Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-17 / 51. szám

2 ß E K ;; s 1911. december 17. váriban és Gyomán van munkásház építés tervbe véve. A munkásházak általában megfelelők, a bérlők a tőke törlesztést is magában foglaló bérösszegeket pontosan befizetik. A vármegye közművelődési bizottsága a tél beáltával megkezdte felolvasásait s azok az egész vármegye területén folyamatban van­nak. Eredményük azonban aligha lesz olyan, mint az elmúlt évben volt, mert úgy a köz- oktatásügyi tárca, mint a földmivelésügyi tárca az általános irányú, illetve gazdasági irányú felolvasásokat évről-évre csekélyebb mérvben támogatják anyagilag, ennek következtében könnyen beállhat annak a lehetősége is, hogy ezen közművelődési akciót be kell szüntetni. A tárgysorozatot lapunk jövő számában fogjuk közölni. A közigazgatási bizottság ülése. (december II.) Békésvármegye közigazgatási bizottsága decem­ber 11-én tartotta rendes havi ülését. Az ülés népesnek nem volt mondható, mert a választott bizottsági tagok közül 4-en hiányozták és csak 6-an voltak jelen. A tisztviselők közül Pfeiffer István betegsége miatt nem vehetett részt az ülésen. Az ülés lefolyása a szokott keretekben moz­gott. Érdemleges felszólalás csupán a mezőberényi kereki tanyai tanitói állás betöltése tárgyában be­adott felebbezés elbírálásánál volt. aminek ered­ménye az lett, hogy a tanítóvá megválasztott Oláh Antal választását a bizottság megsemmisítette, mert a pályázati hirdetmény szerint csak protestáns egyén pályázhatott és volt jelölhető, holott Oláh Antal unitárius vallásu. Az ülésen jelenvoltak az elnöklő Kéry Gyula főispánon kívül: Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Sarossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Zádor Mór kir. pénzügyigazgató, Perszina Alfréd államépitészeti hivatali főnök, dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes, Katona Béla kultúrmérnöki hivatal főnöke, továbbá dr. Ladies László, Dombi Lajos, Varságh Béla, Morvay Mihály, Veres József és Belicey Géza vá­lasztott bizottsági tagok. Kéry Gyula főispán az ülést délelőtt 9 órakor nyitotta meg. Az ülés megnyitása után Domby Lajos bizottsági tag üdvözölte a vármegye alispánját leg­felsőbb kitüntetése alkalmából. A közigazgatási bizott­ság örömmel járult hozzá azon szerencsekivánatoknoz, amelyeket Dombi Lajos meleg szavakkal és közvet lenséggel tolmácsolt felszólalásában. Zádor Mór újonnan kinevezett pénzügyigaz­gatónak a bizottsághoz intézett beköszöntő levele kapcsán — amelyben itteni működésének irányát vázolta, a bizofság örömmel vett tudomást a ki­TÁRCA. A karácsonyfa története. Lapunknak irta: Szentirmay Géza. A karácsonyfa, a karácsonyi ajándékok ej leg­kedveltebbje, e legszimbolikusabbja és leghangula- tosabbja, amely a legcsaládiasabb ünnepbe az igazi karácsonyi hangulatot varázsolja, germán eredetű. Európában legalább Németországból terjedt el, még pedig oly időben, mikor a németek legnagyobb része már protestáns volt Van ugyan egy monda, mely skandináv eredetűnek állítja, de ezt semmi­féle történeti adat nem támogatja. E monda szerint egy, a nevezetes lützeni csatában, 1632-ben megsebesült svéd tiszt tett volna először említést e németeknek arról, hogy hazájá­ban karácsonyfával szokták ünnepelni a Megváltó születésének ünnepét s igy ő vitte volna be a né­metek közé ezt a szép szokást. De ellentmond e régének az a tény, hogy magában Svédországban csak a 19. század elején kezdett elterjedni a kará­csonyfa, holott Németországban már a 18. század közepén sűrűn állítottak karácsonyfát, bár általá­nossá itt csak a 19. század elején lett e szokás. Német eredetre vall a karácsonyfának magyar- országi története és elterjedése is. A karácsonyfa nagy elterjedettségénél fogva sokan azt hiszik, hogy nevezésről és helyeselve azokat az elveket, amelyeket itteni működésének alapjául kijelölt, biztosította a pénzügyigazgatót, hogy működésében készséggel támogatja és kijelentette, hogy működése elé biza­lommal tekint. A főispán külön is üdvözölte az uj pénzügyigazgatót és azon reményének adott kifejezést hogy ebben a vármegyében kifejtendő tevékenysége eredményes lesz. A vármegye alispánjának havi