Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-17 / 38. szám

1911. szeptember 17.

BÉKÉS

7

fogva — mint halljuk — a kérdés úgy lesz megoldva, hogy a szóban levő rövid útszakasz átvétetik a vámos utak hálózatába, illetőleg e tekintetben az alispán a törvényhatósági bizottsághoz előterjesztést tesz.

Tótkomlósi községi takarékpénztár. A törvény- hatósági bizottság még az 1910. évi október hóban megtagadta a jóváhagyást Tótkomlós községnek már másodízben hozott azon határozatától, melynek értelmében községi takarékpénztár felállítását mondotta ki. A belügyminiszter most jóváhagyta a törvényhatósági bizottságnak kérdéses határozatát ugyanazon indokokból, amelyek alapján már az első alkalommal nem engedélyeztetett a községi takarékpénztár felállítása.

Gazdasági vasút. Gróf Wenckheim Dénes dobozi nagybirtokos, Komádi és Vésztő községek határában, a bihari h é. vasút Kót-pusztai állomásához csatlakozólag lóüzemü gazdasági vasutat létesít- A közigazgatási bejárás Dr. Országh Elemér min. titkár vezetése alatt, szept. 29-én d. e. 10 órakor lesz Vésztőn.

Törzskönyvezés Szarvas községe elhatározta, hogy az összes községi közdüllő útjait törzskönyvezteti. Á költségek 2200 koronát tesznek ki, a munkálatokat a községi mérnök végzi. A törzskönyvezendő utak hossza 62 km., ebben benne vannak az összes utcák.

Elvi jelentőségű döntés. Szarvas községe járdaépítésre és annak fenntartására tekintélyes összeget vett fel az 1911. évi közmunka költségvetésébe. Mivel azonban — a törvény értelmében — a közmunka csakis községi utak építésére használható fel, ennélfogva a törvényhatósági bizottság a kérdéses összeget törölte a közmunka költségvetésből és a törölt összegnek a közpénztári költségvetésbe — a

III. csoport alá — való felvételét rendelte el. A törvényhatósági bizottságnak szóban levő határozatát a községi számvevő megfelebbezte. A felebbezés folytán a közigazgatási bíróság kimondotta, hogy a kérdéses összegnek a közpénztári költségvetésben nem a III, hanem az első csoport alatt van helye, mivel a járdaépítés költségeiből egyébb módon fedezetlenül maradó összegek oly természetű kiadások, amelyek a lakosságnak nem csupán egyes csoportjait, hanem az összes lakosságot érdeklik. Megemlítjük, hogy a járdaépítés költségeiből, a községi szabály- rendelet szerint 30%-ot az érdekelt háztulajdonosok fizetnek, igy tehát a költségek 70°/0-ról kell pótadó •utján gondoskodni.

H e 4 i piac.

Gyula, szeptember 8.

Heti piacunkon gyenge kínálat mellett eladatott:

Búza

. 2L60

22 40

Árpa

. 17-—

17 20

Zab

. 16-40

16-60

Tengeri

. 16-80

17"—

A helyes kénezésről*

Igazán szolgálatot vélünk tenni olvasóközönségünknek, ha most ép a közelgő szüret előtt Kra- tochvilla Aurél pinceszövetkezeti igazgató népiesen megirt cikkét közre adjuk.

»Igen sokan vannak még. különösen a homokon. akik a helyes kénezés szükséges voltát nem ismerik, vagy el nem ismerik.

Ez alkalommal eltekintek a hiányos fejtés és alkalmatlan pincetalaj viszonyoktól és csupán a helyes és elkerülhetetlen kénezésről leszek bátor tapasztalataimat t. olvasóink elé tárni.

Fő az, hogy csak tiszta, mirenymentes, jó ként használjunk, mert csak ezzel érhetjük el célunkat, de különben is az uj bortörvény szerint «sakis ilyen van megengedve.

Jóllehet, a régi, közönséges, úgynevezett durva kén olcsóbb, de csak látszólag, mert tiszta kéntartalma csekélyebb a finomított és azért kissé drágább, de tartalmasabb kénszeleteknél — és emellett a durva kén már a legkisebb mennyiségben is fejfájást okoz. Finomított kénszeleteket hazánkban is készítenek, Esztergomban, mely az »esztergomi finom einslóg« név alatt már nagy kelendőségnek örvend.

A peronospóra és egyéb szőlőbetegségek sok esetben előmozdítói egyes betegségeknek is, miért tanácsos azok ellen már jóval a szüret előtt is állandóan védekezni.

Az úgynevezett esztergomi kénből, — melyet számtalan kísérlet után a legjobbnak kell elismernem, — 500 literes hordóra 1 rudat számítunk egy adagnak. Üres hordók kénezésére a 0 és 1 számú kén szolgál, utóbbi valamivel drágább, de hatása tovább tart. Az üres hordókat legalább havonként, de legalább hat hetenként újra kell kénezni.

