Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-13 / 33. szám
2 B E K 3 S 1911 augusztus 13. A közigazgatási bizottság ülése. (Augusztus hó 9-én.]) A közigazgatási bizottság rendes havi ülését e hó 9-én tartotta, melynek érdekességet kölcsönzött az a körülmény, hogy a vármegye főispánja, Kéry Gyula első alkalommal elnökölt az ülésen. A vármegye főispánja pont 9 órakor nyitotta meg az ülést és nagy tetszéssel fogadott-beszédben üdvözölte a bizottságot és kérte működéséhez annak támogatását. A főispán megnyitó beszédére dr. Ladies László válaszolt' meleg szavakkal és biztosította az elnököt a bizottság támogatásáról. Egyébként az ülés lefolyása a megszokott keretekbon mozgott. A tárgysorozaton felvett ügyek majdnem kivétel nélkül az előadói javaslatok értelmében emeltettek határozattá. Felszólalás Beliczey Géza bizottsági tag részéről történt, aki aziránt tett indítványt, hogy a mezőgazdasági munkások julius és augusztus hónapokban fegyvergyakorlatokra ne hivassanak be, mert ez nagyon hátrányos a munkaadókra. Ezenfelül dr. Ladies László és dr. Török Gábor szólaltak fel egyik-másik ügynél. A bizottság tisztviselő tagjai — a kir. ügyész kivételével — mind jelen voltak, ellenben a választott bizottsági tagok közül — a fürdő-idényre tekintettel — 5-en hiányoztak. Jelenvoltak: Kéry Gyula főispán elnöklete alatt: Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árv. elnök, dr. Zóldy Géza vmegyei t. főügyész, dr. Z'óldy János vmegyei t. főorvos, Roediger Gyula kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, dr. Horváth Dezső kir. tanfelügyelő-helyettes, Bálint Imre kir. mérnök mint az államépitészeti hivatal főnökének helyettese, Pfeiffer István közgazdasági előadó. Továbbá Dombi Lajos, dr. Ladies László, Morvay Mihály, Beliczey Géza és dr. Török Gábor választott bizottsági tagok. A vármegye főispánja az ülést a következő beszéddel nyitotta meg : Mélyen tisztelt Közigazgatási Bizottság! Szivem mélyéből, annak egész melegével üdvözlöm a megjelent bizottsági tag urakat, társaimat, munkatársaimat és barátaimat. Teszem ezt nem minden elfogódás nélkül, mert tudom, hogy egy kiváló, kitűnő testület élén állok, ezzel szemben érzem nehéz helyzetemet olyan jeles elnöklés után, mint a vármegyei alispán űré. Egész életemben a közigazgatás szolgálatában állottam, azonban az utolsó évtizedben kizökkentem pályámból, igy tehát sok pótolni valóm van. Azt hiszem, hogy bizonyos fokú tájékozatlanságom a bizottság magas színvonalát nem fogja' csökkenteni. Kérem a bizottság szives támogatását, kegyes elnézését, mig a kezdet nehézségein túl leszek. Ép ezért elfogódásom dacára, teljes bizalommal foglalom el az elnöki széket és e bizalommal megnyitom a bizottság ülését. — Lehetetlen! Magasabb rangú tiszt nem verekedhet közlegénnyel. — Vannak sértések tábornok ur,, amelyekért elégtételt kell adni, még a katonai szabályok ellenére is. Engedje meg tehát ezt a párbajt. — Soha. Én nem tehetem. — Akkor kérem, táviratozzon a miniszternek. — A miniszter is megtagadja. — Akkor kénytelen leszek idegen területre utazni, s ott verekedni. — A tilalmam ellenére is ? — Tábornok ur. Tudom hogy minő büntetés vár reám. Még sem vonakodhatom az elégtétel adásától. Megbántottam egy fiatal ember anyját, ez megtorlást követel. — Tegyen amit jónak lát; én nem tudok és nem hallottam semmit — felelt a tábornok és elbocsátott. ^ De Bordighera segédei még az est folyamán felkerestek. Mind a ketten polgárokat kértünk fel segédekül. Fegyverként kardban állapodtunk meg s másnap reggeli 9 órára adtunk találkát egymásnak M. faluban, a francia határon túl. Egész éjjel nem tudtam aludni, s az irataimat rendeztem. Valami etlenálhatatlan parancs arra indított, hogy ebben a párbajban leszurassam magam az ellenfelemmel. Másnap reggel pontosan találhoztunk. Borús, esős idő volt. Szinte belesüppedtünk a sárba. De Bordighera már várt reám a segédeivel. Egyenruhában volt. Segédeim egyike azt mondta neki, hogy polgári ruhában kellett volna neki jönni. Hanem de Bordighera azt válaszolta, hogy nemcsak mint emA főispánnak lelkes