Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-02 / 27. szám

1911. julius 2. BÉKÉS 5 banktisztviselő, Vass János hivatalszolga, Abaházi András asztalos ; felügyelöbizottsági póttagok lettek : Abrahám György ápitőmunkás, Kun Gergely szabó, Haász Imre kereskedő és Soós János szabó. A vá­lasztások megejtése után Schneider János alelnök déli egy órakor a közgyűlést berekesztette. A gyulai állomás kibővítése. A gyulai állo­másnál fennálló tarthatatlan helyzet orvoslása cél­jából, a vármegyei közigazgatási bizottság tudva­levőleg már többször felirt a kereskedelmi miniszter­hez, aki leiratában maga is elismerte, hogy az állo­más szűk volta az oka azoknak a panaszoknak, ame­lyek minduntalan és mindgyakrabban felmerülnek Ebből folyólag kilátásba is helyezte a miniszter az állomás kibővítését, azonban a határidőt oly módon állapította meg, hogy egyáltalában nem lehe:ett nagy reményeket fűzni ahhoz, hogy a kibővítés rövid idón belül meg lesz. A város polgármesterének újabb felterjesztése folytán a kereskedelmi miniszter vála­szolva kijelenti, hogy a gyulai állomás megfelelő kibővítése, az egyéb sürgős szükségletekre és a kor­látolt hitel-viszonyokra tekintettel a folyó évi rendes beruházási programmba fel vehető nem volt Méltá­nyolva azonban a kérvényben előadott nyomatékos indokokat, az államvasu ak igazgatóságat egyidejűleg arra utasította, hogy a kibővítési mu ikálatok költ­ségeit az 1912. évi mimkaprogrammba vegye fel és a kapcsolatos előmunkálatok iránt már most intéz­kedjék. A felvételi épületben kért telefon álló násra vonatkozóan megjegyzi a miniszter, hogy a telefon összeköttetést nam engedélyezheti, mert a város közvetlen az állomásnál kezdődik és mert a városi rendőrség az állomáson is rendszeres szolgálatot teljesit. A gyű avidéki vasút r. t. junius 26-án délután tcrtotta meg Gyulán Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt évi közgyűlését. A vasút 1910. évi zárszáma­dásai alapján készült vagyonmérlegét a közgyűlési meghívó kapcsán mar közöltük lapunkban A vasút forgalma a múlt évben kedvezően alakult és a vasút üzemben eredő nettófelesleg 72 718 koronát tesz ki. A múlt évről feleslegként fennmaradó 14513 K az előző évekről áthozott veszteség csökkentésére fordittatik, a mely veszteség ennek folytán 109031 koronára apadt A személyforgalom következő volt: 136303 egyén (előző évben 130249) Ezek után bevétel 61658 kor. (előző évben 53051 kor. Teheráru forgalom : 75ó70 ionná (előző évben 71099 tonna.) Ezek után bevétel 1S9463 kor. (előző ében 198917 kor. A vasút igaz- ga ósaga tanulmány tárgyává tette a vasútvonal meghosszabbításának ügyét és ezen tanulmány ered­ményeképpen megállapítható, hogy jövedelmezőség szempontjából csak a Simonyfalva—Barakony—Ok- r'ósi vonal nyújtana kedvező kilátásokat. Ez a vonal raeghosszabitás 20 kilométernyi volna és a vasút bruttó bevételét legpesszimisztikusabb számítás szerint is 250000 koronáról 330000 koronára, tehát csaknem egyharmaddal emelné és ezzel a meglévő vonal j lenlegi hozadékát kilométerenkénti 142S koronáról mintegy 2000 koronára feljavíthatná. A tervezett meghosszabbítás tehát alkalmasnak lá’szik arra, hogy az ágyai faszállitás megszűntével múlhatatlanul beálló jövedelem csökkenés hatását ellensúlyozza A meghosszabitás tehát elsősorban a társaság részvé nyeseinek és hitelezőinek képezi érdekét, mert a vasút jövedelmének ezáltal várható fokozódása lehe­tővé tenné, hogy a hitelezők követelései, melyek a jelenlegi vonal évi 60000 kor., illetőleg az ágyai fa forgalom megszűntével esetleg csak 40000 K kitevő jövedelméből csupán 68 