Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-29 / 44. szám

6 BÉKÉS 1911. október 29. »Tímár Zsófi özvegysége«, »A Bágyi Csoda«, »Ga- landáné Asszonyom« című balladákat szavalja Mészá­ros Jolán. A Báthor Izidor által megzenésített bal­ladákat zongorán előadja Mészáros Ilona. 3. Zigeunes- weisen, Papblo Sarazate-től op. 20. Hegedűn előadja ifj. Placskó István hegedűművész és karmester, zon­gorán kiséri Mászáros Ilona. 4. Inczédy László köl­teményeiből szaval Fáy Szeréna, a nemzeti színház művésznője. 5. »Liszt Symphonia«. Zongorán előadja Kovalszky Róbert dr. 6. »Románc«, »Augusztusi éj­jel«, Inczédy Lászlótól. Zenéjét irta Benka Gyula ny. főgimn. igazgató. Énekli Faragó Mórné, zongorán kiséri Rohoska Jenő tanító. 7. Inczédv László köl­teményeiből szaval Fáy Szeréna a nemzeti színház művésznője. 8. Bokakesergője Zadányi Armandtól. Wieniavszky Legenda ap. 17. Hegedűn előadja ifj. Placskó István hegedűművész és karmester, zongorán kiséri Mészáros Ilona. KOVÁCS SÁNDOR zongora készítő és hangoló Szegedről a jövő hó első felébe városunkba érkezik. Előjegyzéseket elfogad: DOBAY JÁNOS könyvárus üzlete, Gyula. 1—3 királyi Miniszter ur Öméltóságának 1911. évi junius hó 23-án kelt 42256—1911—III. sz. alatt kelt ren­deletével nyert felhatalmazás alapján folyó év novem bér hó 1-től visszavonásig Gyula állomásra megér­kező mindazon teheráruknál, melyeket a vasúti díj­szabás I. rész B. szakasz A VII. fejezet a) 1—3 pontjai szerint a vasút jogosítva van nyitott kocsik­ban szállítani, a dijszabásszerü 2 filléres fekbért 100 klg.-onként és naponként 6, azaz hat fillérre fel emeljük. Arad, 1911. október hó. Üzletvezetőség. H e t i piac. Gyula, október 27. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán lanyha volt az irányzat, a búza ára 20—30 fillérrel hanyatlott. Heti piacunkon élénk kínálat mellett eladatott: Búza Árpa Zab Tengeri (uj Lucernamag 22 18-40 18-20 18 — 116'— 22 50 18 60 18-40 17-80 11*— Magy. kir. szab. oszt sorsjáték. Ennek a sors­játéknak a nagy nyeremény esélye, valamint a sors­jegyek eladásával megbízott elárusítók mintaszerű üzletvezetése annyira megkedveltették a közönséggel ezt a sorsjátékot, hogy rendszerint a sorsjegyek már a sorsjáték I. osztályának húzása előtt mind eladat- nak. A most lefolyt XXVIII-ik sorsjátékban is a sorsjegyek már az I. osztály húzása előtt mind ki- árusitattak úgy, hogy az elárusítók nem voltak ab­ban a helyzetben, hogy ennek a sorsjátéknak főhu- zása alatt vevőiknek pótsorsjegyeket a további já- tékbani játszáshoz rendelkezésükre bocsássanak. A hivatalos tervezet a most következő XXIX ik sors­játékhoz az — I. osztály húzása november hó 16 és 17-én lesz — a ma megjelenő számunkban lesz közzétéve. Közgazdaság. A békésmegyei gazdasági egylet f hó 24-én rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek összehívási indoka, egyben egyedüli tárgya tiz egyleti tagnak inditványa volt, hogy a közgyűlés az igazgató választ­mány határozatával szemben ne engedélyezze Pfeiffer István egyleti titkár megbízatását a dohány bevál tás körül, hanem helyette más biztost válasszon meg. Az egyesület tagjainak túlnyomó részében kel­letlen érzést kelt néhány nyugtalan természetű tagnak személyi antipatián alapuló okvetlenkedése a gazdasági egylet munkás és nagyérdemű titkárával szemben. Az okvetlenkedők azonban a rendkívüli közgyűlés kérésével az általuk reméltnél homlokegyenest ellen­kező eredményt értek el. A titkár iránt bizalommal s ragaszkodással viselkedő tagok oly nagy számban jelentek meg a közgyűlésen, hogy