Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-15 / 42. szám
2 bek;:;» L911. október 15. vármegye törvénhatósági bizottságának őszi közgyűlését megnyitom. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Első alkalom, hogy szerencsém van egy rendes közgyűlésen elnökölni. Már most kijelentem, hogy elnöki tisztemet, elnöki jogaimat és kötelességeimet a legszigorúbb pártatlansággal és részrehaj latlansággal fogom gyakorolni Könnyűvé teszi nekem ezen elhatározást egyrészt a törvényhatósági tag uraknak a tárgyalási rend iránti érzéke, másrészt egyéni dis- pozitióm. Én minden nézetet respektálok és különösen minden magyar elvi meggyőződést, testvéri szeretetet tiszteletben tartok. Hiszen mindnyájan egy cél felé törekszünk, — ez a cél pedig más nem lehet, mint imádott hazánk boldogsága, nagysága. Csupán az eszközökben és utakban térünk el egymástól. Ezen eltérés a haza javáért való önzetlen nemes versengés idézi elő az alkotmányos elvi harcokat, amelyek a nemzetnek egészséges vérkeringését képezik, mely vérkeringés annak zavartalansága, folytonossága, ép oly szükséges a nemzet életéhez, mint minden élő lény orgatiismusához. Alkotmányos harc szintere ez a tanácskozási terem is, alkotmányos elvi harcot, fog folytatni a tekintetes törvényhatósági bizottság, midőn a mai közgyűlés tárgysorozatában felvett, több fontos jelentőségteljes ügyben lesz hivatva határozui. Én nyugodtan tekintek a tekintetes törvény- hatósági bizottságnak elhatározásai elé, mert tudom, hogy elhatározásait honfiúi bölcs mérlegelés, az ország, valamint vármegyénk valódi érdekeinek mérlegelése vezeti és mert remélem, hogy Békés vármegye közönsége simbolikus nevének megfelelően alkotmányos harcaibau, a nyugodt, lojális meggyőződésre törekvő, ősi átkunktól, a párt szenvedélytől ment, lanácskozasi és vitatkozási hangot és modort honosítja meg, sohasem felejtvén el, hogy akik az alkotmányos harcukban egymással szemben állanak, azok honfitársak, testvérek, akik különböző utakon bár, de egy cél felé -törekszenek, a haza boldogitására! Ezután az alispáni jelentés, mint első tárgy adatott -elő, amelynek tudomásul vétele hozitott az állandó választmány által javaslatba. Az ali-pám jelentéshez Grüufdd Jakab szólt hozzá és ‘kifogásolta, hogy abból hiányzik a megemlékezés a gyulai közkórháznál és a békéscsabai selyemgyárnál előfordult sztrájkokról, Felszólaló mindkét sztrájk előzményeit és lefolyását részletesen ismertette és kifogásolta, hogy a kórházi igazgató szabálytalanul járt el, mindön a sztrájkba lépett ápolók könyvébe beírta, hogy szerződés szegés miatt bocsájtattak el, továbbá azt. hogy a selyemgyári sztrájkolok 50—50 koronával lettek büntetve. Brosz János pedig két fegyelmi ügy miben állásáról kért felvilágosítást az alispáni jelentés kapcsán. Az alispán válaszában kijelentette, hogy a sztrájkokról azért nem emlékezett meg, mert azok nem vertek oly nagy hullámokat, hogy a közérdeket közelebbről érintették volna és részletesen kifejtette úgy az igazgató, mint a főszolgabíró eljárásának helyes és törvényes voltát. Az alispán valasza után a törvényhatósági bizottság az aispáni jelentést tudomásul vette. Ezután soronkivüli tárgyalás alá vétetett Ver- sec város átirata az obstruktió elitélése ügyében. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy a törvényhatósági bizottság ítélje el a parlamentben jelenleg divó technikai obstruktiót, amely a házszabályok céljával és lényegével ellenkezik és Írjon fel az országgyűléshez aziránt, hogy a parlament normális 'működése helyre állíttassák. Az állandó választmány javaslata igen nagy zajjal és ellenmondással találkozott az ellenzék részéről úgy, hogy a vármegye főjegyzőjének többször félbe kellett szakítania anmk felolvasását. Elsőnek Reck Géza szólalt fel a tárgyhoz, aki hosszabb beszédben foglalt állást az állandó választmány javaslata mellett. Reck beszédét az ellenzék igen türelmetlenül fogadta, a főispánnak alig sikerült a közgyűlést arra bírni, hogy a szónokot meghallgassák. Azután Fábry Károly emelkedett szólásra és nagyon röviden, érvekben épen nem gazdag beszéd kíséretében tette meg ellen indítványát, mely szerint az átirat irattárba helyeztessék. Azután