Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-22 / 43. szám
BÉKÉS 1911. október 22. 6 •orosházi, dr. Lindenberger János gyulai, Barabás •György békési, Kovács Márton ujkigyósi, Dérczy István gádorosi, Derzsi Ádám nagyszénási plébános, továbbá Ruszka Zoltán dobozi, Szirtes Antal csor- vási, Gáspár István mezőberényi lelkészek ; Gahér Mihály csabai, Ponner Antal békési, Klinghammer Miklós orosházi káplánok. Kéry Gyula főispán f. hó 17-én több irányú hivatali ügyek elintézése céljából Budapestre utazott. Békésvármegye közbiztonsági állapota f. évi szeptember hóban a következő volt: Előfordult 304 bűneset, amelyek 4 kivételével mind kiderittettek. Elfogatás szüksége 23 Ízben állott elő. Feljelentés 363 tétetett. A bűnesetek közül volt 1 pénzhamisítás, 2 szemérem elleni bűncselekmény, 21 testisértés, 70 lopás, 17 orgazdaság 39 gyújtogatás és az ember élete elleni bűncselekmény 6. A kórházi szennyvizderitő telep medencéje úgy közegészségügyi, mint közbiztonsági szempontból nem felelvén meg a célnak, minthogy a szűrő medence falazatán átszivárgások állanak elő, ennélfogva az alispán sürgős felterjesztésére a földmive- lésügyi miniszter elrendelte a telep megvizsgálását. Ebből a célból leküldte Benedikt^ József műszaki tanácsost és Vasváry Géza kir. főmérnököt és a belügyminisztériumból megjelent Joó István kir. főmérnök, akik az államépitészeti hivatalfőnökével együtt megtekintették a szűrő medencét. A vizsgálat eredménye szerint megállapittatott, hogy a szűrő medence a jelenlegi állapotában nem maradhat meg, hanem sürgős kijavításra szorul. A bizottság a helyszínén mindjárt megjelölte azon módozatokat, amelyek mellett a kijavítás megtörténhet és amelyek foganatosítása után a szűrő medence feladatának előreláthatólag meg fog felelni. A bizottság által felvett jegyzőkönyvet azután a f. hó 18-án a vármegye alispánjának elnöklete alatt megtartott kórházi építési bizottság tárgyalta és elrendelte a javaslatba hozott pótlások végrehajtását és azok ke resztülvitelére vonatkozólag tett ajánlatok közül a JP,ttel és Brauswetter 14400 koronás ajánlatát fogadta el és tekintettel az idő előrehaladott voltára, a munkálatod azonnal való végrehajtását mondotta ki. A 14400 korona a kórházi konyhának emeletre építésére előirányzott 31000 koronából fog előlegezhetni. A kórházi bizottság a szemétégető felállítása tárgyában határozott azután aképen, hogy azt oly módon létesíti, hogy annak felállításával, egyben az elmegyógyintézet meleg viz szükséglete is kielégíthető legyen. Ily módon a szemétégető felállítása 5500 kor. kerül. Az alispán az ajánlatok beszerzésére felkéretett. Végül Jendrassik József műépítész részére, aki az uj kórház termeit készítette s a munkálatok végrehajtására felügyelt, 6500 kor. részjárandóságot utalt ki. Gyula város legtöbb adót fizetők névjegyzékének kiigazítására kiküldött bizottság ülését hétfőn, október hó 23rán d. u. 3 órakor a városi adóhivatal helyiségében tartja. Az adófelszólamlási bizottság Dr. Márki János elnöklete alatt f. hó 19-én kezdte meg működését a III. oszt. kereseti adó kivetése ellen beadott feleb- bezésekre vonatkozólag. A III. oszt. kereseti adó az idén tudvalevőleg csupán 2 esztendei hatállyal vettetett ki és pedig azért, mert 1913 ik esztendőre már az uj adótörvények lesznek életbe lép etve, ami az adóztatás terén gyökeres változást fog előidézni A felszólamlási bizottság közel ötszáz felebbezés fölött fog ezúttal határozni és a szeghalmi adóhivatal területén beadott felebbezések tárgyalásával kezdte meg működését. A tárgyalások naponta délután 3—6 óra között történnek a kir. pénzügyigazgatóság emeleti termében. Lemondott kórházi orvos Dr. Kemény Antal, a békésmegyei közkórház sebészeti osztályának alorvosa állásáról lemondott. Orvosi gyakorlatának folytatása végett Békésszentandráson telepedett meg. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter »Békésmegye és környéke méhtenyésztési egyesület« a körösladányi tenis társaság, a vésztői kis gazda körnek és végül a gyomai dalárdának alapszabályait megerősítette. Csak egy virágszálat! Az emberiség egyik legnagyobb csapása a tüdővész, melynek évente csak Magyarországon is 70 ezer ember áldozata van. E rettentő rém ellen küzd a József főherceg szanatórium egyesület, mely a társadalom segítségével szanatóriumokat állít fel a szegény tüdőbetegek részére, s igy a halottak napjának közeledtével bekopogtat hozzánk s csak egy virágszálat kér azokból a koszorúkból, azon koszorúk árából, melyeket kedveseink sírjára szántunk. Ha minden koszorúból csak egy-egy virágszálat adunk a halál jegyeseinek, úgy •ezer meg ezer szegény tüdőbetegnek nyújtunk enyhületet, gyógyulásra alkalmat. Ambrus Sándor vármegyénk alispánja a szanatóriumi gyűjtés ügyében a következő felhívást intézte a főszolgabírókhoz s Gyula város polgármesteréhez: A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület a m. kir. belügyminiszter ur 132054. VH-a. 1911. számú rendeletével, a mely rendeletre a 16704—911. számú rendeletem- mel címetek figyelmét már felhívtam, engedélyt nyert arra, mint a múlt években is, az Egyesület emberbaráti céljainak elősegítésére adományokat gyűjtsön „Csak egy virágszálat“ jelige alatt. Ez évben az Egyesület akcióját még fokozatosabb mérvben óhajtván kiterjeszteni, felkérem címeteket, hogy támogatásukat, közreműködésüket a gyűjtés körül még hatályosabban szíveskedjenek kifejteni s a gyűjtés és adakozás iránt a társadalom minden rétegében a mozgalmat szítani és fejleszteni. A halot- tainkról való megemlékezésnek a hiú külsőségekben jelentkező koszorúk helyett bizonyára sokkal benső- ségteljesebb s emberbaráti kötelességeink megfelelőbb formája az, ha szenvedő, szegény tüdőbeteg embertársaink felsegélyezésére, gyógyíttatására juttatjuk filléreinket. Az egyesület közvetlenül fogja a gyűjtéshez szükséges kellékeket címeteknek megküldeni. Szíveskedjék azokat megérkeztük után nyomban a járásbeli községeknek küldeni azzal a felhívással, hogy az elöljáróságok a saját hatáskörükben avagy társadalmi támogatással október hó 30. és november hó 4-ike közt ejtsék meg a gyűjtést. A községi elöljáróságok a gyűjtött összeget legkésőbb november 10-ig közvetlenül címeteknek küldjék be s az akként egybegyült összeget szíveskedjék postatakarékpénztár utján a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesületnek megküldeni. A gyűjtés eredményéről november 15-ig községenkint részletezett kimutatást szíveskedjék hozzám beterjeszteni, hogy ekként megállapíthassam, mily mértékben támogatja megyénk ez évben az egyesületet s következőleg mily arányban vehetjük igénybe az egyesület segítségét a megyénkbeli tüdőbetegek szanatóriális gyógyítása körül. A képviselőtestület szerdán délelőtt 11 órakor dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amely közgyűlés összehívásának oka volt amaz előleges intézkedések megtétele, amelyek a képviselőházban, bár obstruálás által akadá!yozott, tárgyalás alatt levő uj véderőtörvényből kifolyólag Gyula városa érdekeire háramla- nak. A honvédelmi minisztériumban ugyanis már előkészületben vannak mindama tervek és intézkedések, amelyek a honvédség elhelyezése tekintetében, a véderőtörvény megszavazása s életbeléptetése után foganatosíttatni fognak. Gyula városának a honvédlovasság elviteléből származó serelmei, amint azt báró Fehérváry Géza óta minden honvédelmi miniszter kinyilatkoztatta s kilátásba helyezte, az uj véderőtörvény végrehajtása kapcsán fognak orvosol- tatni. A képviselőtestület tehát elérkezettnek tartja az időt, hogy Gyula városa érdekeire áz intéző körök figyelme jó eleve felhivassék, ami különben úgy Lukács György országgülési képviselőnk, valamint Kéry Gynla főispánunk részéről — és pedig mindkettőnek Gyula városa iránt érzett jóindulatából kifolyólag — már meg is történt, amiért a közgyűlés hálás köszönetét ki is fejezte, de egyben kijelentette azt is, hogy mindama áldozatokat, amelyek a város anyagi helyzetéből kifolyólag vele szemben formálhatók, az ügy érdekében meghozni a legnagyobb készséggel hajlandó. — A közgyűlésnek még egy tárgya volt, Csomós István kérvénye a benedeki gulyajárásnak birkalegelőnek leendő átengedése érdekében, de ezt a kérelmet a közgyűlés elutasította. A müvészház kiállítása. Pénteken nyílt meg a »Müvészház« képkiállitása a Kaszinó termében. Az éttermet használták fel a kiállítás céljára s ezen helyiségben igen jól érvényesülnek a képek. Ezen kiállítás bemutatja a modern festőket is s alkalmat ad Gyula müpártoló közönségének, hogy ez egyszer igazán jó, a legelső festőművészekből álló zsűrin keresztül ment képeket vásárolhasson. Kiemeljük : F. Alkonó