Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-23 / 30. szám

1911. julius 23. BÉKÉS 5 a szülei nem tudtak róla A Gyurka gyerek észre­vétlenül el-elosont hazulról s ilyenkor magával vitte a puskáit. Cimborát keresett, annak átadta az egyik fegyvert s aztán lövöldözgettek ; leginkább békákra, meg kis madarakra. Kedden Marseckyvel mentek ki •*az állomás felé egy kis békavadászatra. Lövöldöztek. Yadászgatás közben Marsecky kétségbe vonta Páter célzási tehetségét. Azt mondía ki áll célpontnak. Ki is állt. Páter célzott. Lőtt. Marsecky nagyot ki­áltott, aztán összeesett. Jobb szemébe fúródott a golyó. Eszméletlen állapotban szállították a kórházba. A szerencsétlenül járt kis fiú szerdán este meghalt. Rotschild báró-család Pőstyénfürdön. A világ­hírű bankárcég frankfurti törzsházának nesztora orvosai tanácsára Pőstyén-fürdőbe utazott, hogy az ottani rádium-iszapforrásoknál keressen gyógyulást csuzos bántalmai ellen. Jellemző, hogy az orvosok a páciensnek — a nyolcvan éves Maliid bárónőnek — Pőstényt ajánlottak, holott Franfurt közvetlen köze­lében fekszik Wiesbaden, melynek indikációi meg­egyeznek a pőstyéniekével. Az orvosok Pőstyént a beteg nagykorára való tekintettel is elsőbbségben részesítették, mivel itt a lokális iszapgyógymód révén gyenge szervezetüek is kiváló eredménnyel kezelhetők. A bárónő meglátogatására megérkezett Pőstyér.be unokája Rothschild —Goldschmidt Rudolfjbáró is, a ki dr. Weisz fürdőorvos rendelésével egyúttal szintén kúrát tart Pőstyénben Egyébként a tízezredik fürdő- vendég Pőstyénben julius 15-én érkezett meg. Erde- dekes, hogy tavaly gróf Tisza István volt a tízezredik vendége Pőstyénnek, aki augusztus 4-éu érkezett oda, úgy hogy az idén 3 béltel előbb érte el Pős- tyén ezt a magas számot, amelyet többi hazai für­dőink eddig még meg sem közelitették. Baleset. Borsos József, Tarr János orosházi gazdaember cselédje múlt szombaton a gazdája rét­jén kaszált a kaszáló-géppel, miközben a gépről leesett s az egyik kés bal kezét a vállnál teljesen lemetszette. Emellett több súlyos sérüléseket is szén vedett. Borsos életben maradt; azonban a gazdájától 3000 korona kártérítést követéi, a balkarjáért. A mi ha úgy vesszük, nem is sok. Öngyilkosságok. Kostyák János 21 éves oros­házi legény, ki mint béres Szakács István szarvasi gazdaembernél szolgált, folyó hó 7-én egyszercsak eldobta a kaszát s a Eörözs felé futott. Egy ideig a gazda várta Kostyákot, aztán utána néztek A Körözs partján megtalálták a kalapját. Rosszat sejtettek s keresni kezdték a bérest a vizben, de csak harmad nap találták meg. Hogy szomorú tettét miért követte el, nem tudják. Vertán Antal 14 éves csizmadia inas­nak se folyt valami gyönyörűségesen az élete folyása; legalább is aria lehet következtetni abból, hogy f hó 11-én reggel a gazdája lakásán felakasztotta magát. Mire észrevették, meghalt. Névmagyarosítások. Kiskorú Ondrejkovics Lajos csabai lakos, polg. iskolai tanuló családi nevének Ligeti-re, Porumb János gyulai lakos nevének Puskás- ra, Goldstein Izidor Máv. mozdonyvezető, békési lakos saját, valamint Imre, László, Juliska és Mátyás nevű kiskorú gyermekei családi nevének Ligeti-re kért átváltozását a belügyminiszter megengedte Békésen nagy tűz volt f. hó 19-én délután, a melynek négy épület esett, martalékául. A tűz Be- lenta Frigyes bánbidai háza végében keletkezett, onnan átharapódzott Tokai Gyula kereskedő házára és mindkét zsindely-tetejű épület menthetetlenül leégett. Páni rémületet keltet^, hogy ugyanekkor a harmadik utcában özv. Váradi Sándorné s Szabó Lajos építőmester házai is tüzet fogtak és szintén leégtek. A nép a szélvihar folytán az egymástól távol eső épületek kígyu'adását illetőleg okozati összefüggést keresett, ami azonban tévedés. A ve­szedelem mindkét helyen egymástól függetlenül következett be. A békéscsabii és mezőberényi tüz- fecskendök is áthozattak a vész lokalizására, ami a tűzoltóság megfeszített munkája után szerencsére sikerült is A leégett négy ház mindegyike biztosítva volt. A Mandorf-féle gőzfürdő f. hó 24-én, hétfőn, kazán tisztítás miatt zárva lesz. A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a Löcherer Cimexinnel történtek próbák, beigazo­lódott, hogy a Cimexin nemcsak az élőpoloskát pusztítja el nyomban, de a Cimexin hatása folytáa a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kel­nek. A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat, vagy festést nem piszkit, Dyomot, vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható Nagy Jenő gyógyszertárában Gyulán és a ké­szítőnél, Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. 