Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-03 / 49. szám

XL11I. évfolyam. Gyula, 1011. december 3. 49. szám 'i Előfizetési árak: Egész évrt ... ... 10 K — f Fél évre .............. 5 K — f Év negyedre ... ... 2 K 50 f ~\ Hirdetési díj előre fizetendő.' Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova £ lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A szivekhez. Irta: Rákosi Jenő. Az első szóra, az első kiáltásra szárnya nőtt a legszebb gondolatnak: a beteg gyermek­ről való gondoskodás gondolatának. Szárnya nőtt és a gondolat, szárnyát csattogtatva, berepülte a haza téréit és ahol megcsapott egy szivet, a szív kinyílt s befogadta a gondolatot. És a muuka egyet lépett s nagyot lépett. Varázsütésére tetté vált a szándék és ma már nem kezdeni, hanem csak folytatni kell a dicső müvet, amely a tavalyi esztendőnek egy histó­riai tényévé leve. Hiszen mentő révet építettünk az élet, a szenvedés tengerén tehetetlenül vergődő telkek­nek. — A gyermekvilág a nemzet életének a forrása. Amily bőven fakad, arnily zavartalanul folyik, amily épen csörgedez : abban a mérték­ben vetődik fény, öröm, remény arra az útra, amelyen a nemzet a maga jövőjének titkai felé vándorol. A nemzet ereje, a nemzet hatalma, a nemzet dicsősége lélekzik a bölcsőkben, szollal meg a gyermekszobák vidám zajában és dobog fel a gyermek szivében. A gyermekvilágon kell a nemzet szemének pihennie, mert a maga jö­vőjének a képét szemléli benne. Jusson eszetekbe a Krisztusi mondás: Bo­csássátok hozzám a kisdedeket, mert övék a mennyeknek országa. A Nemzet pedig, Krisztus szavával ezt mondja: .Térték velem a kisdedekhez, mert ők az én Mennyországom. És nem a boldog gyermekről van szó, amikor én a Ti szivetek ajtaján zörgetek. Nem a gazdag vagy jómódú emberek gyermekeiről, akikért a szülék képesek mindarra az áldozatra, amely szeretetükuek megfelel; nem is az ép és egészséges gyermekekhez hívlak ezuttel ben­neteket, akiknek vidám zaja, csengő nevetése a világ legdicsőbb és legédesebb muzsikája; - hanem viszlek benneteket a szegénység és a betegség tanyáira, ahol ez a leglelketlenebb zsarnokpár a gyermekvilágot fojtogatja. Letörli nedves kezével arca szép színét; újjával meg­érintvén szemét, elveszi ragyogását; irtóztató szájával elfujja örökre kicsi ajakáról a mosolyt. Akinek a szive e gondolatokra össze nem facsarod!k, aki még nem látott boldogtalan szü­lőt, ki beteg gyermekén nem csak segíteni nem, de nem tud szenvedésein csak enyhíteni is; aki nem látott kisded koporsót, amelyet szegénységgel szövetkezett betegség ácsolt ; aki nem látott tehetetlenül vergődő anyai szivet megszakadni, nem látott gondban kimerült atyát bomlott elmével vagy megrontott erkölcs­csel ; aki a szenvedések szenvedését, a kínok kínját, a gyötrelmek gyötrelmét a nyomorban pusztuló gyermeksereget nem látta: az ám zárja el beszédem elül a szivét. De aki Krisztus örökét, a gyermeket szereti, a maga gyermeke boldogságáért abban hálás, hogy italt, ételt és orvosságot kíván nyújtani az elhagyottak és elesettek ártatlan gyermekeinek; aki bé akar menni a boldog szív, a nyugodt elme és a bé­kés lelkiismeret földi paradicsomába ; aki sze­reti gyermekét, istenét és az álmát, melyben testi és lelki ereje megújul: az jöjjön, az tárja ki szive kapuját szózatom előtt és áldozzon az oltáron, melyet papokként nemzetünk legszebb, legdicsőbb, legnemesebb asszonyai és legtiszte­letreméltóbb, legfönkeltebb, érzésben, gondolat­ban és cselekedetben legfényesebb férfiai vesz­nek körül. Az áldozati tűz meg van gyújtva, a láng ég, füstje égnek száll: hozza el ki-ki azt a hasáb fát, amelytől a legtisztább, legideálisabb oltár tüze messze világitó máglyatiizzó lesz; abban égjen el ezrek nyomora, százezrek gondja, milliók elhagyottsága. És a Nemzet szeretető gyermekei iránt, hite önmagában és reménye jövőjében