Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-10 / 37. szám
2 bek;;s 1911 szeptember 10. leányok tanulási vágya nagyobb, mint az ifjaké. Érdekes példa erre az első háztartási iskola; 20 leány felvételére lett az előirányzás téve s jelentkeztek 80-an. Éhez hasonló eset a föld- mivesiskolánál nem található. Sőt általános a panasz, hogy a módos gazdaifjak nagyon is vonakodnak a gazdasági szakiskolát felkeresni. Ennek tudatában kétszeresen meg kell ragadni a vándor háztartási tanfolyam által kínálkozó ismeretterjesztést. Végeredményben mindegy, hogy a tudást, vagy helyesebben alapismereteket a férfi vagy a nő viszi-e a portára. De hogy a kettő közül egy okvetlen vigye, az már csakugyan kívánatos. Felette nagy előnye a vándor háztartási tanfolyamoknak, hogy létesítésük nem sok költséget igényel; egy-egy felszerelésre átlag háromezer korona szükséges. Ügyviteli költsége ugyancsak kevés, ha más iskolákkal állítjuk párhuzamba. Néhai Korizmics László mondotta: Hozzunk helyes irányokat gazdaságunkba! Ez az arany- mondat nemcsak a gazdaságokra, de a gazdasági szakoktatásokra nézve is kell hogy irányul szolgáljon. S ha ez bekövetkezik, akkor nem fogják visszakivánni a múltat, hanem a változott viszonyok folytán kialakult jelent úgy fogadják, a mint azt fogadni kell: ránevelten, ráelőkészül- ten. Kevesebb lesz a baj s kevesebb lesz a panasz. Grasselli Miklós. Az őszi gazdagyűlések. A Magyar Gazdaszövetség ez év szeptember havában két nagyobb vidéki városban fog gyűlést tartani. Szeptember hó 25-re Lúgosra, 28-ra pedig Szatmárnémetibe hívja meg a magyar gazdákat a magyar mezőgazdaságot közvetlen közelről érdeklő aktuális kérdések megvitatása végett. Ez a két gyűlési meghívó kétségtelen és örvendetes jele annak, hogy a magyar gazdatársadalmi élet ez évben eléggé pezsgő, ^léggé mozgalmas. A budapesti nagysikerű országos gazdakongresszusan kívül impozáns gazdanagygyülés volt ez évben Kecskeméten is. E két immár lezajlott gyűlés heteken át foglalkoztatta az ország lakóinak az elméjét s amint a jelek mutatják, mind a két gyűlés úgy anyagi, mint erkölcsi siker dolgában messze kimagaslik a gazdagyülések közül. Talán elég is volna ez a két gyűlés egy esztendőre. A gazdamozgalmak ellenségei is eléggé láthatták e két gyűlésből is, hogy a harcra hívó szót a magyar gazda meg tudja haliam, a munkára való felhívást nemcsak meg tudja érteni, de követni is tudja. A budapesti és a kecskeméti gazdakongresszus bizonysága volt egyúttal annak is, hogy a magyar gazdáknak még sincs annyira rózsás helyzete ebben az országban, mint ahogy azt sokan feltüntetik, mert hiszen mind a két nagygyűlésen sokkal több panaszt hallottunk, mint dicsekvést, sokkal több esengő kérelmet, mint köszönő szót. Meg kell azonban mind a két gazdakongresszus jellemzéséül említenünk, hogy valamennyi panasz, valamennyi kérelem méltóságteljesen jutott kifejezésre. Ha a gazdagyüléseket kizárólag abból a célból rendeznék, hogy azokon utat törjön az elfojtott panasz és kifejezésre jusson a jogos kérelem, ha a gazdagyülésekre kizárólag azért volna szükség, hogy a gazdatársadalom dokumentálni tudja anyagi és erkölcsi erejét, a gazdákat összeforrasztó szolidari tást: akkor bizony a budapesti és kecskeméti gazdakongresszussal bátran lezárhatnék az idei gazdagyülések sorozatát. Gazdagyülésekre azonban nekünk nem pusztán az elmondott okokból van szükségünk. A gazdaságpolitikai élet örökös harc, folytonos hadviselés. A háború, amint jól tudjuk, nem pusztán verekedésből áll, különösen a mai korban már a verekedésnek a legutolsó szerep jut a háborúban, de anná> nagyobb szerepe van a becsületes hadseregellátásnak. a terepszemléknek, az alkalmas fedezékek felállításának. A jelek kétségtelenül azt mutatják, hogy a gazdasági élet terén folyó háború a közel jövőben egyhamar nem fog békekötéssel végződni, hanem ellenkezőleg maholnap döntö csatározásokra kell elkészülve lenni az alatt a lobogó alatt, amelyre ez van Írva : Boldogulás, kenyér. A gazdák hadserege nagyon jól teszi tehát, ha nem várja be a rohamra felhívó vezényszót, hanem már előre megtesz mindent a háború sikere érdekében. Ne riadjunk tehát vissza attól, hogy Lúgosra és Szatmárnémetibe szeptember havára ismét gazdagyüléseket hirdetnek. Szükség van e gyűlésekre, hogy a közel jövő előrelátható küzdelmeinek a csataterét kellőképpen megvitathassák, illetve megismerhessék a magyar gazdák. A lugosi gyűlés összehívásában részes a krassó- szörénymegyei gazdasági egyesület. A szatmári gyűlést a szatmármegyei gazdasági egyesülettel karöltve rendezi a Magyar gazdaszövetség. A krassószörény- megyei egyesület fennállásának negyedszázados, a szatmármegyei egyesület pedig alapításának félszázados évfordulóját ünnepeli a gazdagyülés alkalmával. Mindkét egyesület a jubileam alkalmából nagyszabású mezőgazdasági, ipari és háziipari kiállítást is rendez, a tervezett gyűléseknek meg lesz tehát a maguk fényes kerete. Aki eljő e gyűlésekre, az nemcsak gazda'ársadalmi kötelezettségének fog eleget tenni, de sokat tanulhat is. Az ilyfajta kiállítások lassú, évtizedes gazdasági haladásnak szoktak többé- kevésbbé élethü fényképei lenni. Kü önösen a szatmári kiállításra és gyűlésre hívjuk fel a közfigyelmet. Egy mezőgazdasági szempontból igen jelentős vidéknek központja ez a város. Erős fészke a magyarságnak. Maga az a körülmény, hogy az ottani gazdasági egyesület immár félszázados múlttal dicsekedhetik, annak a bizonysága, hogy a gazda társadalmi élete számottevő, az ország különböző vidékeiről odasereglő gazdák tehát a szatmári gyűlésből lelkesedést és bátorságot meríthetnek. 4794—-1911. ikt. sz. 496 1—1 Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1911. évre előirt országos betegápolási pótadó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIY. t.-o. 16. §-a értelmében 1911 szeptember ll-től 18-ig- a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1911 szept. hó 8-án. Szikes adóügyi tanácsnok. Tanügy. A gyulai rom. kath. főgimnáziumba az 1911/12. iskolai évben beiratkozott 278 tanuló. Az I-ső osztályba beiratkozott 67 rendes és 2 magántanuló, a a II-ba 41 rendes és 1 magán, a III-ba 47. a IV-be 30 rendes, 1 magán, az V-be 26, Vl-ba 27, VII-b€ 20, a VlII-ba 16 rendes tanuló. Az elmúlt iskolai évben volt 281 tanuló, vagyis 3-mal több. A beiratások f. hó 1-től 3 áig tartattak. 4 én volt a tanév ünnepélyes megnyitása, s 5-ikétől kezdve megkezdődtek a rendes előadások. Tanitóválasztás. A csabai ág. ev. egyház kedd közgyűlésén az üresedésben levő egyik tanítói állásra Szász Rezső oki. tanítót választotta meg tanítójának Ugyanekkor az egyháztanács 5 tanítónak, kiknek eddig sem lakbérük, sem lakásuk nem volt, lakbér: és kertilletményt szavazott meg. mat, hogy egy harisnyával is beérem, úgy megyek sétálni. Föltápászkodtain helyemről, képzeletben elindultam az ajtó felé, de ahelyett saját életnagy- ságu képemet pillantottam meg egy nagy tükör sima lapján és egy pillanatra megijesztett. A tükörkép határozottan azt bizonyította, hogy eltévedtem a szobában, most már azt sem tudtam, mely részében vagyok a szobának? Elkeseredésemben le- • ültem a padlóra. Ha csak az az egy tükör lett volna a szobában, talán még eligazodtam volna benne! És ez úgy sokszorosított, mintha ezer lenne, mert a szemközti falakon voltak elhelyezve. Az ablakokon ugyan beszűrődött némi világosság, de ide-oda csúszásomban a padlón elvesztettem az irányt és most úgy tetszett nekem, mintha minden ablak ott volna, ahol nem kellene lennie. És igy teljesen elvesztettem a fejemet, nem birtam többé eligazodni. Felkeltem, véletlenül feldöntöttem egy esernyőt. Úgy esett végig a földön, olyan zajt csapva, mint egy revolverlövés. Mérgemben ajkamba haraptam, megint nem mertem lélegzeni, de Haris meg sem moccant Óvatosan, félve, felvettem az esernyőt a padlóról, a falhoz támasztottam. De alig bocsátottam el fogóját, mikor az megcsúszott és még nagyobb robajjal esett a földre, mint az előbb. Harisnak furcsa, mély álma lehet! A legnagyobb gondossággal, szinte remegve az izgalomtól, emeltem fel most ismét az ernyőt, újra vigyázva, óvatosan a falnak támasztottam. De mihelyt eleresztettem, újra lezuhant, mindannyiszor nagyobb robajt ütött a megelőzőnél. Különben az ernyő ut- { baigazitással sem szolgálhatott, mert ezenkívül még j négy darab volt a szobában. Most a falat akartam j követni kezemmel, igy biztosan eljutok az ajtóig. I Megkezdtem az utazást ezen a módon és az első ; eredmény az volt, hogy egy képet levertem a ke- j zemmel. Nem volt valami nagy kép, de ahogy a j földre zuhant, nagyobb lármát csapott, mint egy j ágyú. Haris nem mozdult, de én józan ember va- ! gyök, megértettem, hogy még egy ilyen művészi kísérlet és ő felugrik ágyából Szomorúan mondtam le sétálási terveimről. A legokosabb, amit tehetek jelen körülmények között, ha megkeresem a szoba ! közepén levő kerek asztalt, azt veszem kiindulási j pontnak és onnan felfedező körutat teszek az j ágyamig. S ha az ágyat meglelem, egész közel van hozzá a vizeskorsó, ezzel enyhítem égető szomjúságomat is. Négykézláb kúsztam tehát. így legalább biztos voltam benne, hogy semmit fel nem boritok. Egy-két pillanat alatt meg is találtam az asztalt, még pedig olyan erősen, hogy homlokom bőrét is lehorzsolta, aztán felálltam, kinyújtottam a karomat, ujjaimat kifeszitettem és egyensúlyt tartva, ide-oda hajlongással, elindultam, hogy felkeressem ágyamat. Előbb egy székbe vertem oda a térdemet, aztán egy falba. Majd egy díványba, ismét egy másik székbe és megint egy díványba. Ez már egészen zavarba hozott. Úgy emlékszem tudniillik, hogy a szobában csak egy divány van. Eközben eszembe jutott, hogy az asztal se sokat ér, mint kiinduló pont, mert hiszen kerek. Elhagytam tehát helyemet, vaktában indultam neki a székek és díványok la birintjének. így kóborogtam az ismeretlen és reám nézve oly idegenszerü területen mindaddig, mig a kandallóról levertem egy virágvázát, amikor utána hajoltam, hogy felemeljem azt, felbontottam i mosdóasztal kancsóját. Éppen azt mondtam magamba: Jó volt és most itthon leszek rögtön! — dt egyszerre Haris orditását hallottam : — Segítség, se . . . gitség ! Gyilkos ! — Ne félj, csak én vagyok — siettem őt megnyugtatni. — Csurom viz vagyok. Leöntöttél — mondta ő panaszosan. A zajra a házbeliek is felébredtek. Elsőnél a házigazdám lépett be égő gyertyával kezében nyomában Z. ur egy másik gyertyával, azután égj egész gyertyás körjárat. Körülnéztem. A Haris ágya mellett álltam éppen ellenkező szegletben, mint ahol az én ágyarr volt, az is a fal mentén Mindössze két szék volt i szobában s én egész éjszaka ezek körül forgo lód tarn ! Elbeszéltem a háziaknak a történteket s ezel megnyugodva tértek ismét álomra. Én a pedomé teremen, mely mindig nálam van, konstatáltam hogy negyvenhét mértföldet g3'alogoltam a szobá ban De elvégre egyre megy : hiszen úgy is azéi keltem fel, hogy egy kicsit kisétáljam magamat.
