Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-29 / 5. szám

1911. január 29. BÉKÉS-' 5 A gyulai famunkások szakcsoport bálján fe- Inlfizettek : Reinitzer Károly, Nádor Mór, Ritter János, Szedő Emil 2—2 kor. Ordó György, Frid- rich Károly, Kovács Antal, Alföldi Ferenc, Kovács Károly, Szilágyi Ltván, Barát Gáspár, Góg János 1—1 kor. Széles Károly, Prág István 80—80 fillér, Reinitzer Sándor, Béres József, Pólyák János, Tí­már Ferenc 60—60 fiH. Körösi János, Mihálik András, Volent György 50—50 fill. Mravik János, Szabó György, Hévízi György, Kender Lajos 40—40 fill., Szabó Sándor 30 fill., Kender Albert, Mihálik János 20—20 fillér. A négyest 84 pár táncolta. A mulatság úgy anyagilag, mint erkölcsi­leg igen jól sikerült Anyakönyvi vizsgálat. A belügyminisztert illető anyakönyvi legfőbb felügyelet gyakorlásával — Bó- késvármegyében — az 1911. és 12. évekre Szekér Andor belügyminiszteri segéd titkár bízatott meg a miniszter által. Elrendelte egyben a belügyminisz­ter, hogy a felügyeleti vizsgálat — amennyiben annak szüksége merül fel — a hivatalos órákon kivül is megtartható és azon az anyakönyvvezetők jelen lenni tartoznak. Mezöberényi községháza Mezöberóny község elhatározta, hogy a mindenkori ügyvezető orvos részére a régi orvosi lak helyén egy uj és az előirt szabályoknak megfelelő orvosi lakot épit. A köz­ség határozata ellen dr. Hegedűs Béla mezőberónvi ügyvéd felebbezett azért, mert nem tartotta a köz­ség érdekében levőnek, hogy az uj orvosi lak a régi helyére építtessék, mivel az a hely sokkal jobban volna értékesíthető és igy az uj orvosi lak felette sokba kerülne a községnek. A törvényható­ság a felebbezést elutasította, a bemutatott terveket és költségvetést elfogadta és utasította a községet, hogy az építkezés biztosítása céljából a közszálli- tási szabályrendelet határozmányainak figyelembe- ,vételével árlejtést írjon ki. A törvényhatóság ha­tározatát Hegedűs Béla a belügyminiszterhez fe- lebezte meg, aki azonban a felebbezést elutasította nem vevén figyelembe azt az indokot sent, mely- szerint a régi helyen felépítendő orvosi lak köz­egészségügyi szempontból is kifogásolható. A fő­orvos jelentése szerint ez az érv sem állhat meg. Az uj orvosi lak 15000 korona költségbe kerül. A kolera járvánnyal kapcsolatosan az osztrák belügyminiszter agyes áruknak és tárgyaknak Ausztriába való bevitelét és átvitelét a múlt évben megtiltott« (használt fehérnemű, rongy stb) illetőleg korlátozta oly módon, hogy friss gyümö cs, zöldség, tej- és tej félé k re a származási bizonylatok csato lását rendelte el, úgyszintén elrendelte a Magyar- országból Ausztriába irányuló személyforgalom egészségügyi ellenőrzését is. Most ezen tilalmak és korlátozások hatályon kivül helyeztettek. A békési református egyháztanács folyó hó 22-én ülést tartott, melyen kimondotta, hogy a debreczeni egyetem létesítésére évekkel előbb fel­ajánlott 4000 K-t ez idők szerint ki nem fizetheti, azonban amint lehetséges lesz. anyagi viszonyai ja- vultával ígéretét beváltja. A Ciivineum protestáns árvaházat létesítő bizottság megkeresésére kimondta a presbitérium, hogy egy vasárnapi templom bevé­telét e jótékony intézmény javára ajánlja fel s ezen­kívül a hívek között küiön gyűjtést is indít meg. Jelmezes és álarcos-bál. A békési önkéntes tűzoltó-egylet felszerelései és segélyalapja javára, február hó 4 én a békési bérház