte a tradíciókat, megbecsülte az érdemeket, Gyula város és Békés- megye közéletét nyomon követte, annak minden jellemző eseménye magával szemben találta a lap helyeslő, vagy gáncsoló, de mindig tiszta közérdekből fakadó kritikáját ; nemcsak, hanem a „Békés“ sok üdvös eszmének és intézménynek kezdeményezője, fejlesztője, diadalra vezetője és valamennyinek egyik főtényezője volt. Akkor tehát, amidőn mindig harcra készen, fiatalon, frissen, de mindig a meggondo Ltság, a konzervatív alaposság, a közjavak iránti féltő gond vértezetével küzd már negyvenkét év óta a „Békés,“ Gyula város Bókésmegye érdekeiért és a társadalmi békesség, egyúttal a kulturális fejlődés áldásaiért, akkor talán jogosan hivatkozhatunk arra, hogy bennünket a végzett munka önérzete, a becsületes múlt öntudata és meggyőződésünk lelkiismeretének helyeslő szava tölt el. Az a kérésünk most már a közönséghez, hogy aki megbecsüli a „Békés“ tulajdonságait, aki a lármás, léha erkölcsöknél többre becsüli a néha bizony unalmas, de mindig tisztes erényeket, aki szereti az őszintén kimondott igaz szót, szereti a puritánságot és kerüli a kétes igazságokat, érzéseket, hamis hangot, a tetszetősen leplezett, csiklandós romlottságot, akinek olyan az ízlése, mely a sok üres beszédet unja, de kedveli az őszinte meggyőződésnek minden közérdekű ügyben pártatlanul kimondott szavát, az jöjjön velünk, az támogassa a Békést! o Mi a múltról elmélkedve, egyúttal prograinmot is adtunk a jövőre. Ehhez a programinlioz hűek maradunk. Lelkesedéssel szolgáljuk tovább régi fegyvereinkkel a köz ügyét, de mint eddig, úgy ezután is a közönség támogatása ad szárnyat erőinknek. Kérjük tehát — amilyen jó indulattal küzdöttünk eddig mindig városunk, megyénk, közönségünk érdekeiért, amilyen fáradhatatlanul állottunk mindég a közönség szolgálatábra, ugyanolyan jóindulatú támogatással viszonozza azt a közönség is nekünk és érezze a mi közönségünk a „Békés“ iránt azt, amit mi is érzünk: egyek vagyunk! A Kékes szerkesztősége. A „BÉKÉS“ ELŐFIZETÉSI DIJA : Egy évre ....................10.— K Fé lévre......................5.— K Ne gyedévre .... 2.50 K mely összeg vidékről A „Békés“ kiadóhivatalának, Gyulán — postautalvánnyal küldendő be. H 1 X e ÍzKarácsony. A római imperium hatalmának tetőpontján egy távoli tartománya jelentéktelen városában, Betlehemben istákban született az a kisded, akire szamarak és ökrök leheltek, akihez eddig égi, addig nem látott csillag vezérelte a pásztorokat. Valóban a kereszténység ledöntött minden válaszfalat és magához emelte az egész emberiséget. És szinte kérkedett, hogy ö a szegények fölemelésére, meg- vigasztalására született. Bizonnyal ugyvan, hogy az uj elveket kezdetben nagyobb sikerrel terjesztette volna, aki bíborban született, az első igehirdetők is többre mentek volna, emberi számitas szerint, ha nem ügyszerü halászemberek, de úgy illet, hogy annak a vallásnak, mely egyenlővé tett minden embert Isten előtt, alapítója, istálóban s legszegényebb sorban szülessék, azok, akik elsőül lánglelkesedéssel követték a halálba is, egyszerű galileabeli halászmesterek legyenek. Mióta a kereszténység elterjedt, elnyomásban, középkori sötétségben, eszmék háborgatásában, fellendülésben, szenvedésben (ebben még inkább) élő hittel, lelkében megigazultan fordult az emberiség a karácsony szent misztériumához. Oly bájos, oly igéző, oly tiszta hangulatba kergető a karácsony, nincs miért, kiért fölállítani a karácsonyfának fenyőágát: az lelkében üres, gyászt visel s annak fekete a karácsonya. Kenyérgond, piaci drá- gáság az életnek mind nehezebben elviselhető volta, mind-mind nem tudták kiirtani a szivekből a karácsony poezisát és noha az élet mind nehezebbé vált és ámbár az atheizmus fekete felhője borongóan szállt a tépelődő lelkekre: ma több helyen gyulád ki a karácsonyi misztikus lénye, mint más korban, mely nem volt oly dekandens mint a mai. Ide-oda kétezer esztendeje, hogy a bethlebemi istállóban való