éven át törlesztetnének le, már 54 év alatt törlesztessenek, úgy hogy ezen idő elteltével a vasút jövedelmei a törzsrészvényesek javára esnének. Az építés költségek hozzávetőleg kilométerenként 40000 koronába, vagyis összesen 800.000 koronába kerülnének. Eme összeget véve számiiásba, ennek 35 százaléka, vagyis 280.000 kor. az allam és az érdekeltek hozzájárulása által fedez­hető. A vonal létesítéséhez szükségesjovábbi 520000 korona beszerzésére, valamint az Agrár Bmk köl- csönének konvertálására 90 százalékos árfolyamon számított 4 és fél százalékos kötvények lennének kibocsáthatók. Az igazgatóság felhatalmazta az Agrar Bankot, hogy a vasút meghosszabbításhoz szükséges előzetes tárgyalásokat egyrészt a kormánnyal, más­részt a hozzájárulások gyűjtése végett az érdekelt­séggel indítsa meg. A közgyűlés egyébként a múlt évre vonatkozó üzleti jelentést tudomásul vette s úgy az igazgatóság, mint a felügyelő bizottságnak a felmentvényt megadta. Árlejtés. Az Orosháza—gádoros—nagyszénási törvényhatósági utón létesítendő és 3300 koronára költségeit utkaparóház építési munkálatainak bizto­sítási céljából a vármegye alispánja az árlejtési hirdetményt kibocsájtotta Annak értelmében az ajánlatok folyó évi augusztus 8-áig délelőtt 9 óráig adhatók be és ajánlatok felbontása ugyanaznap d. e. 10 órakor fog az árlejtezö bizottság részéről meg­történni. A beérkező ajánlatok felett végérvényesen — az árlejtező bizottság javaslata alapján — a keres­kedelmi miniszter fog dönteni. A Bókésvármegyei Gazdasági Egylet vasárnap délelőtt előbb igazgató-választmányi, ezt követve rendkívüli közgyűlést tartott Wenckheim Dénes gróf elnök elfoglaltsága miatt a gyűléseken nem jelen­hetett meg s igy azokon Belicey Géza ügyvezető- elnök elnökölt. Az ülésen megjelentek : Szalay Lajos, Szalay Gyula, Kraft Viktor, Vidovszky László, ifj. Kocziszky Mihály, Kis Antal, Kis Albert Reisz Simon, Wagner József, Torkos László, Fábry Károly, Kovács L. Mihály igazgató választmányi tagok, Pfeiffer István titkár, Mázor Pál segédtitkár, továbbá a közetkező egyesületi tagok : Szathmáry Elek, Kovács Imre, Lacó András, Lepény Mátyás, Achim Frankó András, Vereska András, Bakucz József, Kemény Pál, Szűcs Mihá'y, Liurinyec Mihály, Kazár Pál, Laczó János, Bokros István, Micák Ádám, Kertész Mihály, Pataj András, dr. Ursziny János, Tevan Adolf, Lavatka Gyula, Dobay Kálmán, Fara Sándor, Szerencsy László. A választmányi ülésen napirend előtt fiJszólalt Wagner József, ki az igazgató-választ­mány részvétét tolmácsolta ama gyászos eset miatt, amely Belicey Géza elnököt édes anyja elhunyta alkal nával érte. Ezután Pfeiffer István titkár be lenti, hogy 71 drb. nyugoti tájfajta tehenet vásá roltik, melyeket a kis gazdák között ki is osztott. Az egyesület tagjainak száma 12 L-el szaporodott. Végül a számvizsgáló bizottság jelentését tudomásul vették. A közgyűlésen az elnök megnyitó beszédjében megemlékezett Zlmszky Istvánról, kinek érdeműt jegyzőkönyvbe iktatni határozták. Jelentette az elnök hogy a földmivelésügyi miniszter a jásznagykun- szoinokmegyei gazdasági felügyelőséget ketté osztotta s Gyula székhellyel külön gazdasági felügyelőséget étesitett A székhely megválasztását azonban nem tartja szerencsésnek, mert Csaba könnyebben meg­közelíthető Az egyesület elhatározta, hogy felír a minisztér umhoz a széhelynek Csabára való helyezé­séért. Az évi jelentést, az egyesület számadásait tudomásul vették. Az időközben megüresedett négy igazgató-választmányi tagságra megválasztattak Abray Lajos, Bikos Mátyás, Kökényesy Gyula és Szathmáry Elek. Végül a titkár javaslatára