Ha valamely hordó kiürül, azonnal, késedelem nélkül ki kell alaposan mosni és többször kiöblíteni, azután csurgóra állítjuk és addig szellőztetjük, mig a hordó ki nem szikkad. Csak ezután kénezzük be, mert ha nedves állapotban égetjük el a hordóban a ként, nem csináltunk semmit, mivel a nedvesség szívja magába azt.

Úgyszólván minden bőrbetegséget meg lehet akadályozni és nagy részben el is lehet távolítani a mérték szerinti és időszerű kénezéssel.

Sajnos, még igen gyakran, különösen a kisgazdáknál találunk különböző bőrbetegségeket, amelyeket leggyakrabban semmivel, de sok esetben citrommal, fahéjjal, szegfüsztggel, rummal és ki tudja még mi mindenfélével orvosolnak, holott ezek meg- gátlása és elmulasztására egyedül a jól alkalmazott, arzén-mentes finom kén használandó és csakis ez van megengedve.

De kistermelőink nagy része sajnálja a költséget és főként a munkát, amit azután keservesen megbán, ha a bora tönkre ment és nem kell senkinek.

A mustot és ki nem erjedt uj bort nem szabad kénezett hordókba fojtani, mert a kén megöli az erjesztő gombákat és meggátolja a bor terjedését.

Nagyobb borgazdaságokban még az első fejtésnél sem alkalmaznak ként az egészséges és teljesen ki nem erjedt boroknál, a kisgazdák azonban jól teszik, ha már első fejtésnél használnak ként, még pedig az említett finomított esztergomi kénből a 2. számúból 500 literes hordóra 1 rudat számítva.

Betegségre hajló hibás szőlőből szűrt gyenge boroknál erősebben kénezünk, ebben az esetben 500 literre másfél, sőt 2 rúd ként is használhatunk.

Beteg, hibás borokat pedig többszöri szellőztetéssel való átfejtés és átkénezéssel lehet megjavítani, amikor a 4. és 5. számú kánt használjuk úgy, hogy fejtés előtt 1 rudat égetünk el, mig a másikat akkor,,amikor a hordó félig van.

Ó-boroknál csak fél adagot használunk a'3-as kénből, nemkülönben a szállításra szánt, azonnali fogyasztásra kerülő boroknál is csak egyharmad, vagy fél rúd 3-as ként veszünk 500 literre.

Pinceszövetkezetünk ezt a ként használja és igy alkalmazza, habár évenkint a 10,000 hektolitert megközelíti is az elszállított mennyiség, inég senki sem panaszkodott fejfájásról.

Ismétlem, hogy a kén nagyfontosságu tényezője a pincekérdésnek. Minden bortermelőnek, de különösen a kiadásoktól idegenkedő kisgazdának jóindulattal ajánlom figyelmébe, hogy ne sajnálja azt a néhány fillért, mert ellenértékét százszorosán behozza a b >r minősége.

A túlságos kénezés ártalmas és savanyítja a bort; ettől is óvakodnunk kell.

A fentebb említett hazai gyártmányú tiszta mirenymentes ként Schönbeck Imre és Veje készítik Esztergomban, ma már minden nagyobb fűszer- kereskedésben kaphatóidé küld készítője kis meny- nyiségben is, ha valaki közvetlenül hozzá fordul.

Végül meg kell még említenem, hogy a fogyasztás alatt darabban lévő borokra esetről-esetre jó egy kis darab 3-as ként elégetni, hogy a bor felszínét ellepő gombák el ne szaporodjanak. Ezzel a virágosodást, ecetesedést és számos más bajt el lehet kerülni és használatban a bor még sem okoz fejfájást.

Tekintettel az idei nedves esztendőre, tanácsos lesz a talajvíz leapadása után a pincéket is ki- kénezni. 10 négyszögmóter felületre 3 gramm 0-ás ként használunk, a padlóra helyezett téglán elégetve. A pincekénezés alatt 2—3 napig minden nyílást jól be kell dugni s utána mindent alaposan áttörülni és letakaritani, a pincét pedig ki kell szellőztetni. Ezzel az eljárással egyidejűleg a penészgomba csírázását is kiöljük.«

Kratocwilla Aurél,

czeglédi pinceszövetkezeti igazgató.

Irodalom.