nagytermében zárt­körű jelmezes és álarcos-bálat rendez. A rendező­bizottság tagjai: gróf Wenckheim László tb. főpa­rancsnok, b. b. elnök, Hencz Antal parancsnok, Szentgyörgyi György alparancsnok. Zagyva István titkár, Végh Lajos pénztáros, Szabó Lajos és Me­gyeri Gergely b. b. ellenőrök. Belépti-dij személyen­ként 1 K, karzat első sor I K a többi 40 f. Kezdete este 8 órakor. Táncszünetek alatt a rendezőség a •szokásos szórakoztató bohóságok bemutatásáról gon­doskodni fog. A farsangi mulatságok közül évek hosszú során át a tűzoltók táncmulatságai voltak a legkedveltebkek, éppen ezért az idei bál iránt is nagy érdeklődés mutatkozik Békés társadalmiban. Tüzeset. B. Szabó Imre békési lakosnak az u. n. maksári részen levő tanyáján istállója folyó hó 24-én leégett. A tűzvésznek nemcsak a mindössze 60 K-ra értékelt primitiv istálló, de a káros gondo­zására bizott benne levő 5 ló is á'dozatul esett, amelyekkel együtt a kár 6/0 K-ra tehető. Sem az épület, sem az elpusztult állatok biztosítva nem vol­tak. A tűz oka ismeretlen. Baleset. Keresztes János békési munkás több társával folyó hó 20-án ifj. Cservinszky István bé­kési kereskedő pincéjében dolgozott. Egy rakomány megérkezvén, a kocsiról egymásután eresztgették le a teli hordókat, miközben az egyik hordó megcsú­szott s az előtte foglalatoskodó Keresztest elütötte, aki ezáltal oly su'yos sérüléseket szenvedett, hogy eszméletlen állapotban szállították a gyulai köz- kórházba. Közgazdaság. Államsegély. A földmivelésügyi miniszter az Alsó-fehér-körösi ármentesitő társulatnak Vészén lé­tesítendő vizbujtató (szifon) építési költségeinek rész­beni fedezésére 25,000 korona államsegélyt enge­délyezett. A társulat ily államsegély iránti kérvényét a kormány tudvalevőleg több Ízben visszautasította s hogy végül mégis engedélyezte, az a méltányossági szemponton felül első sorban gr. Széchenyi Antal elnök fáradhatlan utánjárásának eredménye. Husvizsgáló tanfolyam elhalasztása. A vár­megye alispánja által a folyó január 20-ára hirde­tett husvizgáló tanfolyamra kellő számban jelent­kezők nem lévén, a tanfolyam megtartását az alis­pán a jövő évi február 15-re halasztotta el azzal a kijelentéssel, hogy ez évben több tanfolyam nem fog tartatni. Tenyészkan tartási segély megtagadása. Kon­doros községe tenyészkan tartási segélyt kórt a földművelésügyi minisztertől. A miniszter azonban a segélyt megtagadta azzal az indoklással, hogy tenyészkan tartási segélyre csak az a község tarthat igényt, ahol a kocák száma a 30-at haladja meg, ahol tehát a tenyészkan tartásával a község aránylag súlyosan volna megterhelve. Kondoros Községben azonban a kocák száma a 800-t meg­haladja, ezekszerint tehát a község segélyre igényt nem tarthat. A nagyvárad—szeged—báttaszéki gyorsvonat a menetrendben, ötnegyed év múlva megindul a nagyvárad—szeged—báttaszéki gyorsvonat. Nem az első terminus, amióta az egész Alföld és Erdély várja ezt a gyorsvonatot, de biztosan állíthatjuk, az utolsó. Amióta hidat vertek B ij i és Bittaszék között a Dunán, mind közelebb és közelebb jött a régi vágy megvalósulása. A múlt óv őszén első- rangusitották a baja—szabadkai vonalszakaszt s most a nagyváradi és békéscsabai osztály mérnök­ség utasítást kapott, hogy a nagyvárad—gyula — csaba—szegedi vonalat egy éven belül elsőrangu- sitsa. A munkálatok azonban nem vesznek egy teljes esztendőt igénybe s minthogy már