kimondták, hogy az állatbiztosítást bevezetni kívánják. Aranka irtás. Az amerikai lóheremaggal be­hurcolt illatos aranka annyira elhatalmasodott már hazánkban, hogy az eddig annyira keresett és kül­földre is szállított heremag termelésünket vég­veszéllyel fenyegeti a külföldre való kivit-l teljesen megszűnik sőt ami kereskedőink legnagyobb része herémig szükségletét küldfóldről szerzi be. A föld - mivelésügyi miniszter az állattenyésztésre, a mező- gazdaságra és a kereskedelemre rendkívül káros állapot következtében figyelmezteti a hatóságokat, hogy az aranka Írásra vonatkozólag fennálló szabá­lyok legszigorúbb végrehajtása iránt intézkedjenek. Az irtási munkálatok végrehajtásának ellenőrzése a nyár folyamán egyik szak-közegét fogja a megyébe kiküldeni. Gyorsvonat megállítása Érd állomáson. A Bosznabródból éjjel 3 óra 18 perckor induló és Budapest keleti p.-u.-ra délután 1 óra 40 perckor érkező gyorsvoat f. év julius 1-től kezdve Érd állo­máson délután 1 óra 1 perckor utasok fel- és leszál­lása céljából egy percnél rövidebb időre rendesen meg fog állitatni. M. kir. államvasutak igazgatósága. Hálókocsi. A folyó évi május hó 1-től érvényes nyári menetrend tartama alatt a Budapest nyugoti p.-u.-ról este 10 óra 15 perckor Báziásra és Báziás- ról d. u. 4 óra 28 perckor Budapest nyugoti p.-u.-ra indított hálókocsi julius hó 1-től augusztus hó 3l-ig bezárólag Jassenován át Oraviczáig, illetve Oravi- cáiól fog közlekedni, A szőlő veszedelme. Még pár héttel ezelőtt szépen, búj ín hajtotta szőlő, úgy hogy gyönyörűség volt nézni s ma már alig van ép szőlő a határban. A leveleket orozva meglepte a peronoszpora s külö­nösen a szőlömoly, c<aknem teljesen tönkretéve az idei termés kilátást. Oda tehát ismét egy évnek keserves munkája és reménysége. A szőlő veszedel­mét, a szőlősgazdák állítása szerint egy kártékony köd okozta. Ugyanezen és előző ködök tették tönkre a tavasszal jónak Ígérkező gyümölcstermést is. A remetei feketekörösi hid vasszerkezetére vonatkozó részletes terveket a kereskedelmi miniszter — némi módosításokkal — helybenhagyván, a vas- felszerkezet elméién súlyát 189 798 kilogrammban állapította meg és a vasanyagok minőségének meg­vizsgálásával és a gyártási munkálatok ellenőrzésével Budai Béla műszaki főtanácsost bízta meg. Elvijelentöségü döntés munkásbiztositási ügy­ben. A közigazgatási bíróság egy konkret eset kap­csán — az alispán felfogásával egyezőleg — kimon­dotta hogy ha a munkásbiztositó pénztár tagja, a vele egy háztartásban élő keresetképtelen szülőit tartja, az ese ben a szülök a biztosított család­tagjainak tekintendők és a felmerült gyógyköltségek fizetésére a munkásbiztositó pénztár köteles az eset­ben is, ha a pénztár a szülőt a kórházba előzetesen nem utalta be vagy pedig a kórházi ápoláshoz nem járult hozzá­Menetrend-változás. A délutáni vonat Hőlak- Trencsénteplicről közvetlen csatlakozással a Budapest felől oda érkező gyorsvonathoz korábban, azaz már d. u. 12 óra 20 perckor ind ttatik; a délelőtti vonat ellenben Hőlak-Trencsénteplicről későbben, vagyis d. e. 9 óra 12 perckor indul és igy annak a Zsolna felől d, e. 9 óra 3 perckor oda érkező személyvonat­hoz lesz csatlakozása. Heti piac. Gyula, junius 30. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán, tekintettel a jó időjárásra, a búza ára 40—50 fillér­rel visszaesett. Heti piacunkon jobb kínálat mellett eladatott: Búza .... 22-— 23'20 Árpa .... 16 — 16-20 Zab . 18-— 18-40 Tengeri . 