Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-27 / 35. szám

6 BÉKÉS 1911. augusztus 27. volt a rá várakozó tömeg feje fölött. Egetverő él­jenzés köszöntötte a bátor pilótát, aki elragadóan szép, nyugodt repülést produkált. Vagy háromszáz méteres magasságból aláereszkedett alig néhány méterre a földtől, majd köröket és nyolcasokat irt le. Közel negyedóráig cirkált a levegőben gépével, majd abban az irányban, amerről jött, visszatért a Rákosra, ahol simán leszállóit. Harapós ló. A békéscsabai hetipiacon egy dinnyét áruló ember lova megharapta Zsilák Adrásné csabai asszonyt, amint az a dinnyés kocsiban válo­gatott. A szerencsétlen asszony válláról nagy darab húst leharapott, úgy hogy kórházba kellett szállí­tani. Beleharapott a hamis ló az asszony segítségére siető Szentecki János karjába is, de itt nem okozott súlyosabb sérülést. Tolvaj fiú. özv. Ilovszki Sándorné orosházi lakos 20 éves Lajos nevű fia, anyja távollétében a szoba kulcsát ismert rejtekhelyéről előkeritette be­hatolt a szobába és a szekrényből kilopott 2650 korona készpénzt, egy férfi- és egy női aranyórát, két gyűrűt és megszökött. A betörő fiút a csendőrség keresi. Kizárólag szülőket érdekel! A közelgő iskolai idény beálltával gyermekeiknek egészségi -és saját takarékossági szempontból a legjobbnak elismert „Attila és Lichtmann“ cipőket vásároljanak, mely kizárólag Nádor Mór cipői kalap és uridivatáru üz­letében kapható, Gyula. (Posta épületben.) A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a Löcherer Cimexinnel történtek próbák, beigazo­lódott, hogy a Cimexin nemcsak az élőpoloskát pusztítja el nyomban, de a Cimexin hatása folytán a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kel­nek. A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat, vagy festést nem piszkit, nyomot, vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos ezer. Kapható Nagy Jenő gyógyszertárában Gyulán és a ké­szítőnél, Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. 116 21-26 A mi életünk. Kánikulai g 1 o s s z á k. Roppant csendes hely ez a mi városunk, mintha csak azért volna, hogy ki ne vesszen. Ami van benne, az sincs. Van benne társadalom, de hol van?! Van létezés, de hol az élet?! Az bizo­nyos, hogy ha nálunk kellene egyedül kapni szen­zációt az újságoknak, akkor ma a „Békés“ volna az egyedüli világlap. Ha egyszer esik is nagyobb szenzáció nálunk, azt is Csaba szolgáltatja. * * * Úgy szeretném, ha egy kicsit hangosabbak volnánk. Úgy volnánk valahogy, mert igy sehogy sem vagyunk. Ha erő-ebben verne a társadalmi pulzusunk. Pulzusunk, az azt hiszem van, de hogy keringeni is tudjon a vérünk, nincs hozzá szivünk * * * Azt tanították az iskolában, hogy az okos em­ber hallgat. Nohát mi városilag roppant okos em­berek vagyunk. Ha a hallgatni tudás művészet, úgy mi nagy művészek vagyunk. Csakhogy ez sem a mi érdemünk, mert mit csináljon az ember, ha nincs miről beszélni. — Hallgat. * * * Örülök, mikor a „Komló“ utcáján megyek, mennyire fejlődünk! Mennyi építkezés egyszerre, milyen haladás, mily jólét egy helyben ! Három vendéglő és kávéház, egy kör és — koporsógyár. * * * Mindenféle fogalom szerint a kör kerek Ná­lunk még ez is szegletes. Soha sem tudja az em­ber, hogy melyik kör felvételi szabály szegletébe ütközik bele. És igazán furcsa, hogy a legnagyob­bak köre a legkisebb körre szorítkozik. * * * Minden mozgásnak indítója a rugó, akár direkt, akár pedig átvitt értelemben. A mi társadalmunk­ból is a rugó hiányzik. Néha, amikor valami moz­galom indul azonban, mintegy varázsütésre meg­jelenik Sajnos, akkor sincs örömünk benne, mert rendszerint — a lábban jelenik meg. * * * Az összetartással úgy össze-vissza tartunk. Ahányan vagyunk, annyifelé