Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-05 / 6. szám
1911. február 5. BÉKÉS 5 dolog, de a mostani uj képviselőtestület nehéz akadályokat gördített a posta-palota építése elé. Ugyanis a régi képviselőtestület a Fő-tér és Apponyi-utoa sarkán levő telket átengedte e célra, az uj képviselők azonban erre nem hajlandók. Reiss Herman egy másik telket javasolt, mert a kiszemeltet jobban értékesíthetné a község. Dr. Székely Lajos a tanoncotthonnak kiszene t helyre szedetné építtetni a postapalotát, Aehim L. András sehova. Dr. Zsilinszky Endre pártoita a tanács indítványát^ Varságh Büa szintén. Végül is a közgyűlés 34 szóval 16 ellenében elvetette a tanács javaslatát s választottak egy nyo’ctagu bizottságot, hogy egy másik telket keressenek a postapalota céljaira. Merénylet egy esküvőn. Guba Áron szeghalmi fö db rtokost, mikor esküvője napján menyasszonyáért ment, útközben egy Horvát Erzsébet nevű asszony marólnggal szemen öntötte. A vőlegény arcán és szemén súlyos égési sebeket szenvedett. A merénylőt letartóztatták. Halálozás. A vármegyeház erkélyéről tegnap reggel fekete lobogó hirdette, hogy a vármegye tisztikarának gyásza vaD. Egyik szorgalmas, munkás kartársuk, Lengyel György békési járási Írnok hosz- szas betegeskedés után, 55 éves korában pénteken délután meghalt. A békési főszolgabírói hivatal szakképzett tisztviselőjét, hivatalnoktársai humoros, vig- kedélyö kollegájukat vesztették el benne. Temetése ma délután lesz. A békési kereskedélmi kör választmánya, mint az utóbbi evekben több tzbeu, az idei farsangon is kelletne* meglepetésben részesíti Békés úri társadalmát. És pcdig az által, hogy folyó hó 11-ón a bérház dísztermében hangversennyel egybekötött táncvigalmat rendez, mely alkalommal az estély műsorán nem kisebb nevek szerepelnek, mint Pálmai Ilkáé, a Szederkényi Anikó Írónőé s a Frigyes Sándor zeneszerző neve, de részt vesz a műsorban a békési úri közönség kedvence: Sail Gyula hegedű művész s Berentés Lajos főgimnáziumi tanár íp. Ezekután érthető, ha a kör hangversenyének hire nemcsak Békésen, de a környéken is élénk érdeklődést keltett. A félkilenc órakor kezdődő estély belépti dija személyenkint 3 kor., családjegy 5 kor. Karzatjegy személyenkint 3 kor , amelyekből befolyó tisztajövedelmet a kör könyvtára javára fordítja a rend°zőség. Békés község képviselőtestülete folyó hó 6 án rendkívüli közgyűlést tart, amelynek legfőbb tárgya az üresedésben levő két községi állatorvosi állás betöltése leend. A két állásra 15 állatorvos pályázott. A békési református egyháztanács folyó hó 2-án tárgyaltatott dr. Torok Gábor azon felebbezése, melyet az egyházi jegyzői állásnak vallástanitási kötelezettséggel egyházi káplánsággá alakítása ellen adott be. A presbitérium észrevételét megtéve az illetékes felsőbb hatóság elé terjesztette a fe- lebbezést. Tekintettel arra, hogy az egyházi jegyzővé választott Tarnócy Lajos segédlelkész ez idő - szerint nem tartózkodik Békésen, megvá'asztása ellen pedig felebbezés adatott be, egyházi jegyzővé ideiglenesen Oláh István segedlelkész választatott meg. A helyettes jegyző évi fizetését 1200 koronában állapította meg a presbitérium, de kikötö’te, hogy ezért a díjért az időnként esetlegesen szükséges dijnokát is fizetni tartozik, amennyiben azonban két segítő írnokra volna szüksége, a második dijnokát az egyház terhére alkalmazza. A békési polgári kör január hó 28-án taitotta évzáró-tisztujitó közgyűlését, melyen elnökké köz- felkiáltással ismét dr. Tórák Gábor ügyvéd, alel- nökké Morvay Mihály, pénztárossá Ufferbach Béla, könyvtáros- es jegyzővé Nagy Lajos, háznagygyá pedig Henc Antal választatott. A választmány és számvizsgáló bizottság tagjai ismét az elmúlt éven megválasztottak lettek. Az elhunyt Fürst ígnác választmányi tag helyét Morvay Józseffel töltötte be a közgyűlés. Uj kőműves mester. A kőműves, kőfaragó és ácsmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság előtt Veszprémben ifj. Galbács Pál a kőműves mesteri vizsgát sikeren letette. 