Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-13 / 33. szám

2 B E K 3 S 1911 augusztus 13. A közigazgatási bizottság ülése. (Augusztus hó 9-én.]) A közigazgatási bizottság rendes havi ülését e hó 9-én tartotta, melynek érdekességet kölcsönzött az a körülmény, hogy a vármegye főispánja, Kéry Gyula első alkalommal elnökölt az ülésen. A vármegye főispánja pont 9 órakor nyitotta meg az ülést és nagy tetszéssel fogadott-beszédben üdvözölte a bizottságot és kérte működéséhez annak támogatását. A főispán megnyitó beszédére dr. Ladies László válaszolt' meleg szavakkal és biztosította az elnököt a bizottság támogatásáról. Egyébként az ülés lefolyása a megszokott keretekbon mozgott. A tárgysorozaton felvett ügyek majdnem kivétel nél­kül az előadói javaslatok értelmében emeltettek ha­tározattá. Felszólalás Beliczey Géza bizottsági tag részéről történt, aki aziránt tett indítványt, hogy a mezőgazdasági munkások julius és augusztus hó­napokban fegyvergyakorlatokra ne hivassanak be, mert ez nagyon hátrányos a munkaadókra. Ezenfelül dr. Ladies László és dr. Török Gábor szólaltak fel egyik-másik ügynél. A bizottság tisztviselő tagjai — a kir. ügyész kivételével — mind jelen voltak, ellenben a válasz­tott bizottsági tagok közül — a fürdő-idényre te­kintettel — 5-en hiányoztak. Jelenvoltak: Kéry Gyula főispán elnöklete alatt: Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor fő­jegyző, Sárossy Gyula árv. elnök, dr. Zóldy Géza vmegyei t. főügyész, dr. Z'óldy János vmegyei t. főorvos, Roediger Gyula kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, dr. Horváth Dezső kir. tanfelügyelő-helyettes, Bálint Imre kir. mérnök mint az államépitészeti hivatal főnökének helyettese, Pfeiffer István közgazdasági előadó. Továbbá Dombi Lajos, dr. Ladies László, Morvay Mihály, Beliczey Géza és dr. Török Gábor választott bizottsági tagok. A vármegye főispánja az ülést a következő be­széddel nyitotta meg : Mélyen tisztelt Közigazgatási Bizottság! Szi­vem mélyéből, annak egész melegével üdvözlöm a megjelent bizottsági tag urakat, társaimat, munka­társaimat és barátaimat. Teszem ezt nem minden elfogódás nélkül, mert tudom, hogy egy kiváló, ki­tűnő testület élén állok, ezzel szemben érzem ne­héz helyzetemet olyan jeles elnöklés után, mint a vármegyei alispán űré. Egész életemben a közigaz­gatás szolgálatában állottam, azonban az utolsó év­tizedben kizökkentem pályámból, igy tehát sok pó­tolni valóm van. Azt hiszem, hogy bizonyos fokú tájékozatlanságom a bizottság magas színvonalát nem fogja' csökkenteni. Kérem a bizottság szives támogatását, kegyes elnézését, mig a kezdet nehéz­ségein túl leszek. Ép ezért elfogódásom dacára, teljes bizalommal foglalom el az elnöki széket és e biza­lommal megnyitom a bizottság ülését. — Lehetetlen! Magasabb rangú tiszt nem ve­rekedhet közlegénnyel. — Vannak sértések tábornok ur,, amelyekért elégtételt kell adni, még a katonai szabályok elle­nére is. Engedje meg tehát ezt a párbajt. — Soha. Én nem tehetem. — Akkor kérem, táviratozzon a miniszternek. — A miniszter is megtagadja. — Akkor kénytelen leszek idegen területre utazni, s ott verekedni. — A tilalmam ellenére is ? — Tábornok ur. Tudom hogy minő büntetés vár reám. Még sem vonakodhatom az elégtétel adá­sától. Megbántottam egy fiatal ember anyját, ez megtorlást követel. — Tegyen amit jónak lát; én nem tudok és nem hallottam semmit — felelt a tábornok és el­bocsátott. ^ De Bordighera segédei még az est folyamán felkerestek. Mind a ketten polgárokat kértünk fel segédekül. Fegyverként kardban állapodtunk meg s másnap reggeli 9 órára adtunk találkát egymásnak M. faluban, a francia határon túl. Egész éjjel nem tudtam aludni, s az irataimat rendeztem. Valami etlenálhatatlan parancs arra indított, hogy ebben a párbajban leszurassam magam az ellenfelemmel. Másnap reggel pontosan találhoztunk. Borús, esős idő volt. Szinte belesüppedtünk a sárba. De Bordighera már várt reám a segédeivel. Egyenruhában volt. Segédeim egyike azt mondta neki, hogy pol­gári ruhában kellett volna neki jönni. Hanem de Bordighera azt válaszolta, hogy nemcsak mint em­A főispánnak