az indítványtevők törpe kisebbségüket meglátva, meg sem kísérlettek indítványuk elfogadásához hangulatot kelteni és igy a közgyűlés a választmány határozatát jóváhagyva, alig pár percnyi tanácskozás után befejeztetett. A vármegyei 443000 koronás közúti kölcsön jóváhagyása. Tudvalevő, hogy a vármegye oly cél­ból, hogy a beruházási hitel terhére megállapított építési programmot végrehajthassa és különösen a vármegyei hidakat, valamint a szarvas—szentesi és szarvas—endrődi törvényhatósági utakat kiépíthesse, 443000 korona uj közúti kölcsön felvételét mondotta ki és az idevonatkozó kölcsönkötvényeket jóvá is hagyta. Az uj közúti kölcsön azon alapon volt fel­vehető, hogy a vármegye régi közúti kölcsöneinek törlesztési határideje kitolatott A törvényhatóságnak a kérdéses kölcsön felvételére vonatkozó határozata a kereskedelmi miniszter által jóváhagyatván, a még hátralevő közúti építkezések foganatosítása most már biztosítva van. Megszűnt sertésvész. Gyulán az augusztus 31-én fellépett sertésvész teljesen megszűnvén, a vármegye alispánja a zárlatot a héten feloldotta, igy a pénteki hetipiacon már volt sertésfelhajtás. A Kisszénás—kondorosi vonalon ez évi no­vember hó 1-től kezdve, hetenkint háromszor és pe­dig vasárnap, kedden és pénteken a 4618. számú vegyesvonat fog közlekedni, mely Kisszénásról este 7 óra 45 perckor indul és Kondorosra este 8 órakor érkezik. Ézen vonat pénteken, f. évi november hó 3-án fog először közlekedni és Kisszénáson csatlako­zásban van az Orosházáról este 7 óra 25 perckor érkező 4616. sz. vegyesvonatokkal. Arad, 1911. évi október hó. As üzletvezetőség-. Gyula állomáson a megérkező és szabadon tá­rolható fehéráruknak elfuvarozása a fekbérmentes időnek f. év augusztus 24-én kelt 16295. szám alatt kiadott Hirdetménynyel közölt leszállítási dacára még mindig nem tart lépést az ily árukkal rakott kocsik befutásával úgy, hogy említett állomás szabad rakhelyein az árutorlódás veszélye fenyeget. Ennek megakadályozása érdekében a vasúti üzletszabályzat 80. §. (8) bekezdése és kereskedelemügyi magyar | Irodalom. Egy hasznos füzetről. Mint ismeretes, manap­ság már csaknem minden községben van népkönyv­tár, amely vagy a kormány, vagy valamelyik kultur- egyesület gondoskodásának köszönheti létezését. Ezek­ben a könyvtárakban sok jó szórakoztatja és oktatja a népet, de nem tévedünk ha azt mondjuk, hogy talán egy sem szolgálja annyira a nép érdekét, mint az a könyvecske, a mely most hagyta el a sajtót több százezer példányban. Ezt a könyvecskét egyik leghumánusabb társadalmi intéz t ényünk, a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület Íratta meg és adta ki épen a nép számára. Cime : A tüdővész és az ellene való védekezés ismertetése. Ennek a ször­nyű betegségnek egyik legalaposabb ismerője Geszti József dr. A József-Szanatorium igazgató-főorvosa irta a füzetet abból a célból, hogy a nép, amelyből a legtöbb áldozatot szedi a tüdővész, megtanulja be­lőle, miként lehet okos szabályokkal védekezni a fer­tőzés ellen. Bár az egyesületnek ez a könyvecske rengeteg pénzébe kerül, mégis ingyen juttatja el a községekbe, mert maga a Belügyminiszter rendelet­ben utasította a közigazgatási hatóságokat, hogy a füzetet elterjessze a nép között. Az az elv vezérli az egyesületet, hogy mivel annyi szanatóriumot nem létesiihet amennyi tüdőbajos szegény ember van az országban, tehát a mostani és a jövendő generáció egészségét kell lehetőleg biztosítani a kórság ellen. Ezt pedig el lehet érni, ha mindenki megtartja azo­kat az