jelentését, ame­lyet alább egész terjedelmében közlünk, hozzászólás nélkül tudomásul vett a bizottság. A jelentés a kö­vetkező : A személybiztonság ellen 19 esetben és pedig 3-szor súlyos és 16-szor könnyű testi-sértéssel intéz- tetett támadás, közülök 10-szer verekedés közben. A vagyonbiztonság 37 lopási esettel zavartatott meg A tettesek kinyomoztattak és ellenük a bün­tető eljárás megindittatott. Öngyilkosság 4-szer fordult elő és 8 baleset történt, amely utóbbiak közül is 3 halállal vég­ződött. Tűz 14-szer volt, elégett 5 lakóház mellék- épületekkel és ingóságokkal, több szalmakazal és egy láda gyufa gondatlanság következtében. Az elpusztult ingatlanok csaknem kivétel nélkül bizto­sítva voltak, az ingóságok elhamvadása folytán szen­vedett kár azonban biztosítás révén nem térül meg. A gazdasági munkák közül a múlt hónapban a szántás, vetés, ugarolás, répaszedés, cirokvágás, trágyahordás és egyéb betakarások (takarmány­hordás) voltak folyamatban és helyenként a dohány- simitási és emmózási munkák is megkezdődtek. A tavaszi v.-tések alá való őszi szántás a legnagyobb részben befejeződött. A gazdasági év elég kedvező végeredménnyel záródik, amennyiben a kalászosok termése kedvező betakarítás és előnyös értékesítés mellett szépen fizetett A kapásnövények azonban, különösen a tengeri és répafélék a nagy nyári szárazság folytán gyönge középtermés körül, sőt néhol azon alul maradtak; mig a dohány, bár mennyisége a nyár elején felcsigázott várakozásoknak nem felelt meg, de jónak Ígérkező minőségével pótolni fogja a ter­més kisebb voltát. A peronosporától sokat szenvedett szőlő termese néhol úgyszólván semmi, másutt csekély és gyönge minőségű. A késő őszi meleg esőzések nagyban segítették a gazdákat a jövő évi termés sikeres munkálko­dásban úgy, hogy az őszi vetések november elején egyenletesen jól kikeltek és gyors fejlődésnek indul­tak ; helyenként azonban az egér és drót féreg pusztításai már eddig is jelentékeny károkat okoztak. Az állattartás és teleltetés ellenben gondot fog okozni a gazdáknak, mert a nyári szárazság nem kedvezett a takarmány termésnek, különösen baj ez a kisgazdaságokban, ahol kevés vetett takar­mányt termelnek úgy, hogy sok helyütt kénytelenek voltak a kisebb gazdák már a nyár folyamán meg­kezdeni a télire Szánt szénakészlet fogyasztását. A munkások helyzete kielégítő, mert munkát mindig találnak elég jó keresettel és igy nyári keresményüket nem kénytelenek a tél beállta előtt fogyasztani. A napszámbérek 1 korona 20 fillér és 2 korona között váltakoznak. az Magyarországon már évszázadok óta divó régi szokás. Ez azonban tévedés. Karácsonyfát mind­össze hatvan-hetven év óta állítanak Magyarorszá­gon. Azelőtt csak a Bethlehem-járás, a bethlehemes népies drámai játékok voltak nálunk divatban, amik vidéken, kivált falvakban még ma is ép oly elter­jedtek, akár csak a karácsonyfa. A múlt század negyvenes éveiben kezdett csak Magyarországon meghonosodni a karácsony­fa s ekkor is először leginkább csak a németektől lakott városokban és falvakban kezdett elterjedni. Hogy ily, aránylag rövid idő alatt mennyire álta­lánossá lett szegénynél, gazdagnál egyaránt a ka­rácsonyfa, legjobban mutatja az a tény, hogy ma már Magyarországon a zsidó családok is ép úgy állítanak karácsonyfát, mint a keresztények. Oly nagy hatása van tudniillik a gazdagon feldíszített néha rogyásig megrakott s gyertyákkal és lámpio- nokkal ragyogóvá tett karácsonyfának a gyermek- világ kedélyére, hogy az alól nem vonhatták ki magukat a nem keresztény felekezetüek sem. Epen- séggel nem túlzás hát az a kedves adoma, hogy a zsidó gyermek, látva egy keresztény család abla­kából kisugározni a karácsonyfát, igy szóit: — Papuska, hát a keresztények is állítanak karácsonyfát ? Európán kívül a karácsonyfa csak a német és angol gyarmatokban honos. Ami a karácsonyfa őseredetét illeti, valószínű, Az ipar és kereskedelmi téren a múlt hónap­ban semmi külön említésre méltó esemény nem történt. Az alkalmazottak és munkások szociális tevékenysége nem lépte át a normális egyesületi működés határait. A vármegyei községi közigazgatás menete általában panaszra nem adott okot, egyes esetek­ben azonban