István „Téli téj“ K Spányi „Naplemente“ Feiks A. „Tengerparton“ cimü képeket. Ezeken kívül még 50 kép van kiállítva s Gyula városa igazán köszönettel tartozik a »Müvészháznak« hogy városunkat is felkereste és reméljük, hogy siker fogja kisérni ezen vállalkozását. A kiállítást Beck Tibor Péter mütáros rendezte és vezeti. Hétfőn este a kiállítás bezárul. A betegsegélyzö és az orvosok harca véget ért. Több mint egy éven át tartott ez áldatlan állapot, mig végre augusztus 12-én vármegyénk alispánjának Ambrus Sándornak közbenlépése folytán egyesség jött létre a pénztár és az orvosok között. Ezen egyességről annakidején részletesen megemlékeztünk. A pénztár és az orvosok között a régi viszony helyre állt. F. hó 14-én a pénztár igazgatósága ülést tartott, mikor is elhatározták, hogy a felfogadott nyolc nem orvosszövetségi orvost f. hó 15-étől kezdődőleg állásuktól felmentik s a régi 41 pénztári orvost visszahelyezik állásukba. Úgy hatá- roztatott ugyanis az augusztusi gyűlésen, hogy a felfogadott 8 orvost a pénztár igyekezni fog elhelyezni valamerre s ebben a munkájában az Orvosszövetség is segítő kezet nyújt a pénztárnak, de az elhelyezés nem sikerült. Ahol hely került, azt az orvosok nem vállalták, ott meg, ahova mentek volna, nem választották meg őket. Bár ezen orvosok véglegesítve voltak a pénztár által, az egyezség értelmében fel kellett nekik mondani. A pénztár fizetés- beni kártalanítást ajánlott fel nekik októbor 15-étől, melyet azonban nem fogadtak s s igy valószínű, ebből per lesz, melyben a bíróság tesz igazságot. A régi pénztári orvosok az egész megyében megkezdték működésűket s ezzel az aktussal a régi rend, a régi béke helyre állt. Repülőnap Gyulán. Helyi aviatikusuak: Dobos István, Dobos János gyulai polgár fia Budapesten a Rákosi gyakorlótéren már sok, szépen sikerült repülést végzett Ez bátorította fel arra, hogy eljön szülővárosába és bemutatja tudományát a legújabb és a jövőben a legnagyobb horderejű befolyással biró technikai fejlődés: a repülés terén. A sarkadi ut mellett hangárt épített, azu án mellette páholyokat, lócákat ácsoltatott s kihirdette, hogy e hó 15-én vasárnap repülő napot tart. Előzőleg azonban guruló és repülő próbákat tartott. Egy ilyen alkalommal gurulás közben neki ment egy általa észre nem vett ároknak s a gép csavarja eltört. Lázas sietséggel fogott hozzá, hogy uj csavart készítsen Vasárnapra kész is lett. E nap délutánjára a jegyek elkeltek s mintegy másfélezer ember ment ki a városból a repülés terére, mig az ut mentén mintegy tízezer főre tehető helybeli és vidéki (ingyen) publikum várta az itt elsőnek levegőbe emelkedő embert, azonban hiába, mert erős szél fújt, mely a repülést lehetetlenné tette s mely késő délutánig nem akart szűnni. A repülést tehát elhalasztva, e hó I9-ére csütörtök délután 3 órára hirdette újra az elmaradt repülés megtartását. Most már gyönyörű őszi verőfény kedvezett az aviatikusunknak és a közönségnek. Falevél sem mozdult. Óriási tömeg vonult ki a gyakorlótérre, ahol rendőrök, csendőrök tartották fenn a rendet. Három óra után elövontat- ták a hangárból a gépet. Izgatott, lázas várakozással nézte a közönség, amint Dobos István beült helyére, azután egy ember segítségével forgásba hozta a csavart. A kiterjesztett szárnyú fehér madár előbb csak kerekein gurult, mintegy 20 méternyire azonban elhagyta a földet, a levegőbe emelkedett s 10 méter magasságban haladt előre. Mintegy 100 méternyire a nézöhelytől egy szabályos kört csinált, majd meredeken fölfelé a magasba akart törni. Ekkor azonban a gép egyszerre csak leszállóit. És aznap délután nem is szállott fel többet, mert a motor felmondta a további szolgálatot. Bar csupán pár percig élvezhettük az embernek a levegővel való diadalmas küzdelmét, igazán meglepő, izgalmas, szinte a saját szerencsénktől megijedő érzés fogja el azt, aki először látja az embert a levegőbe emelkedni. De a büszkeség azonnal csorbát szenved, a mint meggondoltuk, hogy bizony tökéletlen, megbizhatlan és törékeny eszköz ez a mi repülőgépünk — és talán az is marad örökre. Dobos István szegény ember. Ha gazdag volna, nem kockáztatná mindennap az életét. Szegény embernek a gépe is szegény. Nem tehet róla, hogy az általában is szeszélyes motor, mely ez esetben nem is elsőrangú, fel-felmondja a szolgálatot. Az ilyen aka-