éljenzéssel fogadott beszéde után dr. Ladies László üdvözölte a főispánt melegen és biztosította a bizottságnak teljes támogatásáról. Ezután első tárgyként a vármegye alispánjának jelentése olvastatott fel, amely a következő : A személybiztonság egy gyilkosság kísérletével, két szándékos és egy gondatlanságból okozott emberöléssel, egy életveszélyes fenyegetéssel, egy erőszakos nemi közösülés kísérletével, négy súlyos és vagy 10—15 könnyű testi sértéssel zavartatott meg. A vagyonbiztonságot egy betöréses lopás, két sik kasztás, három csalás, egy jogtalan elsajátítás, egy tulajdon elleni kihágás, egy idegen ingó vagyon rongálása és vagy negyven esetben kisebb-nagyobb lopások zavarták meg. A tettesek kevés kivétellel kinyomoztattak és ellenük megindittatott a büntető eljárás Öngyilkosság nyolc esetben történt, baleset pedig 15-ször fordult elő, amelyek közül négy halállal végződött, még pedig háromszor fürdés közben történt vizbefulást eredményezett. A tüzesetek száma szomorúan nagy, 58-ról érkezvén be jelentés. Különösen említésre méltók a Békésen múlt hónap 19-én és 27-én előfordult nagy tüzesetek, amelyek következtében 12, illetőleg öt háztulajdonos szenvedett érzékeny anyagi károsodást. Az előbbit egy szakácsnő gondatlansága, az utóbbit pedig egy gyujtogatási mániában szenvedő és azóta felügyelet alá helyezett ember betegsége okozta. Ezenkívül nagymennyiségű buzakereszt, takarmány, gabonanemüek, két cséplőgép, egy jéggyári épület, gazdasági eszközök és épületek s házi felszerelések lettek a lángok martalékaivá. A tüzek legtöbbször gondatlanságból és a cséplőgépből kipattant szikrától származtak s a kár csak részben térül meg biztosítás révén. Az aratás julius hó derekáig vármegye-szerte befejezést nyert s az eredmény úgy a gazdák, valamint az arató-munkások várakozását kielégítette; a munkálatot kissé késleltette ugyan a sok dűlt gabona, de azért az mindenütt a rendes mederben haladt s munka-megtagadásra csak szórványosan szolgáltatott okot s ez is a legtöbb esetben békés elintézést nyert. Adott a búza katasztrális holdanként átlagban 34 keresztet, árpa 28-t, a zab ugyanannyit. A cséplést különösen kisgazdáknál már be is fejezték, de a nagyobb birtokon még javában folytatják. A szem kitűnő és átlagban jobb termés lesz a múlt évinél. Eddig lehet hallani katasztrális holdján 12 mm. körüli átlagot, de lesz gazdaság, ahol 14—15 mázsával fizet a búza, az árpa 10—11 mázsát fizet holdanként. A nagy forróság és hosszan tartó szárazság a szép reményeket, melyekkel a tengeri, répa dohány is kecsegtetett, igen lelohasztotta ; a tengeri meddő maradt s a csövek fejletlenek, a dohánylevél és bér, hanem mint katona is követel elégtételt. Intettem a segédemnek, s az ügy véget ért. Különös színjáték volt ez a párbaj, barátom. Én, a magasabb rangú tiszt, szemben állottam ezzel a katonával. Mielőtt a segédek jelt adtak, ellenfelem katonásan tisztelgett előtterti, aztán megin- dultság hangján igy szólt hozzám : — Kapitány ur, én önt arcul ütni akartam. Súlyos sértést követtem el a katonai rend ellen. A katona tehát bocsánatot kér öntől. Kereszteztük a kardjainkat. Mozdulatlanul állva maradtam ; csak ellenfelemet néztem, akinek arca olyan volt, mint a halotté. Pillanatig ő is farkasszemet nézett velem, aztán hirtelen hátrált és lebocsátotta a kardját. Az ajkai körül különös, szomorú mosoly jelent meg. Ha száz évet éltem, akkor sem fogom soha sem azt a mosolyt feledni 1 Bordighera most váratlanul neki lódult s a következő pillanatban a kardomba rohant. Felkiálltott s összeesett. Piros hab ömlött ki az ajkai körül, még egyet vonaglott, — aztán vége volt. Ermete Giran kapitány pillanatra elhallgatott, mintha az elbeszélés hirtelen kimerítette volna. Valósággal szivszorongva hallgattam szavait. Aztán igy folytatta : Tudom, hogy én akartam magam megöletni; tudom, hogy az ő halálát is ő maga okozta, mert ő is meg akart halni — mégis súlyosan bűnhődtem. A karriéremet befejeztem; a nyugdíjazásomat kellett kérnem. De még ez sem elég. A lélekmardosás tovább büntet, s ezer hang süvölti szüntelenül a