fegyelmi büntetések alkalmazásának szüksége merült fel. így a vármegyei közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya Megyik János nagy- szénási községi bírót hivatali kötelességének meg­szegése miatt hivatalvesztéssel büntette és 55 korona kártérítési felelősséget is megállapított a terhére. Gyula város polgármestere Démusz József városi pénztárnokót polgármesteri utalvány nélkül eszközölt kifizetés teljesítése és K Ludvig József pénztári ellenőrt a pénztári órák tartama alatt hivatalából engedély nélkül történt távozása miatt 10—10 kor., a gyomai járás főszolgabirája Korcsok János endrődi jegyzőt az ntadók indokolatlan késedelmes behajtása miatt 10 korona és a gyulai járás főszolgabirája Mancsu Aurél kétegyházi adóügyi jegyzőt kisebb mulasztások miatt 5 korona rendbüntetéssel sújtotta, a szeghalmi járás főszolgabirája pedig Kürti Miksa szeghalmi és Sebők Ferenc körösladányi adóügyi jegyzők ellen — hivatali hanyagság miatt — fegyelmi eljárást rendelt el. A vármegye főispánja Ambrus Jenő központi közigazgatási gyakornokot a vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezte ki, szeghalmi községi orvossá Bartha Sándor dr. vésztői községi orvos és szente- tornyai községi orvossá Yeinberger Ernő dr. Csong- rád vármegyei közkórházi alorvos, békéssámsoni segédjegyzővé Zih István és pusztaföldvári köz­gyámmá Fehér Mihály, tótkomlősi esküdtté Fábri János és békéscsabai tanügyi esküdtté Kiszely András gazda választattak meg szentetornyai segéd­jegyzővé pedig Szarka Lajos községi Írnok helyet- tesittetett; mig a Doboz községben üresedésben levő pénztári ellenőri állásra Kovács András dobozi lakosc és az irnoki állásra Dundler István okleveles jegyzőt helyettesitte a gyulai járás főszolgabirája. Végül megemlítem, hogy Békésszentandrás község adószedő pénztárnokát. M. Gazsó Jánost hosszú szolgálatának jutalmazásául az uralkodói kegy az ezüst érdemkereszttel tüntette ki, amelyet a járás főszolgabirája rendkívüli közgyűlés keretében a f hó 4-én adott át a kitüntetettnek. A törvényhatósági főállatorvos jelentését a bizottság szintén tudomásul vette. Az állatorvosi jelentés szerint az állategészségügy állása a múlt hóban kielégítő volt, mert a ragadós állati beteg­ségek kis számmal és csak szórványos jelleggel fordultak elő az elhullási veszteség csekély volt, az állati forgalom ezek szerint lényegesebb korlá­tozást nem szenvedett, összesen 7 nagy és 248 kisebb házi állat hullt el a múlt hóban. Az államépitészeti hivatal személyi és dologi kiadásaihoz a bizottság évi 6000 koronában javasolta megállapítani a vármegye hozzájárulását, szemben az államépítészeti hivatal által kért 14000 korona összeggel. Az italmérési illeték felszólamló bizottságba az 1912—14 évekre a közgazgatási bizottság elnökül hogy kapcsolatban áll ez az ősrégi pogány áldo­zatok emlékével. Mert már a Thalmudban olvas­ható, hogy Ádárn a paradicsomból kiüzetvén, nagy aggodalomba esett, látva a napok rövidülését s a hideg növekedését, mikor aztán a téli napforduló­hoz érkezett (amely a karácsonynyal .esik össze) s tapasztalta, hogy a nap és meleg ismét növekszik, mélységes hála kelt szivében s égő áldozatot emelt az Urnák. Megjegyzendő, hogy ilyen áldozatok a rómaiaknál és más pogány népeknél is szokásosak voltak téli napforduló idején. Karácsonyfának rendszerint a fenyőfát hasz­nálják, de néhol más élőfával, sőt kifaragott faváz­zal is pótolják. Angliában gyártanak vasból is ka­rácsonyfát. Piacon és boltban mint kereskedelmi cikk először Drezdában jelent meg a karácsonyfa 1807-ben. Németországban, Angliában, Hollandiá­ban s a Skandináv országokban épen úgy árulják most, mint nálunk és sok ezer ember megkeresi vele a karácsonyra valót. Hát még a különböző, szebbnél-szebb kará- csonyfa-disz ! Ez ma már elsőrangú ipari és keres­kedelmi cikk, sok ezer és ezer embert foglalkoz­tatva, nem is szólva arról a sok más mindenféle ajándékról, amit a karácsonyfa az ágaira és maga alá vonz, mert ha a kicsinyek kapnak ajándékot, illik, hogy a nagyoknak is jusson valami. De ettől eltekintve, maga a karácsonyfa is valóságos luxus­tárggyá fejlődött régi egyszerűségéből s e miatt a

Next

/
Thumbnails
Contents