Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-29 / 44. szám
4 BÉKÉS 1911. október 29. A gr. Wenckhein Frigyes ösztöndíj. Gyula város tanácáa arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Grf. Wenckhein Frigyes-féle 10000 koronás alapítvány kamata az azt élvező ösztöndíjas egyetemi hallgatónak csakis a negyedik tanulmányi év bevégzéséig jár, és azontúl az beszüntetendő. A városi tanácsnak Denhoíf Antal gyulai egyetemi hallgató ügyében hozott fenti értelmű döntését azonban fe- lebbezés folytán a vallás és közoktatásügyi minister megváltoztatván, kimondotta, hogy a kérdéses alapítvány kamatai az egyetemi 4 éves tanulmányi időn felül még egy szigorlati évre 'is kiutalandók. Az állami el. isk. gondnokság folyó hó 25-én Schröder Kornél gondnoksági elnök elköklete mellett ülést tartott. Abafi János polg. leányisk. igazgató előterjesztette a tandij-mentességre ajánlottak névsorát; az iskola részére bútor, fizikai s egyébb j felszereléseket kért, továbbá, hogy az uj épületben a följárónál a gondnokság, illetve a város készíttessen egy ajtót, ami által a polg. iskola jobban el lenne különítve az elemi iskolától Az előterjesztéseket a gondnokság tudomásul vette. Kardos István igazgató jelentette, hogy a f. iskolai évben a belterületi fiú- és leányiskolába beiratkozott 522 növendék, ami nagy visszaesést mutat a múlt és azelőtti iskolai évekhez. Az apadás oka, a váltakozó rendszer, melyet a hosszadalmas építkezés idézett elő. Ezért a gondnokság sürgős átiratot intéz a vá- városi tanácshoz, hogy az uj épület befejezését szorgalmazza, mert ennek elhúzódása mérhetetlen- erkölcsi károkat okoz az iskoláknak. Péczely József külterületi igazgató jelentette, hogy a nyolc tanyai iskolába ez évre beiratkozutt 588 növendék. Legzsúfoltabb iskola a szentbenedeki, hol 30 gyermek részére nine* hely. A farkashalmi iskola vörheny- járvány miatt november közepéig hatóságilag bezáratott. Végül Kiírni Ernő gondnok előterjesztette a külterületi iskolák költségvetését, melyet a gondnokság elfogadott. A költségvetés szerint az összes kiadás évenként 5000 korona, melyből a város fedez dologi kiadás címén 2880 koronát, az állam pedig 2120 koronát. Meghívó. A gyulai református tanuló-ifjuság 1911. évi október hó 31-dikén délután 3 órakor a Novák-utcai református elemi iskolában reformác ói emlékünnepélyt rendez. Műsor: 1. Közének! 37. dics. 1. v. 2. Megnyitó beszéd: Dombi Lajos ref. esperes. 3. Szavalat: Danszky Anna polg. isk. tanuló. 4. Felolvasás: Gulyás János főgimn. tanuló. 5. Szavalat: Hraskó Gizella polg. isk. tanuló. 6. Ének a gimnáziumi tanulók. 7. Szavalat: Kalas Ferenc hitoktató. 8 Hegedű-szóló : Bordé István tanitó. 9. Szavalat: Tövisháty Juliánua polg. isk. tanuló. 10. Szavalat: Szabó Emil gyimn. tanuló. 11. Közének: XC. zsoltár 1. v. Belépő-dij nincs, de önkéntes adományok a »Reformációi emlékünnepély-alap« ja vára köszönettel fogad'atnak. A szolgák álmélkodva hagyták el a Hudák bácsi szobáját. Az egyik’a másiknak adta tovább az észleletét s az egész minisztériumban mosolyogva beszéltek arról, hogy Hudák bácsinak ugylátszik fejébe szállt a karlsbadi ut. Hogy mi volt igaz a dologból, mi nem, azt határozottan nem lehetne megmondani. Annyi bizonyos, hogy Hudák bácsi kicsi, görbe alakja újabban úgy kinyílt, mint egy pudlibicska s egy Ízben megtörtént az a különös eset is, hogy a szolgára ráriparkodott: — Szamár ! A minisztériumban persze ezeken a dolgokon ■csak molyogtak. Azonban egy napon még elfelejtettek. mosolyogni is. Egy reggel, amikor