Magyar Figyelő. Szokatlanul gazdag tartalommal jelent meg a Magyar Figyelő 18. száma, amely Tisza István és Herczeg Ferenc kitünően szerkesztett folyóiratának újabb emelkedését jelenti. A lap élén találjuk Andrássy Gyula grófnak az érdekes polémiáját, amelyben Réz Mihálynak »A magyar parlamentarizmus« cimü tanulmányával foglalkozik. Andrássy Gyula grófnak az első cikke egy nagyobb szabású cikksorozatot kezd el, amelyben e kérdésről vezető politikusaink egymásután részt fognak venni. Roszner Ervin báró befejezi az olasz választói jog

és reformja cimü sorozatos munkáját, amely széles körökben nagy feltűnést keltett adatainak gazdagságával és felfogásának érdekességével. »Sajtó és szellemi munka« címen találjuk Kenedi Gáza dolgozatát, amely a sajtószabadság kérdéséhez nagy bátorsággal és objektiv becsületességgel szól hozzá Liszt Ferenc emlékének szenteli Lövik Károly a maga megemlékezését. Farkas Pál »A római köztársaság alkotmány válsága« címen igen érdekes tanulmányban ismerteti azt az anyagot, amelyet legutóbb Ferreró dolgozott fel és amely meglepő bizonyítékokat szolgáltat amellett, hogy a köztársaság bukásának idején Rómában mindazon szellemi áramlatok meg vannak, amelyeket ma egészen újaknak tartunk, így a dekadens irodalmi áramlatok mellett megtaláljuk a tökéletesen kifejlődött technikai obstruk- ciót is. A szépirodalmi részben Bállá Ignác »Medio evo« cimü hangulatos novelláját olvassuk. A gazdag és elmés »Feljegyzések« rovat egészíti ki a mai számot. A Magyar Figyelő előfizetési ára negyedévre 6 korona. Kiadóhivatal Budapest, VI. Andrássy- ut 10. sz.

Törvényszéki csarnok.

Kirendelés a kir. ügyészségnél. A m. kir. igaz- ságügyminiszterium dr. Megyesi Ágoston gyulai kir. törvényszéki jegyzőt szolgálattételre a gyulai kir. ügyészséghez osztotta be s egyben a gyulai kir. járásbíróság mellé ügyészségi megbízottá rendelte ki.

Heti bünkrónika.

Lopás

Szász Imre 17 éves békési lakos Békéscsabán 1911. április hóban 2 hétig Schwartz Miksa kereskedőnek szolgálatában állott mint mindenes s e rövid idő alatt szolgálatadójától 4 kg cukrot, 2 üveg kékitőt és 3 db mosószappant lopott el.

Tekintve, hogy vádlott teljesen árva s a felügyeletet felette senki sem gyakorolja s igy züllés veszélyének van kitéve, a B N. alapján javító nevelésre ítéltetett. (Az intézetben ha valami mesterségre kitanitják, úgy még hasznos polgára lehet a társadalomnak.) — Jogerős.

Távirdarongálás

Földi Zsigmond 15 éves, Fekete Ferenc 14 éves és Bögre László 16 éves béresgyerekek Körös- ladányban 1911. évi áprilisban disznólegeltetés közben szórakozni kívántak s a dobálásban szerzett ügyességüket a távirda porcellán szigetelőin igyekeztek kipróbálni.

Földes Zsigmondnak sikerült is 4 db, Fekete Ferencnek 2 db és Bögre Lászlónak 1 db porcellán szigetelőt leütni.

Vádlottak cselekménye inkább csak gyermekes meggondatlanságból eredő csinytevés, kisebb jelentőségű eltévelyedés lévén, őket a bíróság a B. N. alapián dorgálásra ítélte. — Jogerős.

Lopás.

Ifj. Farkas Mihály 17 éves békéscsabai lakos lakatossegéd Békéscsabán 1911. április hóban Fik- ker Károly lakatos mester szolgálatában állott s ez idő alatt apránkint mintegy 25 korona értékű lakatos szerszámot és mlianyszereléket elhordott a műhelyből.

Vádlott azzal védekezett, hogy azért vitte haza a szerszámokat, mert otthon gyakorolni akarta magát s lakatokat készített.

Minthogy azonban sértett azt adta elő, hogy mindig megengedte, hogy alkalmazottjai, a műhelyben szabad idejükben a saját részükre készítsenek valamit, s vádlottnak a lakat készítéséhez annyiféle és oly sok szerszámra szüksége sem volt, a bíróság vádlottat lopás miatt bűnösnek mondotta ki s a B. N. alapján a legkisebb büntetéssel ’5 napi fogházra büntette — Jogerős.

Okirathamisitás.

Kneifel István 49 éves ácssegéd, gyulai lakos, Gyulán 1910. junius 13-án egy 600 koronáról szóló hamis adóslevelet, 1910 augusztus 13-án egy 400 koronáról és 1910. november 29-én egy 400 koronáról szóló hamis biztosítéki okiratot készített aként, hogy azokra neje nevét, annak megbízása nélkül reáirta és reáiratta s a jelzett okiratokat a G}mla- vidéki takarékpénztárhoz ellenértékűk kiadása s a zálogjognak a tkvben nejének a tulajdonául felvett ingátlanokra leendő bekebelezése végett benyújtotta.