lelkes éljenzéssel fogadott be­széde után dr. Ladies László üdvözölte a főispánt melegen és biztosította a bizottságnak teljes támoga­tásáról. Ezután első tárgyként a vármegye alispánjá­nak jelentése olvastatott fel, amely a következő : A személybiztonság egy gyilkosság kísérletével, két szándékos és egy gondatlanságból okozott ember­öléssel, egy életveszélyes fenyegetéssel, egy erősza­kos nemi közösülés kísérletével, négy súlyos és vagy 10—15 könnyű testi sértéssel zavartatott meg. A vagyonbiztonságot egy betöréses lopás, két sik kasztás, három csalás, egy jogtalan elsajátítás, egy tulajdon elleni kihágás, egy idegen ingó vagyon rongálása és vagy negyven esetben kisebb-nagyobb lopások zavarták meg. A tettesek kevés kivétellel kinyomoztattak és ellenük megindittatott a büntető eljárás Öngyilkosság nyolc esetben történt, baleset pedig 15-ször fordult elő, amelyek közül négy ha­lállal végződött, még pedig háromszor fürdés köz­ben történt vizbefulást eredményezett. A tüzesetek száma szomorúan nagy, 58-ról érkezvén be jelentés. Különösen említésre méltók a Békésen múlt hónap 19-én és 27-én előfordult nagy tüzesetek, amelyek következtében 12, illetőleg öt háztulajdonos szenvedett érzékeny anyagi káro­sodást. Az előbbit egy szakácsnő gondatlansága, az utóbbit pedig egy gyujtogatási mániában szenvedő és azóta felügyelet alá helyezett ember betegsége okozta. Ezenkívül nagymennyiségű buzakereszt, ta­karmány, gabonanemüek, két cséplőgép, egy jég­gyári épület, gazdasági eszközök és épületek s házi felszerelések lettek a lángok martalékaivá. A tüzek legtöbbször gondatlanságból és a cséplőgépből ki­pattant szikrától származtak s a kár csak részben térül meg biztosítás révén. Az aratás julius hó derekáig vármegye-szerte befejezést nyert s az eredmény úgy a gazdák, vala­mint az arató-munkások várakozását kielégítette; a munkálatot kissé késleltette ugyan a sok dűlt gabona, de azért az mindenütt a rendes mederben haladt s munka-megtagadásra csak szórványosan szolgáltatott okot s ez is a legtöbb esetben békés elintézést nyert. Adott a búza katasztrális holdanként átlagban 34 keresztet, árpa 28-t, a zab ugyanannyit. A cséplést különösen kisgazdáknál már be is fejezték, de a nagyobb birtokon még javában foly­tatják. A szem kitűnő és átlagban jobb termés lesz a múlt évinél. Eddig lehet hallani katasztrális hold­ján 12 mm. körüli átlagot, de lesz gazdaság, ahol 14—15 mázsával fizet a búza, az árpa 10—11 má­zsát fizet holdanként. A nagy forróság és hosszan tartó szárazság a szép reményeket, melyekkel a tengeri, répa dohány is kecsegtetett, igen lelohasztotta ; a tengeri meddő maradt s a csövek fejletlenek, a dohánylevél és bér, hanem mint katona is követel elégtételt. Intet­tem a segédemnek, s az ügy véget ért. Különös színjáték volt ez a párbaj, barátom. Én, a magasabb rangú tiszt, szemben állottam ez­zel a katonával. Mielőtt a segédek jelt adtak, ellen­felem katonásan tisztelgett előtterti, aztán megin- dultság hangján igy szólt hozzám : — Kapitány ur, én önt arcul ütni akartam. Súlyos sértést követtem el a katonai rend ellen. A katona tehát bocsánatot kér öntől. Kereszteztük a kardjainkat. Mozdulatlanul állva maradtam ; csak ellenfelemet néztem, akinek arca olyan volt, mint a halotté. Pillanatig ő is farkasszemet nézett velem, az­tán hirtelen hátrált és lebocsátotta a kardját. Az ajkai körül különös, szomorú mosoly jelent meg. Ha száz évet éltem, akkor sem fogom soha sem azt a mosolyt feledni 1 Bordighera most váratlanul neki lódult s a következő pillanatban a kardomba rohant. Felkiálltott s összeesett. Piros hab ömlött ki az ajkai körül, még egyet vonaglott, — aztán vége volt. Ermete Giran kapitány pillanatra elhallgatott, mintha az elbeszélés hirtelen kimerítette volna. Va­lósággal szivszorongva hallgattam szavait. Aztán igy folytatta : Tudom, hogy én akartam magam megöletni; tudom, hogy az ő halálát is ő maga okozta, mert ő is meg akart halni — mégis súlyosan bűnhődtem. A karriéremet befejeztem; a nyugdíjazásomat kel­lett kérnem. De még ez sem elég. A lélekmardosás tovább büntet, s ezer hang süvölti szüntelenül a fülembe, hogy