Hudák bácsi villamoson épen a minisztériumba igyekezett, a leszállásnál egy katonatiszt rálépett Hudák bácsi lábára. Es Hudák bácsi úgy rendre utasította az ügyetlen katonatisztet, aki mellesleg huszár is volt és három fejjel magasabb Hudák bácsinál, hogy az egész villamos oda volt a csodálkozástól. Persze névjegycsere következett s az affaire-t alig lehetett elsimítani, mert Hudák bácsi mindenáron vért akart inni. Ez az affaire sokáig mint legenda járt szájról szájra a minisztériumban, voltak akik elhitték, voltak akik nem hitték. Hanem a kételkedőket is meggyőzte aztán az a hir, amit egy miniszteri fogalmazó hozott a minisztériumba. Ez a fogalmazó, aki ismerős volt a Hudák bácsi családi viszonyaival, egy napon azt újságolta, hogy Hudák bácsi ellen válókeresetet adott be a felesége. A válókereset cime az volt, hogy Hudák bácsi nagyon rabiátus. EE ire Halottak napja. Hogy az élők felkeressék a halottak csendes birodalmát és az élet forgatagából egy nap azoké legyen, akik »voltak«, — egyetemes érzés a világban. Mindenüvé, ahova a keresztény kultúra behatolt, elvitték a halottak iránt való kegyelet érzését. Ez a szokás, a kegyeletnek ez a meleg érzése nem vesz ki az emberből. Yan idő, mi dőn hánytorgatjuk a temetői halottaknapi lujfust, melyben, — mint az élet minden jelenségében — van sok a hiú csillogás és hazugság, de alapj ban mindnyájan a halottakra való emlékezés kegyeletes szép szokásának rabjai vagyunk és örülünk, hogy ebben az utilitarius korban a kegyeletnek ily magasztos és tiszta érzésére képesek vagyunk. Régi, a halottakra való emlékezésnek ez a megszentelt napja. Meghatva járunk Calixtus katakombáiban, ahova az első római keresztények temetkeztek. Mennyi tiszta érzés és mily sok emlékeztető arra, mely az emberi nyomorúságos léte i túl más világot sejtet. Nem is hisszük, hogy a halottaknapi temetői hangulatnak akármilyen korszellem árthasson. Legyen az ember akármilyen felvilágosodott, amikor megkondul a ha- lálbarang, fel kell tenni önmagának a kérdést: Hová leszünk, mi következik az élet utáu A jövendő ködbe vesző sejtelmei, a tudatlanság, amelyben vagyunk afelől, hogy ez a világrendszer miként alakul ki, a vég, melyet Madách Ádamja szerint, »csak azt tud- náuk feledni«, ezek adnak halottak napján méla, fájdalmas hangulatot, még azoknak a keveseknek is, akik senkit se siratnak. És a halál, Hamlet szerint.* »ez ismeretlen tartomány« titokzatos és megdöbbentő. Miért? Mert szeretjük az életet Maecenás, aki pedig bölcs ember volt, midőn a római puha élvezetek következtében elvesztette majdnem minden érzékét, igy sóhajtott föl: »És nem bánom, legyek süket, legyek vak, legyek béna, csak éljek, éljek !« Pedig a halál Herder szerint az elszenderülés és soha fel nem ébredés szende pillanata: pillanata a csendnek, melyet semmi zaj, a nyugalomnak, me- j lyet semmi földi baj többé nem háborgat. Még a ! legfájdalmasabb betegségben is többnyire csendes j percek, vagy még világos és derült látványok is1 előzik meg az elbucsuzást; a halál szárnyait félénk j csattogtatja, s minél inkább közelednek, annál hal- I kabb suttogásuk, mig be nem árnyaznak minket. I Oly arcokat is, melyek a szenvedéstől eltorzultak, j kisimít a halál keze annyira, hogy néhány perc le- í folyta után némely halott szebb alakot mutat, mintsem bármikor is életében. Nem rémkép tehát ez utolsó barátunk a halál, hanem éltünk bevégzője; egy szép ifjú, aki a szövétneket eloltja és a hullámzó tengernek csendet parancsol. A természet hervadásához, melankóliájához, elmúlásához oly szépen illik a halottak napja. S nagyon rossz ember az, akit meg nem indít a koszoruvivőknek méla, bánatos serege. Szép vagy halottak napján temető. Szenvedők pihentetője, minden fájdalomnak megváltása; de mi, az élettel küzdők Maecenással kiáltjuk: »Csak élni, élni!