Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-30 / 31. szám
4 BÉKÉS 1911. julius 30. A vendégekül eddigelé jelentkeztek : Arad Sárosa, Kádas Kálmán főjegyző és Greén Nándor rendőrfőkapitány, — Csongrád vármegye dr. Nagy Sándor alispán, dr Mátéffy Ferenc szentesi polgár- mester, Futó Zoltán szentesi református lelkész és Fekete József földbirtokos, — Hódmezővásárhely Juhász Mihály kir tanácsos, polgármester és dr. Csáky Lajos főügyész, — az Aradi Kereskedelmi és Iparkaviara Steigerwald Alajos alelnök és Mátyás Jenő által képviselve. A küldöttségek és általában a vidéki megyebizottsági tagok túlnyomó része csak hétfőn az installáció reggelén érkeznek Gyulára. A beiktató közgyűlést megelőzőleg a római katholikus és reform, templomokban hálaadó istenitiszteletek lesznek. Maga a közgyűlés délelőtt pont 10 órakor kezdődik. A közgyűlésen karzatra csak nőknek és csak jeggyel lehet belépni. Ilyen belépőjegyek ma délelőtt kaphatók a vármegyén Moldoványi János aljegyzőnél. A beiktató közgyűlésen szokás szerint küldöttség hivja meg a főispánt a közgyűlés színe elé, ki a törvényben előirt esküt letevén, elmondja beiktató beszédjét, amelyet dr. Daimel Sándor főjegyző üdvözlete fog követni. Közgyűlés után a küldöttségek tisztelegnek a főispán előtt és eddigelé nem kevesebb, mint 30 küldöttség jelentkezett tisztelgésre. Délután egy órakor a »Komló« nyári helyiségében beiktatási disz-ebéd lesz, amelyre eddig Gyuláról és a vármegyéből 250-en jelentkeztek. A disz- ebeddel a beiktatási ünnepélyek befejezést is nyernek. A „Síomló“ felépítése. Nemcsak a város közönsége, de az itt megforduló vidékiek előtt is ismeretes azon sajnálatos körülmény, hogy a város első szállodája a »Komló« nem képes kielégíteni egyrészt a szükségletet, másrészt !• ényelem tekintetében is sok kívánni valót mutat fel. Jogos volt tehát e tekinte then a közönség panasza, másrészt azonban el kell ismerni, hogy bizonyos mértékig a »Komló« tulajdonosa is nehéz gondok előtt állott mindenkor, amikor e panaszok folytán a szállodájának modernné alakításának és bővítésének kérdésével kellett foglalkoznia,^ mert hiszen — csak legyünk tárgyilagosak — a »Komló« csak akkor volt szűk, amikor egy évben néhányszor nagyobb volt a vidékiek forgalma. Egy varosra nézve azonban határozottan szégyen, ha nem tudja - ha csak egy néhány alkalommal is — az itt megforduló vidékieknek a szállodai kényelmet biztosítani. Ha a városé lett volna a »Komló,« — köztekintetekből — regen atalakitani és bővíteni kellett volna. Egy magántu'ajdonos azonban nem áldozhat ily szempontból, ha számításait meg nem találja. TJgy látszik azonban — s ez a város haladására és fejlődésére örvendetes — hogy a vidékiek forgalma immár állandóan s átlagban oly mértékig emelkedett, hogy végre a »Komló« tulajdonosai Fisch! Jakab és fiai elhatározhatták szálló dójuknak kibővítését és átalakítását. A jelenlegi nyári helyiség helyén az egész utca vonal hosszában ca 250 m'2 területű nagy kávéház, e melleit az udvar felől ca 150 m'2 területű étterem lesz, nagy kirakat ablakokkal, modern berendezéssel. A két termet csak spalettaszerüen összehajtható üveg fal fogja elválasztani, _ugy, hogy a két terem egyesíthető is, amikor 400—500 vendég befogadására lesz alkalmas. A jelenlegi kávéházból a kereskedelmi csarnok helyisége lesz, s a mostani bejárat utcai lépcsői végre eltűnni fognak. Az emeleten szobák s a földszinti étterem tetejére tervezett terrasz lesz. A padlás is ki lesz használva, amennyiben itt kellő magasságú, de házi használatra szolgáló mansard szobák fognak építtetni. Úgy a régi miut az uj épület rész a szükséges mellék "helyiségekkel, fürdőszobákkal, gőzfűtéssel, vízvezetékkel és szép villamvilágitási berendezéssel fog elláttatni. Az építkezések és berendezés