Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-05 / 6. szám
2 B E K E S Tanügy. Uránia előadás. A főgimnáziumban ma dél* után fél 6 órakor Uránia előadás lesz. Tárgya: Magyarország fürdői, Belépö-dij személyenkint 20 fillér. Békés község iskolaszéke folyó hó l én tartotta alakuló ülését, melyen az eskütétel után elnökké közfelkiáltással egyhangúlag dr. Torok Gábor ügyvédet, alelnökké Konsitzky János községi bírót, jegyzővé Farkas Gyula községi igazgatót, gondnokká pedig R. Nagy Imre községi gazdát válasz , tóttá meg a testület. Majd tudomásul vette hogy a községi elemi iskolai tanítótestület képviselőiül Nagy Mihály tanyai és Varga János belterületi tanítót küldte ki s több kevésbe jelentékeny tárgy elintézése után az ülést véget ért. Tanító választás. A Kertészsigeti (Füzes- gyarmat) községi iskolai tanítói állásra 3 pályázó közül, a múlt hó 4-én dr Horváth Dezső s. tanfelügyelő elnöklet alatt megtartott választás alkalmával. Supkégel Aladár oki. tanító közfelkiáltással választatott meg. _______ :E a: iie]i. Közgyűlés a vármegyén. Békésvármegye legközelebbi rendes közgyűlését a szervezési szabály- rendelet szerint, e hóban és pedig annak második felében kell hogy tartsa. Az ülés határideje nincs még megállapítva, azonban a hó vége előtt aligha lesz a közgyűlés kitűzve. A februári rendes közgyűlésnek — legalább az eddigiek szerint — nem lesz valami fontosabb tárgya s minthogy sem tisztviselői választás, sem politikai tartajmu átiratok nem szerepelnek a tárgysorozaton, ez okból nem is fog valami különös érdeklődést kelteni. A közgyűlésen többek között a vármegye újabb 430000 koronás közúti kölcsönének tényleges felvétele tekintetében kell a már megadott elvi engedély alapján dönteni. Egy-két bizottsági tagválasztás is feladatát fogja a közgyűlésnek képezni több törvényhatósági átirat tekintetében is állást kell foglalnia a bizottságnak. Egyébként a tárgysorozat tárgyairól akkor fogunk részletesen megemlékezni, ha a tárgysorozat kezeink között lesz. A közigazgatási bizottság februári rendes ülését folyó hó 13-án tartja. A vármegye kórházi bizottságának épitkezési albizottsága a vármegye alispánjának elnöklete alatt szerdán február 1-én ülést tartott, amelyre alábbi tárgyakban történt intézkedés; Rázel József kir. mérnök jelentést tett a kózházi szenyvizderitő telep gyűjtő medencéje mellett eszközölt furatási munkálatokról s egyszersmint előterjesztő Pick és Tóbiás vállalkozó cégnek a szóban lévő medence átalakítási munkálataira készített tervét és költségvetését. A kórházi bizottság épitkezési bizottsága az ülésen jelen levő szakértők egybehangzó véleménye alapján megál'apitja, hogy a kórház belterületén levő gyűjtő medencének feneke és oldalfalai szivárognak s eunek következtében a medencébe a talajvíz, a medencéből pedig az oda összegyülemlett szennyvizek a talajba átszivárognak. Ezekre való tekintettel kétségtelen, hogy a medence rendeltetésének nem felel meg, sőt a vállalkozónak az ülésen előadott aggodalmai szerint az közbiztonsági szempontból is alapos kifogás alá esik. Ilyen körülmények között figyelemmel arra, hogy a vállalkozók által a medence átalakítási munkálataira beadott költségvetés a teljesítendő munkával arányban állónak nem látszik s mivel a gyűjtő-medencének az úgynevezett Anka-féle telepen való elhelyezése egyrészt közegészségügyi szempontból kívánatosabb is, de másrészt a medencének az Anka-féle telepen való elhelyezése jóval olcsóbba kerülne : elhatározta a bizottság, hogy a gyüjtő-mcdencét az Anka-féle telepen építteti föl, felkérvén közegészség- ügyi mérnöki osztályt, hogy a medence elkészítése céljából annak részletes tervét és költségvetését dolgozza ki s azt olyan időben küldje meg az épitkezési bizottságnak, hogy a tervek és költségvetések a február végén tartandó törvényhatósági bizottsági gyűléshez legyenek terjeszthetők. A szivattyú-medence víztelenítése céljából kimondotta a bizottság, hogy a medencét 10 cm. vasbetongyürüvel véteti körül. Pick és Tóbiás vállalkozó cég azon kérelmére, hogy a keresetéből visszatartott 12000 korona kereseti összeg helyett értékpapírokat fogadjon el a vármegye, kimutatta a bizottság, hogy