fülembe, hogy gyilkos varépagumó apró maradt s most már bármily kiadó eső jönne is reájuk, azt lehet mondani, hogy nem sokat használhat, legfeljebb a szántást könnyíti meg s elősegítené a gyom-magvak kicsirázását. A nagy forróság következtében az állatok is sínylődtek ; a legelő lesülvén, gazdáink kénytelenek a téli készletet takarmányozni. A munkabérek az általános drágaságnak megfelelően magasak, amennyiben a cséplési férfi napszám helyenként 7 koronáig, a női napszám 3 koronáig emelkedik. A vármegyei és községi közigazgatás menete általában zavartalan volt; csak ifj. Jeszenszky Károly orosházi II od osztályú szolgabiró ellen kellett nagyfokú hivatali hanyagsága és a kihágási eljárási szabályok figyelmen kívül hagyásával rendszeresen követett mulasztásai miatt a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelnem. A szarvasi járás főszolgabirája pedig Hatvani Jenő békésszentandrási községi állatorvos ellen különféle hivatali mulasztások miatt rendelt el fegyelmi eljárást. A Békés községnél Vass István állatorvos lemondása folytán megüresedett egyik községi állatorvosi állásra Kemény Károly csabrendeki lakos, okleveles állatorvos. Szarvas községben a lemondás folytán megüresedett egyik esküdti állásra Valestyán György és az egyik belső végrehajtói állásra Pecsenye Pál választattak meg. A Hovorka Pál tót- komlosi adószedő pénztárnok elhalálozásával megüresedett állás pedig ebben a hónapban fog betöltetni. Végül megemlítem, hogy a múlt hónap 8-án reggel 8 óra 7 perckor a szarvasi járásban mindenütt erősen érezhető s nyugatról kelet felé irányuló földrengés volt, amely a lakosság között meglehetős ijedelmet idézett elő, szerencsére azonban csak kisebb jelentőségű falrepedéseket és néhol kémény- és vakolat-lehullásokat okozott. A földrengés különben a vármegye többi járásainak a területén is érezhető volt, de csak kisebb mértékben és nem mindenki által érezhetően. • A közigazgatási bizottság a múlt félévről tett jelentésében Beliczey Géza indítványára oly értelmű felterjesztést intézett a miniszterelnökhöz, hogy intézkedjék a tekintetben, hogy a tartalékos katonai kötelezettség alatt álló szerződött mezei munkások julius és augusztus hónapokban, tehát a legnagyobb dolog-időben ne hivassanak be fegyvergyakorlatokra, mert legtöbb esetben nem kapnak a gazdák helyettük munkásokat és igy igen nagy gazdasági hátrányoknak vannak kitéve, eltekintve attól, hogy az ilyen behívott munkásoknak bérét levonás nélkül ki kell adniok, sőt még a helyettes költségeit is a gazdának kell fizetni. A bizottság annálinkább reméli a kérelem teljesítését, mert hisz már két év óta a tényleges hadkötelesek is kapnak három heti aratási szabadságot, gyök ! Bűntényt követtem el. Megöltem egy fiatal embert, aki előtt még egy egész élet állott. És képzeld mindezekhez az anya fájdalmát — kétségbe kell annak esnie, hiszen a gyermekének halálát ő okozta . . . Szegény, szegény anya, mennyit szenvedhet az ! Este lett. Lassú léptekkel barátomat karonfogva, mentünk végig a Pinccio sétányán. A kávéházak és éttermek előtt sürü rétegben verődött össze a járókelők tömkelegé : kacagó hangok, zenekarok melódiája és ennek a rémes drámának a története, amelyet nekem maga a dráma hőse mond el ! Amint igy, lelkembem mély megindulással, ezek előtt az emberekkel teli mulató helyiségek előtt mentem, hirtelen megkapta a tekintetem egy kisebb csoport. Néhány elegáns fiatal gavallér közt nevető szép asszony alakját pillantottam meg. A hölgy, noha már negyven éves lehetett, még mindig szépnek tetszett s fekete toiletteja kiválóan illett szőke hajához. Nagyon jókedvében lehetett, mert akkor hangos kacaja kicsendült a többiek hahotájában. — Pfuj, a gyalázatos! kiáltottam. Mi lelt ? kérdezte Ermete barátom. Megmutattam neki azt a nevető hölgyet, udvarlói körében. Az anya, de Bordighera asszony ! Armete sem titkolhatta el az undort, amelyet benne ez a jelenet ébresztett. — Ne ingereld fel magad barátom! mondtam. — Ez az élet. S lassan elvontam onnan, aztán meggyorsítva a lépteinket, visszatértünk a nyüzsgő Róma közepébe, a Corzóra.