Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-26 / 48. szám
-1 XLIII. évfolyam. (iyula, 1011. november 20. 48. szám ) Eiötizeiési arak: Egész évrt ......... 10 K Fé l évre ... _ ... Évnegyed re ... ... f 5 K — f 2 K 50 f Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek. intézendők. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KOHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A romániai állatcsempészet leküzdése, j Irta: Jeszenszky Pál, az 0. M. G. E. ügyvezető titkára. A múlt évben kitört száj- és körömfájás j járványa újból felhívta a figyelmet a romániai állatcsempészetre, amelyről a kormány által megejtett vizsgálat kétségét kizárólag beiga-, zolta, hogy a Romániából csempészett álla-j tokkal hurcoltatott be a határszéli erdélyi vár-! megyékbe és onnan feltartózhatatlanul terjedt szét az egész országba, mérhetetlen károkat okozva a magyar állattenyésztő gazdáknak. Be kell vallanunk, hogy az ezidőszerint, érvényben levő törvényes rendelkezések nem elégségesek a csempészet ineggátlására. Annál kevésbbé, mert azok csak papíron vannak meg. Végrehajtásukról nincs gondoskodás A legszemérmetlenebbiil űzött csempészetet a közigazgatási hatóság nemcsak nem üldözi, de igen sok esetben elnézi. A határőrizettel megbízott csendőrségi és pénzügyőrségi létszám nagyon is elégtelen, különösen ha a magyar és román határ topográfiái viszonyait figyelembe vesszük. Emellett a romániai állatcsemp észet elleni küzdelemnek egyik épen nem lekicsinylendő akadálya az, hogy a nagyközönség nem ismeri, vagy ha igen, nem értékeli érdeme szerint, azt a közgazdasági veszedelmet, amelyet a romániai állatcsempészet az állati járványok behurcolásával hazánkra zudit. A gazdáknak az állatcsempészet elleni panaszait csupán önző anyagi érdekekből folyóknak tekinti s ennek a felfogásnak tulajdonítható az, hogy az állatcsempészet, legalább a határszéli vármegyékben a nagyközönség s nem ritkán a közigazgatási tisztviselőknek is a legmelegebb szimpátiáját bírja, mert módot nyújt az olcsóbb hús- és pénzszerzés bár tiltott, de annál szívesebben igénybe vett módjára. Nem csodálható, mindezeket tudva, az a hanyagság és lelkiismeretlenség, amellyel a határmenti vármegyék községeiben a törzskönyvvezetés történik s az a számos visszaélés, amely a hamis járlatlevelek kiáilitása körül napirenden van. Nem tartozik a ritkaságok közé, hogy a törzskönyvvezető nemcsak cinkostársa a csempésznek, de van rá eset nem is egy, hogy a törzskönyvvezető egy személyben csempész is, amit a vidéken mindenki tud, csak éppen a politikai közigazgatás nem tud róla. Csak egy példát hozok fel a sok közül. Fogarasban van egy község, melynek bírája a főcsempész, a veje pedig a vámellenőri szolgálatra kirendelt pénzügyőr. A törzskönyvvezetés mai rendszerének értékét ilyen körülmények között mindenki elképzelheti s tisztában lehet vele, hogy tulajdonképen a törzskönyvvezetők mozdítják elő elsősorban s teszik lehetővé az állatcsempészetnek ily nagy mértékben való üzését. Mit kell tehát tenni az állatcsempészet leküzdése érdekében ? Románia példája azt igazolja, hogy a két ország közötti határ fegyveres őrzése, a csempészetet rendkívüli módon megkönnyítő terep- viszonyok miatt célra nem vezet s bármenynyire kifejlesztik is a kordonszolgálatot, a csempészetet csupán fegyveres erővel megakadályozni nem sikerül. A mai rendszer mellett tehát amidőn a törzskönyvek hemzsegnek a hamis adatoktól s a törzskönyvvezetők — igen kevés kivételtől eltekintve — a járlatok kiállításánál nemcsak felületesen járnak el, hanem anyagi előnyökért minden visszaélésre képesek, s annyi marhalevelet gyártanak, amennyi kell; amik-r a csempészek a már előre kiállított járlatok alapján vásárolják össze a romániai határszéli községekben a szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat és már azok fajtájának, színének és korának megfelelő hamisított marhalevelekkel hajtják át a határon, sőt a szarvasmarhákat hamisított bélyegzőkkel le is bélyegzik, amikor az ilyen csempészek, akiknek a határon a mi oldalunkon rendesen saját tulajdonú vagy legalább bérelt legelőjük is van, hacsak közvetlenül a határ átlépésnél tetten nem érik, hiába fogják el a határ átlépése után, mert ez esetben marhalevelekkel, okmányokkal stb.