óvórendszabályokat, amelyeket Geszti dr. fü­zete előír. Éppen időszerű ez az ajándék füzet, mert halottak napján, mint minden évben, országos gyűj­tés indul meg a szegénysorsu tüdőbajosok számára a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület égisze -alatt. Amidőn tehát az egyesület a társadalom tá­mogatását embermentő munkájához kéri, egyúttal maga is nagy áldozattal hasznos könyvecskével vi­szonozza a közönség áldozatkészségét. Szinte szük­ségtelen a társadalom jó szivébe ajánlani az egye­sület aktióját, amidőn a halottaknak szánt koszorú­ból egy virágszálat, illetőleg ennek árát kéri szegény­sorsu betegei számára, mert hiszen ezt megtette maga a belügyminiszter, amidőn a vármegyék alis­pánjához intézett minapi rendeletben a következőket mondja a virászál gyűjtésről és az egyesület ingye­nes füzetéről: Minthogy a társadalom minden réte­gét pusztító tüdővész ellen az egyesület évek óta folytatott küzdelmével a legnemesebb célokat szol­gálja, mely működésében az egyesületet 'az egész társadalomnak kötelessége a lehetőség szerint támo­gatni s minthogy a közigazgatási tisztviselőknek a nemes cél támogatása és a könyöradomány gyűjtés irányítása terén kifejtendő önkéntes fáradozására ré­szemről is nagy súlyt helyezek, ennélfogva felhívom a Cimet, hogy hatósága területén a nevezett egye­sületet a legmesszebbmenő támogatásban részesítse és a közigazgatási hivatalok vezetőit ily irányban utasítsa. Minthogy pedig a nevezett egyesület az or­szág legkiilömbözőbb részeiben levő fiókjainak jelen­téseiből arról értesült, hogy a közönség nagyrésze éppen semmit, vagy csak alig védekezik, a tuberku­lózis elleni védekezés szükségességének országszerte a legszélesebb keretekben való propagálását és e cél­ból a közönség körében a tüdővész és az ellene való védekezésről szóló tüzetes munkát kíván szétosztani. Ennélfogva még arra is felhívom a Cimet, intézked­jék az iránt, hogy a hatósági közegek az egyesület gyüjtőiveinek körülhordozása alkalmával a tüdővész és az ellene való védekezést ismertető füzetet — melyet az egyesület gyüjtőiveivel egyetemben kellő mennyiségben fog megküldeni — a közönség közt osszák szét. Az a könyvecske tehát, amelynek ter­jesztését maga a belügyminiszter is szükségesnek tartja, hamarosan hasznos olvasmánya lesz a népnek, mert hiszen legfőbb kincsét, az egészségét szolgálja. Ez a kincs pedig megér mindenkinek annyit, hogy nehány fillért áldozzon érte halottaknapján az egye­sületnek. Ötszáz korona 24 fejért. Huszonnégy ember fejére 500 korona jutalom van kitűzve. Nem a kínai forradalom hevében, nem Tripoliszban tűzték ki a summát árulók fejére, hanem huszonnégy kedves babafejért. A Képes Hét ez a minden izében inven- ciózus pompás újság 24 színész és színésznő gyer­mekkori árcképeit közli és azok között, akik kitalál­ják — melyik kép kit ábrázol 500 korona jutalmat sorsol ki. A Képes Hét legfrisebb száma szenzációs tartalmú. Hetvenegy aktuális illusztráció és az ural­kodó nászán kívül Biró Lajosnak, a kiváló Írónak novellája, Szomaházy István pompos regénye a Bac­carat, a Strand táncosnőről szóló képes cikk, Arzéné- Lupine izgalmas kasandjai, az éjjeli Budapestről Írott képes cikk, Lakatos László elbeszélése, a villamos erőről szóló képes cikk, ezenkívül a sok olvasni való a Képes Het-et a közönség kedvenc, szórakoztató lapjává tették. A lap egyes száma 20 fillérért min­denütt kapható és negyedévi előfizetési ára két ko­rona hetven fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Budapest, Y., Alkotmány-utca 18. Törvényszéki