84 1 — 1 Zeneiskola Gyulán. Életrevaló és hézagpótló kultúrintézményt akar megalapítani városunkban Gyöngyösi Gusztáv, a békéscsabai városi zenede igazgatója. Elhatározta ugyanis, hogy Gyulán úgy a saját, valamint a vezetése alatt álló zenede tanárainak közreműködésével zeneiskolát létesít Ezen iskola fel fogja ölelni a zongora, hegedű gordonka, cimbalom és magánének (női és férfi) tanszakokat és a megfelelő elméleti tárgyakat. Tandíj a hátralevő iskolai félévben — bármely hangszerre heti 3 órában — 60 korona, amely havonta 12 koronás részletekben fizetendő. Magánének dija 80 korona, havi 16 koronás részletekben. Beiratási dij 4 korona. Olyan növendékek, akiknek hangszerük nincs, az iskola hangszerein díjtalanul gyakorolhatnak. Minthogy a tantermek megnyitása csakis elegendő számú növendék esetén lehetséges, Gyöngyösi igazgató kéri a jelentkezőket, hogy ebbeli szándékukat február 7-ig a békéscsabai városi zenedében vagy levélben, vagy személyesen bejelenteni szíveskedjenek. Ugyancsak onnét bővebb tájékoztatás, vagy kívánatra a múlt iskolai évről szóló értesitő is kapható. 54 2—3 Följegyzések. Gyertyaszentelő. A vallás nemcsak a hit, hanem költészet aranyszálaival is átszövi a makulátlan Máriának, Krisztus édesanyjának szűzies emlékét; számos ünnepet szentel neki, amelyek mind a dicsőséges anyát, a női fenséget, a tökéletes tisztaságot, az égi a mennyei jóságot s azt a fölségesen szép lelki harmóniát magasztalják benne, amelyek minden idők örök eszményévé avatják a Boldogságos Szűz ragyogó alakját. A katholikus világ egyik kiemelkedő, jelentős ünnepe a Gyertyaszentelő. Ez ünnepet is Máriának szentelik, Mária mennyei megtisztulásának emlékére. Éhez fűződik e napnak jelentősége s azért nevezik gyertyaszentelőnek, mert az egyház a szent mise előtt gyertyákat szentel, ezzel akarván jelképezni az üdvözítőt, kit az agg Simeon a templomba való bemutatásánál a világ világosságának nevezett. Ez ünnepet először a görög-keleti egyházban kezdték megülni az ötödik század közepén, mikor is Jusztinián császár, a Konstantinápolyban kiütött pestisjárvány megszüntetésére elrendelte, hogy minden év február hó 2-án Mária megtisztulásának emlékére ünnepet üljenek. A medve. A gyertyaszentelőnek azonban van egy más fontos jelentősége is. Ez is hagyomány a nagy múltból. Bár ez a rész nincs becikkelyezve semmiféle pro- tokulumba, mégis hiszik és vallják minden egyes felekezetbeliek azt, hogy a gyertyaszentelő napja fontos esemény az időjárásra vonatkozólag. Ugyanis ekkor kijön odújából a medve, téli álmának fordulójához érve, nagy mancsaival egész szakszerűen ki- törüli a szemeit s szétnéz a kinti világban. Ha hideg van, fu, havazik, berzenkedik az idő, akkor a medve, mint egy célszerű filozopter, már bizonyosan tudja, hogy vége a kemény időnek, ez már csak utolsó mérge a télnek, mely alig pár napig tart s nem megy vissza a barlangjába, hanem annak rendje és módja szerint egész akurátosan megmosakszik a friss hóban s táplálék után néz. Nem igy, ha enyhe az idő, ha süt a nap, világosan szólva, ha a medve meglátja a saját árnyékát a földön, akkor nem mosakszik, nem indul el nagy útjára, barangolásra, hanem visszafordul s lefekszik a másik oldalára s még negyven napig huzza „a bőrt a fagyon“, azaz alszik, mert egész világosan tudja, hogy az igazi tél még csak ezután következik. Most már nekünk egy ilyen alkalmatosnak kínálkozó célirányos medvét kellett volna 2-án megfigyelni s mindjárt tudnánk magunkat mihez tartani. Azt mondják ugyan, hogy erre mifelénk mincsenek medvék. Hát jó. Ennek tagadása azonban nem téveszthet meg bennünket, mert hiszen az időjárás is útmutató. Aki figyelte az időt, az már levonta a konzekvenciákat s tudja, hogy a medve visszakövetkezett az odújába, a másik oldalára fordult, mert csütörtökön egész nap verőfényes, napos idő vo’t, s igy az árnyékát meglátta a medve. Jég és a csuszkák, Készen lehetünk hát a télre. Most jön. Sőt már itt is van, az italárusok, mészárosok s egyébb, jégre vágyakozók igazi nagy örömére. Lesz hát, azaz, hogy már van is jég, megtelnek a vermek, így operál az idő a jéggyárosok ellen, kiknek ez évre befagyott az üzletük. Nagy