-vel könnyűszerrel igazolni képesek, hogy a csempészett állatok saját tulajdonuk s előzőleg is már birtokukban voltak, és végül, amikor nyilvánvaló csempészés eseteiben is hiába állapítja meg az állatorvos a csempészett állatok romániai fajtáját és jellegét, mert a tulajdonjog kétségtelen igazolása mellett a csempészetet csak szakvélemény alapján bizonyítottnak tekinteni nem lehet s a csempész ily módon könnyűszerrel szabadul az igazságszolgáltatás büntető keze alól, ily körülmények között azt gondolom, mindenki előtt teljesen tisztán kell, hogy álljon az, hogy itt a legfőbb teendő a törzskönyvvezetés reoganizálása s úgy ennek, mint az azzal kapcsolatos összes teendőknek állami közegek utján való végeztetése. Az állategészségügyi hatósági jogkör, tehát a kihágási bíráskodás azon határszéli zónákban, melyre az elsőfokú hatóságok jogköre kiterjedt, a határrendőrségre bízandó. Az ez időszerűit érvényben levő 35 kilométeres törzskönyvi zóna a gyakorlat igényeinek megfelelőleg megváltoztatandó, még pedig olykép, hogy a szakközegek meghallgatása és a szerzett tapasztalatok alapján helyeztessék törzskönyvvezetési kötelezettség alá minden oly község, ahová az állatcsempészet szálai elnyúlnak. Szükséges, hogy az állatcsempészeket tetten érő és a feljelentő megfelő jutalomban részesüljenek. Ennek érdekében módositandók az 1888. évi VII. t.-c. 155 156, valamint az 1901. évi XX. t.-c. 23 §-ai olykép, hogy a tettenérőt az elkobzott állatok elárverezéséből a felmerülő költségek levonása után fennmaradó összegből Vß-od, a feljelentőt 2/6-od jutalék illesse meg, vagy biztosittassék legalább részükre a lefoglalt állatok faj és darabszám szerinti értékhez viszonyított fix tételekben megállapítandó jutalék. Végül módosítandó, illetve kibőVitendő az 1888. évi XVII. t-c. 155. §-a azzal, hogy az állatcsempészeten rajtakapott, tehát állategészségügyi kihágást elkövetett és jogerős Ítélettel ebben bűnösnek kimondott mészáros és hentes iparjogától meghatározott vagy határozatlan időre megfosztandó. Ezzel mondanivalóimat röviden ki is merítettem. Megnyugvással tölt el, hogy a pénzügyi kormány maga is elismeri és múlhatatlanul szükségesnek tartja a fenforgó bajok orvoslását. A nagyközönség joggal számíthat tehát a földmivelésügyi és belügyminiszterek támogatására. A csempészet meggátlására szükséges intézkedéseket haladék nélkül életbe kell léptetni. Ezt követeli az ország és a magyar mezőgazdaság egyetemes nagy érdeke. Tantigy. Gyulai tanítók egyesülete f. hó 19-én közgyűlést tartott Székely Lajos elnök elnöklete mellett, mikor is a gyűlésen megjelent tagok határozatba hozták, hogy a jövő hó folyamán egy matinét s február hó első szombatján egy nagyszabású koncertet rendeznek, mindkettőt a Segély-alap javára. Gazdasági előadások. A földmivelésügyi mi niszter a tél folyamán rendezendő gazdasági előadások költségeinek fedezésére 1500 korona államsegélyt engedélyezett. Az előadások szemléltetővé tételére szükséges vetítő gép beszerzésére külön 500 korona államsegélyt utalványozott a vármegyének. — A miniszteri leiratban kifejezés van adva annak, hogy a helyiséget, ahol az előadások tartatni fognak, a fűtést és a világítást az illető község tartozik szolgáltatni. A felolvasások megtartásával az illető községbeli lelkész vagy tanító lesz megbízandó, akinek tiszteletdija esetenként 5 koronánál több nem lehet. Tanítói államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Foltényi Gizella kondorosi r. kath. óvónő fizetés-kiegészítése címén 900 korona államsegélyt engedélyezett. Ili ’Roch^I közkedveltségét bebizonyult kiváló tulajdonságainak köszöni, mert a tüdőt erősiti, e mellett étvágyserkentő és jóizü, őzért évek óta orvosok és patiensek. előnyben részesítik. — Sirolin ’Roche’ a köhögés, hurutok, hörghurut, influenza legjobb sikerrel vált be é3 görvélykóreiien Orvosilag lcitU^ö siera lég .... tgegbeleg j Napi Fe/nö/teknek 3 Gyermekeknek 1__ „ Roche [ Orvosilag njánlolt [‘WH szer a légiöszcrvsk Összes egbelegePéseigél. i Napi adao■ A légzőszervekre kiváló előnyös befolyással van és meghűlés kezdetén alkalmazva felette meglepő könnyítőén hat. — Már néhány nap múlva a tüdőtevékenység szabályoztatik és a természetes hang, nemkülönben az általános közérzet helyreáll. Joggal nevezik a Sirolin ’Roche’-t a legjobb óvszernek rr t ü cl o b a i o k ellen* mai száma S olcLa,!i f