különítjük el magun­kat. Dívik roppantul a kaszt. Talán, mert rosszul értelmezik, vagy rosszul írják. Úgy értelmezik ugyanis, hogy a kaszt szétválaszt és úgy is írják. Mennyire jobban értelmeznék és imák igy — össze akaszt. * * * Az embereket nálunk különféleképen ismerik. Mikor megjön, ismerik, aztán megismerik, később esetleg felismerik, vagyis kiismerik, de hogy elis­merjék, azt soha, legfeljebb hivatalból. ■* * * Szezon kultúránk van. A nyár szolgáltatja Gerincét a színház adja, a többi mozi, tamburás zene és sport hozzájárulnak a nyári kultúra kitöl­téséhez. Igazán csodálatos, hogy nyáron meg tudnak élni, mert a stilszerüség azt követelné, hogy télen lenne mindez — Tudvalevőleg nálunk min­den befagy. Kur. Közgazdaság. Munkás-jutalmazás. A földmivelésügpi minisz­ter elismerő oklevél kíséretében 100—100 korona jutalomban részesítette: Pál János és Herpai István körösladányi, Galiba Pál békéscsabai, Tóth József endrődi, Szegedi Pál és Árszintye György kétegy- házi, Hegyik Mihály orosházi, Kmetykó Mátyás tótkomlósi, Adorján Mihály szentetornyai, Nagy Mihály mezőberényi, Vampara Mihály kondorosi és id. Bógyi István gyulai gazdasági cse'éd, illetve munkásokat. A békéscsabai állami földmivesiskolánál 4 ingyenes, állami alapítványi helyre meghirdetett pá­lyázat folytán 7 kérvény adatott be, amelyeket a földmivesiskola igazgatója az alispánhoz, mint a ki­nevezésre illetékes hatósághoz beterjesztett. Pályáz­tak a következő egyének : Mike Zsigmond vész'ői, Kovács Bálint vésztői, Oláh Sándor öcsödi, Horváth Gábor ujkigyósi, Kiss Mihály vésztői, Makai Lajos köröstarcsai és Dankó István sámsoni lakosok. Szeghalom község a csatornázási munkálatok létesítésére a vízügyi hatóság engedélyét megkapta. A község most az iránt folyamodott, hogy a mun­kálatokat egy évre elhalaszthassa, vagyis csak a jövő évben tartozzék azokat megkezdeni. Az alispán a kultúrmérnöki hivatal javaslata alapján a kért halasz­tást megadta. Artézi kutak. Békésszentandrás község két ar­tézi kút létesítését határozta el és az azok engedé­lyezésére "onatkozó kérvényét az alispánhoz már be is adta. Erdőöri és vadöri szakvizsgák. Október 16 és a következő napokon tartatnak Budapesten, Miskolcon, Pozsonyban, Besztercebányán, Kassán, Mármaros- szigeten, Kolozsváron, Nagyszebenben, Brassóban, Temesváron, Pécsen és Szombathelyen. A kérvények szeptember 30-ig nyújtandók be ahoz az erdőfel­ügyelőséghez, amelynek székhelyén a vizsgát letenni akarják. Megszűnt a csabai selyemgombolyitó gyári sztrájk. Megírtuk lapunk múlt heti számában, hogy a békéscsacai selyemgombolyitó gyár 350 lány munkás- nője, telhetetlen izgatok rábeszélésére sztrájkba lépett A gyár azonban nem teljesíthette a túlzott béremelés iránt támasztott követeléseket, hanem elbocsájtotta a munkásokat. A sztrájkvezetőknek sikerült egy hétnél tovább tartani a dolgozni akaró lányokat. ígérgették, hogy a szociáldemokrata párttól pénzbeli támoga­tást fognak kapni, de ez nem bizonyult valónak. Lassanként elkezdtek a lányok vissza szállingózni a gyárba, ahol a jelentkezőket a régi feltételek mellett újra alkalmazták, úgy hogy már hétfőn teljes erővel megindult az üzem. A gyár vezetője kilátásba he­lyezte, hogyha szorgalmukkal nagyobb eredményt produkálnak, minden kérés nélkül felemeli bérüket. De viszont a sztrájkot kezdeményező 10 lányt, akik izgatásaik által úgy a gyárat mint munkástársaikat megkárosították, örökre kizárta az igazgatóság a gyárból, sőt azok a lányok egyetlen csabai gyárban sem kapnak többé alkalmazást, A Szarvas—mezőtúri utón levő vasúti hídnak újjáépítése évekkel uy,előtt tervbe volt véve. A meg­tartott közigazgatási bejáráson az a kívánság ter­jesztetett elő Szarvas és Mezőtúr