Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-12 / 46. szám
L911. november 12. BÉKÉS 5 » Magyar Figyelő. A magyar értelmiség kitűnő folyóirata, a Magyar Figyelő, amelynek címlapján gróf Tisza István és Herczeg Ferenc neve szerepel mint szerkesztőké, november elsejei számában is azokat az eszméket szolgálja, amelyeket zászlóbontásakor lobogójára irt. Vezető cikket Kármán Elemér irt »Félszeg humanizmus« címen, amelyben erkölcsi életünk fejlődését a a mai büntető rendszert veszi boncolóra. Két cikkben, amelyek a darviDizmusról szólnak, Fülöp Zsigmond és Palágyi Menyhért polémiáját találjuk és különösen érdekes Palágyi Menyhért cikke, aki álláspontjának helyességét rendkívül alapossággal és nagy tudással bizonyítja. Buday Béla, az országos jogászgyülés utóhangjaként »Szakértők a közigazgatásban« címmel irt magas és előkelő színvonalú stádiumot. Gyaluy Farkas pedig negyedfélszázados debreceni könyvnyomdáról ir nagy körültekintéssel és alapossággal." Ambrus Zoltán színházaink uj darabjairól ir essay-t az ő finom kritikai érzékével és ragyogó , stílusával. Novellát Farkas Páltól közöl a lap, a&i a konvent idejéből merítette érdekes történetét. A följegyzések eleven és ötletes rovatában több fordulatos ki,s cikket, találunk. A Magyar Figyelő előfizetési (ára negyedévre ö korona. Kiadóhivatal Budapert, vl, Andrássy ut 10. Törvényszéki csarnok. Áthelyezések. Dr. Ridly Istvánt, a csabai járásbíróság jegyzőjét az igazságügyminiszter a pestvidéki járásbírósághoz helyezte át hasonló minőségben. — Nemcsok István orosházi jbirósági Írnokot az élesdi jbirósághoz helyezte át az igazságügyminiszter. Pályázat. A kir. törvényszék elnöke a békéscsabai kir. járásbíróságnál üresedésbe jött jegyzői állásra pályázatot hirdet. Pályázati kérvények két hét alatt nyújtandók be hozzá. A Zsilinszky-iigy a Kúrián. A meghozott legfelsőbb bírói döntéssel érdemben lapunk vezető helyén foglalkozunk. Itt csupán azt említjük meg, hogy a Kúriának a gyulai ésküdt- biróság Ítéletét megsemmisítő határozata nagy feltűnést keltett úgy Gyulán, mint Csabán. Gyulát annyiban érinti a dolog,hogy a Kúria határozata s a lapok közlései társadalmunkat olyan színben tüntetik fel, mintha a vádlottak érdekében terrorizmussal igyekezett volna az Ítélethozatalra befolyást gyakorolni, holott ez nem felel meg a valós ágnak fjN em tételeztük volna fel, hogy valaha a Kúria határozata felületes hírlapi tudósításra és valótlan tényre lesz alapítva. Mert hogy Gyuláit mély gyűlölettel állanak egymással szemben a társadalmi osztályok, amelyeket mély politikai szakadékok tagolnak szét — mint ahogy a Kúria ezt Vargha Ferencnek elhitte: ez igazán alaptalan állítás. Békéscsabáról inkább lehetetett ugyanazokat állítani az Achim'idejében, da — és ezt észre kellet volna venni a Kúrián — ^békéscsabai esküdt egyetlenegy sem volt az ítéletet hozott bíróság tagjai között. — Békéscsabán viszont attól fé'lnek, hogy a Kúria határozata és a korönaügyész nyilatkozatai folytán a rendes mederbe visszazökkent közviszonyok ismét felfordulnak és az intelligens elem ismét üldözésnek lesz kitéve. Ellenben nagyon kedves a Kúria határozata és a Vargha Ferenc koronaiigyész-helyet- tes magatatartása a paraszt-pártnak, amely azt hangoztatja, hogy csak a Kúriánál lehet igazságot keresni és találni. No persze, mert az ő szájuk ize szerinti a határozat. Mikor azonban a Kúria Achimot megfosztotta mandátumától és egy évre