Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-05 / 45. szám

XLIII. évfolyam. (iyiiia, 1911. november 3. 43. szám 1 Előfizetési árak : Egész évrt _ _ 10 K — f Fé l évre............. 5 K — f Év negyedre......... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Gyula város költségelőirányzata. A képviselőtestület péntek délután tartott rendes közgyűlésében tárgyalta a város jövő évi költségelőirányzatát, amelyet különben la­punk múlt heti számában egész terjedelmében közöltünk. Nem mondhatjuk, hogy a költségvetési vita, noha 3 órától 7 óra utánig tartott, va­lami beható s magas színvonalon álló lett volna. Mint képviseleti közgyűléseinken igen gyakran tapasztalható, alárendelt természetű, kisebb részletkérdések sokkal nagyobb dispu­tát keltettek ezúttal is, mint a nagyobb jelen­tőségű igazán kardinális természetű elvi dol­gok, amelyek fölött a képviselők szó nélkül siklottak el. Ennél sajnosabb azonban az, hogy a képviselőtestületnek az intelligenciához tar­tozó tagjai, igy a honorácior, kereskedő és iparososztály feltűnő kis számban jelent meg a költségvetést tárgyaló közgyűlésen, amely pedig — mint azt annyiszéf*ynégájtuk és újó­lag kell hangsulyoznunk^-rl^képviselőtestü- leti közgyűlések között fontosabb, mint az esztendő folyamán tartott közgyűlések bár­melyike, mondhatnánk fontosabb, mint a köz­gyűlések összesége. Az értelmiség eléggé meg nem róható távolmaradásának egyik sajnos következménye, hogy a tárgysorozat első pontja, mely külön­ben szoros kapcsolatban volt a költségvetés­sel, nevezetesen az altiszti és szolgaszemély­zet illetményei megállapítása tárgyában elő­terjesztett javaslat, amely pedig a lehető leg­szűkebb keretben óhajtott a hihetetlenül cse­kély javadalmu cselédség sorsán javítani, neve­zetesen csupán a mindennapi kenyeret akarta nekik juttatni s őket és családjukat a koplalás kinjaitól megszabadítani, három szavazattal irgalmatlanul megbukott. A három szavazat­tal győzedelmes többség, amint ez a közgyű­lés folyamán kitűnt, maga is megdöbbent a „diadalától.“ És ennek a megdöbbenésnek ha­tása alatt a költségvetés tárgyalása során annyiban jóvá akarta tenni előbbi szavazatát, hogy azt a 3400 egynéhány koronát, amely az illetmények megállapításának első évi rész­lete lenne, nem ugyan mint részletet, hanem mint végleges fizetésemelést iktatta a jövő évi költségvetésbe, ami azonban momentán segélynek is alig mondható. Pedig meg kell állapítanunk, hogy egy szempontból immár harmadik esztendeje teljes harmónia van a városi tanács, az állandó vá­lasztmány és a képviselőtestület intelligens, kereskedő, iparos és földmives tagjai között egyaránt. Ez a harmónia pedig abban nyilat­kozik meg, hogy senki sem akarja, sőt kézzel- lábbal tiltakozik ellene, hogy a 100 százalékos községi pótadó egy fillérrel is emeltessék. Ez a közös törekvés azonban egyáltalában nem akadályozná meg, hogyha a méltányosság magas­latáig nem is emelkedünk, legalább az égbe­kiáltó szükségleteket igyekezzünk a lehetőség keretén belül kielégíteni. A száz percentben fixirozott pótadó ter­mészetesen prokrustesi ággyá formálja a költ­ségvetést. A kiadásoknak nem szabad túllép­niük azt a határt, ahol a száz percent pót­adó azokat fedezni nem tudná. Es miután az igények, a szükségletek, évről-évre növeksze­nek, mig a bevételek nemcsak hogy nem nö­vekszenek, hanem olykor-olykor visszaesést is mutatnak, (mint példának okáért ezúttal is történik) az avatatlanok előtt csaknem boszor­kányságig