is meg­kezdték a góliát-sineknek a vonalra való szállításár, ez év végére elsőrangú lesz a von I, amellyel egyidejűleg a szabadkai osztálymérnökség is el­készül a Szabadka—szegedi vonallal úgy, hogy 1912. május 1-én megindulhatnak a gyorsvonatok. Da meg is iodulnak s már most, amikor az 1911. évi májusi menetrendet állítják össze, jegyzetro­vatba veszik az egy év múlva m igi idi^ndó gyors­vonatokat. Baromfiak legeltetése. A földmivelésügyi mi­niszter hatályon kivül helyezte as állategészség­ügyi törvény végrehajtási rendeletének azt a ré­szét, amely szerint állatvásárterek ezentúl barom­fiak által legeltethető a legyenek. E lenben egyéb hasznos háziállatokra, úgymint szarvasmarha, juh. kecske, ló, sertés stb. a legeltesi tilalom jövőben is fannál. A baromfitenyésztés fontos közgazdasági jelentőségére tekintettel, elrendelte a miniszter azt is. hasson oda a ható'ág, hogy a legeltetési dijak ott, ahol ilyenek szedetnek, a lemársókeltebben állapíttassanak meg. Apaállatok beszerzése. A földmivelésügyi mi­niszter által kiadott rendelet szerint mindazoknak, akik a köztenyésztésben mutatkozó bika és kan- szükségletüket állami közvetítéssel, kárbiztositás, esetleg részletfizetéses százalókengedméuy elnyerése mellett óhajtják fedezni, az illetékes m. kir. gazda- sági felügyelőséghez kell fordulni. A miniszter ki­jelenti azt i8, hogy adományként apaállatokat nem fog engedélyezni, továbbá állami közvetítéssel el­helyezett apaállatok vételára fejében elvállalt fize­tési kötelezettséget sem egészben, sem részben nem enged el, sem pedig fizetési határidő meghosszab­bítást nem engedélyez. Tehát ily kérelmek be sem adandók. Vicinális útépítés Békésen. A békési járási utbizottság azt a kérelmet intézte Békés község képviselőtestületéhez, hogy a bekés-kondorosi vici­nális útnak a görög keleti egyház iskolájától a körgátig terjedő szakaszának kikövezéséről gondos­kodjék. mert ez az útszakasz a legforgalmasabbak egyike és 4 hitfelekezetnek temetője is ennek az útnak két oldalán terül el. A fedezetre nézve azt javasolta az utbizottság, hogy 16000 korona kész­pénz feleslegét átengedi, a szükséges többi költ­séget pedig 50 évi annuitásos kölcsönnel te­remtse elő a község, amelyet azután az utbizottság az eddigi községi hozzájárulásból fog törleszteni. A képviselőtestület a javaslatot elvben elfogadta és a tervek és költségvetés elkészítésével a községi mérnököt bízta meg. Hogy mennyire szükséges a kérdéses útnak kiépítése, igazolja az a körülmény, hogy a törvényhatóság is felvette a beruházási hitel terhére kiépítendő utak közé, ahonan a ke­reskedelmi miniszter a prograramrészt törölte. A község most azt kéri, hogy ha az uj közúti törvény­javaslat életbe lép, az épitési költségeket a vár­megye fizesse a községnek vissza. Az uj közúti törvényjavaslat szerint a járási és községi utak kiépítésére a törvényhatóság 10 százalékos adó, lesz jogosított kivetni, amelyből 75 százalék a járási és 25 százalék a községi utak építésére for­dítandó. De hát lesz-e és mikor, az uj közúti törvénytervezetből törvény, azt bizony nehéz előre megmondani. Erdősítés elhalasztása. A dobozi volt úrbére­sek arra kötelezfettek, hogy erdejüknek 34-76 kát. holdnyi vágásterületét beerdősitsék. Mivei azonban e tekintetben való fáradozásuk, hogy az ültetéshez szükséges tölgy-makkot beszerezzék, eredményte­len maradt. Ez okból azt kérik uz erdészeti