Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-24 / 52. szám
B É K E s 1911. december 24. 4 Kolozs vármegye a volt vármegyei szám- j vevőségek visszaállítása vagy pedig a jelenlegi számvevőségnek a pénzügyminiszter hatásköre alól való kivétele és a belügyminiszter joghatósága alá leendő helyezése céljából kér i törvényhatósági intézkedést. A törvényhatóság ebben a kérdésben már kétszer nyilatkozott meg. Heves vármegye a teljes nyugdíj jogo-! sulságnak 40 évről 35 évre leendő leszállítását és a lakásbérnek a nyugdíjba való beszámítását kéri. Mivel azonban a pénzügyminiszter legutóbb kijelentette, hogy a nyugdíjtörvénynek ily irányú módosítása küszöbön áll, ennélfogva a vármegye aligha fog e tárgyban külön felirattal élni. , Temesvármegye aziránt intéz megkeresést, hogy a zárórákról szóló vármegyei szabályrendeletek akként módosíttassanak, hogy a korcsmák szombattól hétfőig egyáltalában ne legyenek nyitva tarthatók Mivel a belügyminiszter a kérdésnek országos rendezését helyezte kilátásba, ezért a szabályrendelet kérdéses módosítása felsőbb jóváhagyást úgy sem nyerne, tehát a körirat irattárba tétetik. Abaujtorna vármegye a kath. autonómia mielőbbi megalkotását sürgeti. Tekintve, hogy ezt a kérdést a közérdeklődés állandóan napirenden tartja, de még az ügy fontossága is ennek a kérdésnek mielőbbi megoldását sürgeti, ennélfogva a törvényhatóság feliratának különösebb értelme nem lenne. Árva vármegye támogatja a vendéglősök között felvetett azt az eszmét, hogy a még szükséges állami iskolák költségei országos gyűjtés utján olymódon szereztessenek be, hogy a vendéglősök a számlába beszámítva, a vendégektől bizonyos összeget szednének. A köriratra az az állandó választmány javaslata, hogy az egyszerűen irattárba tétessék, mert eltekintve, hogy a szóban levő gyűjtés a célt eredményesen nem szolgálhatja, az állam méltóságával nem egyeztethető össze,, hogy állami intézmények létesítési költségei ily módon gyüj- tessenek össze. Amiatt, mert Gyula városa magasabb lakbér osztályba helyeztetett, előállott szüksége annak, hogy a kórházi alkalmazottak lakásfélig is ott ül a Volosca-kávéház márványasztala mellett, ha egy napi hir, melyen immár hatodszor akadt meg a szeme, végre ki nem zökkenti az álmodozásából. A napi hírben ez állott : (Föl nem vett főnyeremény.) A Transversatis Csatorna Sorsjáték kétszázezer forintos főnyereményét, mint értesülünk, máig sem vette föl a 4526. sorozat 38. számú sorsjegyének birtokosa. Érdekes eset ez már abból a szempontból is, hogy a két forintos sorsjegyek épen a legszegényebb néposz-! tály körében vannak elterjedve. A kétszázezer forintos főnyeremény — ha tulajdonosa időközben fel nem veszi, már holnapután, „e hónap 31-én a Transversális Csatorna Részvénytársaságra száll vissza. Juhász úgy érezte, hogy minden vére a szivére tódul, mert egyszerre eszébe jutott a svábhegyi jótékony bazár, ahol mindenféle haszontalan lim-lom között a Transversális Csatorna sorsjegyeit is árulgatták Budapest előkelő kisasszonyai. Juhász a szőke Papp Sárikától vett egy transversális sorsjegyet — egy kerek ötforintost adott érte — a cifra papirost pedig még aznap este a hamutartókkal, csokoládé nyulakkal és egyéb haszontalanságokkal együtt a könyvesszekrénye alsó fiókjába dobta. — Ostobaság — mondta —• miért éppen én lennék, aki a főnyereményt megütötte? Félmillió ember vásárolta a Transversális Csatorna sorsjegyeit és Fortuna istenasszony éppen engem szemelne ki arra, hogy a kabátomba kapaszkodjék ?. . Izgatottan ment végig a tengerparton (messziről ide csillogott az Estrella-nyaraló bádogtornya), de miközben sétapálcájával az olajfákat ütögette, megint az előbbi bolondos gondolatok cikkáztak végig a velején. Nem-e nagyon is valószínű, hogy az övé a szerencsés sorsjegy ? — Ma huszonkilencedike van — mondta magában fogvacogva — és ha a sorsjegyet holnap- utáhig be'nem váltom, üthetem ugyan bottal a pénz nyomát ... Ha ma este a vasútra nem ülök, elkésem a terminust és a gazdagságot . . . És elszántan, most már véglegesen megnyupénze is megfelelően emeltessék. A kórházi bizottságnak idevonatkozó előterjesztése kétségtelenül kedvező elintézést fog nyerni. Úgyszintén nem lesz akadálya annak, hogy az öcsödi hídon a vármegyét illető vám- szedési jog bérleti szerződése az eddigi bérlővel egy évre meghosszabbittassék. A feloszlatott békésmegyei honvédegylet örökalapitványának 286 koronát kitevő kamatát a törvényhatóság ezen a közgyűlésen fogja odaítélni. Mint érdekes dolgot említjük fel, hogy mig eddig Orosházáról 9, Gyuláról pedig 1 honvéd pályázott, addig az idén Gyuláról 9 és Orosházáról csupán egy honvéd nyújtotta be kérvényét. Szarvason egy vízvezetéki társaság létesítése van folyamatban. Az ártézi kutat az érdekeltek a főszolgabirói lak közelében furat- ták meg. A főszolgabíró kéri a vármegyét, hogy a vízvezetéket vezettesse be a főszolgabirói lakba. A szükséges költség 620 koronát tesz ki. Az alispán a kérelmet támogató javaslattal terjeszti a törvényhatóság elé. Javaslatot tesz az alispán aziránt is, hogy azok a körösladányi és gyomai községi alkalmazottak, akik a gyoma—körösladányi törvény- hatósági útépítés alkalmával a vármegye pénzeit kezelték, a számadásokat készíttették stb. ezen rendkívüli munkásságukért, most, hogy az ut felülvizsgálata befejeztetett, az útépítési alap terhére mérsékelt jutalomban részesittes- senek. A kérdéses útépítés munkálatai három éven át folytak. A községi ügyek közül első helyen felemlítjük Békéscsaba községnek rendezett tanácsú várossá leendő átalakítása tárgyában beterjesztett kérelmét. A törvényhatósági bizottságnak ebben a kérdésben csupán véleményező jogköre van. Ha tehát azok a feltételek, a melyeket a törvény az átalakulásra nézve elő szab, igazolva vannak, az esetben a kérelem teljesítésének véleményezése elől a törvény- hatóság bizonyára nem is fog kitérni. Fel van véve a tárgyalandó ügyek közé Szarvas község határozata Székely Mihály aviatikus részére megszavazott 2000 koronára vonatkozó határozatának jóváhagyása is. — godva abban, hogy ő a nagy sorsjáték nyertese, már a gondolattól is szinte részegen folytatta : — El fogok utazni az éjszakai gyorsvonattal . . . A lenyugvó nap, mely violaszinü sávok közt merült el a tenger sötétkék vizében, e pillanatban végig aranyozta még egyszer az Estrella-nyaraló bádogtornyát és Juhásznak most eszébe jutott a szép Faragóné, a holnapi légyott és az a komoly fogadalom, hogy szerelméért minden áldozatra képes . . .Mi lesz a hatórai találkával ? . . . . Juhász összegombolta a fekete kabátját és igy szólt magában egy bölcs ember józanságával: — A szép asszonyt még harmincegyedikén túl is megtalálom, de a kétszázezer forintot nem találom meg, ha az éjszaka útra nem kelek ., . * A Transversális Csatorna sorsjegye érintetlenül ott hevert az alsó fiókban és mikor Juhász a portengert lefújta róla, egy percig őrült táncok jártak előtte a sorsjegy fekete számai. . . Mikor utóbb annyira magához tért, hogy arabs számjegyeket felismerte, elszorult szívvel győződött meg, hogy Fortuna istenasszony is csak kacér teremtés, mint a többi. A szám ugyanis közeljár a nyeremény számához, — a 38-as helyett 97-es volt — de a sorozatszám körülbelül kétszáztizenkilencezerrel haladta túl a 4526-ot . . . Juhász szédülő fővel bámult egy darabig a sorsjegyre, de aztán egyszerre felülkerekedett benne a könnyüvérü, gondtalan bohém. — Nevetséges, — szólott magában vigasztalódva — csak nem vagyok még annyira együgyü, hogy főnyereményekre szoruljak. De amig sötét, naftalinos lakásán végighaladt, a lelkében szomorú melankóliával szólalt meg a mindegyikünkben ott rejtőző filozófus: — Azt mondtam, hogy