községek által, hogy az uj vasúti hid közúti hiddá is képeztessék ki. A kereskedelmi miniszter az államvasutakat uta­sította is a terveknek ily értelemben levő átdolgo­zására. Időközben azonban a jelenlegi kormány gon­dolt egyet és kijelentette, hogy az egész építést leveszi a napirendről, mert a vasúti hídnak újjáépí­tése nem sürgős. Szarvas község azonban a minist, tér elhatározásába nem akar belenyugodni és egy hosszasan indokolt kérvényben kéri, kogy a község­nek kérelme teljesittessék és rendelje el a miniszter a kérdéses hídnak oly módon való újjáépítését, hogy az uj hid egyben a közúti érdekeket is kie’égit- hesse. A község a kérelmét arra alapítja, hogy a kért hid létesítése Szarvas, valamint Mezőtúr és a többi szomszéd községek közti közvetlen érintkezés lehetővé tétele szempontjából feltétlenül szükséges annál inkább, mert a két vármegye, Békés és Jász- nagykunszolnok vármegyék közötti szorosabb kap­csolat kereskedelmi és ipari tekintetekből csakis a hid felépítésével lesz létrehozható. De Szarvas köz­ség abban a hiszemben, hogy a kérdéses hid fel­épül, közúti hálózatát arra figyelemmel állapította meg és a mezőtúri útnak a hídig terjedő útját sok ezer korona költséggel ez okból köveztette ki. Szarvas község kérvényét a vármegye alispánja pártolólag terjesztette fel a kereskedelmi miniszterhez. Nagyon kívánatos lenne, ha Szarvas községnek a közérdek kielégítését célzó mozgalma eredményes lenne. A szövetkezeti gabona raktárak közgazdasági jelentőségének emelése végett elrendelte a miniszter, hogy a budapesti gabonatőzsde árzárlata az állami távirda utján közöltessék és az illető községházán kifüggesztessék. Mivel azonban oly helyeken is van­nak ilyen raktárak, ahol állami távirda nincs és igy a gabona tőzsde árzárlatát leadni nem lehet, ennél­fogva a belügyminiszter meghagyta, hogy ilyen községekben — Békésvármegyében Kőröstarcsán — a járási székhely közigazgatási hatósága minden nap tefefonon adja le az árzárlatot és intézkedjék, hogy az a községházán naponta kifüggesztessék. Vámszedési jog meghosszabbítás Az endrődi komp vámszedési jogát a kereskedelmi miniszter 1912. évi március végéig ideiglenesen meghosszab­bította. Árlejtés. A törvényhatósági és vámos utak jókarban tartásához szükséges fedanyag (kavics és zúzalék) következő 6 évre szóló biztosítása céljából megtartott árlejtésen 7 ajánlat adatott be. Minthogy a beadott ajánlatok megbirálása hosszabb kiszámí­tással és átszámítással járt, ennélfogva a bizottság határozatát csak a folyó hó 25-én tartott folytatóla­gos ülésén hirdette ki. A bizottság határozata szerint a kérdéses szállítást mint legelőnyösebb ajánlattevő Kemény Manó aradi vállalkozó kapta, aki a fed- anyagot a belényes—-örvényesi bőbányából szállítja és pedig a kavicsot köbméterenként 10 kor. 62 fill., mig a zúzalékot 9 kor. 62 fillérért. Hozzá legköze­lebb állott Gáli és Tyrnauer ajánlata II kői. 44 és 9 kor. 07 fillérrel. A vármegyének jellenlegi szál­lítója szintén Kemény Manó, aki szerződési kötele­zettségének pontosan eleget tett és megbízható vál­lalkozónak bizonyult. Megjegyezzük, hogy a fenti egységárakért az anyag csak az illető községek va­súti állomásáig szállittatik, a kifuvarozás a hely­színére külön történik. Az erre vonatkozólag tett 2 ajánlatot a bizottság nem vette figyelembe, mert azok szerint a költségek kétszer annyit tennének ki, mintha a kifuvarozás házilag történik. Heti piac. Gyula, augusztus 25. A budapesti gabonatőzsdén egész héten szi­lárd volt az irányzat, a búza ára 20—30 fillérrel emelkedett. Heti piacunkon élénkebb adatott: kínálat mellett Búza (uj) 20-P0 2T60 Árpa (uj) 16.20 16-40 Zab (uj) 16-20 16-40 Tengeri . . 16-20 16-60

Next

/
Thumbnails
Contents