« Halottak napja. Csütörtökön lesz az emlékezés nagy napja kedves halottainkról. Katholikus polgártársainkat ez utón is figyelmeztetjük, hogy november 2-án az istenitisztelet a megholtakért reggel 8 órakor lesz az anyatemplomban és hogy a temetőkben csak jó idő esetén lesz szentmise. Csak egy virágszáiat! Csak egy virágszálat kér a József Királyi Herceg Szanatórium Egyesület halottaknapja alkalmából a tüdőbetegek megmentésére, egy virágszálat abból a koszorúból, melyet szeretteink sírjára helyezünk. Ki ne szívlelné meg ezt a megható kérést és ki sajnálna egy kis szerény adományt erre a nemzeterősitő célra. Hiszen ha lesz az országban több tüdőbeteg gyógyító intézet, nem fog idő előtt elsorvadni annyi ezer meg ezer ember. Nincs az országnak olyan zuga, ahol a halottaknapja alkalmával ne gyüjtenének. Nagy a gyűjtési kedv pátriánkon és a megyében is, úgy, hogy bizonnyal nem fogunk szégyenkezni a szere- tetlenség miatt, melynek egyedül tulajdonítható, ha ez az országos gyűjtés teljes sikert nem lát. Doboz önálló anyaegyház. Hosszas tárgyalások után a dobozi róm. kath. leányegyház megválik a gyulai róm. kath. anyaegyháztól és önálló anyaegyházzá alakul. Az örvendetes haladásban eltekintve a róm. kath. hívek természetszerű gyarapodásától, a legnagyobb érdeme van az uj anyaegvkáz fenkölt lelkű kegyurának, gróf Wenckheim. Dénesnek. ő óriási áldozatokkal nemcsak olyan plébániai templomot emelt, melynek messze földön nincsen párja, hanem fölépité a vidék egyik legmodernebb falusi iskoláját, örök időkre gondoskodott a lelkész és tanitó ellátásáról és magára vállalta az egyházjog által biztosított előnyökkel az uj hitközség kegyura- ságát. A megyés főpásztor kegyúri bemutatás alapján ki is nevezte az első dobozi róm. kát. plébánost: Ruszka Antal Zoltán személyében, kinek szintén jelentős szerepe volt e fontos ügy sikerültében. Reméljük, hogy az uj életre éledt anyaegyház a maga részéről is hozzá fog járulni a kriszusi eszmék terjesztéséhez és valóra fogja váltani a nagylelkű alapitó szándékait. Ad multos Annos ! Alispáni vizsgálat. A vármegye alispánja a múlt héten a szeghalmi járás községeit vizsgálta meg. Azt megelőzőleg Gyulavári községben tartott hivatalvizsgálatot. A vármegyei közkórházi bizottság f. hó 24-én d. u 3 órakor tartott üUst Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt. Mindenekelőtt dr. Berkes Sándor igazgató jeielentése olvastatott fel. A jelentés szerint a f. év 9 első hónapjában az intézetben 435G uj beteg ápoltatott, tehát az elmúlt évől visszamaradt 667 beteggel együtt összesen 5023 beteg A felvételek száma 447, az ápoltak száma 459-el és az ápolási napok száma 22362-vel volt több mint az elmúlt év hasonló időszakában, Az uj fertőző és gürnö- kóros betegek pavillonja még a f. évi junius, míg a sebészeti pavilion julius hóban átadatott rendeltetésének és azóta mind a három pavilion uj betegekkel benépesittetett. Mir most megallapitüato azonban, hogy a fertőző- pavilion. kicsinységénél fogva nem alkalmas arra, hogy ott többféle fertőző betegek elhelyezést nyerjenek. Az intézeti hivatalok a régi kórházi épületben igen kényelmes elhelyezést találtak. A belgyógyászati osztály második emeleti helyiségeiben a szemészeti osztály nyer