az öröm a korcsolyázók körében is. Lehet bógenezni, siklani, kart-karba öltve el-kiiramodni. Akárcsak egy bál! Igaz, hogy itt síkosabb a pálya, de kiadósabb is. Ha esik az ember, felkél s nevet egyet. Azonban van úgy, hogy nem nevet az ember, sem az aki elesik, sem az, aki látja. Ez már nem a jégen, a korcsolya-pályákon történik, hanem ott, a hol nem igen van rákészülve a földi halandó, az utcán, az utakon, jobban mondva a betonokon. Az artézi kutakról hordott vizekkel még a legfagyosabb időben is kedélyesen illegve-billegve következnek hazafelé a konyhai nimfák, miközben itt is, ott is löttyen egy kis viz a járdára, mely az éjszakákon át megfagy, nagy gyönyörűségére az apró nebulóknak, kik azon melegében alkalmatos kis csuszkákká gyalulják át őket. Ha mennek az iskolákba, ha jönnek onnan, végig iszonkodják az egész utcákat. Ebből még nem származna semmi hiba, hanem abba van veszedelem, — mint a heten több Ízben is megtörtént — hogy időnként egy kevés hó beborítja az utakat, a sikamlós helyeket, igy nem láthatják s a jámbor polgárok gyanútlanul rálépve a tükörsimára kiiszonkodott betonokra nagyokat, szánalmasan nagyokat esnek. Ez már nem tréfa, nem játék. Ez ellen tenni, cselekedni kell. De mit kell tenni és ki tegye? A rendőrség? A tanítók? Szülők? Vagy maga a nagyközönség? A magam szerény véleménye az, hogy itt mindenkinek közbe kell lépni, mert az még sem járja, hogy a vásott gyermekek meg nem engedhető mulatságának árát felnőtt, idős emberek testi épségükkel adják meg. _______ C-ly) Kö zgazdaság. Ösztöndíj és segély iparosoknak ezek özvegyei és árváinak. A kereskedelmi miniszter pályázatot hirdet a Voigtlaender-fóle ,,Mária Valéri“ alapítványra két,egyenként 1100—1100 koronás ösztöndíjra és a Goldberger-féle alapítványra hét, egyen - ként 300 koronás és egy 250 koronás segélydijra . Erre vonatkozó részletes feivilágositás az aradi kereskedelmi és iparkamara irodájában és a kerületbeli ipartestületieknél nyerhető. Hidátvétel A szeghalmi újonnan épített és közvetlenül a község alatt levő Berettyó,hid teljesen elkészülvén, annak szemléje Éltető Ákos műszaki tanácsos vezetése mellett, a vármegye és a Berettyó és sebeskörösi árm. társulatok kiküldöttjeinek jelenlétében e hó 3-án megtartatott. A hid egynyilásu és vasfelszerkezettel épült. Vizváry Lajos államépitészeti hivatali mérnök felügyelete mellett; a községnek régi óhaja teljesült a hid létesítésével, amely 180000 koronába került. Piaci helypénzszedési szabályrendelet jóváhagyása. Gyula varos módosított piaci helypénzszedési szabályrendeletét a kereskedelmi miniszter jóváhagyta. Haltenyésztés Vésztőn^ Papp Sándor vésztői halászbérlő aki a halászati jogot a községtől 12 évre bérli, a haltenyésztés fokozása és imtensivebbé tétele céljából a Holtsebeskörözs 8 kilométer hosszú részén halrekesztőket kíván létesíteni és ezek engedélyezése végett a vármegye alispánjához be is folyamodott. Habár a tervezett munkálatok költségesek is, azonban annak létesítése közgazdasági szempontból kifizeti magát, mert a kérdéses hely haltenyésztésre kiválóan alkalmas. A vármegye alispánja az engedélyezési eljárás folyamatba tételét elrendelte és az engedélyezési tárgyalást ki is tűzte, azonban a kért ideiglenes engedélyt nem adhatta meg, mert az érdekelt sebeskörözsi ármen- tesitő társulat hozzájárulása igazolva nem volt. Köröstarcsa község öntözési müve Köröstarcsa község aziránt folyamodott a földművelésügyi miniszterhez, hogy a község tulajdonát képező és erre a célra kijelölendő 247 hold földjén öntöző rét és mükenderáztatót létesítsen, illetőleg államköltségen rendezzen be. A miniszter a felterjesztésre most válaszol és kijelenti, hogy a kérelmet az előterjesztett alakban nem teljesítheti. Ha azonban a község maga akarna ilyen berendezést létesíteni, a vállalkozásban számíthat állami támogatásra. Ez esetben a tervek a kultúrmérnöki hivatal által elkészítendők és öntözés berendezésére államsegély adatnék. A segély a költségvetésben előirányzott befektetési költség feléig terjedne és 10 évi egyenlő részletben folyósittatnék, ha a község