szálljon égro a füsttel, mely az Istennek kedves áldo­zati oszlopként emelkedik a magasba. Ambrus Sándor alispán kitüntetése A vármegye alispánját ért legfe söbb kitün­tetésnek külső jelvénye: a vaskorona rend Kéry Gyula főispánhoz leérkezvén, annak ünnepélyes átadása tegnap d. u. fél 4 órakor történt meg a vármegyei székház nagytermében. A vármegyei tisztikarnak, mint az alispán közvetlen munka­társainak tiszti értekezletén folyt le az ünnepé • lyes átadás, amelyen a tisztikar szeretett főnö­két és vezérét testületileg bensösógtéljes szere­TARCA. A tiszteletes ur hintája." Irta: Gajdács Pál. Kecskés tiszteletes uram fontolóra vette az irás ama szavait: „nem jó az embernek egyedül leírni!“ s ki is keresett magának a harmadik falu­ban egy tetőtől-talpig derék, jámbor asszonyi álla­tot. Hogy azonban leendő életpárját illendő becsü­lettel vihesse haza, kellett gondoskodnia egy ru­ganyos ülésü határról. Az bizony nem fog ártani, mert ismerve a tiszteletes ur marakodó természetét, aligha nem lesz úgy is nagyon göröngyös a szegény asszony pályája. De a faluban a világért sem lehetett olyan jármüvet találni, mely a menyegzői ünnepély díszét * Mutatvány az Írónak „Boldogfalvi csendélet“ Bajzok és elbeszélések müvéből. emelhette volna, mert ami volt is, azon nagyon is meglátszottak kettős életfeladatának nyomai, t. i, hogy napközben a „földzsirja“ kihordásánál alkal- maztatik, éjjel pedig a csirkék és más egyéb be­csületes szárnyasoknak hálókabinetül szolgál Miután a féderes hintónak az ünnepélyről nem lehetett semmi áron hiányoznia, Kecskés uram a menyegző előtti napon befogat s áthajtat a körül- belől két órányira fekvő szomszéd faluba, hol fél­napi keresés után csakugyan sikerült egy vadonat­új határra szert tenni, melynek oldalára azonban múlt századbeli ortográfiával ezen fatális datum volt kivésve: „Tsinálódot Anno 1720“, lehet tehát, hogy 130 év előtt éppen ilyen célból valami nagy ur készíttető a maga számára Kecskés szent atyus mindamellett igen meg volt vele elégedve, aminek örömére fel is hörpentett a legelső , vegyeskereske- dés“-ban vagy három itce szegszárdit. A hintót, mint valami desentort, kocsijához köttető, ő maga pedig beleült ezen ókori bárka hátulsó ülésébe s onnan kiáltott büszkén a kocsisára : — Jancsi, most már hajts vissza Palajdra Jancsi nem is sokáig késett a parancs teljesí­tésével, hanem befogott s hajtott Palajd felé. Érdekes volt látni a tiszteletes ur mosolygó arcát, amint ő atyasága a holnapi nap fényéről s dicsőségéről ábrándozott. Megjegyzendő, hogy han­gosan ábrándozott s ábrándjait bizonyosan Jancsi kocsis is meghallotta volna, ha a bárka hektikus pyöszörgése nem vegyül bele, mi a tiszteletes ur tekintélyes füleiben mint szelid méhzsongás hang­zott, minek következtében az érdemes egyházi per- szona ábrándjai a két jármű zörejével versenyző hortyogásba folytának át. Jancsi kocsist pedig a sok keresés és a Dávid zsidónál megivott, bundá­ból készült „valódi ószirmiai szilvorium“ álmositá I el, ugyannyira, hogy a gyeplőt a lőcsre akasztva i hányát dőlt a kocsiba s hortyogott szintén, a két ; jámbor pára pedig szintén szundikálva ügetett Pa­lajd falu felé. A faluba érve, Jancsit a vele szemközt jövő (komája kérdése: „honnan komám!?“ riasztá fel. Jancsi egy sokatmondó szemhunyoritással s hátra­felé irányzott hüvelykujjával felelt. Később aztán i mégsem állhatta meg a dicsőséget, hogy maga is Sirolin" Roche” biztos, hatású tartós köhögésnél, a légutak hurutainál, hörghurut és asthmánál. Influenza és tüdogyuladások urán a jóizü Sirolin "Roche - al való hosszabb kúra megvéd az összes ártalmas következményektől. SIROLIN „Roche" oldólag és fertő tJen i tó Je g hat; elősegíti az étvágyat és emésztést. Sziveskejék a gyógytárakban határozottan Sirolin''RocEe’-t kérni. Ijaptanls mai száma ÍO old.a.1.

Next

/
Thumbnails
Contents