csarnok. Királyi kagyelem az örökös rabnak A gyulai törvényszék 1893-ban életfogytig tartó fegyházbün­tetésre Ítélte Babos Sándor öcsödi juhászbojtárt. A húsz esztendős suhancnak az volt a bűne, hogy egy éjszaka berontott Pákozdi Lajos öcsödi gazda házába s az öreg magyart baltával agyonverte, aztán kira­bolta. Az ítéletet a királyi tábla is a Kuiia is meg­pecsételte és a rablógyilkost 1894-ben az illavai fegy- házba szállították. Az analfalbéta legény a fegyház- ban rendkívül tanulékonynak bizonyult Rövid idő alatt már irt, olyasott, azután megtanulta a kosár­fonást, az asztalos, ács, és üveges mesterséget, a gőzkazán-kezelést, sokáig volt ápoló és a kórház sza­kácsa, pár év múltán a fiszharmóniumot is ügyesen kezelte s az utóbbi időben ő volt a fegyházi kápolna kántora. Most, hogy tizennyolc esztendőt töltött az intézetben, kegyelemért folyamodott a királyhoz. Megható írást küldött Becsbe. Kegyes jóságu apos­toli király atyánk címére. A folyamodványban kese­rűen panaszolta el, hogy éretlen gyermekfejjel tévedt le a becsület útjáról, de bűnéért túlontúl vezekelt lelkében. — Nem magamnak kérem a kegyelmet — irta kérvényében, — nekem úgyis mindegy, itt pusz­tulok-e el a négy fal között, vagy megérem, hogy szemem a szabad mezők, zugó erdők szépségében gyönyörködik. De van egy húgom, korán özvegységre jutott, szerencsétlen asszony, a kinek a gj érmékéit a fegyintézetben megtakarított filléreimből ruhával, jó könyvekkel segítem. Ezeknek van szükségük az én munkás kezemre, erőmre, szivemre. — A felség­kérvényt az illavai fegyház igazgatósága a legmele­gebb ajánlással küldte el az igazságügyminiszteriumba hangoztatva, hogy Babos Sándor a legtürelmesebb legengedelmesebb rabok egyike. A minisztériumból most érkezett meg az értesítés a nagyváradi királyi főügyészséghez, hogy a király megkegyelmezett az örökös rabságra Ítélt embernek, a ki hétfőn el is hagyta a fegyházat. Esküdtbiráskodás. Az őszi esküdtbirósági ülésszakra, mely no vember 6-án kezdődik, eddig három ügy van ki­tűzve, de tárgyalás alá fog kerülni 8—10 ügy. November 6-án a Sipos (Schönfeld) Frigyes ügye kerül tárgyalásra. Ennek az ügynek az a tör­ténete, hogy Botyánszki György békéscsabai lakos a múlt év augusztus 17-én éjféltájban másfél napi mulatás után hazafelé tartott kisréti tanyájára. Ma­rik János és Sipos Frigyes pincér összebeszéltek, hogy Botyánszkit kirabolják és ebből a célból utána mentek. Marik János földre teperte Botyánszkit és leszurással fenyegette, ha oda nem adja a pénzét. Botyánszki ettől vonakodott, mire Sípos Frigyes elővette a revolverét s vele célbavette Botyánszkit, aki e fenyegetés hatása alatt 50—60 kor. készpén­zét átadta Marik Jánosnak. Az esküdtbiróság ez év február 6-án Marik Jánost ezért a cselekmény­ért már elitélte 5 évi fegyházra. Sipos Frigyes azonban ekkor megszökött és csak nyomozó levél alapján sikerült elfogni. Miért is ellene most külön tárgyalást kell tartani. November hó 7-én Cseh Lajos szentetornyai dohánykertész fog törvényt állani azért, mert Szente- tornyán ez év julius 2-án este búcsú alkalmával tartott bálból hazatérve, összeszólalkozott Borsándi Jánossal, akit földre tepert és úgy nyakszirten szúrt, hogy ez által halálát okozta. November 8-án a Szabó József és Seres Fe­renc gyulavárii lakosok bűnügye kerül tárgyalásra. Ezek a vádlottak ugyanis Gyulaváriban ez év ju­lius 9-én összebeszéltek, hogy ellenségeiknek vissza­adják a tőlök szenvedett állítólagos sérelmeket, ugyanezért késsel ellátva magukat mentek el a

Next

/
Thumbnails
Contents