költsége előre láthatólag eléri a 150 000 koronát. Az épület külső, modern irányban kezelt homlokzatával szépitészeti szempontból is sokat nyer a város. Hogy a belső berendezés kényelme az igényeket teljesen kielégíteni fogja, az épület építészeti megoldása és kivitele pedig a várakozásoknak megfelelő lesz, ezekre garancia egyfelől a tulajdonosok áldozatkészsége és szakismerete; más felől a művezetéssel megbízott Mende Valér neves budapesti műépítész személye és az építéssel megbízott Pfaff és Schneider építőmesterek gyakorlottsága. Állandó mozi Gyulán. Az előbbi örvendetes hir nem volna teljes, ha nem emlékezuőnk meg Kalocsa és Titz iparos polgártársaink ama elhatározásáról,, mely szerint ia »Komló« szálloda tőszomszédságában mintegy 300' személy befogadására elegendő’ kényelmes mozgó fénykép színházat fognak építeni, tagadhatatlan, hogy a közönség újabban' mind nagyobb mérvben s szélesebb rétegekben érdeklődik a mozi iránt, mert a szolid mozi amellett, hogy tanulságos, tényleg mulattató is. Gyulán pedig a nagy közönség a rövid színi szezon után keveset szórakozhatik. Miután a mozi építése tényleg rövid időn belül megkezdetik, s már a télen a közönség rendelkezésére áll, sok sikert kívánunk polgártársaink vállalkozásához. Meghívó. Az Alsó-fehér-körösi ármentesitő, belvizszabá- lyozó és vizhasznositó társulat — Gyulán, a társulat hivatalos helyiségében 1911. évi augusztus 10-én délelőtt fél 9 órakor választmányi ülést, ezt megelőzőleg pedig ugyanaznap délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a választmányi, illetve a társulati tago- gat tisztelettel meghívom. Gyula, 1911. évi julius hó 21-én. Gróf Széchenyi Antal társulati elnök. Tárgysorozat: 1. Határozatképesség megállapítása, jegyzőkönyv hitelesítők kiküldése. 2. Társulatnál való képviseltetésre szóló' meghatalmazások elbírálása. 3. Földmivelésügyi m. kir. minister urnák 120567/V—A—1/1910. számú rendelete, az alapszabályok módosítása tárgyában. 4. Ugyanannak 111371/V—A—1/1910. számú rendelete a szolgálati szabályzat jóváhagyása tárgyában. 5. Ugyanannak 706/V—A—1/1911. számú rendelete az illetményszabályzat jóváhagyása tárgyában. 6. Ugyanannak 1208/V—A—1/1911. sz. rendelete, mely szerint a Fekete-Körös folyón 1910. évben 12,817 korona 5 fillér költségen létesített partbiztositási munkálatokhoz 4000 korona államsegélyt kiutalványozott. 7. Ugyanannak 58270/V—A—1/1910. sz. rendelete, mely szerint az állami kezelés alatt nem álló folyó szakasz partjain előálló omlások megszüntetésére alkalmas munkálatokhoz államsegély fejében a folyó évben 4000 koronáig terjedő segély nyújtását kilátásba helyezi. 8. Ugyanannak 1021/V—A—1/1911. számú rendelete, mely szerint a kereskedelemügyi m, kir minister ur által kiadott »A közúti hidak tervezéséről, forgalomba helyezéséről, próbaterheléséről és időszakos megvizsgálásáról szóló szabályrendelet« egy példányát megvételre ajánlja. 9. Ugyanannak 2708. eln/VII—1/1911. számú rendelete, mellyel »Útmutató a gazdasági tudósítók számára 1911. évre« citnü mü egy példányát megküldi. 10. Ugyanannak rendelete, mellyel »Magyar- ország földmivelésügye 1909. évben« cimü mü egy példányát megküldi. 11. Ugyanannak 3781/V—B—2/1911. sz. rendelete, mely szerint Medveczky Zsigmond ministeri osztálytanácsost a Vili. (tiszai) vízépítési kerületi felügyelői teendők alól felmenti s folyó évi május hó 1 - ével ugyanezen teendőkkel Nagy Ödön ministeri osztálytanácsost bízza meg. 12. Ugyanannak 2754. eln/Y—B—2/1911. sz. rendelete, mely szerint Szalay Dezső ministeri osztálytanácsost, kulturkerületi felügyelőt ezen állásától felmenti és az azzal járó teendők végzésével f. évi május hó 1-től Zlinszky Elek kir. műszaki tanácsost bízta meg. 13. Ugyanannak 111445/V—A—1/1910. számú rendelete, mellyel a múlt év március hó 1-én 19. szám alatt hozott kgy. határozatot, mellyel elutasította Békéscsaba és Gyulavári községek adóügyi jegyzőinek aziránti kérelmét, hogy a behajtani elmulasztott társulati költségjárulékok leírassanak — feloldja. 14. Ugyanannak 2343/V—B—3/1911. számú; rendelete, melyben a m. kir. vizmesteri iskola szervezeti szabályzatának egy példányát megküldi. 15. Ugyanannak 111583/V—2/19LI. sz. rendelete az élővizcsatorna torkolati zsilipjének megerősítése tárgyában; 16. A Dunavölgyi vizitársulatok szövetségének 83—1911. számú, átirata, melyben a földmivelésügyi. m. kir. miniszter úrhoz az 1907. évi XIX. t.-cikk módosítása tárgyában beadott felterjesztését közli. 17. Az aradi m. kultúrmérnöki hivatal 781/1911 számú átirata, melyben öntöző területek megjelölését kéri 18. Igazgató-főmérnök előterjeszti a Fekete- Körös hullámtér haszonbérlete tárgyában Nájmann György gyulai lakossal 1911 — 1913. évekre kötött szerződést, valamint Molnár Mihály békési lakossal füzvessző adásvétele tárgyában a folyó évre kötött egyezséget. 19. Igazgató-főmérnök előterjeszti az 1910. évről szerkesztett és a számvizsgáló küldöttségnek pénztári, úgyszintén az anyagi és leltári számadások megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvet. 20. Igazgató-főmérnök előterjeszti az 1940 évi; bevételekről és kiadásokról szerkesztett és az előirányzattal összehasonlított kimutatást. 21. Igazgató főmérnök előterjesztése,. Sajben Pál csabai lakos felperesnek, a társulat ellen a. gyulai kir. törvényszéknél beadott 2340 koroua és járuléka, iránti keresete tárgyábau. 22. Igazgató-főmérnök előterjesztése, a.Fékete- Körös folyó legalsó szakaszán a folytatólagos me- dertrendezési munkálatok végrehajtásának a fóldini- velésügyi m. kir. miniszter úrtól leeudö. kikérése tárgyában. 23. Békésvármegye alispánjának 8900/491,1.,ikt. szám alatti átirata a 15/1911. számú közgyűlési határozat megváltoztatása tárgyában. 24. Misley Elemér társulati pénztáros kérvénye,, metyben állandó alkalmaztatása idejének kezdetét kéri megállapítani. 25. A Tíszavölgyi társulat központi bizottságának jegyzőkönyve. 26. A tiszai ármentesitő társulatok közős nyugdíjintézetének 94/1911. számú átirata néhai Szilágyi György volt gátőr özvegye nyugdijának megállapítása tárgyában, 27. Köröstaresa nagyközség elöljáróságának kérelme a tervbe vett népház építési költségeihez segély megszavazása tárgyában. 28. Zombor város átirata az ott felállítandó Erzsébet királyné szobra költségeihez való adakozás tárgyában. 29. A békésmegyei kerületi iparfelügyelö átirata a békési szivattyútelep kazánjainak felülvizsgálata tárgyában. 30. Pónztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyvek, valamint a pénztár állásáról szerkesztett jelentés előterjesztése. Tanügy. A körösladányi magánóvoda. Körösladány község, tekintettel arra, hogy az ovoda kötelesek száma 555 és mindössze egy ovoda szolgál azoknak befogadására, Kovács Izabella magán ovónó által fenntartandó magánóvoda költségeire a 3 százalékos ovoda alap terhére az óvónő részére évi 8,00 kor. fizetést, 240 korona dajka tartást és 100 korona fűtési átalányt szavazott meg tiz évi időtartamra. Az óvoda felszerelési költségeit szintén a község viseli. Áthelyezés. A közoktatásügyi miniszter a csabai állami felsőbb leányiskolához Bretschneider Irén tanárt helyezte át dr. Bothné Benedek Róza helyére, kit az egyetemi könyvtárhoz rendeltek be szolgálattételre. Tanárnő kinevezés. Száva Bertát, a csabai magánpolgári leányiskola tanárnőjét a kultuszminiszter a szilágysomlyói állami polgári leányiskolához tanárnővé nevezte ki. Kitüntetett óvónő. Bucska Gizella nagyszénási állami óvónőt a közoktatásügyi miniszter 200 korona személyes pótlékkal tüntette ki eredményes működéséért.