albi­zottságtól, hogy az erdősítést a folyó év őszéig el­halaszthassák. Minthogy a kérelem felhozott in­doka megfelel a tényeknek, ez okból úgy az ál­lami erdőhivatal, mint az erdőfelügyelőség annak teljesítését véleményezik és igy az erdészeti bi­zottság is előreláthalólag kedvezően intézi el s kérelmet. Heti piac. Gyula, január 27. A budapesti gabonatőzsdén a hét elején szilárd volt a hangulat, az árak nem változtak. Heti piacunkon a kínálat kismérvű, eladatott: Búza Árpa . Zab . Tengeri 19 60 14- 40 15- 40 9-60 20-50 14-80 1 560 10- — Törvényszéki csarnok. Bucsulakoma. Mint említettük, Dr. Nyisztor Adorján gyulai kir. törvényszéki biró a kolozsvári kir. ítélőtáblához bíróvá neveztetett ki. Kartársai és tisztelői a múlt héten : 21 én szombaton este a Komló szálló kereskedelmi csarnokában bucsulakomát ren­deztek a tiszteletére, melyen a kir. törvényszék és kir. járásbíróság bírói kara, az ügyvédi kar, a vidéki járásbíróságok nagy számmal voltak kéyviselve. A sikerült és mindvégig emelkedett hangulatban lefolyt bucsulakomán az első felkőszöntőt Gálbory József kir. törvényszéki elnök mondotta, aki meleg szavak­kal méltatta a távozó biró képzettségét és munka­bírását, amely arra praedestinálta, hogy a kir. törvény­széknél betöltve hivatását, magasabb bírói testületbe lépjen át. A tartalmas és szép felköszöntő elhangzása után Dr. Beréfiyi Armin az ügyvédi kart búcsúztatta el Dr. Nyisztor Adorjántól lendületes, formás beszéd­ben. A vidéki járásbíróságok nevében Domokos István békéscsabai kir. járásbiró beszélt, majd Dr. Follmann János a birói kart éltette. Ezután Dr. Nyisztor Adorján válaszolt. Dr. Major Simon Cziirczár Adolfra, mint a kereskedelmi csarnok házigazdájára ürítette poharát, ezt követőleg Czinczár Adolf, mint kereskedelmi ül­nök a birói kart éltette. Végül Dr. Major Simon szellemes verses beszédben méltatta annak a jelen­tőségét, hogy ez a bucsulakoma alkalmat adott a birói és ügyvédi kar találkozására. Kinevezés. Az igazságügyi kormány a múlt héten az igazságügynél alkalmazott írnokokat tö­megesen nevezete ki irodatisztekké. A gyulai tör­vényszék területén kiuevezve lettek irodatisztekké: Béressy Géza szeghalmi kir. járásbirósági, Varga Konitar Pál és Offra Gergely békéscsabai kir. járás­birósági, valamint larr Dezső gyulai kir. törvény- széki Írnokok. Kinevezés. Azigazságügyminiszter Plank Gaiza szegedi kir. törvényszéki irodatisztet, városunk szülöttjét, boldogult Plank Alajos népiskolai igaz • gató-tanitó fiát a szegedi kir. törvényszékhez irodafőtisztté nevezte ki. Esküdtbiráskodás. A február 6 án kezdődő esküdtszéki ciklus tárgyalási sorrendje, melyet múlt számunkban is­mertettünk, kibővül még egy, esetleg két ügygyei. Kétségtelenül sorra kerül a vizsgálati fogságban levő Forgács Imre bűnügye, aki Endrődön 1910, évi december hó 2-án Viktória nevű testvérére, azért mert szülei 8 hold földet a nevére Írattak, több ízben rálőtt, bár előzőleg ngki is adtak 7 hold földet. Forgács Viktóriát a lövések súlyosan meg­sebesítették, de halálát nem okozták. Valószínűleg tárgyalni fogja az esküdtbiró- ság az Ancsin Rodák György békéscsabai lakos ügyét is. Nevezett terhelt 1910. évi december 15-ére virradó éjjel a Féhér ló vendélőgből hazatérő Such Pál békéscsabai lakost megtámadta, zsebkésével meg­sebesítette és a nála talált 3 kor. készpénzt tőle el­vette.

Next

/
Thumbnails
Contents