Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-05 / 6. szám
XLlü. évfolyam. Gyula, ion. február 5. 6. szám. Előfizetési árak: Egész évre ......... 10 K — f Fé l évre................... 5 K — f Évnegyedre......... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 2ü fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A száraz földmivelés. Koppely Géza, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egyik előkelő vezértársának lapunk múlt heti számában a »Dry farming«-ról közölt jeles cikke nagy érdeklődést keltett vármegyénk gazdaközönsége körében. Ami nem is csoda, mert mezőgazdaságunknak egyik legnagyobb, legégetőbb problémája Alföldünk szárazsága s ebben is a meteorologiai megfigyelések szerint — sajnos — éppen Békésvármegye vezet, ahol immár évtizedes tapasztalat szerint legnagyobb a szárazság és legkisebb a csapadék. így lesz-e ez a közel jövőben is, azt előre megállapítani nehéz, sőt lehetetlen dolog. A múlt tapasztalatain okulva, hiú dolog ugyanis az elméletek, hogy úgy mondjuk, végérvényes megállapitása. Hogy mennyire hiú, azt frappánsan bebizonyították a múlt század hatvanas esztendei, amikor tudvalevőleg egész nemzet- gazdasági irodalom keletkezett annak bebizonyítására, hogy az Alföld százazsága megvál- tozlmtlan törvény; megindokolták tagadhatatlanul nagyon tetszetősen az erdők természetes pusztulása s mesterséges irtásával, a rétek, nádasok lecsapolása és kiszárításával, pedig akkor ez még mind csak kezdetét vette. Az elmélet igazságát csaknem tiz esztendő, köztük a szomorúan emlékezetes 1863 valószínűvé tette s ekkor a hetvenes évek elején minden átmenet nélkül halomra dőlt az egész elmélet, mert egymásután jöttek az ár- és vadvizes évek, azelőtt sohasem tapasztalt óriási csapadékok következményei. Ezek hatása alatt uj nemzetgazdasági elmélet keletkezett, amely a régivel homlokegyenest ellentétben, örökös vizládának minősítette az Alföld folyókmenti részeit. A nyolcvanas évek közepe óta, alig két, három év kivételével újra a szárazság dominál alföldünkön. Nem tarthatjuk tehát teljesen kizártnak, hogy ami a hatvenhetes évek után bekövetkezett, újra ismétlődni fog, nevezetesen, hogy a következő esztendőkben abnormis nagy csapadékaink lehetnek és liogy a szárazság helyett újra az árvizek veszedelmei zúdulnak reánk. A száraz esztendők azonban idestova egy negyedszázad óta tartanak és olyan óriási bajoknak okozói, melyekkel .szemben a lehető legnagyobb könnyiivérüség lenne a fenti eshetőségben, nevezetesen abban bizakodni, hogy mint a hetvenes években történt, ezúttal is csapadékbő éveknek nézünk eléje. Ezt nem tehetjük, legalább is mezőgazdaságunk végromlása nélkül nem tehetjük. Ellenkezőleg, bármily nehéz, bármily óriási feladat, elkerülhetlen a kényszerűség a szárazság következményeihez alkalmazkodva, mezőgazdasági rendszerünket gyökeresen átalakítani. A Koppely Géza által ismertetett Dry farming, ha a mi különleges viszonyaink szerint rendkívül nehezen megoldható, de feltétlenül üdvös eszme és abból hatékony agitáció s különösen példanyujtás mellett igen sok valósítható meg. Különösen hangsúlyozzuk, hogy példanyujtás mellett. De erre a példaadásra az amerikai megfigyelések és tapasztalatok, bármennyire tanulságosaknak látszanak is különben, egyáltalában nem elégségesek és még kevésbbé alkalmasak. A Dry farming, vagyis magyarul kifejezve a száras földmivelés gazdálkodási módszere csak akkor hódíthat, ha gazdaközönségünk — és ez alatt nemcsak a kis - birtokosok, hanem a közép- és nagybirtokosokat is értjük — nem a messze eső amerikai, hanem honi s még szükebb értelemben : a szárazságtól leginkább exponált békésmegyei pél dákon okulva szerez annak gyakorlati hasznáról, üdvösségéről közvetlen tapasztalatot. A példa azonban csak akkor szerezhető meg, ha kísérlet történik. Azaz nem is kísérlet, hanem kísérletek. Mennél több, annál jobb, annál biztosabb, annál sikeresebb. Vármegyénk gazdasági egylete a leghi- vatottabb, a legilletékesebb rá, hogy a száraz földmivelés kísérleteit, akár egyes áldozatkész tagjai révén, akár saját hatáskörében megtegye. Az egyesület ügybuzgó vezetősége s lelkes tagjai — reméljük — meg fogják erre az alkalmas módot találni. T A R C A. Modern történet. Irta: Révész Gyula. Aladár ur éppen unatkozott, mikor olvasta, hogy Ármin urnák eltűnt a felesége. Automobilba ült és a főkapitánysághoz sietett. — Egy kérésem van, — mondotta a főkapitánynak. — Parancsoljon, gróf ur. — A bankámé eltűnését bizza rám. — Érdekli? — Nagyon. — Helyes. Mint önkéntes detektív nyomozza ki. Mindenekelőtt az eltűnt asszony budoárjában tartott szemlét. Kiforgatta a szekrényeket, de egyetlen olyan levelre sem bukkant, amely útbaigazította volna. Végre amikor már abba akarta hagyni a kutatást, talált valamit: egy bonbon dobozt. Kinyitotta s a cukorkák alatt egy csomó kártyára bukkant. — Hohó, ez jelent valamit! Nézegette a kártyát, de óvatosan, nehogy megváltoztassa a sorrendjét. Feltűnt neki, hogy csak makk, zöld és tökszin van a csomagban, ellenben piros egy sincs. Meg azután az is különös, hogy pl. a makk-hetesből hét és alsóból nyolc darab volt, tovább tök nyolcas és felső is volt 3—3 darab. Rögtön arra gondolt, hogy ez a csomó kártya helyes nyomra vezeti, megolvasta, ötvenhét kártya volt. Csöngetett és zsebre tette a kártyát. A ház ura maga sietett be. — Nos ? — kérdezte a bankár. — Egy-két kérdésemre szíveskedjék felelni. Szereti őnagysága a bonbont ? — Nagyon, minden két-három napon küldött neki a cukrásza. — Ki rendelte ? — A titkárom. — Beszélhetnék vele ? — Nem. Kiadtam az útját a múlt héten. Roppant hanyag fiatalember volt. — A nevét kérem. — Knapp Dezső. — Köszönöm. Most még egy kérdést. Szokott-e őnagysága kártyázni ? — Női társaságban. — Tartott-e kártyát? . — Nem. Az én szobámban van két csomag. — Kérem, nézze meg, hogy meg van- nak-e még ? A bankár csodálkozott a kérelmem, de azért kiment. Csakhamar vissza is tért a két csomag kártyával. — Tehát nem hiányzik. Köszönöm, most már mindent tudok. A gróf eltávozott s magára hagyta az álmél- kodó bankárt * Aladár gróf hazasietett s bezárkózott szobájába. Most már annyit tudott, hogy a bankámét nem érte szerencsétlenség, sem pedig erőszakkal el nem hurcolták. Sőt majdnem bizonyos, hogy a kedvese az a bizonyos Knapp Dezső. S mindezt az ötvenhétlevelü kártya árulta el. Lám, egy ügyes detektív milyen ponpásan tud következtetni, jóformán a semmiből. Elővette a kártyát. Valószinünek tartotta, hogy a csomag tulajdonképen titkos levél. Minden kártya egy egy betű. Mi a leglogikusabb és legegyszerűbb kulcsa a kártya abc-nek? Leirta a papirosra az Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisitványoKsai. mari Kártékonyak Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlen legjobb hashajtó a világhirü 14] 20 -20 P U R G O-B AVER i^apunk mai szama Q oiaal. Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó vissza a hamisítványokkal mert kártékonyak
