Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-19 / 47. szám

1911. november 19. az állati betegségek tömeges megszűnése október i hónapra esett, Botka István királyi pénzügyigazgató-helyettes bejelentette a bizottságnak, hogy az egyenes adók­ban való befizetés 544000 K, mig a hadmentességi adókban való befizetés 14300 koronával volt kedve­zőbb, mint a múlt év hasonló időszakában. Jelentést tett továbbá arról, hogy a pénzügy- miniszteri rendelet alapján az 1912. évi adókivetési munkálatok folyamatba tételét a pénzügyigazgatóság elrendelte. Igen élénk és hosszantartó vita indult meg a szarvasi tanítók terménybeli járandósága után kive­tett adók ellen beadott felebbezés kapcsán. Itt an­nak az elvi álláspontnak eldöntése képezte a vita anyagát, hogy az ilyen terménybeli járandóságok után kivetendő adó alapja az az összeg legyen-e, amely a termények készpénzbeli egyenértéke gya­nánt a tanitók javadalmi jegyzékében ki van tün­tetve, vagy pedig a tényleg kiadott terményjárandó­ságnak abban az évben az elöljáróság által kitünte­tett értéke. Az előző álláspontot nagy hévvel és széles alapon Haviár Dániel képviselte, mig az utóbbi felfogás mellett az előadó pénzügyigató- helyettes kardoskodott ügyesen és szívós kitartással. A majdnem másfél óráig eltartott vitában részt vet­tek az említetteken kívül dr. Török Gábor, dr. Ladies László, az alispán, Mikler Sándor’tanfelügyelő és végül a különböző indítványokra megtartott 4 izbeni szavazások eredménye az volt, hogy a több­ség az előadó elvi álláspontját fogadta el, azonban a terményjárandóságok értékét mérsékeltebb összeg­ben állapította m^g, mint ahogy azt az elöljáróság javaslatba hozta. A pénziigjigazgató-helyetttesnek kötetei, ügydarabjai, amelyek között fontosabb nem is volt, az előadói javaslat értelemében fogadtat­nak el. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentése sze­rint a tanítás rendes mederben folyik a vármegyé­ben, 5 iskola azonban a vörheny miatt be van zárva. A tanfelügyelők 5 napot töltöttek a múlt hó­napban külszolgálatban. Ez alkalommal nem a taní­tás eredményét, mint inkább a tanitók működése és munkája volt a megfigyelésük tárgya. E tekintetben lényegesebb kifogás nem merült fel. Az iskola láto­gatottsága teljesen kielégítő. Sőt a gyűri és kamut- kerti tanyai iskolákat illetőleg, örvendetesen tapasz­talható az iskolához való ragaszkodás, amit az iga­zol, hogy dacára a nagy távolságoknak, a kamut- kerti iskola 109 növendéke közül 103, mig a gyűri tanyai iskola 98 növendéke közül 97 volt jelen a tanfelügyelő látogatása alkalmával. A tanfelügyelő által előadott ügydarabok kö­zül felemlitendőnek tartjuk a gyulai ovódák 1911. évi költségelőirányzata ellen a gondnokság által be­adott felebbezést, melynek folytán a 3 városi ovoda fűtési átalányát a közigazgatási bizottság a kép­viselőtestület által leszállított 160 korona helyett 190 koronában állapította meg. égboltozat határán és ami még ott fénylik a magasabb hegyeken, az csak elkésett bucsusugár. Bizonyos, hogy ezentúl homályosabb és hűvösebb lesz ná­lunk is az élet. Pedig abban a játszi fölényben, amely oly magasságból mosolygott le az életre, mint az alföldi ég, egy őserejü faj különös életbölcsesége nyilatko­zott meg. Ez a humor, akár a bölcsek köve, képes vol minden csudára, megaranyozott sok nyomorú­ságot, jóllakatott sok éhséget, áthidalt száz szakadé­kot és megoldott nem egy tűrhetetlen feszültséget. Úgy látszik azonban, hogy az ősök öröksége nem bírja el a civilizációt. Ahol gőzekével szántanak, onnan elszállanak a nemes kócsagok és varjú- sereg telepszik a helyükbe. A humor a magyar irodalomnak addig adott egyéni zamatot és zomán­cot, amig az ország távol esett a világtól, amig vidék volt. Tegnap még Budapest maga sem volt város, hanem falusi emberek megszállóhelye, a vidék ezüstös holdfénye besütött a régi Hatvani­utcába, a Soroksári-ut ablakaiból kiváncsi falusi arcok kandikáltak elő. Aki itt mesélt és dalolt, annak lelkében szélesvonalu tájképek éltek, gyer­mekkorának éjszakáiban parasztasszonyok babonás meséi világítottak, első szerelmének emlékeiben füze­sek zúgtak, vadgalambok szóltak.’ Aki közülök történetesen Budapesten született, az is vidéki éle­tet élt és ha a valóságban nem is, legalább papírról szívta magába a falu tüzes napfényét és a falusi ember mosolygó fatalizmusát. Tegnapról mára a magyar város legyőzte a falut. Most már Budapest ivlámpáinak hideg fénye kápráztatja a vidéki ember szemét is és a falu BÉKÉS A Podsztrelen György tótkomlósi ág. ev. ta­nító nyugdíjazásánál megüresedett személyi pótlék adományozása céljából a közigazgatási bizottság Fáb- ricy Pál orosházi ág. evang. tanítót hozta a minisz­ternek javaslatba Perszina Alfréd államépitészeti hivatali főnök jelentése szerint úgy az állami, mint a törvényható­sági utak állapota a múlt hóban kielégítő volt. A vészéi hid mázolási munkálatai befejeztelek, a do­bozi és fehérkörösi hidak műszaki tervei átdolgozás alatt vannak és még e hóban felterjesztetnek újjá­építés engedélyezése végett a kereskedelmi minisz­terhez. Mindkét hid oly rossz karban van, hogy az újraépítés halaszthatatlan. A feketekőrösi remetei hid építési munkálatai serényen haladnak előre. Mindkét hídfő és a pillérek a szerkezeti talpkövek alsó síkjáig fel vannak falazva és a földmunkák fo­lyamatban vannak. Az orosházi—szentesi közút épí­tési munkálatai is befejezést nyertek, mig az építés alatt levő Szeghalom—füzesgyarmati ut földmunká­lataiból 3 kilométer már elkészült, az áteresztők építése azonban a jövő tavaszra marad. Az állami utak törzskönyveit a hitelesítési eljárásról felvett jegyzőkönyv és a bizottsági javaslatok figyelembe vételével a közigazgatási bizottság hitelesítette, a békéscsabai államuti szakasz törzskönyvére nézve a bizottsági javaslattal szemben, a hitelesítő bizottság egy'tagjának külön véleményét a közigazgatási bi­zottság a vármegyei főjegyző felszólalására mellőzte. Kóróstarcsa állomásnak »Kóróstarcsa tanyák«-x& való változtatását a közigazgatasi bizottság javas­latba hozta az államvasutak aradi üzletvezetőségének. Sárossy Gyula árvaszéki elnök tudomására hozta a bizottságnak, hogy az árvaszéki ügymenet teljesen rendben van. Hátralék nincs, a segédhiva­talok működése kifogástalan. Bemutatta az elnök Békéscsaba község árvaszékének megvizsgálásáról, valamint a községi gyámpénztárak megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyveket, amelyeket a közigazgatási bizottság tudomásul vett. Végül közölte a bizottsággal azt a belügy­miniszteri rendeletet is, mely szerint a községek gyámügyvitelének vizsgálata alkalmával az ottani gyámpénztárt is meg kell vizsgálni a vármegyei árvaszéki elnöknek, Dr. Konrád Ernő kir. ügész a gyulai kir. tör­vényszéki fogház állapotáról tett jelentést. A fogház állapota kifogástalan, az abban uralkodó rend és pontosság tekintetéből nincs észrevétel. A múlt hó­napban 60 férfi és 8 nő lett a fogházban letartóz­tatva, akiknek foglalkoztatásából befolyt az állam részére 270 korona 90 fillér, a foglyoknak jutott 71 korona. A bizottság teljes ülése délután 1 órakor vég­ződött. Délután 3 órakor az árvaűgyi felebbviteli küldöttség tartott ülést, amelyen 10 felebbezés in- téztetett el. Délután 3 órakor pedig a fegyelmi vá­lasztmány ülésezett. városi életet él, habár csak vágyaiban is, újság­papíron. Az élet betört az álmok országába, az emberek most már nem érnek rá arra, hogy el­mélyedve szincerizálják, ők annyira megkomolyod­tak, hogy még a falu bolondja is komor és nagy elszántságot hordoz magában, úgy megtanultak dolgozni, hogy még a naplopó idegei is sajognak a kimerültségtől. A város aszfaltja nem jobb, de nem is rosz- szabb irodalmi termőföld, mint a falu göröngye, de másféle élet csírázik benne. A város annyira benne él az életben, annyira harcosa, rabja, vagy lázadója az életnek, hogy nem tud föléje emel" kedni és nem tud rajta elnézően mosolyogni. A város vagy imádja, vagy gyűlöli az életet, de sahasem bagatellizálja. Ha nevet is, gúnyosan nevet; nincs humora, de van szatirja. A kócsagok vonulófélben vannak. A magyar humor, az erőnek és a gondtalan egészségnek ez a szárnyaló, fényes tollazatú teremtménye, bucsuzó- félben van. Egy ideig talán tévelyegve ott kóvályog még a fejünk fölött, de holnap már hiába nézünk a magasba, csak az üres égbolt derült és meleg közömbössége mosolyog le reánk. Az Almanach, úgy mint eddig, ezentúl is kosárba gyűjti a meséket, a vidék és a város ter­mését, humorosat és komolyat, megbecsülve a régiek adományát, örülve annak, ami uj. Az egészet odaöntjük olvasóink elé, válogassanak benne és találják meg azt, ami kedvükre való. A szerkesztő. 