felfüggesztette activ és passiv választói jogosultságát, akkor bezzeg ugyanazt a Kúriát kegyetlenül legyalázta. A Kúria első büntető tanácsa Vavrik Béla elnöklésével 1911. november 7-én vette revízió alá a Zsilinszky Endre dr. és Zsilinszky Gábor bűnügyében hozott; 'esküdtbirósági verdiktet. — A gyulai esküdtbiróság a nyáron ült törvényt a Zsi- linszky-testvérek fölött, akik Achim Andrást, a csabai parasztvezért az atyjuk becsülete ellen intézett támadásért kérdőre vonták s az ennek során keletkezett dulakodás közben revolverrel halálosan megsebesítették. Az esküdtek tudvalévőén úgy döntöttek, hogy a vádlottak jogos önvédelemből nyúltak a fegyverhez s ezen az alapon fölmentő verdiktet hoztak. Az ítélet ellen az ügyész semmiségi panaszt adott be, amelyet egyebek közt azzal indokolt meg, hogy a bíróság a tárgyaláson a törvéuy lényeges rendelkezéseit sértő közbeeső határozatokat hozott. A Kúria ma alaposnak találta ezt a semmiségi okot s az ítéletet megsemmisítette, egyúttal az uj tárgyalásra a budapesti esküdtbiróságot delegálta. A tárgyalás megnyitása után Vajkó Pál előadóbiró részletesen ismertette a pör anyagát, majd a semmiségi panaszok indokolása következet. A közvádlói teendőket ellátó Vargha Feyenc dr. koronaügyész-helyettes beszédében végigment a semmiségi panasz egyes pontjain. Különösen Viczián Mihály, Fejős Lajos és Juhász János tanuk megesketésének megtagadását tartja hibának nemcsak azért, mert a törvényszék a megtagadó végzéseket tényekkel nem indokolta, de azért is, mert ez az esküdtekre kétségtelenül befolyást gyakorolt. Egyébként is e tanuk a főkérdés, a »téma/probandi« dolgában nem vallottak valótlanságot, a mellékdolgokban való ellentmondás és ingadozás pedig nem ok az eskütétel mellőzésére. A többi semmiségi panaszt kevésbbé tartja lényegesnek, az Ítélet ellen használt semmiségi panaszt pedig úgy értelmezi, hogy a közvádló azért használta a,semmiségi panaszt, mivel a jogos védelem tárgyában feltett kérdés ellentmondást tartalmaz. A vádlottakat nem lehetett volna felmenteni, amikor meg van állapítva az i;s, hogy fegyverrel mentek be Achimhoz "és lakásában kiutasításuk után is megmaradtak. . JH ! 0 kérhetni*‘most már marasztaló ítéletet is, de az ügyész nem ezen az alapon nyújtotta be valóban nagyon is vérszegény semmiségi panaszát, hanem rossz és helytelen alapon. Elvárhatná pedig az ügyésztől, hogy szabatosabban jelölje meg a semmiségi panaszt Örömére szolgál azonban, hogy a Kúria joggyakorlata szerint a felek hibáit ki lehet1 javítani. A 388. §. 10. pontja alapján is kéri az 1 ítélet megsemmisítését, mert az Ítélet jogilag ért- s hetetlen és ezért kéri, hogy uj eljárást rendeljen el a Kúria. • Hangsúlyozni kívánja, hogy az a tény, hogy a gyulai ügyész a gyilkosság vádját képviselte, éppen olyan monstruózus válami, mint a felmentés. Gyulán halálos gyűlölettel állanak egymással szemben a társadalmi osztályok Ezekből kerülnek ki az esküdtek. Akármelyik aratja a diadalt, az eredmény csak szörnyűség leh t. Az egyik pajzsra emeli a vádlottakat, a másik a bitófa alá. Ilyen viszonyok között ennék a társadalomnak kebeléből választott esküdtektől nem lehet azt remélni, hogy Shyloknak a testéből éppen csak azt az egy főm húst vágják ki. Miután a politikai ellentétek Békésgyulán any- ; nyira mélységes szakadékokat idéztek elő, hogy ott i elfogulatlan esküdtbiróságot ebben az ügyben összeállítani nem lehet, kéri a Kúriát, hogy az Ítélet J megsemmisítésével egyidejűleg a budapesti esküdt j bíróságot .delegálja az ügy újabb elbírálására. Kenedi Géza védőügyvéd mindenekelőtt a köz- ; vádlónak azt' az állítását kifogásolta, hogy a tár- j gyalás az Achim elleni >animozitás képét mutatta és az esküdtek a Zsilinszkv-fiuk javára szolgáló szug- gesztió alatt állottak. Ellenkezőleg volt. A tárgyalás mintaszerű tárgyiassággdl és perrendszerüséggel folyt le, amiről a percsomó is tanúságot tehet. Az esküdteket pedig, éppen ellenkezőleg^/a terrorizmustól kellett félteni, vagyis attól, hogy a vádlottak ellen befolyásolja Áchim pártja a fenyegetéssel. Valósággal a tárgyalás előtt telve volt a levegő baljóslatú hírekkel s az újságok arról is írtak, hogy 5000 csabai paraszt fog Gyulára »masírozni«. Aenim pártja érdekében nagy mértékű sajtó- és röpirat- akció is volt, ellenben bátran hivatkozhat arra, hogy a Zsilinkzky-fiuk javára sem a sajtóban, sem máskép semmiféle nyilvános agitáció nem történt. Nem volt tehát sepitpi, ami a vádlottak javára csinált volna hangulatot, _ ellenben ellenük még ma is csinálnak és fognak csinálni ezután is. Hogy Achim előéletét és erkőlcsiségét is belekeverték volna a perbe, ez is hibás vélemény. A védelem a legnagyobb rigorózitással őrködött, hogy Achim családi és magán viszonyait a bizonyítás ne érintse. Ellenben mivel gyilkossági vádról volt szó, a védelemnek kötelessége volt kimutatni, bogy a vádlottak nem öles céljából vitték magukkal Browningjaikat, hanem azért, mert Achim és udvara terrorizmusa miatt a müveit emberek Csabán sorra fegyverrel jártak, s mert életüket joggal féltették Achim híveitől. Nagyon természetes, hogy e miatt Achim terrorista tényeit, Szeberényi lelkész megveretését, egy szerkesztő megveretését, a fenyegetéseket és más megfélemlítéseket is bizonyítani kellett, de ez a bizonyítás nem ment túl azon a kereten, a mi a rendes bíróságoknál is meg van engedve és szokás. Ellenben a védelem Achim magánéletére nézve semmit sem értékesített a tárgyaláson. A védő ezután a semmiségi panaszokat vette rendre és megjegyezte, hogy a gyulai kir. ügyészt méltatlanul gyalázták enyheség miatt. A gyilkossági vád és az öt semmiségi panasz a vád szigorát eléggé mutatja. Végül a védő a kérdések föltevése és az Ítélet ellen használt semmiségi panaszokat tagolta föl a koronaügyésszel szemben, részletekre terjedő jogi okfejtéssel. E panaszokat érthetetleneknek és mindenesetre visszautasitandóknak tartja. Beszéde végén a közvádlónak az esküdtek bíráskodására vonatkozó kárhoztató megjegyzéseire válaszol azzal, hogy az esküdtek verdiktje sokszor ellene mond a jogászi igazságérzetnek, de ez onnan van, mivel az életben forgó ember igazságérzete is nagyon különbözik a tanult jogásznak könyvekből merített igazságérzetétől. A törvény azonban az esküdteket éppen ezért állította be a bírák mellé. Lehetetlennek véli, hogy az esküdtek verdiktjét a fölhozott alapokon meg lehetne semmisíteni, s mivel a port mintaszerűen lefolytatoknak tudja, élete egyik legnagyobb csalódása lenne az ítélet megsemmisítése. Ezután rövid replika következett s az itéiőtanács visszavonult. Vavrik Béla, a királyi Curia másodelnöke délután két óra előtt hirdetette ki a Curia végzését, mely a kérdések és az Ítélet ellen használt semmiségi panaszokat visszautasítja, a Szabó Emilia meg- esketése miatt használt panaszt elutasitj í, ellenben a Vicián Mihályi Fejős Lajos és Juhász János tanuk meg nem esketése miatt a gyulai esküdtbiróság eljárását megsemmisíti és az uj eljárást a budapesti esküdtbiróságra bizza.^ A nyomban felolvasott indokolás kiemeli, hogy a törvényszék a meg nem esketést nem indokolta meg végzésében a valótlan tények felsorolásában, de azokat a Curia nem is találta a lényeges körülményekre vonatkozó ellentmondásoknak és ingadozásoknak. Azonfelül a Curia hivatalból is észlelte, hogy a 8. kérdésben (jogos védelem) ellentmondás foglaltatik. Mivel pedig erre az esküdlek igennel feleltek, a verdikt homályos és ellentmondó lett. Ennélfogva a Bp. 384. § 9. és 10. pontjának rendelkezését kellett alkalmazni. A kúriai határozattal kapcsolatban a Zsilinszky- fiuk újból való letartóztatását várják és hírlik, ho;y egyikük Temesváron, ahol önkéntesi minőségben katonai szolgálatot teljesít, a másik pedig Bndipesten ebből a célból már jelentkezett is. Eskü ti Ibi rá skodá s. Az e hó 6-án megkezdett őszi esküdtbirósági ülésszak első napján hétfőn rablás bűntettével vádolt Sipos (Schönfeld) Frigyes bűnügyében tartatott meg a főtárgyalás. Ennek az ügynek az a története, hogy Bo- tyánszki György békéscsabai lakos a múlt év aug. 17-én éjféltájban máHélnapi mutatás után hazafelé tartott kísréti tanyájára. Mirik János és Sipos Frigyes pincér összebeszéltek, hogy Botyánszkit kirabolják és ebből a célból utána mentek. Marik János földre tejeerte Botyánszkit és leszurással fenyegette, harmfanem adja a pénzét. Botyánszki ettől vonakodott, mire Sipos Frigyes elővette revolverét s vele célbavette Botyánszkit, aki e fenyegetés hatása alatt 50—60 korona készpénzét átadta Marik Jánosnak. Az esküdtbiróság ez év február 6-án Marik Jánost ezért a cselekményért már elitélte 5 évi fegyházra. Sipos Frigyes azonban, ekkor megszökött és csak nyomozó levél alapján sikerült elfogni..Miért is ellene most külön tárgyalást kellett tartani A bíróság a következőkép alakult míg: Elaök V. Síakmúry Arisztid kir ítélőtáblái bíró, bírák dr. Aigner Dezső és Domokos István kir. törvényszéki bírók, jegyző Körtvélyesi Sándor dr. kir. törvényszéki joggyikornok, közvádió dr. Liszy Viktor főügyész-helyettes, védő dr. Major Simon. Rendes esküdtekül kisor-oltattak: Kis Márton, Andrási Ákos, if) Szilágyi István, Csomós István, Wallerstein Sámuel, Mázor Pál, Bordé Janos, Illich Antal, Pikó Béla (főnök), Jantyik József, Domoki István, Szabuka János. Pótesküdtek voltak ifj. Be- lenta János és dr. Török Gábor. A bíróság Sipos Frigyest rablás bűntettében való bünsegédkezés miatt jogerősen 1 évi börtönre ítélte, amelyből a vizsgálati fogság által 2 hónap kitöltöttnek vétetett. Kedden a szándékos emberölés bűntettével vádolt Cseh Lajos bűnügyét tárgyalták. S.zentetornyán 1911. évi julius hó 2-án este búcsú volt, mely alkalommal bálát is tartottak. Az ezen összejött és mulatozó legények közül Cseh Lajos kissé ittas állapotban összeszólalkozott Borsándi Jánossal és reá annyira feldühödött, hogy mikor az a bálból eltávozott, utána futott és egy késsel nyakszirten szúrva, halálát okozta. A bíróság a következőképen alakult meg: Elnök Gálbory József kir. törvényszéki elnök, bírák Hubay Lajos és Tömöry Lajos kir. törvényszéki bírók, jegyző Mező Sándor kir. törvényszéki jegyző, közvádló dr. Liszy Viktor kir. főügyész-helyettes, védő dr. Major Simon ügyvéd. Rendes esküdtekül kisorsoltattak • Csomós István, Beinschrott Márton, ifj Szilágyi István, Magyar István, Littmann Ármin, Jantyik József, Bordé