tekintettel arra, hogy a visszatartott keresetnek kiadása tárgyában a vármegye alispánja hatáskörileg első fokban mír határozott s a szóban levő ügy ezidőserint a várni, közig, bizottságának döntése alatt áll, az épitkezési bizottság a 10000 korona készpénznek kiutalása s a készpénz helyett záloglevelek elfogadása tárgyá- tárgyában dönteni illetékesnek magát nem tartja. A 10000 koronán felül visszatartott 2000 korona kereseti összeg kiutalása céljából pedig az illetékességből a vármegye alispánjához teszi át. N. Szabados József kórházi vállalkozó azt kérte, hogy a kórházi építkezéseknél előfordult vakolat leomlások helyreállítása tárgyában intézkedés tétessék Az épitkezési bizottság a gyulai m kir. államépit- kezési hivatal, továbbá építésvezető kir. mérnök és Jendrazsik Alfréd tervező műépítész véleménye alapján a sebészeti pavillonon a következőket állapította meg: 1. A pavilion külső vakolata késő ősszel, a nedves idő beálltával készült. 2. A vakolatok a nedves idő következtében nem száradhattak ki 3. A vakolatok helyenként a terven feltüntetett másfél centiméter vastagság helyett 4—5 centiméter vastagságban készültek. 4. A hiányok nemcsak a főpárkányon, hanem a többi párkányokon és helyenként a falsikokon is mutatkoznak. 5. A bádogfedések vizorrai a szokásos kiüléssel készültek és végül 6. A két másik pavillonnál, amelyben a sebészeti pavillonnal teljesen azonos módon készültek, hiány nem mutatkozott. Mindezekből megállapítható, hogy abc-ét s mindjárt mellé rótta a megfelelő kártya nevét is: a makk hetes, b makk nyolcas, c makk kilences, d makk tizes, e makk alsó, f makk felső, g makk király, h makk disznó, i zöld hetes, j zöld nyolcas, k zöld kilences, 1 zöld {Ízes, m zöld alsó, n zöld felső, o zöld király, p zöld disznó, r tök hetes, s tök nyolcas, t tök kilences, u tök tizes, v tök alsó, x tök felső, y tök király, z tök disznó. Most már megértette, miért nincs a bankámé kártyájában piros szin. Mert az abc már kitelik a három első színből is. Ennek a kulcsnak az alapján próbálta megfejteni az ötvenhet levelű kártyacsomót. Hátulról kezdte, mert sejtette, hogy a titkos levél vége aláírás. A kártya fedőlapja zöld király ; ez az abc-ben o betűt jelent; a következő lap tök felső; ez z betű ; aztán a makk alsó következett, vagyis e betű majd a makk tizes, ami d betűnek felel meg. Most leírta ezt a négy betűt: dezo. — Győzelem ! — kiáltott fel — Kettős betűk nincsenek a titkos Írásban, sem pedig ékesek s igy a dezo annyi, mint Dezső, tehát a titkár ur irta, a Don Juan. Most már könnyen megfejtette a levelet. Egy fél óra alatt elkészült a következő megfejéssel: „Holnap este utazzzék el a déli vasúton Fiúméba. Szálljon Európába. Dezső. Azonnal elrohant hazulról, hogy a jó hirt meg- 'dgye a főkapitánynak. Útközben kissé meghiggadt, azon gondolkozott, hogy gentleman módjára cse- lekszik-e ? Van-e joga egy asszony boldogságát rendőri erőszakkal meggátolni ? Elképzelte, hogy a durva falién rendőrök mint hurcolják börtönbe azt a gyönyörű asszonyt, akinek még talán lencséje is lehet a bal arcán. Sajnálni kezdte s egyre lassudott a lépése Már a rendőrség elé ért, amikor hirtelen visszafordult. Nem, ez lovagiatlanság lenne t lem, inkább magam megyek Fiúméba és szép szóval vissza hozom a szokványt. Annak a Dezső urnák azonban kiboxolom egy fogát. Aladár gróf csomagolt és már rég nem érzett izgalommal ült fel a vonatra. * Ármin bakár vastag szivarfüstjébe temette gondolatait. Egyszerre megzavarták egy távirattal. Megnézte, honnan kelt Fiume. Bizonyosan a rizshántoló részvény kurzusa. Közömbös arccal kezdte olvasni, de alig kezdett bele, kiesett a szivar húsos ajka közül. A telegramul igy szólt: „Rátaláltam feleségére és felszáltam vele egy amerikai hajóra Ne csodálkozzék ezen, bal arcán lencse van s ennek nem bírtam ellenállni. Búza György detektív“. Ármin ur, miután ebből az üzenetből meggyőződött, hogy Izabella asszony csakugyan hűtlen lett, felvette szivarját és kiszólt irodájából: — Weisz ur, táviratozzon Fiúméba, mi van a rizsháutoló kurzusával. s a sebészeti pavillonnál mutatkozó hiányok csaki. tisztán és azon okból származtak, hogy annak va_ kolata a