116 18-26 BudaPesten N/ári és tóli ay^y* UÖaöMIIUIUU hely, a magyar Irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, iszapborogatások, uszodák, külön hölgyek és urak részére. Török-, kö- és márványfürdök; hőlég, szén­savas- és villamos-vizfürdök. A fürdők kitűnő ered­ménnyel használtatnak, főleg csuzos bántalmaknál és idegbajok ellen. Ivó-kura a légzőszervek hurutos eseteiben s altesti pangásoknál. 200 kényelmes lakó­szoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Gyógy- és zene- díj nincs. Prospektust ingyen és bérmentve küld 94 7—14 az igazgatság. Közgazdaság. Patronage — munkásközvetitő. A Patronage Egyesületek Országos Szövetsége, melynek a B tkés - megyei Pártfogó Egyesület is tagja, Budapesten (IV Papnövelde-utca 6. sz. a) központi irányítással egy az egész országra kiterjedő munkásközvetitő in­tézetet állított fel. Az uj intézet működése díjtalan és sziresen áll rendelkezésére mindenkinek akár Írásbeli, akár szóbeli vagy telefoni megkeresésre. Értes.ittetnek ugyanazért Gyula váró* kereskedői, iparosai és földmivesei, hogy ha alkalmazottat ki­vannak keresni, forduljanak akár szóbelileg is az országos patronage-muakaközvetitöhöz vagy a Bé- késmegyei Pártfogó Egyesület titkárához (törvény- széki palota, kir. ügyészségnél, esetleg a titkár la­kásán : Megyeház-iPc i 9.) kérelmük díjtalan és gyors elintézést nyer. Az uj munkaközvetítő úgy fiatal­korú, mint felnőtt alkalmazottat közve it s előzőleg meggyőződik az elhelyezendő alkalmas és megfelelő voltáról s csak azután fogja azt elhelyezésre ajánlani. Csatornázási ügyek. A földmivelésügyi minisz­ter tudomására hozza a vármegyének, hogy mind­azok a városok, amelyek a csatornázás létesítéséhez fognak, azzal a feladattal állanak szemben, hogy a csatornák szenyvizeinek tisztítását kel ö berendezések létesítésével megoldhatják. Ugyanis legújabban sike­rült a biológiai eljárásban való kezeléssel olyan megoldást találni, amely mellett a csatornák szeny- vizei csekély költs-éggel teljesen ártalmatlanokká té­tetnek és így minden veszély nélkül bocsájthatók az élővizekbe is. E'.en eljárás mellett a szenyvizek 12-24 óráig visszatartatnak — földalatti — állandó hőfokú medencékben, amely idő alatt a keletkező nagy­mennyiségű baktériumok behatása alatt a szerves anyagok szervetlenekké : salétromossá válnak. Ezen kezelés alatt a szenyvizek színtelen, szagtalan és az egészségre teljesen ártalmatlan folyadékká válnak. Ezen szenyviztisztitási mód még azzal az elönynyel is jar, bogy ezen vizek öntözésre sokkal alkalma­sabbak, mint a közönséges szennyvizek. Ez utóbbi körülményre tekintettel kijelenti a miniszter, hogy azokat a városokat, amelyek a csatornázási kérdést a jelzett módon kívánják melgo d m , a szükséges berendezések létesítésében államsegélylyel kívánja támogatni. A miniszter külön felhívja Gyula város figyelmét erre a körülményre azzal, bogy a köze­lebbi útbaigazítást az orsz. vízépítési igazgatóság ad. Kétegyháza község közgyámjának fizetés le­szállítása. Kétegyháza község kimondotta, hogy a legközelebbi tisztujitástól kezdődő hatálylyal a köz­ségi közgyám 720 korona fizetését leszállítja 40 mond negyven koronára azzal az indokolással, hogy a községnek sok sürgős szükséglete van, amire kell a pénz és mert másutt sincs ilyen inigas fizetése a közgyámnak. A kőzgyámi teendők szabályszerű el- láthatása végett a megválasztandó közgyám mellé a segédjegyzőt jelölte ki a képviselőtestület, akinek fizetését ezen a cimen 100 koronával felemeli. Alig hisszük, hogy ez a határozat a törvényhatóság jóvá­hagyását megnyerje. Árlejtés. A vármegyei törvényhatósági és vá­mos utak fentartásához szükséges fedanyag ; kavics és zúzaléknak a következő hat évre leendő biztosí­tása céljából a vármegye alispánja árlejtést hirde­tett. Az ajánlatok a jövő hó 22-nek d. e. 9 órájáig adhatók be és a beérkezendő ajánlatok felett az ár- lejtező bizottság ugyanaz nap 10 órakor határoz. Törzskönyvezés. A kereskedelmi miniszter leg­alább 25 méter nyilásu vas és legalább 15 méter nyílású boltozott közúti hidakról törzskönyvek ké­szítését rendelte el, amelyeket az államépitészeti hivatal tartozik kiállítani; az ilyen hidak minden 10 évben próbaterhelésnek vetendők alá. Heti p i a c. Gyula, julius 21. A budapesti gabonatőzsdén Búzában állandóan lanyha az irányzat, az ára a hét folyamán 50—60 fillérrel visszaesett. A tengeri ára a nagy szárazság miatt folyton emelkedő. Heti piacunkon csekély kínálat mellett eladatott: Búza (uj) . . . 19-60 20 40 Árpa .... 1640 16-60 Zab * . . . . 16-60 17-— Tengeri . . . 15-60 16-— Irodalom és művészet. Magyar Figyelő. Ennek a tartalmas, mai poli­tikai, társadalmi és kulturális kérdéseket tárgyaló szemlének most jelent meg a tizennegyedik száma. Elén gróf Tisza István tanulmányát találjuk az osztrák képviselőválasztásról, amelyet nagy apprátus- sal ismertet, bírál és mutat rá az uj parlamentet kialakító rugóira. Réz Mihály Széchényi Istvánról ad szélesen megrajzolt, tömör essayt. A szemle szépirodalmi részében Kiss József Gödöllőn irt, gyönyörű, megható s nobilis művészettel formált verset, ami »Legendák a nagyapámról« című ciklushoz készült Lövik Károly »Kalandorok«' cimü novellájában egy nála egész újfajta témával mutat­kozik be. Farkas Pál, aki a török viszonyok közvet­len ismerője, az uj török politikai áramlatokról, az ifjú török bizottság bomlásáról értekezik. Régi Vasutas aláirásu cikk a bosnyák vasutak jövő kiépí­tését világítja meg a magyar érdek szempontjából. Kenedi Géza a békéscsabai drámához irt egy epilógust ennek szociális és politikai hátterét vázolva. A föl­jegyzésekben Alexander Bernét a magyar pedagógia egy most elhunyt csöndben dolgozó kiválóságáról, Sebestyén Gyuláról emlékezik meg. Palágvi Meny­hért »Petőfi* napjai a magyar irodalomban« cimü könyvet tárgyalja s ezenkívül egy csomó aktuális kérdésről találunk megbeszélést. A Magyar Figyelő előfizetési ára egész évre 24 kor., félévre 12 kor., negyedévre 6 korona Kiadóhivatal Budapest, VI. Andrássy-ut 10. Törvényszéki csarnok. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Benczúr Sándor szarvasi járásbirósági irodatisztet a nagyhai- mágyi járásbírósághoz helyezte át. Heti hünkrónika. Lopás. Szilágyi Gyula 34 éves ref. vallásu, nőtlen lakatossegéd alkoholizmusban szenvedett és hogy a szenvedélyének kielégítése végett szükséges pénzt előteremthesse, a máséhoz szokott nyúlni így tör­tént, hogy Gyulán 1911 évi március hóban szolgá­latadója: Kalocsa István birtokából, annak beleegye­zése nélkül egy tajték pipát; Gyulán 1911 évi április hóban Kucsera Péter segédtársa, tehát szolgálatadója házához tartozó személy birtokából, annak beleegyezése nélkül 6 korona 60 fillér készpénzt; Gyulán 1911 évi julius hó 2-k napján Lam- pert Gábor segédtársa, tehát szoglálatadója házához tartozó személy birtokából, annak beleegyezése nélkül, egy nikke zsebórát és 1 korona 80 fillér készpénzt; Gyulán 1911 évi junius hó 1-én szolgálat­adója : Kalocsa István birtokából, annak beleegye­zése nélkül az irószekrény feltörése után egy pisz­tolyt és Gyulán >911 évi julius hó 2-ára virradóra éjjel Hevesi Ignácz birtokából, annak beleegyezése nélkül, az üzlet vasredőnyének és belső ajtajának hamis kulcscsal történt kinyitása után 9 korona 40 fillér készpénzt, 1 skatulya és 20 drb hölgy ciga­rettát, 7 csomag magyar szivarka dohányt és egy csomag theát jogtalan eltulajdonitási szándékkal elvett. A kir törvényszék az előzetes letartóztatásban volt Szilágyi Gyula ellen a szolgálatadója és segéd- társai ellen elkövetett lopások miatt, mert azok megbüntetését nem kívánták és a kir ügyész elej­tette a vádat: az eljárást megszüntette, a Hevesi Ignác kárára elkövetett lopásban azonban bűnösnek mondotta ki és ezért 1 hónapi fogházra ítélte. Testi sértés. Jantyik István békési lakos 1911 évi január hó' 22-én este saját házánál tambura zene mellett, táncmulatságot tartott, melyen megjelentek úgy Nagy József mint Szabados János, akik régi hara-

Next

/
Thumbnails
Contents