3 A fegyelmi választmányban 2 tanítói fegyelmi ügy tárgyaltatott. Az egyik Lengyel Lipót fölső­gyarmati izraelita tanító fegyelmi ügye volt, mivel egy 5-ik osztályú tanuló részére 6-ik osztályról szóló bizonylatot, állított ki. Lengyel ellen 2 éven át, az említett cselekménye miatt bűnvádi eljárás volt fo­lyamatban, amely idő alatt állásától fel is volt füg­gesztve. A bíróság közrend elleni kihágás miatt 200 koronára Ítélte. A fegyelmi választmánynak ítélete szerint nevezett tanító azzal büntetetett, hogy az előléptetésből két évre kizáratott. Állasába azonban visszahelyeztetett. A másik fegyelmi ügy Imre István, Imre Ist­vánná és Schindlberger Albert kétegyházi állami iskolai tanitók ellen tétetett folyamatba azért, mert nevezettek egymással összezeszvén, a tanulók előtt csúnya botrányt csináltak. A fegyelmi választmány tekintettel arra, hogy az eset nemzetiségi vidéken történt és igy az állami alkalmazottak részéről el­követett eme cselekmény súlyosabb beszámítás alá esik, szigorú büntetést szabott ki nevezettekre, ame- nyiben saját költségükön való átkelyeztetésre ítélte őket. Kvasz András repülései. Kvasz András, ki az aviatika terén már elis mert nevet vívott ki magának, uj.abb diadalt aratott a héten. Ugyanis Kvasz Szentesen igen sikerült felszállásokat tartott, miközben elhatározta, hogy elrepül szülővárosába, Csabára. Vasárnap reggel a csabai elöljáróság telefonjelentést kapott Szentesről, 1 hogy Kvasz András elindult Csabára. Kvasz András a szentesi repülőtéren 2 — 3 kört tett, azután felemelkedve 300 méter magasra, eltűnt Csaba felé. Útközben 50—70 kilométer se­bességgel repült Szarvas és Kondoros érintésével 97 perc alatt tette meg az utat. Békéscsabán nagy közönség kiváncsian várta a bátor pilótát. Az a hir terjedt el ugyanis, hogy Kvasz András a község fölött száll el. S úgy tör­tént. Egyszer csak feltűnt a nagy madár Csaba fe­lett. A lelkesedés elfogta az embereket. Jött, berre­gett a gép s a két templom között elrőpült, ki, a község által épített ideiglenes hangárhoz, hol két szabályos kör leírása után leszállt. A közönség lel­kesen ünnnepelte Kvasz Andrást. A csabaiak vak­merő aviatikusuk tiszteletére bankettet rendeztek szerdán este a Próféta-vendéglőben. Másnap, csü­törtökön Kvasz András megint felszállást rendezett. Felrepült 500 méter magasra, több kört irt le Békés­csaba fölött s aztán Gyula felé vette útját. Gyulán a nagyobb egyesületekhez, intézetekhez és hatósá­gokhoz telefonjelentések jöttek, hogy Kvasz András repül Gyulára, várják. Vártuk is a merész aviatikust, de nem jött, aminek az a magyarázata, hogy a Kálváriánál Kvasz motprja felmondta a szolgálatot, le kellett neki ereszkednie ; ez a leereszkedés azon­ban nem ment minden baj nélkül, a hepe-hupás talajon a gép egyik kereke eltört. így Kvasz And­rás nem jöhetett be Gyulára, azonban, ami most nem sikerült, sikerülhet máskor. Itt jegyezzük meg, hogy ma délután Kvasz András 1 koronás belépő dij mellett felszállást ren­dez a békéscsabai repülőtéren. Minket gyulaiakat, akik még repülést nem láthattunk, ez a felszállás mindenesetre érdekel s azok után a bravúros repü­lések után, melyeket Kvasz András már megtett, bizonyos, hogy vasárnap délután szép produk­ciókban fogja részesiteni a közönséget. Mint halljuk, a bátor pilóta arra kérte meg az Aero-Clubot, hogy a pilóta-vizsgát engedje meg neki Csabán letenni, ami ha sikerül, nagyon szép, ritka látványosság lesz, mert a vizsgázót szabályok kötik, bizonyos területen belül, különböző fordula­tokat kell végezni s végül a gépjét elállitva, sikló­repüléssel kell leszállania. Örömmel kell végül még konstatálnunk a békéscsabaiak azon dicséretes elhatározását, hogy Kvasz Andrásnak uj gép, illetve motor beszerzésére nagyarányú gyűjtési mozgalmat indítottak. Tanügy. Főigazgatói látogatás. Kirchner Béla felső­kereskedelmi iskolai főigazgató, a női kereskedelmi szaktanfolyamok állami főfelügyelője, f. hó 14-én, kedden délután végezte hivatalos látogatását Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents