Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-24 / 39. szám
j y 11. szeptember 24. BEKEís 3 lók, az úgynevezett „veteránok“ igen díszes csillagalaku emalirozott ezüst érmet kaptak. Az érmek kiosztása után jelentette az elnök, hogy a gyulai tűzoltó-egylet belépett a Tűzoltók Országos Szövetségébe, mely bejelentést a közgyűlés örvendetesen vett tudomásul. Majd az elnök indítványára távirati utón üdvözölték József főherceget, mint az O. T. Sz. védnökét és gróf Széchenyi Viktort, mint az O T. Sz. elnökét. Az üdvözlő sürgönyre József főherceg a következő sürgönnyel felelt: Hálás szívből köszönöm üdvözletüket, melyet a legmelegebben viszonozva kívánom, hogy az országos tűzoltó-szövetség legifjabb tagegylete emberbaráti működésében az elsők sorában legyen és a Mindenható bőséges áldása legyen minden tagján. József főherceg. Végül a díszközgyűlés berekesztése után az „Erkel Ferenc dalkör“ a Szózatot énekelte el. Az ünnepély második része délután lett volna a Göndöcs nópkertben, de a tervezett népünnepélyt az esős idő miatt nem lehetett megtartani. Azonban az ünnepély mégsem marad el. Ma délután az eredeti programmal meg lesz tartva. Ez ünnepélyre itt is felhívjuk a nagyközönség figyelmét. Nem a sablonos népünnepély lesz ez, sétával és konfetti csatával, hanem egészen uj és meglepő dolgokkal, melyből különösen kiemelkedik a tűzoltók gyakorlata, A jubiláris ünnepély harmadik része este volt, mikor is a tűzoltók, a város vezetősége és a „dalkör“ társasvacsorára gyűltek össze a Pavillon nagytermében. Az első pohárköszöntőt Sinszky Ferenc elnök mondotta az „idő“ ellen, mely a „közönnyel“ együtt szintén ellene van a tűzoltóknak. Dr. Lovicb Ödön polgármester az egyesületre köszöntötte poharát Denhoff Antal a „veteránok“ nevében szólt a fiatalsághoz, önzetlen munkára buzdítva őket. Vacsora után tánc volt, melyen a fiatalság késő éjfélig hangos, virágos kedvvel ropta a ropogóst. Tanügy. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Péczely József gyulai állami iskolai tanító, lápunk kedves belmunkatársát a gyulai külterületi állami iskolák igazgatójává nevezte ki. A végrehajtó ur hátra nézett. János ott állt a bolt ajtóba s vakargatta a tarkóját. — Még se megy kend ? — kiáltott rá a végrehajtó ur. János felpislantott. — Azám, de hát pénz is kő ! — Majd lesz. írassa csak föl! Aztán szapora szavakkal hozzátette: — Siessen. Mert igy nem végzünk ma semmit! Kis idő múltával átadta János a tele üveget a végrehajtó urnák, mely a hivatalos emberek által azon melegében megkortyogtatódott. Aztán továbbmentek. Útközben még néhányszor hallatszott az üveg kortyogása. Az öreg szolgán hamarosan meglátszott az ital ereje. Szidta az urakat. Dohogott, dörmögött. így meg úgy. Hej! Máskép volt azelőtt! Most rossz a világ! Rosszak az emberek is. De főleg az urak. Ilyen állapotban a régi jó időkben sokszor megtette, hogy megállította a jövő-menő embereket: — Ájjon mög kend ! — Minek? Lebökte botját a földre és igy szólt: — Punt, itt a világ közepe ! Itte ! Ha meg kocsi került útjába, rákiáltott: — Hó ! Mögájjunk! — No, mi a ? Elnevette magát. — Hát csak azé, hogy a hátam viszketött, oszt a lőcsbe mög köllött vakarnom. Amit meg is cselekedett. Aztán kedélyesen intett: Békés község iskolaszéke folyó hó 12-én délután 5 órakor dr. Török Gábor elnöklete alatt ülést tartott, melynek legnagyobb érdeklődést keltő pontja Farkas Gyula gazdasági szaktanító azon indítványa volt, mely szennt az iskolaszék Írjon fel a miniszterhez, hogy tekintettel a békési viszonyokra, engedje meg, hogy az ismétlő iskolások tanéve 6 hónapban állapíttassák meg, azonban a tanítók hetenként az eddig szokásos 1 nap helyett 2 napon át köteleztessenek az iskolábajárásra. Az iskolaszék az indítványt egyhangúlag elfogadta. Tanulmányi kirándulás A békési református főgimnázium 30 tanulója Bayer Arthur, dr. Haraszti Sándor, Berenczés Lajos, Csurgay János, Os- váth Gyula és dr. Hajnal József tanárok s dr. Török Gábor igazgatóbizottsági tag vezetése alatt folyó hó 12-én este L1 órakor 4 napos kirándulásra indult. A kirándulás célja a Magas Tátra több nevezetssé- geinek megtekintése. A társaság első állomása a Csorbái tó volt. Folyó hó 16-án értek Kassára s szombat este érkeztek vissza Békésre. A békésvármegyei általános tanitó-egyesület Orosházán, október 3-án, a Polgári Olvasókör nagytermében tartja ez évi közgyűlését a következő tárgysorozattal: I Október 2-án délután 4 órakor az állami elemi iskolában igazgató-bizottsági gyűlés. | II. Október 3-án délelőtt fél kilenc órakor előérte- : kéziét, mely megállapítja a közgyűlés végleges tárgysorozatát, a pénztárnak megvizsgálására bizottságot küld ki s laptudósitósitókat kér fel. III. Október 3-án délelőtt 9 órakor közgyűlés, melynek tárgy- sorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Jelentés az egyesület ez évi működéséről. Előadó Petz József főjegyző. 3. Az egyhuzamban való tanítás. Előadó Paulovics József. 4. A békésvármegyei tanítók Segélyző-egyesületének megalakítása. Előadó Farkas Gyula. 5. A pénztáros évi jelentése, a múlt évi számadások bemutatása és a számvizsgáló bizottság jelentése. 6. A jövő évi költségvetés megállapítása. 7. A könyvtáros évi jelentése. 8. A jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. 9. Indítványok. 10. A közgyűlés bezárása. iie Előfizetési felhívás a „Békés“ 1911. év utolsó évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czime alatt küldendő be. A Békés szerkesztősége és kiadóhivatala. — Möhetnek ! Sokan megszidták az ilyen viccekért, de a legtöbben csak nevettek rajta. A falu végére érve, egy ámbitusos háznál megállapodtak. — Helyben vagyunk — szólt a végrehajtó ur. János bácsi megböködte botjával a kiskaput. — Gyüjjenek ki! Hé! Ki van itthon ? Sok zörgetés után kiszóltak. — Gyüvök má’, gyüvök — kiáltott egy menyecske a pitvarajtóból. Beléptek a házba. — Hát a gazda ? — kérdezte a végrehajtó ur. — A tanyán van, egy kis szénát hoz be a jószágnak — igy a menyecske. — Beszélni valóm van vele. A menyecske csípőre tette a két kezét. — Hát itt vagyok én ! A végrehajtó ur laposat pislantott a szemével, miközben mosolyogva mondá : — Látom. — Hát mi kellene, ha vóna? — Maga is kellene kinek-kinek, azt tudom, még jó magamnak is, de most főként egy kis adóhátralék irányában nyitottunk be . . . — Adó, adó ? . . . No itt akkó rossz helön kéresködnek, mert mink mindönféle adót befizettünk az idénre. A végrehajtó ur rámutatott az írásra. — Itt az áll, hogy adóhátralékba vannak. — Ott lőhet. De mink kifizettük! A vármegyei állandó választmány e hó 25-én délelőtt 9 órakor ülést tart, amelynek egybehivását az a körülmény teszi szükségessé, hogy a törvény értelmében a vármegyének házipénztári költségvetése — az állandó választmány határozati javaslatával együtt a közgyűlést megelőzőleg, amely október 11-ére van kitűzve, közszemlére kiteendő. A vármegye 1912. évre vonatkozó háztartási költség- előirányzata elkészült és végösszege szemben a múlt évi 345000 koronával, 361000 koronában van előirányozva. A többletet az évközben előálló nagyobb mérvű előlépésekkel járó költségek, a vármegyei szabályrendeletek kinyomatására szükséges 2500 korona, a gyomai főszolgabírói lak bebútorozására felvett 600 korona, továbbá a fűtőanyagoknak tetemes drágulásával járó több költség és a fűtőanyagoknak az egyes főszolgabírói járásokban az eddiginél nagyobb mennyiségben történt megállapítása stb. idézték elő. A költségvetés során .előterjesztés tétetik egy ötödik aljegyzői állás szervezése iránt is, amelyet a közigazgatási ügyek rohanó szaporodása tesz elodázhatatlanul szükségessé. Ezen uj állással 2600 korona több költség jár. A pótadó ez úttal is, mint már évtizedek óta, 1 százalékban irányozhatott elő. Kéry Gyula főispán egy hónapi távoliét után folyó hó 16-án hazaérkezett Gyulára s hivatali működését újból megkezdette. Kórházi kinevezések. Kcry Gyula főispán, az elmegyógyintézet segédorvosává dr. Szalay Dezsőt, mig a belgyógyászat segédorvosává dr. Szepes Mórt nevezte ki. Áthelyezés. A vármegye főispánja Viczián Mátyás szarvasi és Omazta Béla békési járási Írnokokat saját kérelmükre kölcsönöseu áthelyezte. Utóállitás. A folyó évi október hó 5-ikére ki- tüzett utóllitást az alispán — a katonai hatóság kérelmére — október 14-ére halasztotta el, mert az újoncok október 5-én vonulnak be és igy a katonaorvosokat, akik különben is nagyon csekély számmal vannak beosztva a csapathoz, nem nélkülözhetik. Kinevezés. A pénzügyminiszter Constantinescu Hilár gyulai pénzügyi számgyakornokot az .ungvári pénzügyigazgatóság mellérendelt számvevőséghez számtisztté nevezte ki és a járási számvevői teendők iránti megbízatással a szobránci járási főszolgabiró- sághoz osztotta be. Honvédeink hazaérkezése. Ma egy hete este érkezett haza az őszi gyakorlatról a gyulai 2 honvéd gyalogezred. Katonáinknak ez idén ugyancsak kijutott a gyakorlatokból. A tavasz óta háromszor — Nem lehet a! Bizonyára elfelejtették. — Vagy hogy maguk nem írták be . . . — No-no . . . A menyecskének megoldódott a nyelve. Pörgött is, mint egy jóféle szélmalom. — így szijják az embör vérit. Gyalázat! Adó Mindig csak adó. Útadó, földadó, pótadó. Jó hogy- még nincs egy kis fészkes fene adó is! A végrehajtó ur a szóáradat elől kifelé fordult. — Már itt hiába minden erőlködés; látom, hogy asszonynéppel nem megyünk semmire. Megvárjuk a gazdát. — Abba pedig egy fél óra is betelik, mig az hazajön . . . — Nem baj, mögvárjuk. — Akkó' hát mégis gyüjjenek be . .. — szól az asszony. * Kinn havazott. A bent levőknek jól esett a szoba kellemes melege. János bácsi nagyokat szippantott a diófa száras készségből s gyakran pislogott a boroskancsó felé, hogy mikor kinálgatják már. No arra ugyan várhatott, mert a háziasszony éppen nem mutatta, hogy szívesen látja őket. — No majd a gazda, — vigasztalta magát a vén szolga . . . A kapu nyílt. A gazdasszony az apjuk elé sietett és eluj- ságolta neki a dolgot: — Látja kend. Itt vannak. Az adóé gyüttek.