minden áldozatra képes lennék érte és lám, még a remény egy vékony foszlányáról sem tudtam letenni a kedvéért ... A világ legszebb asszonyát hagytam cserben, hogy egy félmilliómod rész valószínűség után szaladjak Hol vannak a keresztes vitézek, akik az imádott nő egy szalagjáért tették kockára az életüket ? . . . Kétegyháza község a közgyámnak eddigi 700 korona fizetését 40 — mond — negyven koronára szállította le. A községnek ez a különös határozata most kerül törvényhatósági felülbírálás alá. A többi községi 'ügyek legnagyobb része fizetésfelemelés, drágasági pótlék megszavazása, segélyezés, lakásbér megállapítás, adásvételek, kisajátítás stb. Felebbezett ügy aránylag sokkal kevesebb van, mint más alkalommal. A felebbezett ügyek közül fontosabbak: a szarvasi községi alkalmazottak fizetés rendezése, a békéscsabai nyugdíj szabályrendelet mikénti értelmezése és ezzel kapcsolatosan Hrabovszky Pál volt rendőrbiztos — aki időközben közgyámmá választatott meg — nyugdíj kérdésének tisztázása tekintetében fennálló vitás kérdés. Tótkomlós községnek az a határozata, melyszerint kimondotta, hogy a bedugult ártézi kútját nem javíttatja ki, hanem helyette egy Northon kutat furat. Szathmáry Gábor békési főjegyzőnek az a felebbezése, a melyet a miatt adott be, hogy egy ügyben a képviselőtestület rosszalását fejezte ki vele szemben. Gyula városát érdeklő ügyek közül tárgyalás alá kerülnek:* Az óvónők és dajkák fizetés felemelését megtagadó képviselőtestületi határozat ellen az ovoda-feliigyelőbizottsági elnök felebbezése. Jólehet a kérelem teljesítése megokolt a mai nehéz megélhetési viszonyok között, mindazonáltal a törvényhatóságnak aligha lesz módjában a fizetés felemelés megadására kényszeríteni a várost, mert az óvónők a törvényben előirt minimális fizetéssel rendelkeznek. Gyulaváros a törvényszék előtti útszakasznak aszfalttal leendő kiburkolását kéri, mert a törvényszéki tárgyalásokat a jelenlegi burkolaton előálló kocsizörej nagyban zavarja. Mivel azonban a miniszter nem engedélyezte a városház és megyeház utcák kövezetének átépítését illetőleg a szükséges kölcsön felvételét, amiből ki lehetett volna szorítani az aszfaltozás költségeit, ennélfogva ezidőszerint nincs az útalap abban a helyzetben, hogy a kérdéses aszfaltozási munkálatoknak mintegy 5000 koronát kitevő költségeit fedezhesse, mert hisz sokkal sürgősebb természeti! beruházásokról le kellett a vármegyének mondani fedezet hiánya miatt. Gyula városa részére a folyó évre kiutalt 18000 kor. államsegély felosztása ügyében hozott képviselőtestületi határozatát Schröder István közgyám és dr. Kurtucz Valéria városi orvos megfelebbezik. Előbbi azért, mert ő akkor, mikor az államsegély felosztásának alapjául szolgáló miniszteri irányrendelet kiadatott, gyámpénztárnok volt, aki a rendelet szerint a X. fizetés osztályba volt sorozandó. Időközben választatott meg közgyámmá, ez pedig — a rendelet szerint — csak a XL, tehát alacsonyabb fizetési osztályba sorozott tisztviselő. Itt az a komikus eset is fenn forog, hogy az iktatók a X. fizetési osztályban vannak. A segédgyám tehát — aki egyben iktató is — magasabb fizetési osztályban van, mint a főnöke, a közgyám. Dr. Kurtucz Valéria választása felebbezés alatt állván, az államsegélyben ezokból nem részesült. Dr. Kurtucz Valéria emiatt felebbezett. Gyula városának a Billitz-féle telek átvétele ügyében tartott határozata ellen Schmidt Gyula és társai felebbezéssel éltek. A kérdéses határozat formai okokból — mint sajnálattal halljuk — megsemmisítésre javasoltatik, mert a kérdéses telek átengedése ellenszolgáltatás mellett történvén, az 1886. XXII. t. c. 110. §-ának rendelkezéseit kellett volna betartani, ami azonban nem történt meg. A tárgysorozatba fel van még véve Gyula városát érdeklőleg 2 tizedesi állás beszüntetésére vonatkozó határozat is.