elhelyezést. A szükséges átalakítások nagyon lassan folynak munkások hiányában A jövő hóban azonban ez az osztály is megkezdi működését. A régi fertőző pa- villonban nyugodt elmebetegek nyertek elhelyezést. A mosókonyha számára beszerzett gépek felszerelése most folyik. Bejelentette az igazgató, hogy dr. Décsi Karoly kórházi szaksegéd, az elmebeteg-osztály főorvosa, elfoglalta uj lakását a kórházban és szak- segédi tevékenységét is- megkezdte. Az újonnan szervezett állásra kinevezett számvevő már auguszus óta működik a kórházban. Elkészültek a kórházi pavillonokat összekötő asztaltjárdak is. A hús, hentesáruk és ke nyerne miiekre megtartott árlejtés eredménye szerint a hús és hentesnemüekre mindössze két-két és a kenyérnemüekre pedig három ajanlat érkezett be. A hús és hentesnemüekre Najmamt György ajánlata lett elfogadva, amelynek eredménye szerint a kórház jövő évi hus-szükséglete ldoot} koronával’ kerül többe, mint tavaly. A kenyérnemüekre tett ajánlatok közül özv. Leopold Ignácné- ajánlatát fogadta el a bizottság. Ez az ajánlat is 100t> koronával több- költséget ró a kórházra, mint tavaly. Az árlejtésnek most ismertetett eredménye folytán pótköltségvetés készítése válik szükségessé annak alapul vétele mellett, hogy a kórházi hús- adagok 100 grammról 80-ra szállitandók le. A pótköltségvetés végleges megállapítana tekintetében a következő kórházi bizottsági ülés hoz végleges határozatot. Felhatalmazást adott a bizottság az igazgatónak, hogy az uj kórházak benépesítése következtében előállott szükségletek fedezésére Freudiger Mózes és fia cégtől 31000 korona értékű fehérneműt rendeljen. A kórházi gépész-műhely átalakítására 1800 koronát engedélyezett a bizottság. Megengedte továbbá, hogy a megszaporodott irodai teendők elvégzésére és a telefoni beszélgetések lebonyolítására egy dijnokot fogadhasson fel az igazgató. Ez az állás a jövőben rendszeresítendő lesz. A kiselejtezett kórházi anyagok elárverezéséből 740 korona folyt be. Megengedtetett az is, hogy a szemészeti osztályon alkalmazandó, és különösebb szakképzettséget igénylő ápolói állás fizetése 24 korona helyett 40 koronában állapíttassák meg. Az eddig ideiglenesen alkalmazott két uj ápoló a megnő.veke- dett beteforgalom miatt véglegesittetett. A református egyháztanácsnak az a kérelme, hogy a stóla- dijak felemeltessenek, elutasittatott. Ugyancsak el- utasittattak Najmann György és Grünbaum Ármin szállítóknak azon kérelme is, hogy tekintettel a hus- és zöldség-félék árainak tetemes emelkedésére, a múltra nézve kárpótolja őket a kórház, mert igen nagy veszteségeik vannak a szállításokon. Végül a kijavítandó szennyvizderitö 14400 korona költségeinek fedezete tekintetében akként határozott a kórházi bizottság, hogy ezt az összeget a főldmivelés- ügyi minisztertől kérik, mivel a terveket, amelyek azonban nem váltak be, ennek a minisztériumnak a szakközegei készítették, tehát az előre nem látott költségek felmerülésének nem a vármegye az oka. A mozgósítás esetén követendő eljárások egyöntetűvé tétele és általában az e téren mutatkozó ellentétes felfogások megszüntetése végett a honvédelmi miniszter leküldötte a vármegyéhez Paczolay honvédszázadost, aki már napok óta van a vármegye területén és úgy az alispáni hivatalban, mint a járásokban és a községekben a megfelelő útbaigazításokat megadja és a szükséges nyomtatványokkal ellátja a hatóságokat. A honvédelmi miniszternek szóban levő intézkedése kétségtelenül helyes és egyedül célra vezető a tekintetben, hogy mozgósítás esetén