13-50 14-— Színészet. Özv. Makó Lajosné szegedi színtársulata a ma este tartandó előadással (Testőr, E. Kovács Mariska fellépte) fejezi be az idei színi szezont. A társulat összesen 44 előadást tartott, 40-et bérlet­ben, 4-et pedig bérletszünetben. A szezon lezajlása után is megállapíthatjuk, hogy a szegedi színtár­sulat az, amely szervezettség, a tagok száma s ki­válósága folytán a vidéken első helyen áll. Csu­pán a nagyváradi társulat állítható melléje. Es hi ennek dacára az idei szezon sok kívánni valót ha­gyott fenn, ennek oka két körülményben rejlett Az első körülmény, amit tudósításaink folyamán több Ízben állapítottunk meg: egy esztendő szinitermé- keinek példátlan gyarlósága, drámai és énekes szak­ban egyaránt. A silány darabok igen lehangolólag hatottak a közönségre s természetszerűleg megbé­nították a színészek játékkedvét is A második kö­rülmény, hogy ez a játékkedv is gyakran sok kí­vánni valót hagyott fenn. Azok az erők, azok a tehetségek, amelyek a társulatban voltak, még a silány darabokat is elfogadhatóbbakká tehették volna nagyobb igyekezet, ámbició és kötelesség­tudás mellett, mint aminőt legnagyobb részüknél tapasztaltunk. Ennek magyarázata, bár korántsem mentsége, hogy a tagok túlnyomó része végleg megválik a szegedi társulat kötelékéből. Nagy része önként, mégnagyobb része önkéntelenül és kedve ellen, ezt éreztették nemcsak a direkcióval, hanem a közönséggel is Közönségünk áldozatkészségét és különösen azt, hogy a színészet évről-évre nagyobb tért, újabb és újabb rétegeket hódit és elsőrangú kulturszükségletünké vált, mi sem bizonyitja job­ban, minthogy dacára a fent ecsetelt kifogásolni valóknak és dacára a példátlan drágaságnak, az előadások bruttó bevétele a múlt évét nemcsak el­érte, hanem felül is múlta. Pedig a tavalyi bruttó bevétel volt a legnagyobb, amióta az Erkel Ferenc színkör létesült, aminek már tiz esztendeje. Színé­szetünk konszolidálódásához nagy mérvben hozzá­járult a színészetet pártoló egyesület ügybuzgalma is, ama tényével, hogy a páholyokat drapériával vo tatta be s az elsőrangú zsőlyéket és körszéke­ket kényelmesebbé tette, ami csaknem háromezer korona költséget okozott az egyesületnek, amely pedig évek óta tudvalevőleg tagsági dijat sem szed és minden kiadását az egyesület pénztára javára rendezett egy előadás jövedelméből fedezi Körünkből távozó s egyben az igazgatóságtól és a színészettől is mai napon végleg megváló özv. Makó Lajosnénak szívélyesen mondunk isten vele- det három évi működéséért, amely gazdag volt művészi eseményekben és semminemű diszharmó­nia meg nem zavarta. Igaz sajnálattal búcsúzunk föle; de igaz sajnálattal búcsúzunk a társulat mind ama müvésztagjaitól is, akik jövő évben nem jön­nek vissza körünkbe; sajnálattal, de ama remény­nyel, ha jövőre nem is, de későbbi években ismét szerencsénk lesz hozzájuk és addig megőrizzük az irántuk érzett szeretetünket. Az utolsó hét előadásairól egyébként a kö­vetkezőkben számolunk be: A leányka. A játék vontatott volt ez este. Mezei Andor ugyan egészen beleillett Tököly Imre helyes alakí­tásával a darab kereteibe, szépen is énekelt Nagy Dezső Apafi fejedelmet nem úgy alakította, mint azt tőle vártuk Békefiné is több ambícióval ját­szott máskor. De ez az előadás Felhő Rózsi juta­lomjátéka volt. Felhő Rózsi végtelen temperamen­tumos színésznő. Eredeti természetes humorral ját­szik. Tipikus és pompás szubrett Jutalomjátéka al­kalmával mindezen kiváló tulajdonságai hatásosan érvényesültek, szépen, kedvesen és jól játszott, sőt megmutatta azt is, hogy ha akar, tud ő finom, diszkrét játékot is produkálni, ami kétszeres érté­kére emeli minden művészi sajátságát. Kár, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents