Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-24 / 39. szám
XL1II. évfolyam. Gyula, 1911. szeptember 24. 39. szám Egész évrt ... ... 10 K — f Fél évre ........... 5 K — f Évnegy edre ... ... 2 K 50 f ~\ Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. j Előfizetési árak: POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A Pártfogó Egyesület akciója. Amint tudjuk, a Békésmegyei Pártfogó Egyesület Gyulán javitó-intézetet állit fel. A cél nagy anyagi áldozatot igényel. Épen ezért az Egyesület azt a rövid időt, ami a tervezett javító-intézet létesítéséig rendelkezésére áll, erőgyűjtésre használja fel. Amellett, hogy minél több vonatkozásba igyekszik hozni magát Békésmegye közönségével, alaptőkéjének gyarapítása is egyik legnagyobb gondoskodását képezi. Az elmúlt hó folyamán az Egyesület elnöke gróf Wenckheim László felhívást bocsátott ki, melyben a vármegye törvényhatóságát, Gyula városának és Békésmegye összes községeinek képviselő-testületeit, valamint a békésmegyei takarékpénztárakat felkérte, hogy egyszer s mindenkorra szóló 100 kor. befizetésével lépjenek be az Egyesület alapi tó tagjai sorába. A felkérésnek már is eredménye van, amennyiben Kétegyháza, Mezőberéuy, Öcsöd, Békés, Újkígyós, Vésztő, Füzesgyarmat, községek képviselő-testületei elhatározták, hogy a Békésmegyei Pártfogó Egyesület alapitó tagjai sorába belépnek, — a Békéscsabai takarék- pénztári egyesület ilyen tagul már be is lépett, a Békési Népbank pedig értesítést küldött, hogy legközelebbi évi közgyűlése elé pártoló indítványt tesz az alapitó tagul való belépésre. E jelenség ismét csak azt a régen hangoztatott meggyőződésünket erősiti meg, hogy Békésmegye közönségének a vezetők helyes irányítása mellett rendkívül fejlett érzéke van a kulturális célok iránt s nem kételkedünk benne, hogy a megye egyetlen községe és pénzintézete sem vonja meg támogatását a Pártfogó Egyesület nemes céljától, különösen akkor, amikor a leendő javitó-iutézet minden békósmegyei község javára szolgál s azok mindenike kétségtelenül igénybe venni fog kényszerülni az Egyesület javítóintézetét s amikor másrészről a pénzintézeteknek a közönség hiteligénye kielégítésén kívül az is feladatát képezi, hogy a közönség filléreiből nyert haszon egy elényósző csekély részével talán a legjelentősebb kulturális érdeket képező javitó-iutézet létesítéséhez hozzájáruljanak. Gróf Wenckheim László felhívása különbeu a következőképen hangzik: Szociális életünknek különösen gazdasági viszonyai hozták magukkal, hogy ma már a családi élet régi bensősége és zavartalansága meg van bolygatva, mert a megélés nehézségei sok esetben arra kényszeríti nem csak az apát, hanem az anyát is, hogy kenyérkereset után lásson. Ebből folyóan az állandó felügyeletet igénylő gyermek magára marad s az u'cán csavarogva, ellenőrizetlen társaságba keveredik, elvadul. Nincs' anyai intő szó, apai szigor, mely a magával is jóformán tehetetlen gyermeket a becsületes élet számára előkészítené, az önfegyelmezettségre megtanítaná, a tisztességes életmód erkölcsei iránt fogékonnyá tenné. Ennek hiányában erkölcsi öntudatlanságban marad, eldurvul, nem ismeri, annál kevésbé tiszteli a más tulajdonát, legyen az vagyon, becsület, vagy esetleg emberi élet, — előbb lopni fog, utóbb esetleg súlyosabb bűncselekményeket követ el, — sülyed mind mélyebbre egész addig, mig szokásos bűntettes iesz belőle, ki fél életét a börtönben tölti el. Néha a gyermek azért pusztul el morális tekintetben, mert a szülök jövedelmi forrást látnak benne s mint ilyet kora éretten kihasználják. Elég gyakori jelenség az is, hogy a szülők szívtelenül, szeretetlenül bánnak a gyermekkel, a kinek más esetben szülei nincsenek, vagy félárva s az életben maradt szülő törvényes, vagy törvénytelen uj házastársa a gyermeket üldözi. Ezek az okok sokkal többször eredményezik azt, mint a vele született gonoszság, hogy a jóra- rosszra egyaránt hajló gyermekekből ezerszámra lesznek bűntettesek. Épen azért, mihelyt gyermekről van szó, előáll annak a szüksége, hogy az ebben a korban még hajlítható, képezhető jellemet aként alakítsunk, amint azt a becsületes élet consequential megkövetelik. Emberi, társadalmi kötelesség, hogy az elhagyott és zülésnek indult, vagy a züllés veszélyének kitett gyermeket szeretettel magunkhoz emeljük, hiszen épen olyan igénye van arra, hogy a bűntől megóvjuk, megmentsük, mint annak, akit kedvező sorsa gondos szülőkkel, jó anyagi körülményekkel áldott meg. Ez a célja épen a Békésmegyei Pártfogó Egyesületnek, mely ott segít, ahol arra a legnagyobb szükség van, az anyagilag vagy erkölcsileg szegény és gyenge szülők gyermekeinél; mely ott ahol kell, apát, anyát igyekszik pótolni. Ez az egyesület az elhagyatott gyermeket pártfogásába veszi, abból a környezetből, amelyben a züllés veszélye fenyeget, kiragadja, más környezetbe helyezi el, gondoskokodik arról, hogy a kellő életszükségletekkel el legyen látva, gondoskodik továbbá arról, hogy egyidejűleg a gyermek lelki világa az ő körülményeihez képest aria az erkölcsi nívóra nemesit- I tessék, mely a becsületes, munkás ember karakteréhez nélkülözhetetlen. Ott azonban, ahol már a türelmes jó akarat, a szeretetteljes, szelíd intő szó, a környezet példaadása nem használ, ahol tehát következetes, energikus bánásmód szükséges, hogy a mélyebbre hatolt erkölcsi betegség gyógyítható legyen, egyedüli kisegítő eszköz, a javitó-nevelő intézet, amelyben a következetes munkára szorítás hatása alatt kell a gyermeknek jellemileg megacélozódnia. Köztudomású ma már a javitó-nevelő intézetek áldásos működése, úgy, hogy a legtöbb szülő, ki gyermekének súlyos hibáit felismeri, maga kívánja rászoruló gyermekének abban való elhelyezését. Minden további fejtegetés nélkül is kétségtelen, hogy általában a bűnre való hajlandóság, különösen pedig a gyermeki léleknek a bűnös környezetből való kiragadása és a társadalom számára értékes egyinéséggé nevelése, mint cél, olyan jelentőségteljes mely a társadalmi érdeklődést és támogatást annál inkább megérdemli, mert e törekvés magának a társadalomnak; a társadalmi közmorálnak, a társadalmi rend nagyobb biztonságának elsőrendű érdeke, és a mellett a legnemesebb magyar nemzeti feladat is. Tekintettel az Egyesületnek ezekben ismertetett feladatkörére, de különösen tekintettel az Egyesület ama törekvésére, mellyel egy Békésmegye területén felállítandó javitó-nevelő intézet felállítása iráiit már megtette a kezdő lépéseket: ami nagy anyagi áldozatokat igényel, bár ebbén a kormány is minden erejével támogat bennünket, tekintve, hogy céljaink, törekvéseink társadalmi közérdeket szolgálnak s nagy jelentőségüknél fogva erkölcsi testületek részéről különös támogatást érdemelnek, — tisztelettel felkérem, hogy az Egyesület alapitó tagjai sorába egyszersmindenkorra szóló 100 kor. befizetésével belépni méltóztassék. A Gyulai Öukéutes Tűzoltó-Egylet jubiláns ünnepélye. Egy minden izében nemes, közjót, közérdeket önzetlenül szolgáló egyesület: a Gyulai Önkéntes Tűzoltó-Egylet ünnepelte szép keretek között múlt vasárnap 25 éves fennállásának évfordulóját. Az egylet saját házában kora reggel összo- sereglettek az egyenruhás tűzoltók, honnan a parancsnokok vezetése mellett az egyleti zászló alatt katonás menetben a róm. katholikus nagy templomba vonultak ünnepi szentmise hallgatására, mely után a városháza dísztermében 11 órakor ünnepi közgyűlést tartottak Sinszky Ferenc egyesületi elnök elnöklete alatt. A gyűlésen szép számú közönség vett részt, melynek kézSirolm" Roche ” ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdögyuladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer a tüdővész et/en. I i Or.cait»4 ajanlofr m I műm iih a itgnaoteX ótao| I íreqbdvqedóand. |jj XjapuirLls: mai száma S old.a.1,