dr. Bikády Antal tartott egy igen hosszadalmas és szintén türelmetlenül fogadott beszédet Fabry indítványa mellett. Ugyancsak Fabry indítványa mellett érvelt Grünfeld Jakab is, akit elég türelmesen hallgaitak meg. Végül dr. Ladies László támogatta, az obstruktió hátrányait tárgyaló beszédében az állandó választmány javaslatai Dr. Ladies Liszló beszédében egy közbeszólás folytán Haviar Gyulára tett egy nem sértő, de élesen visszavágó megjegyzést, aminek következtében Haviar Gyula nt-m indokolt haraggal válaszolt személyes kérdésben Ladicsnak. Ezután a szavazás igen nagy izgatottsággal vette kezdetét. A megtartott névszerinti s/.avazás eredménye szerint az állandó választmány javaslata L14 szó ellenében 123 szavazattal elfogadtatott. Az eredmény, amelyben döntő része van Kéry Gyula főispánnak kihirdetését az ellenzék nyugodtan fogadta. Vers« c városnak az általános egyenlő titkos választójog megalkotása tárgyában kelt köriratára az állandó választmánynak az a javaslata, hogy a törvényhatósági bizottság mint mar többször, ezúttal is az általános egynnlő és titkos választójog mellett foglal állást, azonban az állami és nemzeti jelleg érvényre emelése mellett, egyhangúlag elfogadtatott. Budapest fő és székváros körirata a sajtó- szabadság biztosítás ügyeben hasonló szellemű felirattal támogathatott. Ennél a tárgynál sem volt felszólalás Ezután elnöklő főispán az ülést d. u 3 órára halasztotta el. A délutáni közgyűlésen is igen nagy számmal jelentek meg a bizottsági tagok és mindjárt több tárgynak soron kivü! való tárgyalását kérték. Achim L. András arcképének megfestésére és a Mészáros ntcának nevéről való elnevezésére vonatkozólag az állandó választmány javaslatától eltérő- leg aképm határozott a közgyűlés, hogy a községnek határozatát jóváhagyta azzal, hogy a költségek fedezetéről a község gondoskodni tartozik. Ennél az ügynél dr. Ladies László, Brosz János és Pollák Arnold szólaltak fel. A békéscsabai postapalota építési ügyénél szintén igen élénk vita támadt, amelyben Korossy László, Achim Gusztáv, Vagner József és a parasztpártnak több tagja vett részt. A szavaz s eredménye az volt, hogy 36 szóval .33 ellen az állandó választmány javaslata nem fogadtatott el és a község utasittatott, hogy a postapalota helyéül az Apponyi-utca helyett más központibb fekvésű helyet válasszon. Hasonlóképen hosszú tárgyalás indult meg Torkos László orosházi községi főjegyzőnek az orosházi tákereskedő részvénytársaságuál igazgatósági tagságát tudomásul vevő községi határozat ellen. Éhez a kérdéshez 9 bizottsági tag szólt hozzá, kik közül hárman amellett voltak, amit az állandó választmány javasolt, nevezetesen hogy a község határozata, a felebbezés figyelmen kívül hagyásával jóvá hagyassák. A közgyűlés azonban 41 szóval 40 ellen nem engedte meg Torkos Lászlónak, hogy az orosházi fakereskedő részvénytársaságnál igazgatói tagságot elfogadhasson. Kovács L János, valamint Tóth Sándor bizottsági tagok, akik az ál andó választmány javaslatát támogattak, igen értelmes és tartalmas felszólalásaikkal nagy feltűnést keltettek. A délutáni közgyűlésen a fent előadottakon kívül alig egy-két tárgy lett elintézve^ mert a főispán. tekiritettel arra. hogy az idő mar 6 óra felé járt az ülést berekesztette és másnapra halasztotta el annak folytatását. Az első napon tehát a közgyűlésnek legfontosabbb tárgya, a jövő évi költségvetés sem került tárgyalás alá. Másnap, azaz október 12-én folytatva tartott közgyűlésen nagyon kevesen, mindössze 4l en voltak jelen. Első tárgya volt a közgyűlésnek az előző napi közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése, azu’án következett a vármegye jövő évi költségvetése és az egyszázalékos pótadó feletti határozat. A pótadó valamennyi szavazattal, tehát egyhangúlag elfogadtatott. Ez volt az első eset, midőn a pótadó egyhangúlag lett megszavazva. A vármegyei munkásházakra vonatkozó belügyminiszteri rendeletre az volt a közgyűlés határozata, hogy a belügyminiszte hez felír, ne kívánja a szerződésekben a vármegye visszavásárlási jogának kikötését, mert abban a tudatban lettek a munkásházak bérbe véve, hogy bizonyos év letelte után az övék lesz a ház. A tudományegyetemi Mensa Akademika javára tett 6000 koronás vármegyei alapítványi összegért a vármegye 4 százalékos koronajáradéki kötvényeket T A R C A. Pokol kabaré. Nyári színházunkban kitünően sikerült est folyt le ma egy hete. A mi kedélytelen közönségünket egészen kicserélődve hallottuk és láttuk az előadás kezdetétől annak végéig vígan nevetgélni, koronként nagyokat kacagni, figyelemmel hallgatni, gyönyörködni és érdekkel várni a következő számra. De a kabaré rendezése, programmja és az egyes számok sikerült előadása meg is érdemelte a közönség tetszését, mert valóban dilettáns szereplőktől ilyen temperamentumos reprodukciódat nem láttunk A kabarét a zsidó nőegylet javára rendezték. A színház zsúfolásig megtelt. És ezzel az ügyes, szellemes, niveaus dolgok iránti érzéke és egyúttal j áldozatkészsége is nyilatkozott meg a gyulai közönségnek, melynek másik része viszont sokkal na- i gyobb áldozatot hozott a kabaré előadásának lehetővé tétele érdekében Ez az utóbbi dicséretre méltó áldozatkészség jelentékeny mértékben igénybe volt véve a címhez illő stylszerü vörösszin beállításával a színpadon, a megfelelő dekorációval és különösen a szereplők öltözködésében is a vörös színnek érvényre juttatásával. Az idő remek volt; az ősz előrehaladott stádiumában nagyszerűen viselte magát. A vénasszonyok nyara ez egyszer nem irigyelte meg a fiatalok dicsőséges szereplését. ff -7;* : ’ : I Kevéssel 8 óra után kezdődött az előadás, melyet dr. Martos József konferálása kisért végig. Konferenciánk nem helyzetkomikummal, nem groteszk mozdulatokkal, hanem a mi az előadáshoz jobban illett: természetes, közvetlen modorban előadott szellemes mondásainak kedves humorával hatott és a közönség szimpátiáját és szeretetét az első percben megszerezte, egyben mindvégig meg is tartotta. Dr. Martos Józsefről még azt is ki kell emelnünk, hogy valamennyi rigmus csak elhangzott a pokolban az este (a dr. Major Simoné kivételével) mind ő irta, — tehát a prológot, epilógot, saját kupiéit stb. A közönség feszült várakozása után felgördült a függöny. A színpadot piros drapériák takarták el; melyek közül mindenki nagy meglepetésére Csiky, a szegedi színtársulat kiváló művésze s a gyulai közönség kedvence, mint Lucifer lépett elő. Lelkes éljenzés után igen ügyesen előadott, szellemes alkalmi prológgal kezdte meg a műsort. Midőn Lucifer a piros függönyök mellett eltűnt, helyette dr. Martos József konferencier jelent meg s ettől fogva minden szám előtt, örömmel várt megjelenése egyik jelentékeny része volt a sikernek. Ezúttal bejelentette, hogy előbb a kis lányok, utóbb a nagyobb gyermekek tánca fog következni. Szétnyíltak a piros függönyök s előttünk láttuk | a pokol belsejét. Igen ügyesen volt dekorálva, I minden pirossal s helyenként baglyok, ördögök s | más a pokol berendezéséhez illő képek tették alka- i lomszerüvé a színpad kinézését. Ebben a miliőben igen kedves volt, az apró leánykák csörgő tánca, kik mind egyforma piros ruhákban, cipőkben, kis ördögöknek öltözve kezeiken, lábaikon kis csörgőkkel, olyan bájosan táncoltak, hogy a közönség a legnagyobb tetszés nyilvánítással jutalmazta őket s mindegyiket szé] csokorral tüntette ki. Ezután következett a nagyobb lánykák tánca kik XV .. Lajos korából, mind piros selyem jelmezbei fehér parókával, menuette táncot adtak elő, gra ciőzen és ügyesen, mintha nem is most lettek voln; először színpadon. Természetesen őket is elhalmozt. a publikum virággal is, tapssal egyaránt. Mindke csoport táncot Braun Vilmosné precíz zongorajáték; kisérte. A kis leányok táncát előadták : Deutsch Vir Erdész Böske, Gergely Magda, Grünbaum Pii Klein Mariska, Krausz Boriska, Lehrman Böske Réh Lenke, Scbillinger Klára, Schillinger Maja, Sz ! kely Magda, Szőke Szerénke. Fejedelemnő : Golc I man Margit. I A nagyobb leányok táncában reszt vettek j Békés Böske, Brill Manci, Lorbér Margit, Luszt | Mariska, Multas Margit, Műnk Elza, Stern Lenk ! Schwimmer Elza. A táncokat Schillinger Lipótn és Winter Róza tanították be. Igen ügyes programmpontja következett mo az estnek egy Beniczkyné-féle regényrészlet el adásával, amit kis, vígdrámának is nevezhetnén Dr. Martos Józsefné olvasta a regényt igen ügy