hűvös és esős idő beálltával ki nem szárad hatott. Előléptetések a kir. adóhivataloknál A pénzügyminiszter az 1911. évi költségvetésbe státusrendezés céljából felvett magasabb ellátásokat a kir. adóhivataloknál a napokban már betöltőt'e. A kinevezések az uj hivatali elnevezéseket és a VII. fizetési osztályba sorozott adóhivatali főpéuztárno- koknál a „nagyságos“ címzést juttatják érvényre. Vármegyénk területén kineveztettek : Romvári János békési adótárnok a VII. fiz. osztályba főpénz- tárnokká, Illés István szarvasi és Vass Imre szeghalmi IX. fiz. osztályú pénztárnokot jelen minőségben a VIII. fizetési osztályba, Elefánt Pál békéscsabai adóhivatali ellenőr a VIII. fiz. osztályba főellenőrré, Fried Ignács békéscsabai adóhivatali tiszt a IX. fiz. osztályba főtisztté, mindannyian jelenlegi állomáshelyükön való meghagyás mellett. A főszolgabírói utiátalány. Egyik járási főszolgabíró ugyanakkor, midőn ő hivatalosan másutt volt a járásban elfoglalva, egyik másik hivatalos ügyben a szolgabiráját küldte ki. A szolgabiró által beadott szabály-zerü utiszámlát azonban sem az alispán, sem a törvényhatóság nem érvényesítette, azt mondván, ho_ry kérdéses esetben a főszo’gibiró tartozott volna a szolgabirónak azonban csak is készkiadásait az utiátalányából megtéríteni. A tör- vényha'óság határozatával sz 'tnben a főszolgabiró és a szo'gabiró a közigazgatási bírósághoz vitték az ügyüket, amely aképen dön ö t, hogy az alispán jós a törvényhatóság álláspontja helyes, mert a fő- I szolgabiró utiátalánya nem a személyhez, hanem az általa betöltött álláshoz van kötve és igy az összes járásban előfordu ó és az utiátalány terhére eső kiküldetések költségei, tek in tét nélkül arra, hogy a főszolgabiró vagy helyettesi áüal teljesítetnek az e'jírások, a főszolgabiró u iátalányából fizetendő. Adókivetö bizottsági tagok. Az uj adótörvények folytán a harmadosztályú kereseti adó ezúttal nem három, hanem csak két esztendőre, nevezetesen 1911 és 1912. évekre lesz kivetve. 1913-ban ugyanis az uj adótörvények fognak életbe lépni. A vármegye alispánja az adókivetö bizottságok tagjaiul a maga részéről kinevezte és pedig : I. A gyulai m. kir. adóhivatal területére rendes tagokul : dr Ladies László, Reisner Ede, póttagokul: Karácsonyi Károly és Mayer Istvánt. — II. A békéscsabai kir. adóhivatal területére rendes tagokul: Rosenthal Adolf és Wagner Józsefet, póttagokul: Léin Sámuel és Havran Pált III. Az orosházi kir. adóhivatal területére rendes tagokul : Pollák Kálmán, Sülé Pál, póttagokul : dr Nagy Elemér' és Singer Miksát. — IY. A békés' kir. adóhivatal területére rendes tagokul Beenedikti Gyulát, Sebők Sándort, póttagokul : báró Drechsel Gézát és lokay Gyulát. — V. A szarvasi m. kir. adóhivatal területére rendes tagokul: Szemző Gyulát, Kondacs Istvánt, póttagokul: Bárány B Hát és Boros Pált. — VI. A szeghalmi m. kir. adóhivatal területére rendes tagokul : Grósz Arnoldot, Nyitray Istvánt, póttagokul: Tóth Zsigmondot és Stern Móricot. — Az adókivető bizottságokba ugyanannyi tagot és póttagot a pénzügyminiszter fog kinevezni. A heveny és ragadós bajok valamint a gumókor elleni védekezés tárgyában alkatott vármegyei szabályrendeletet a belügyminiszter hosszas mi g- gondolás után végre jóváhagyta. A szabályrendeletnek lényesebb rendelkezései szerint a heveny és ragadós bajokbm való megbetegedés a hozzátartozók által, a hatóságnak azonnal bejelentendő, ellenben a gümőkórnak csak kétségtelenül megállapított eseteit kell bejelenteni ezt is csak azzal a korlátozással, hogy a bejelentés tárgyai: a gyárak, műhelyek, tömeglakások, iskolákba, óvodákba járó gyermekek, élelmiszerkereskedők, korcsmáro- 8ok, vendéglősök stb tuberkulózisban szenvedő esetei lehetnek. Ezekre nézve a bejelentési kötelezettség a kezelő orvost terheli, aki az ilyen betegekről is külön nyilvántartást tartozik vezetni. A heveny és ragadós betegségek bejelentésének elmulasztása büntetés alá esik. A fertőzött házakból tilos élelmi-szerek, tej- és tejtermékek kivitele és árusítása, az ilyen piacra kivitt cikkek elkobzan- dók. A heveny és ragadós bajok súlyosabb eseteiben megbetegedettek, ha otthon az elkülönités 1911 február 5.