gyilkos va­répagumó apró maradt s most már bármily kiadó eső jönne is reájuk, azt lehet mondani, hogy nem sokat használhat, legfeljebb a szántást könnyíti meg s elősegítené a gyom-magvak kicsirázását. A nagy forróság következtében az állatok is sínylődtek ; a legelő lesülvén, gazdáink kénytelenek a téli készletet takarmányozni. A munkabérek az általános drágaságnak meg­felelően magasak, amennyiben a cséplési férfi nap­szám helyenként 7 koronáig, a női napszám 3 ko­ronáig emelkedik. A vármegyei és községi közigazgatás menete általában zavartalan volt; csak ifj. Jeszenszky Ká­roly orosházi II od osztályú szolgabiró ellen kellett nagyfokú hivatali hanyagsága és a kihágási eljárási szabályok figyelmen kívül hagyásával rendszeresen követett mulasztásai miatt a fegyelmi eljárást meg­előző vizsgálatot elrendelnem. A szarvasi járás főszolgabirája pedig Hatvani Jenő békésszentandrási községi állatorvos ellen kü­lönféle hivatali mulasztások miatt rendelt el fegyelmi eljárást. A Békés községnél Vass István állatorvos le­mondása folytán megüresedett egyik községi állat­orvosi állásra Kemény Károly csabrendeki lakos, okleveles állatorvos. Szarvas községben a lemondás folytán megüresedett egyik esküdti állásra Valestyán György és az egyik belső végrehajtói állásra Pe­csenye Pál választattak meg. A Hovorka Pál tót- komlosi adószedő pénztárnok elhalálozásával meg­üresedett állás pedig ebben a hónapban fog be­töltetni. Végül megemlítem, hogy a múlt hónap 8-án reggel 8 óra 7 perckor a szarvasi járásban minde­nütt erősen érezhető s nyugatról kelet felé irányuló földrengés volt, amely a lakosság között meglehe­tős ijedelmet idézett elő, szerencsére azonban csak kisebb jelentőségű falrepedéseket és néhol kémény- és vakolat-lehullásokat okozott. A földrengés külön­ben a vármegye többi járásainak a területén is érezhető volt, de csak kisebb mértékben és nem mindenki által érezhetően. • A közigazgatási bizottság a múlt félévről tett jelentésében Beliczey Géza indítványára oly értelmű felterjesztést intézett a miniszterelnökhöz, hogy in­tézkedjék a tekintetben, hogy a tartalékos katonai kötelezettség alatt álló szerződött mezei munkások julius és augusztus hónapokban, tehát a legnagyobb dolog-időben ne hivassanak be fegyvergyakorlatokra, mert legtöbb esetben nem kapnak a gazdák helyettük munkásokat és igy igen nagy gazdasági hátrányok­nak vannak kitéve, eltekintve attól, hogy az ilyen behívott munkásoknak bérét levonás nélkül ki kell adniok, sőt még a helyettes költségeit is a gazdának kell fizetni. A bizottság annálinkább reméli a kérelem tel­jesítését, mert hisz már két év óta a tényleges had­kötelesek is kapnak három heti aratási szabadságot, gyök ! Bűntényt követtem el. Megöltem egy fiatal embert, aki előtt még egy egész élet állott. És kép­zeld mindezekhez az anya fájdalmát — kétségbe kell annak esnie, hiszen a gyermekének halálát ő okozta . . . Szegény, szegény anya, mennyit szen­vedhet az ! Este lett. Lassú léptekkel barátomat karon­fogva, mentünk végig a Pinccio sétányán. A kávé­házak és éttermek előtt sürü rétegben verődött össze a járókelők tömkelegé : kacagó hangok, ze­nekarok melódiája és ennek a rémes drámának a története, amelyet nekem maga a dráma hőse mond el ! Amint igy, lelkembem mély megindulással, ezek előtt az emberekkel teli mulató helyiségek előtt mentem, hirtelen megkapta a tekintetem egy kisebb csoport. Néhány elegáns fiatal gavallér közt nevető szép asszony alakját pillantottam meg. A hölgy, noha már negyven éves lehetett, még mindig szép­nek tetszett s fekete toiletteja kiválóan illett szőke hajához. Nagyon jókedvében lehetett, mert akkor hangos kacaja kicsendült a többiek hahotájában. — Pfuj, a gyalázatos! kiáltottam. Mi lelt ? kérdezte Ermete barátom. Megmutattam neki azt a nevető hölgyet, udvarlói körében. Az anya, de Bor­dighera asszony ! Armete sem titkolhatta el az un­dort, amelyet benne ez a jelenet ébresztett. — Ne ingereld fel magad barátom! mondtam. — Ez az élet. S lassan elvontam onnan, aztán meggyorsítva a lépteinket, visszatértünk a nyüzsgő Róma köze­pébe, a Corzóra.

Next

/
Thumbnails
Contents