terjedő csodaszámba megy, hogy a kiadás növekedés és pótadó percent megma­radás lehetetlennek látszó problémáját immár harmadizben sikerül megoldani. Node miután a csodák korszaka letűnt, az arithmetikában pedig különben sem történt sohasem csoda, a probléma megfejtés magya­rázata kézen fekvő dolog, amennyiben ez két körülményben rejlik. Az első az állami adó alap évről-évre való emelkedése, amely­nek megvilágításául csupán annyit, hogy mig az 1911. évben az összes szükséglet 478,967 K 26 f., az összes fedezet 244,786 K 56 f., s igy pótadóval fedezendő 234,180 K 61 f., — addig az 1912. évben az összes szükség­let 484,766 K 77 f., az összes fedezet 243,418 K 02 f., tehát pótadóval fedezendő 241.348 K 75 f., tehát a jövőben majdnem hétezer ko­ronával nagyobb szükséglet fedezendő, a meg­növekedett állami adó mellett az idei s ta­valyi adópercent emelésének szüksége elesik. Mellesleg emlitjük meg, hogy az állami adó­növekedés, amint az a képviseleti közgyűlésen a ténynek megfelelőleg fel is emlittetett, nem a földadónál, amely változatlanul a régi ma­radt, hanem a kereskedő, iparososztályt és értel­miséget érintő kereseti adóknál következett be. A második körülmény, amely a száz per­cent melletti megélhetést, helyesebben irva, mozoghatást úgy ahogy megkönnyíti, s olykor lehetővé teszi, a költségvetési egyes tételek között kimondott „átruházási fog“, amely mellett bizony megtörténhetik, hogy ezrek és ezrek vonatnak el megszavazott tételektől és fordittatnak más, sokszor elő sem irányzott szükségletekre, amely eljáráshoz és annak jo­gosultságához sok szó férhetne ugyan, de a kritikát korlátok közé szorítja, sőt sokszor teljesen el is némitja a kérlelhetlen szükség és kényszerűség. Azt azonban el kell ismernünk, hogy a növekedő állami adóalap és átruházási jog mel­lett is a száz percentes prokrustesi ágyba te­metkezve elégíteni ki a város háztartását, már ma is tudomány, a jövőben pedig már első­rangú művészet lesz. A képviselőtestületi közgyűlésre vissza­térve, hogy cikkünket referádával fejezzük be, megemlítjük, hogy a közgyűlés a költségve­tést végeredményében az állandó választmány által előterjesztett számadatok alapján fogadta el. Módosítás csak annyiban történt, hogy a közgyűlés a másod-mérnöki állás szervezését nem fogadta el, a vonatkozó 3600 korona fe­dezetet azonban a költségvetés »előre nem láthatók« rovatába iktatta, utasítván a taná­csot, hogy a város külső s belső területének rendezése céljából a legközelebbi közgyűlés elé javaslatot terjesszen. A városi tőkepénzek a jövő évben is a három helybeli hitelintézetnél egyenlő arány­ban fognak elhelyeztetni. Szabó Emil és társával szemben a kép­viselőtestület ragaszkodik a szerződéshez és igy nem járul hozzá, hogy a cég a jéggyár gép- berendezését eladhassa. Végül megemlítjük, hogy a képviselőtes­tület a két hét előtt tartott közgyűlés határo­zatának szelleméhez megfelelően a Tavaszrétet a honvédség részére lőgyakorlat céljára díj­mentesen engedte át. á Sirolin" Roche” r biztos, hatású tartós köhögésnél, a légutak hurutainál, hörghurut és astfímánál. influenza és tüdőgyuladások után a jóízű Sirolin "Roche - al való hosszabb kúra megvéd az összes _. ártalmas következményektől. SIROLIN „Roche" oldólag és fertőtlenitó/eg hat; elősegíti az étvágyat és emésztést, i Sziveskejék a gyógy tárakban határozottan Sirolin "Roch-T't kérni. rEF ija-DU-iads mai száma, S oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents